Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-22 / 44. szám
1988. február 22., hétfő NÉPÚJSÁG Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter (jobbról) szerint jók az esélyek arra, hogy a hadászati támadófegyverek csökkentéséről még a következő csúcstalálkozó előtt egyezség jöjjön létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szovjet diplomácia vezetője az előtt nyilatkozott újságíróknak, hogy megkezdte volna tárgyalásait amerikai kollégájával, George Shultzcal fl magyar nemzetiség helyzete Szlovéniában • VÁRKONYI PÉTER A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉGBE UTAZOTT Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap hivatalos látogatásra utazott az ázsiai és csenden-óceáni térségbe. Útja során felkeresi a Szingapúri Köztársaságot, az Indonéz Köztársaságot, az Indiai Köztársaságot, a Thaiföldi Királyságot, Ausztráliát és Üj-Zélandot. • ..VÉRFÜRDŐ VESZÉLYE FENYEGET” Pakisztán ügyvezető külügyminisztere szerint polgárháború veszélye fenyeget a szomszédos Afganisztánban, ha á szovjet csapatok kivonulása előtt nem állítanak fel Kabulban ideiglenes kormányt. Zain Nuráni sajtóértekezleten figyelmeztetett a „vérfürdő" kockázatára, és arra biztatta a Nyugatot: gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy egyezzék bele ideiglenes afganisztáni kormány létrehozásába. # \ SZOVJET II \DSEREG KÓRUSA A PÁPÁNÁL II. János Pál pápa szombaton Vatikánvárosban fogadta a szovjet hadsereg Olaszországban vendégszereplő énekkarát. A kórus a találkozón rövid koncertet adott a pápának: Schubert Ave Maria-ját és a Kálinkat adták elő. A katolikus egyházfő a szemtanúk szerint meghatódva. oroszul köszönte meg a koncertet. II. János Pál negyedszer fogad szovjet művészeti csoportot a Vatikánban: a szovjet cirkusz artistái már két alkalommal jártak ott, s koncertet adott Vatikánvárosban a Pjátnyickij állami akadémiai kórus is. • BERIJA — A TERROR JELKÉPE A szovjet történelem egyik legtitokzatosabb alakjáról, Lavrentyij Béri járói, a sztálini elnyomó gépezet eszközéről jelent meg hosszú cikk a Komszomolszkaja Pravdában, a szovjet kommunista ifjúsági szervezet központi lapjában vasárnap. A cikk főként szemtanúkra hivatkozva idézi fel Berija politikai pályafutását, s keresi a választ arra, milyen kapcsolatban állt Sztálinnal, miként vált az elnyomás és terror jelképévé. • HITCHCOCKI TÖRIÉNÉT A közvélemény és a rendőrség is értetlenül és megdöbben- ten áll egy eset előtt, ami az elmúlt napokban kavarta fel a lengyelországi Lódz lakóit. Egy háztulajdonosnő türelmét veszítve bekopogtatott egyik lakójának ajtaján, hogy kérdőre vonja a „hét éve esedékes lakbérért”. Miután senki sem felelt, és az ajtót nem találta zárva, benyitott, és a feledékenynek hitt lakó csontvázával találta magát szemben. Az azonnal megindult vizsgálat eddig csak annyit derített ki, hogy az 56 éves férfit 1981- ben látták utoljára, közvetlenül az előtt, hogy meg kellett volna kezdje érvényes börtönbüntetésének letöltését. Hét évig mindenki azt hitte, börtönben van, ezért nem kereste senki, nem érdeklődtek iránta. Azt nem tudni, hogy a lengyel büntetésvégrehajtás hogyan számolt el a hiányzó elítélttel, de a lódzi rendőrség szerint a Hitchcock-filmekhez hasonló üggyel kapcsolatban „számos egyéb kérdés is felmerül”. Dusán Sinigoj, a szlovén köz- társasági kormány elnöke fogadta a muravidéki magyar nemzetiségi küldöttségét, amelynek tagjaival a nemzetiséget érintő kérdésekről folytatott több mint kétórás megbeszélést — jelentette a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja. A megbeszélésen részletes tájékoztatás hangzott el, majd véleménycsere alakult ki az oktatás helyzetéről. A küldöttség tagjai főleg a kétnyelvű oktatás hiányosságaira, és ezen belül a káderképzés nehézségeire hívták fel a figyelmet. Emelni kell az »anyanyelvi oktatás színvonalát, mert a tanulók magyar nyelvtudása nem kielégítő. A küldöttség kifejtette, hogy az oktatási törvény 14. cikkelye — amely a kétnyel- vűségi területeken kívül rendezi a magyar nyelv tanítását — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. E téren hatékonyabb intézkedésekkel kellene megakadályozni a magyar nyelvet fakultatívan tanuló diákok számának csökkenését. A jelenlegi körülmények között ugyanis egyre kevesebb lesz a kétnyelvű vezető. A küldöttség felhívta a figyelmet a határmenti, nemzetiségileg vegyesen lakott és gazdaságilag kevésbé fejlett vidék problémáira. Jóllehet e vidékek gazdasági fejlesztéséről törvényt hoztak, annak gyakorlati alkalmazása nem valósul meg. Dab- ronak községben például huzamosabb ideje nem sikerül egy kisebb ipari üzejnet telepíteni. A találkozón szóltak a nemzetiségi tájékoztatási eszközök helyzetéről is. E téren bizonyos haladás várható. A Népújság például ifjúsági oldallal bővül, a vasárnapi magyar nyelvű rádióműsort egy órával bővítik. Megtárgyalták a jugoszláv— magyar határ mentén bonyolódó árucsereforgalom fejlesztésének lehetőségeit is. Szó esett arról, hogy a kötelező pénzbeváltás nyomán a határmenti nemzetiségi kapcsolatok aggasztó mértékben szűkültek. Dusán Sinigoj egyebek között kifejtette, hogy a köztársasági iparügyi bizottság konkrét intézkedéseket tesz a határmenti, gazdaságilag kevésbé fejlett vidékek gondjainak megoldására — közölte a muraszombati Népújság. FÖLDCSUSZAMLÁS PERUBAN Földcsuszamlás következtében 40 ember vesztette életét és legalább 70 személyt eltűntnek nyilvánítottak Peruban, Huanaco tartományban. Az iszapos talaj termőföldeket, lakóházakat és utakat temetett be. A mentőosztagok véleménye szerint nincs sok remény a betemetett emberek megmentésére. A természeti csapást a hosszan tartó esőzés okozta. ÜJ SZEREP Művészi pályafutása alatt Raquel Welch először jelenik meg drámai szerepben a Right to Die (Jog a halálhoz) című filmben. Az NBC társaság által sugárzott filmben kétgyermekes, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő anyát alakított, aki végső erejével küzd az életA Békés megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás titkárnői gyakorlatot szerzett GÉPÍRÓ munkatársat 'keres. A munkakör azonnal betölthető. Bérezés; a 13 1987. (X. 25.) ÁBMII sz. rendelettel módosított 21 1983. (XII. 17.) ABMH rendelet alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az állomás igazgató főállatorvosánál. Cím: Békéscsaba. Szerdahelyi u. 2. Telefon: 28-787. ben maradásáért. „E szerep alakításában le kellett mondanom arról a csábító képről, amelyhez a közönség hozzászokott. A szépség sokszor nem bizonyul előnyösnek a film világában, ahol egy életen át arra kényszerülsz, hogy bebizonyítsd: külső megjelenéseden túl tehetség is rejlik benned” — jelentette ki az ismert színésznő. KUBAI IDEGENFORGALOM Több mint 10 százalékkal nőtt Kuba idegenforgalma tavaly az. előző évhez viszonyítva. A természeti szépségekben gazdag országba 210 ezer külföldi látogatott. Nőtt a nyugat-európai és dél-amerikai turisták aránya is. Az idegenforgalmi szakemberek az idén a turistaforgalom további hét százalékos növekedésével számolnak. TESTVÉRVÁROSSÁ NYILVÁNÍTOTTÁK Lübeck és Wismar, az NSZK, illetve az NDK kikötővárosát. Mint az ADN hírügynökség jelenti, pár nappal ezelőtt az NDK nagyvárosát, Drezdát, illetve az NSZK nagyvárosát, Hamburgot nyilvánították testvérvárossá. Közlemény Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a városi tanács vb városfejlesztési lebonyolító iroda ELKÖLTÖZÖTT. 1988. február 22-től Békéscsaba, Kossuth tér 6., I. era. alatt működik. Ügyfélfogadás: Változatlan. Tel. 26-369. Vezető: 22-220. Városi Tanács, Békéscsaba Cigányok Magyarországon I. II hagyomány és az alkalmazkodás között VOLKS Január elsején történt. Egész Budapest pihent a szilveszteri éjszakázás után. Saját ünneplésünk néhány „túlélőjével” a hetedik kerületi Kulacs étteremben vacsorázunk. A forgalom szerény, a pincérek fáradtak, a cigány- zenekar operettmelódiákat és régi magyar slágereket játszik. Ám lassacskán számunkra furcsa alakokkal lelik meg a szórakozóhely: nagyon kövér, de pazarul felöltözött férfiak, oldalukon sztáro- san ható nők, drága ruhákban, felékszerezve. Flitter, aranygyűrűk, csipke, selyem. fehér vagy ciklámenszínű zakók: extravagáns parádé, de lehet, hogy csak nekünk tűnik annak, a társaság ugyanis vidám, oldott, természetesen viselkedik. „Valamennyien prímások, végigjátszották a szilveszter éjszakát, és most itt összejönnek, hogy egy kicsit együtt ünnepeljenek” — súgja oda a pincér, látva csodálkozásunkat. STIMME Ziitralorgin in PtrWÖi II cigánykérdés nem tabu És valóban, a zene hirtelen ritmust vált. Valahogyan von- tatottabb. tagoltabb lesz. A dallamok egymásba olvadnak, és mégis, egy határozott téma körül köröznek. Az ének kitart néhány szótagnál, ezek újból és újból ismétlődnek, csettintés és fütty ellenpontoz halkan, majd egyre határozottabban. Észrevétlenül gyorsul a tempó dallamtól dallamig, a ritmus kényszerítővé válik. Alig akad, aki a helyén tud maradni . . . Ilyen a cigányzene. Ez az eset, amelynek a véletlen folytán lettünk tanúivá, talán elárul valamit a cigányok lelki világából. És ritka pillanat volt. amelynek részesei lehettünk, mert a cigánymuzsikusok nem cigányközönség előtt nem szokták saját zenéjüket játszani. Pompa és csillogás, amit a tehetős csúcsprímások megengedhetnek maguknak, s amihez persze a Magyarországon élő cigányok nagy többségének semmi köze. Tény, hogy létezik, amit úgy neveznek, cigányprobléma, vagy cigánykérdés. Ám ez semmi esetre sem azt jelenti, amit a nyugati sajtó előszeretettel hangsúlyoz, hogy a cigányokat megfosztják nemzetiségi jogaiktól, vagy hogy ez a téma, mint olyan, a magyar nyilvánosság számára tabu lenne. Az a gond — és erről győztek meg hivatalos részről, és a cigányképviselők egyaránt •—, hogy az önmagában sem egészen homogén, kultúrájában, hagyományaiban és életmódjában a magyaroktól élesen elhatárolható népcsoport, amely közel 400 000 embert számlál, minden eddigi erőfeszítés és eredmény ellenére, még most is a magyar társadalom alján él. A magyar állam szociálpolitikája ezen a téren figyelemre méltó, s különösen az akkor, ha tekintetbe vesszük, milyen nehéz örökséget vett át a szocializmus a cigányokra vonatkozóan. Az iparosodással, ami ugyan viszonylag későn érte el Magyarországot, de elérte mégis, együtt járt az, hogy a cigányok túlnyomó többségének munkája (kovács, edénykészítő, lókereskedő) feleslegessé vált, vagyis a megélhetése vált lehetetlenné. Elkezdődött az a nyomorúságos időszak, amelyről a két háború közötti, reakciós Horthy-rendszer fajgyűlölő propagandával igyekezett elterelni a figyelmet. A felszabadulás után lett munka az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt; szociálpolitikai intézkedések köny- nyítettek a cigányok helyzetén. Az egyetlen kritérium a szükséglet volt, enyhítettek a nyomoron, sok cigánycsalád kapott lakást alacsony bérért. Óriási erőfeszítéseket tett és tesz az állam, tesznek a települések azért, hogy felszámolják a borzalmas nyomornegyedeket. Míg 25 évvel ezelőtt a cigányok 70 százaléka tengődött ilyenekben, kőből, fából, bádogból összetákolt viskókban, ma már nem egészen 10 százalékot tesz ki ez a szám. Többségük segéd- vagy betanított munkás összességében a magyar társadalom is rengeteget fejlődött az utóbbi évtizedekben. De a cigányoknak a mai napig nem sikerült jelentősen változtatni társadalmi helyzetükön. „Ügy mondhatnánk, hogy a felszabadulás a cigányokat némi fáziskéséssel érte el — tájékoztat Daróczi Ágnes cigányszármazású népművelő. — Könnyen elgondolható, mikor jutott el a felszabadulás híre a cigánytelepekre. Soká, akárcsak a földosztás híre.” Másképp, a cigányköltő, Balogh Attila szavaival élve: „Itt vagyunk és segédmunkások dinasztiái dörömbölnek belőlünk.” A hetvenes évek végére elérték a cigány férfiak teljes foglalkoztatottságát. Ám ha közelebbről vizsgáljuk meg ezt a tényt, világossá válik, mit takar a kijelentés. A munkaképes férfiak több mint 70 százaléka segéd- vagy betanított munkás, a férfiaknak mindössze 10, a nőknek 5 százaléka rendelkezik szakképesítéssel. S aki alkalmi vagy időszakos munkával keresi a kenyerét, nemcsak kedvezőtlenebb megítélésben részesül, hanem elesik mindenfajta prémiumtól és üzemi szociális segélytől is. Bár ma már közel valamennyi cigány gyerek elkezdi a nyolc osztályos általános iskolát, de -még mindig 40 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik nem fejezik be. Míg az összes általános iskolás 6 százaléka cigányszármazású, addig a középiskolásoknak csak 0,3, és a gimnazistáknak csak 0,2 százaléka. Tulajdonképpen közismertek ezek a problémák, s az illetékes szervek a cigánylakosság képviselőivel közösen próbálják őket orvosolni. Na és mi a helyzet a nemzetiségi jogokkal? A magyarországi németek, délszlávok (szerbek, horvátok, szlovének), szlovákok és románok számítanak nemzetiségieknek, minden ezzel kapcsolatos internacionalista kötelezettségeikkel együttvéve. A cigányság, mint nemzetiség elismerésének feltételei — amelyet a cigányértelmiség követel — jelenleg még nem adottak. Ehhez még erősebb integrációra, magasabb fokú politikai és szociális szervezettségre és kiforrott nemzetiségi öntudatra lenne szükség a cigánytömegek részéről, ami megint csak gazdasági és társadalmi helyzetük függvénye. Mindaddig, amíg az említett szempontok hiányoznak, a cigányság etnikum marad, tehát olyan speciális népcsoport, amelynek nagyon is meg vannak a lehetőségei, hogy éljen azokkal, és érdekeit megvalósíthassa. 1985 óta működik a Cigányok Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront keretein belül, ami a demokratikus tömegszervezet csúcsszervezete. 1986 óta pedig létezik a Cigányok Kulturális Szövetsége, amely a Művelődési Minisztériumhoz tartozik, vezetője a külföldön is jól ismert író, Lakatos Menyhért. Ezek a szervezetek elküldik képviselőiket minden olyan tanácskozásra, döntőbizottságokba — kormányszinten is —, ahol a cigányokat érintő kérdésekről tárgyalnak. Ilyen fórumnak számít az 1968-ban alakított minisztériumközi koordinációs bizottság és a megyei koordinációs bizottság. Minkét cigány- szervezet képviselői tanúsították, ugyanazon jogokban részesülnek valójában, amelyekben a többi nemzetiségként elismert népcsoport. Kéthetente megjelenő újság Minek egyszerre két cigányszövetség? A kulturális szövetség elnöke, Lakatos Menyhért, így válaszol: „Az országos szövetség inkább operatív és társadalompolitikai jellegű. Mi pedig inkább a stratégia vagyunk, s hatáskörünkbe tartozik például vállalkozások vagy iskolák alapitása.” S ami a nemzetiségi státuszt illeti: ,,A legtöbb cigány még nem érzi úgy, hogy büszke lehetne cigány mivoltára.” A magyar kifejezés, hogy „cigány”, a legtöbb érintett szemében pejoratív. Lakatos a könyveit magyar nyelven írja: „Azért teszem ezt, hogy mindenki elolvassa a műveimet, akik nem cigányok, azok is. Mindenkit el akarok érni.” Idetartozik még, hogy a magyarországi cigányok mindössze 30 százaléka beszéli a Kárpát-medencében elterjedt cigánynyelvet. Lakatos különösen fontosnak tartja, hogy a cigányság sajátos kultúráját és hagyományos életformáját közelebb vigye a magyar lakossághoz, hogy ezáltal is segítse a megértést, és harcoljon az előítéletek ellen. A kulturális szövetség egyik figyelemre méltó tette, hogy kiadja a kéthetente megjelenő „Romano Nyevite” című cigányújságot. Nyolc oldalon tudósítanak a cigányok mai életéről, az egész országról, érdekes cikkek foglalkoznak az égető szociális gondokkal, munka- és életkörülményekkel. De figyelemmel kísérik a cigányság kulturális életét is, a sajnos kihalófélben lévő kézművesség — kosárfonás, teknő- készítés, stb. — titkaiba engednek bepillantani a lap írói. Közlik továbbá fiatal költők verseit — két nyelven. Farkas Pál felelős szerkesztő: „Ügy egészében jó az újság. Bár több felől vádoltak bennünket egyoldalúsággal, pártossággal. Mindenkinek nem lehet egyformán megfelelni, s ez így van jól. Nekünk az újságíró szavahihetősége az elsődleges”. A két szövetség léte persze felveti a kérdést, hogy vajon nincs-e mögötte valamiféle rivalizálás, vagy párhuzamosság. Társadalompolitikai az egyik oldalon, kulturális munka a másikon, ami ugye nem is teljesen elhatárolható két terület. Az sem titok, hogy vannak bizonyos ellentétek a két szövetség vezetői között, de ezek alapjukban véve személyes természetűek. És az is tény, hogy vannak olyanok, akik mindkét vezetőségnek tagjai. Itt is, ott is tisztában vannak azzal, hogy együtt könnyebb a cigányok ügyéért fellépni, s nincs értelme egymás akadályozásának. (Folytatjuk) Gregor Mayer, Fordította: Budapest Niedzielsky Katalin n nagyvilág hírei