Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

1988. február 13., szombat o Nem veszélyes... A hét hordó titka Mint arról lapunk tegnapi ' számában is beszámoltunk, január 24-én hét hordó is­meretlen eredetű és összeté­telű hulladékanyagot talál­tak a mályvádi árvízi szük­ségtározó területén levő er­dőben. Cikkünkben is ol­vashatták, hogy a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság analitikai vizsgálatokat vég­zett, a mész alapú hordozó- anyagon jelentős mennyisé­gű ként és krómot mutattak ki. írtunk arról is, hogy mi történt időközben a hordók­kal és azok tartalmával, va­lamint arról, hogy informá­cióink szerint az anyag to­vábbi elemzését a Csongrád Megyei Köjálnál megkezd­ték ... Tegnap délelőtt végre megoldódott a probléma, s remélhetőleg a rendőrségi vizsgálat is hamarosan be­fejeződik. De haladjunk sorjában: miután a hordókat megta­lálták az erdőben, a Kövi- zig laboratóriumában meg­vizsgálták a talált kékes­zöld színű anyagot. A la­boreredmény szerint „a hét darab sérült vashordóban kén- és krómtartalmú szeny- nyezőanyagot helyeztek el.” Ez alapján, a krómtartalom miatt veszélyes hulladéknak minősíthető a hordókban ta­lált anyag. Időközben a Bé­kés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás „tá­jékoztató jelleggel” analizál­ta a hulladékot, és az MTI február 6-án hírül adta, hogy „a megyei növényvé­delmi és agrokémiai állo­más a gombaölő szer lehe­tőségét kizárta”. Mint teg­nap délelőtt Borbély László, az állomás igazgatója el­mondta, téves volt a fenti hír. A laboreredményük ugyanis azt bizonyította, hogy kén és mészkőpor ke­veréke alkotja a hulladék fő tömegét, és ezenkívül né­hány, akkor még nem azo­nosított alkotóelemet is tar­talmaz az anyag. Az OKTH Dél-alföldi Fel­ügyelősége február 10-én a Békéscsabai Agroker Válla­lat méregraktárába szállít­tatta a hordókat. A felügye­lőség illetékese még aznap hatósági mintavételt végzett a Békés Megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más szakembereinek jelen­létében. Az állomás érezve az ügy súlyát, saját kezde­ményezésére a Hajdú-Bihar Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásra küld­te el az eddig még mindig ismeretlen anyagot. Debre­cenben egy úgynevezett ICP-műszersoron — amely milliomodnyi mennyiséget is képes nagy pontossággal je­lezni — megvizsgálták a hordókból vett mintákat. A vizsgálat egyértelműen ki­zárta a króm jelenlétét. A laboreredmény szerint az anyagban ventillált kénpor. mészhidrát, kalcium-szulfit. mészkőőrlemény és egyéb adalékanyagok találhatók. A Békés megyei állomás szakembereinek feltételezé­se — miszerint a hordók Nevikén-zagyot tartalmaz­nak — bebizonyosodott. A Nbvikén nevű készítmény egy, a növényvédelemben használatos, úgynevezett le­mosó szer. Ennek gyártása során keletkezik a Nevikén- zagy nevű melléktermék, melyet a gyártó, a Peremar- toni Vegyipari Vállalat ada­lékanyagokkal „feljavítva” talajjavításra ajánl a mező- gazdaságnak. Ez az anyag még kereskedelmi forgalom­ba nem került. A MÉM ál­tal adott eseti engedély alap­ján megyénkben a Gyulai Köröstáj és a Lenin Tsz ka­pott kipróbálásra ebből az anyagból 20-20 tonnányit. Ezt a vashordókban szállí­tott, pasztaszerű készítményt vízzel hígítva permetezik ki a javítandó talajra ... Xz ügynek ez a része, úgy tűnik, megnyugtató módon lezárult. A tettes kiléte vi­szont még ismeretlen, és a Gyulai Rendőrkapitányságon tovább folyik a vizsgálat. A növényvédelmi és agroké­miai állomás szakemberei szerint szigorúan kellene büntetni az ilyen és ehhez hasonló cselekedeteket. — Egy ily módon talált anyagot mindaddig veszé­lyesnek kell nyilvánítani, amíg ártalmatlansága be nem bizonyosodik. Szeren­csére a mályvádi „lelet” nem annyira veszélyes hulladék, mint azt az első vizsgálatok feltételezték — mondta vé­gül Borbély László. Hornok Ernő Sem hatlövetű Winchestert, sem forgópisztolyt... Megyénkben a fegyvergyár leányvállalata Mielőtt bárki kétségbe esne, mindjárt az elején szögezzük le, hogy megyénkben nincs fegyvergyártás. Még annak el­lenére sem, hogy Békéscsabán települt, egyik igencsak hosszú elnevezésű cégnek a nevében szerepel a „fegyver- gyár” szó. A gyilkos szerszámok készítése helyett szolgál­tató tevékenységet lát el a Fegyver- és Gázkészülékgyár Gázkészülék javító és Szolgáltató Vállalatának Békéscsabai Kirendeltsége. A mellékfoglalkozásúakat is beleértve negy­ven embernek ad munkát a kisüzem. Létrejöttének körül­ményeiről, mai tevékenységeiről, s feladatairól beszélget­tünk Komoróczky József kirendeltségvezetővel és Tóth Pál üzemmérnökkel. — A Fegyver- és Gázké­szülékgyár (FÉG) 1985-ben alapította meg a leányválla­latát’ elsősorban szolgáltatás jelleggel — mondta a kiren­deltség vezetője. Azóta az ország 19 településén van kirendeltség vagy fiók. A békéscsabai telepítésben köz­rejátszottak többek között olyan okok, hogy nagy hiány volt a FÉG-készülékekben, s ezidőtájt kívánt bekapcso­lódni a vállalat az országos gázprogram végrehajtásába. A békéscsabai gázbevezetők jobb készülék-ellátására 1985 áprilisában nyílt meg a márkaboltunk. A termé­keink árusítása mellett meg­kezdtük a gázbevezetésekkel kapcsolatos szaktanácsadást, belső gáz- és központifűtés­rendszerek tervezését és ki­vitelezését. A növekvő gázbekötési igé­nyek miatt ’86-ban Szarva­son fiókkirendeltséget nyi­tottunk. így a megyeszék­hely és környéke után egy másik városban és a von­záskörzetében is vállalhat­tunk munkát. Ezzel fokoza­tosan megyei szintűvé vált szolgáltató, kivitelező- és szervi ztevékenységünk. — Az elmúlt évtől teljessé vált a hatáskörünk — vette át a szót Tóth Pál. Meg­szereztük a szolgáltatói jo­got. így ma már hatósági nyomáspróbákat is végezhe­tünk a saját szerelésű gáz­vezetékeken. Ezáltal sokkal rövidebbé vált a kivitelezés­től a műszaki átvételig tar­tó idő. A tevékenységi körünk is tovább bővült, mivel meg­kezdtük a FÉG gyártmányú konténeres, illetve a tetőtéri VESTALE típusú kazánok összeszerelését’ beépítését. — Hogyan képesek eleget ten­ni a sokasodó feladatoknak, s van-e konkurencia ebben a szakmában? — Teljes létszámunkból csupán 20 százalék tartozik alkalmazotti besorolásba, a többiek fizikai állományúak. Ebből is látszik, hogy meg­levő munkaerőnket a ter­melésre összpontosítjuk. Az elmúlt évben 600 lakás bel­ső gázszerelését végeztük el. A megrendelést követően körülbelül két hónapos át­futási idővel vagyunk képe­sek elvégezni a munkákat. Márkaszerviz-javításokat 24 órán belül tudunk vállalni. Most a kedvező téli időjá­rás következtében a beje­lentést követő négy órán be­lül eljutunk a panaszoshoz. A konkurenciától nem fé­lünk, sőt csak örülhetünk, ha kialakul egy tisztességes verseny. Nem kívánunk egyeduralmat kiharcolni. Szerintem a monopol hely­zet nagyon egészségtelen, s ez sem nekünk, sem a la­kosságnak nem volna ked­vező. Ám egy jó konkuren­cia még jobb munkára ösz­tönzi kirendeltségünket is — mondotta Komoróczky Jó­zsef. — Mégis hogyan Ítéli meg a jövőt? — A leányvállalat tervezett árbevétele 1987-ben 345 mil­lió forint volt, melyet 450 millióra teljesített. Ebből a békéscsabai kirendeltség anyagmentes tervezett árbe­vétele 8,2 millió volt, amit 9,86 millió forintra teljesí­tettünk. Az idei tervünk 12 millió forint. Tovább kíván­juk bővíteni szerviztevé­kenységünket. Kihelyezett szakemberekkel szeretnénk elérni, hogy szinte minden városban és nagyközségben legyen képviselőnk. Ezzel a jelenlegi kiszállási díjakat csökkenteni tudnánk, s a ja­vítási várakozási idő is le­rövidülne. Belső gázszerelői tevékeny­ségünket nem kívánjuk mennyiségileg növelni, ha­nem a minőségi munkát he­lyezzük előtérbe — hangsú­lyozta a kirendeltségvezető. — Várható-e valamilyen kor­szerűbb, új termék megjelenése a FEG-től? — Üj kazánnak számít a C—30-as, és most indult a gyártása a GF—25-ös, vala­mint a GF—55-ös konvek­toroknak, melyekkel várha­tóan az év közepétől már találkozhatnak a vásárlók is. A gyár műszaki fejlesztő cso­portja elkészítette azt a ko­rábban csehszlovák gyárt­mányú reteszeiének hazai változatát, amely az elmúlt esztendőben hiánycikknek számított. A sorozatgyártás megindulásával tehát várha­tóan ebben az esztendőben már nem lesznek ilyen gon­dok. A kirendeltség egyébként a nála megrendelt gázszere­léshez általában a saját ter­mékeit használja, de árusí­tással már nem foglalko­zunk. mivel a kiskereske­delmi tevékenységünk meg­szűnt. Foglalkozunk továbbá a ma legkorszerűbbnek neve­zett rézcsöves fűtésszerelés bevezetésének lehetőségével, hiszen a távlati jövő min­denképpen ez az esztétikus, egyszerűen, gyorsan szerel­hető gázvezetés — mondotta végül Tóth Pál. Ma azonban még nincsenek meg ehhez a nyugati célgépek, de az anyagi lehetőségek sem en­nek a technológiának a szé­leskörű bevezetéséhez. Bacsa András Jövedelmezőbb állattenyésztés Jobb tápot — olcsóbban A Kondorosi Takarmány­keverő Közös Vállalat tag­gazdaságai jól döntöttek, amikor arra az elhatározás­ra jutottak, hogy közösen oldják meg állatállományuk tápellátását. Az idő, úgy tű­nik, egyre inkább őket iga­zolja. A jelenlegi közgazdasági környezetben lényegesen előnyösebb a helyzetük, mint azoknak az üzemeknek, ame­lyek egyedül vállalkoztak erre a nem kevés készpénzt feltételező tevékenységre. Sajnos egyre kevesebb már az olyan mezőgazdasági Üzem, amely megtermelt gabonájából el tudja látni saját keverőjét. Legtöbbjük ugyanis év végén összes ter­ményének eladására kény­szerül, és a szükséges meny- nyiség nagy részét később drágábban visszavásárolja. Central Soya helyett — Mayer A közös vállalat 90-100 ezer tonna árut állít elő évente. A szükséges alap­anyagok folyamatos vásárlá­sához év közben csaknem 160 millió forint szükséges. Pénzforrástól függően ebből 50-80 millió forint a rövid­lejáratú hitel, ám a többi, mintegy 75 millió forint, ma már saját pénzeszköz. A tagüzemek tápellátása mel­lett jelentős a kis- és nagy­kereskedelmi forgalom is. A taggazdaságok alapítótőkéje jól kamatozik. A tőkeará­nyos nyereség évek óta 10- 20 százalék között mozog. Köztudomású, hogy a táp­gyártáshoz a szemes termé­nyeken túlmenően, más egyéb elemek is — ásványi anyagok, antibiotikumok, foszfor, mész stb. — szük­ségesek, melyek az állatok intenzív fejlődéséhez nélkü­lözhetetlenek. Gyűjtőnéven tulajdonképpen ezeket az anyagokat nevezzük pre- mixeknek. Ma Magyarorszá­gon többfajta ilyen összetett anyagot forgalmaznak a ta­karmánygyártást integráló nagyüzemek. A kondorosi tápokba évek óta az Agárdi Kombinát „Central Soya” premixeit keverték. Az agárdi termékek ma vitatha­tatlanul a legjobb minősé­gűek közé sorolhatók. Mi az ok, hogy ennek ellenére a takarmánykeverő a bevált, jó minőséget mégis felcse­rélte egy új, eddig kevésbé ismert premixfajtával? — kérdeztük dr. Komolovszki Ferencet, a vállalat igazga­tóját. — Egyáltalán nem volt könnyű döntenünk ebben a kérdésben. A herceghalmi kísérleti gazdaság Mayer- féle premixeinek alkalmazá­sa mellett azonban olyan előnyök is szóltak, amelye­ket vétek lett volna figyel­men kívül hagyni. Egyik ilyen előny az, hogy Her­ceghalom az NSZK Mayer cégtől olcsóbban tudta meg­vásárolni a hatóanyagot. Egy-két kereskedelmi lép­csőt sikerült kikerülniük. Nekünk pedig ma minden­képpen előny az, ha tápja­ink alacsonyabb áron ke­rülnek forgalomba, javítva ezzel a keverő jövedelmező­ségét és a megye térségének állattenyésztési mutatóit. Természetesen komoly ete­tési kísérletek előzték meg a döntést. (Miután az eredmé­nyek igazolták, hogy az új termék nem marad el az agárdi premixből készített tápok minőségi színvonalá­tól, azonnal kezet fogtunk, és partnerei lettünk Her­ceghalomnak. Gyilkos premix El kell azonban monda­nunk — folytatja —, hogy a váltás idején, tőlünk telje­sen független okok miatt, egy kicsit megrendült a vá­sárlóink bizalma. Még szakmai körökben is volt kétkedés. Az ok egyrészt a MÉM 1987. szeptemberi im- port-szójafelhasználást kor­látozó intézkedése volt. Ha­zai fehérje-kiegészítéssel pe­dig csak mennyiségileg le­het biztosítani a fehérjét a takarmányokban, de az aminosavak összetétele saj­nos nem előnyös az egyes állatfajokra. A másik sze­rencsétlennek mondható vé­letlen egybeesés az volt — mi ebben vétlenek vagyunk, hiszen készen kapjuk a pre- mixeket —, hogy egyik gaz­daságunknak olyan tápot szállítottunk, amelyikben a premix antibiotikum-meny- nyisége a megengedett érték tízszerese volt. Sajnos, az állatok egy része elpusztult. Az ügy ma ott tart, hogy a premixet nem is a herceg- halmi gazdaság gyártotta, hanem a Bábolnai BCR. Mindezek ellenére tápja­ink egyre kedveltebbek a megyében. A Mayer-féle premix a közkedvelt HAGE- tápok után a legkeresettebb az országban. A közös vállalat 1988-ban két új beruházással bővült. Épül egy premixgyártó üzem, mely az év második felétől fog üzemelni. Köztu­domású, hogy a külföldről vásárolt, úgynevezett szuper premixeket makroelemekkel itthon egészítik ki. A táp­gyártáshoz tehát a komplett premixet kizárólag az integ­ráló nagyüzem állítja elő. Ez nem véletlen, hiszen így a kereskedelmi haszon mel­lé a keverési nyereséget is magáénak könyvelheti el. Herceghalom azonban le­mond a premixgyártásról, így Kondorosnak lehetősége lesz arra, hogy komplettí- rozzon. Tápjainkban csak a premix költsége fog megje­lenni, és az integráló nagy­üzem nyeresége már nem. Másik jelentős beruházásuk egy korszerű szójafeltáró, úgynevezett pelyhesítő üzem létesítése, mely november óta üzemel. B Bocchi feltárja... — A hazai piacon a fehér­jék választéka és minősége várhatóan az első években változó lesz. Mi azonban ez­zel az új üzemmel függetle­níteni tudjuk magunkat a piactól és a fehérje minősé­ge tápjainkban mindig egy­forma lesz. A pelyhesítő be­rendezést bérleti formában üzemeltetjük. A korszerű olasz Bocchi feltáróval olyan minőségű szóját készítünk, amely az importot is felül­múlja. Ez a technológia a hazai feltáróval szemben azért előnyösebb, mert ma­gas hőmérsékleten, gőzzel is kezeljük a szóját, így az ér­tékes fehérjék nem csapód­nak ki. A szója olajtartalma is megmarad, és fontos energiaközvetítő anyagként, növeli a fehérjeemésztés ha­tásfokát. Nyugaton ma már ezzel az eljárással kezelik a búzát, kukoricát és egyéb más szemes terményeket is. Tervünk, hogy & jövőben feltárjuk a keményítőt is ezzel a berendezéssel, ja­vítva a tápok takarmányo­zási értékét. Napjainkban a keverék- takarmány-gyártás önmagá­ban egyre kevesebb jövedel­met nyújt. A vállalat igaz­gatója elmondta, ha a te­vékenységeket nem bővíte­nék még, minimális nyere­séget sem igen tudna az üzem felmutatni. A növek­vő költségeket (azonban a gyártás fejlesztésével, és más tevékenységekkel — pelletexport, fehérjefeltáró­üzem stb. — sikerült olyan mértékben ellensúlyozni, hogy ma már jelentős saját erővel rendelkeznek, és ez a mai hitelszegény időkben a legnagyobb előny. Rákóczi Gabriella Az olasz pelyhesítő gépsor üzemelés közben. A feltárt szó- japehely előnyösen egészíti ki ,a kondorosi tápokat Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom