Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TUNICS LAPJA 1988. FEBRUÁR 29., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM Befejeződött Békéscsabán a háromnapos országos tanácskozás Berecz János felszólalása a vitazárón Szombaton befejeződött az „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” címmel Békéscsabán rendezett országos elméleti tanácskozás. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, tudományos közoktatási és kulturális osztálya, valamint a Békés megyei pártbizottság által rendezett háromnapos konferencián filozófusok, közgazdászok, szociológusok, egyetemi kutatók és más tudományágak szakemberei, politikai, társadalmi életünk jeles képviselői vettek részt. A zárónap eseményeire ismét zsúfolásig megtelt az oktatási igazgatóság nagyterme, többen pedig a zártláncú televízió segítségével a tantermekben kísérhették figyelemmel a. tanácskozást. Az elnökségben foglalt helyet Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Boros Sándor és Imre Miklós, a KB osztályvezető-helyettesei, valamint a három szekcióvezető: Pataki Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológiai intézetének igazgatója, Földesi Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és -Bayer József, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének osztályvezetője. A tanácskozást Lakatos Ernő nyitotta meg, majd a szekcióvezetők számoltak be a pénteki vita tapasztalatairól. Az 1-es szekció munkáját, amely a Világ —ember—világnézet címet viselte, Pataki Ferenc akadémikus foglalta össze. Elmondotta többek között, hogy a szekció munkájában 45-en vettek részt, és 21 felszólalás hangzott el. Mottóul az egyik vélemény- alkotó passzusát idézte, amely így hangzott: „A szocialista tudat elégedetlen tudat, mert mindig meg akarja haladni az éppen adottat, mert a jobbra törekszik.” Ez a konstruktív elégedetlenség, ez a jobbítani és újítani akaró elégedetlenség jellemezte a szekció munkáját. Az első blokk az ideológia fogalma, az ideológiai szféra terjedelme és az ideológia funkciói nevet viselhetné. Megfogalmazták, hogy számos bizonytalanság terheli az ideológiai képet. Az ideológia fogalmát nem mindig tudjuk világosan elkülöníteni a szaktudományok fogalmától, különösképpen a társadalomtudományok fogalmától. Nem világos a klasszikus marxista tudományágak viszonya az ideológia kategóriájához. Nagyon sajátos megjelenési alakja — a szó mindenkinek ismerős — a „megideologi- zált praxis”, a megideologi- zált gyakorlat”, akár megelőlegezve, akár utólagosan. A másik nagy vitatéma a gazdaság, a politika és az ideológia „szentháromságának” feszegetése volt, általában is, és szűkebben, a mindennapi tudatot, az embert érintő vonatkozásaiban is. A harmadik témakör az állam és a politikai intézményrendszer összefüggéseit vizsgálta. Az egyik hozzászóló élesen fogalmazott, amikor azt fejtegette: a mai szocialista társadalmak egy államosított társadalom állapotából lépnek ki, és haladnak előre a reformgyakorlat nyomán, egy tagoltabb, a társadalmi lét különböző szféráinak viszonylagos önállóságát is elismerő tagoltabb és differenciáltabb valóság felé. Sok szó esett a vitában a politikai intézményrendszer, pontosabban fogalmazva a párt és az állam funkcióinak különválasztásáról, kapcsolatairól. Végezetül a negyedik kérdéscsoport szűkebben az emberi tényező, az emberi viszonyok néhány kérdését érintette. Az erkölcs a szocializmusban témakörében vezetett vitát a kettes szekcióban Földesi Tamás. Élénk vita folyt a tanácskozásban részt vevők között, a félszáz jelenlevő sorából 26-an szóltak hozzá. A gondolatkör a plenáris előadás témája volt, helyén van-e az erkölcs a mai társadalomban, s a legtöbben úgy vélték, hogy a társadalomirányítás szintjén nincs a helyén. Az okok között első helyen szerepelt a gazdasági fetisizmus, amelyet abban a jelentésében értékeltek, hogy öncélúvá válik a gazdaság, elvész mögötte az ember, háttérbe szorulnak az erkölcsi értékek, és az egyetlen dolog, amire sokan figyelnek, az anyagi érdekeltség, a pénzviszonyok alakulása. Vitatkoztak arról, hogy mennyire alapozódik társadalmunk erkölcsi arculatának formálása szociológiailag hiteles felmérésekre és értékelésekre. Hatásos példaként hallottuk, hogy Bács megyében felmérést készítettek az idősek helyzetéről. A tanulság szerint az alacsony nyugdíjak és az idősek szinte tarthatatlan helyzete mellett sem az anyagi kérdés a fő problémájuk. Gondjaikat olyan értékekben fogalmazták meg, mint az egyén függetlenségének megőrzése, a biztonság, a megbecsülés. Erkölcseink alakulásának meghatározó vonásaival is foglalkozott a Szekció. Van-e társadalmunkban erkölcsi válság, s hozzákapcsolódóan gazdasági, politikai és bizalmi válság. Bizonytalanná váltak a hagyományos erkölcsi értékek, nem kellő jelentőséget tulajdonítunk a családi erkölcs alakulásának, veszélyben van az alkalmazkodókészség, a bizalom, a türelem. A nyolcvanas évek végének vaíláserkölcsi vitáiról elhangzott, hogy az ateizmus nem lényege a marxizmusnak, habár természetesen alkotórésze. Az ateizmusnak pedig nem az istentagadás a lényege, hanem a humanizmus. o Részben az írásos előterjesztések kiegészítéseként, részben ezekkel vitatkozva 19-en szólaltak fel a marxista ideológia, az ideológiai közvetítőrendszerek, és a köznapi tudat témakörével foglalkozó szekciókban, melynek munkáját Bayer József összegezte. A közreadott nézetekből kitűnt: általános az igény ideológiánk megújítására, és arra, hogy a marxizmus maradjon nyitott a valóságos tendenciák befogadására, elméleti feldolgozására. Ebben nem volt vita a résztvevők között. Elhangzott: a pártoktatás és az ideológiai oktatás tapasztalatai azt mutatják, hogy a régi ideológia már nem hatékony, nem bír meggyőző erővel, az új pedig még nem szilárdult meg, nem funkciónál kellőképpen ... Az ideológiai közvetítés egyik legfontosabb eszközének, a tömegkommunikációnak a szerepéről is élénk eszmecsere bontakozott ki. A tömegkommunikáció mindmáig a legfontosabb legitimáló erő a társadalomban. A nyilvánosság új modelljének kialakítására kell törekedni, amelyben ha nem is mondható ki minden, de legalább ami megtehető, az kimondható is legyen — hangzott el. Az értékek problémája is többször szóba került. Különösen élesen jelentkezett ez a ‘ fiatalokkal kapcsolatban, akik számára sajátos élethelyzetükből eredően a hagyományos értékek, például az egyenlőség, jólét, igazságosság másként merülnek fel, mint egy korábbi generáció számára. Az ifjúság kérdésével más vonatkozásban is foglalkoztak a hozzászólók. További vitatémák e szekcióban: a reformfolyamat és az elmélet viszonya; az ideológiai pluralizmus értelmezése, amelynek létét az ideológiai tézisek is megfogalmazták, amelyről ma másként gondolkodunk, mint korábban. A kulturális pluralizmussal kapcsolatban megfogalmazta az egyik hozzászóló, hogy nem eklektikus egymásmellettiségre, hanem egymással párbeszédben álló irányzatokra van szükség. Megfogalmazódott, hogy szükség van a szocializmusfelfogás korszerű kialakítására. Ezt követően Berecz János összegezte az országos elméleti tanácskozás vitájában elhangzottakat. (Folytatás a 2. oldalon) Egy arc a 38 versenyző közül: Sebők Laura, a mezökovács- házi Hunyadi Gimnázium harmadikosa Fotó: Kovács Erzsébet Ez volt az elstt Helyesírási verseny középiskolásoknak Szombaton a gyulai Mo- gyoróssy Könyvtár adott otthont megyénk középiskolásai helyesírási versenyének, amelyet az Erkel Ferenc Gimnázium hirdetett meg. — Egy esztendővel ezelőtt fogalmazódott meg az ötlet — kezdte el a történetet Nagy Magdolna tanárnő. — Kolléganőmmel, Győri Etelkával dolgoztuk ki a felhívás szövegét is, amelyet Békés megye húsz középiskolájának küldtünk el. Tizenhét válaszolt is. Az iskolai válogatók után —amelyekre a kérdéseket a helyi tanári munkaközösség állította össze — selejtezőket tartottak, amelyekre már minden benevezett iskolának a feladatokat egységesen mi küldtük el. E versenyek legjobbjai mérik össze ma tudásukat. Középiskolásoknak helyesírási versenyt eddig még nem rendeztek, a mostani az első. A gyulai gimnázium azt szeretné, ha országossá bővíthetné ezt a minden szempontból nagyszerű kezdeményezését. Terveik szerint jövőre területi (regionális), 1990-ben pedig már országos versenyt szeretnének tartani a Körös- parti városban. A többfordulós szombati vetélkedésen — volt tollbamondás, példamondatok írása, kérdések alapvető nyelvtani törvényszerűségek megindoklására; a kérdéseket a Szegedi Tanárképző Főiskola állította össze —a legtöbb pontot Zigh Katalin, a mezőberényi Petőfi Gimnázium tanulója gyűjtötte össze; felkészítő tanára Weber Károlyné. Második Takács Zsuzsanna (gyulai Erkel Gimnázium, tanára Nagy Magdolna), harmadik pedig Zábrák Tamás (orosházi Táncsics Gimnázium, tanéra Pleskó Ilona) lett. Két különdíjat is átadtak a kora délután befejeződött vetélkedés végén. A Hazafias Népfront városi bizottságáét — amelyet a legtöbb pontot összegyűjtő csapatnak ajánlottak fel — a rendező gimnázium diákjai kapták, a városi KISZ-bizottságét pedig — amely a legnehezebb feladatok tökéletes megoldásáért járt — az első két helyezett érdemelte ki. N. L. Élvonalban a gyulai áfész A gazdálkodás minőségét és a szövetkezet teljesítményét országosan is az elsők között javította 1987-ben a Gyula és Vidéke Áfész. Nem leküzdhető módon nehezítette ez irányú munkáját az a 70 kilométeres távolság, mely Lökösházától Gesztig számos települést tart össze a falvak ellátásának szervezésében és a kisgazdaságok szervezett árutermelésének kiszolgálásában. A szövetkezet áruforgalma meghaladta az 1 milliárd forintot — hallottuk a minap Gyulán tartott küldöttgyűlésen. Ennek 75 százaléka a kiskereskedelmi forgalomban realizálódott. Az áfész igen eredményesen működött közre Gyula idegenforgalmának növekedésében, az ide látogató 1,3 millió fizető a kisgazdaságokkal tartott kereskedelmi kapcsolata is példásnak bizonyult. Ebből a szférából 120 millió forint fürdővendég ellátásában. De értékű terméket vásároltak fel, melyből más szövetkezetekkel és állami vállalatokkal együttműködve 98 millió értékűt tőkés exportra szállítottak. Több községben rendbetet- tek szövetkezeti boltokat, korszerűsítettek néhány Tü- zép-telepet, a falvak kérésére új korszerű kereskedelmi létesítményeket nyitottak. Ezzel egyidőben Gyulán a növekvő idegenforgalom fogyasztási igényeinek kielégítésére szövetkezeti kereskedelmi központot hoznak létre. Paulik János, áfész-elnök értékelését az 1987. évi munkáról és az 1988. évi feladatokról igazán jó szövetkezeti közérzettel hallgathatták a küldöttek. Többen felszólaltak és az áfész község-centrikus törekvéseit elismerve, helyeselték a nagyobb léptékű, gyulai fejlesztéseket, melyeket a szövetkezet jeles üzletpolitikai vállalkozásai közé soroltak. D.K.
