Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-29 / 24. szám
1988. január 29.. péntek Hol volt, hol nem volt Kálvária egy iskola felújításáért ■ ■ A/. iskola épülete kívülről . Hétvége GYomaendrödön Hétvége sorozatunk legutóbbi írása a medgyesbodzá- siak szabadidős lehetőségeiről számolt be. Elgondolkodtató volt számomra, hogy mennyire nincs alkalmuk (és az ÁMK kulturális igazgatóhelyettese szerint igényük se nagyon) az itt élőknek a szabad idejük szervezettebb, hasznosabb eltöltésére. És ha mégis volna, aki igényelne ilyesmit (például a fiatalok a diszkót), az hát mehet Újkígyósra, vagy Békéscsabára szórakozni. Persze, ha nem rendelkezik személygépkocsival, ne is álmodjék erről. Szerencsére nem mindenütt ilyen elkeserítő a helyzet. A gyomaendrődi Katona József Művelődési Központra jellemző a gazdag hétvégi kínálat. Megyeriné Csapó Ildikó, a művelődési központ vezetője szerint nem ritka, hogy négyszázan, vagy ennél is többen jönnek el egy- egy rendezvényre. — Mi lesz a program, ezen a hétvégén? — Pénteken este diszkót tartunk a fiataloknak, erre mindig nagy az érdeklődés. Persze aki nem az ismerkedés. vagy a tánc kedvéért jön el, az átmehet a játékterembe. és ott is eltöltheti az estét. Szombaton délelőtt a középiskolások számára szervezett Ki tud többet a SzovI jetunióról? egyik megyei elődöntőjét tartjuk a művelődési házban, ahol a gyomaendrődi gimnázium lesz a házigazda. Este — azt hiszem, sokak örömére — D. Nagy Lajossal, a Bikini együttes énekesével találkozhatnak az érdeklődők, vasárnap pedig a Körösmenti szövetkezeti néptánccsoport próbál nálunk, ugyanis országos fesztiválra készülnek márciusban. — Milyen korosztályokat vonzanak elsősorban hétvégi programjaik? — Ez mindig az adott rendezvénytől függ. De éppen abból következően, hogy a fiatalok rendelkeznek a legtöbb szabad idővel, így programjainkat elsősorban nekik szervezzük. Viszont míg egy-egy iskolai rendezvény csak a tanulóifjúságot tömöríti, addig a mi szervezéseinkre a dolgozó fiatalok is eljárhatnak .. . Természetesen a szabadidős igények méreteit illetően nem lehet összehasonlítani Medgyesbodzást például Gyo- maendrőddel, de a szórakozni és kikapcsolódni vágyó fiatalok azért ugyanúgy megtalálhatók itt is és ott is. M. M. írisz Új műsor a televízióban Hol volt, hol nem volt. volt egyszer egy közös igazgatás alatt álló általános iskola és egy diákotthon. A diákotthon épületszárnya az elégtelen és elavult szigetelés miatt helyenként a mennyezetig felnedvesedett. Az iskolába járó 160 általános iskolás „vizesblokk'' híján nem tudott elmenni WC-re. A folyosókon nem volt fűtés. A födémszerkezet életveszélyessé vált. Azt. hihetnénk, hogy ilyen szegényes állapotok csak a mesében léteznek. Pedig ez nagyon is valóság. A leírtak a szarvasi szlovák általános iskola és diákotthon jelenlegi tárgyi feltételeit mutatják. Hogy mióta jelent ez gondot az iskolának? — Már az intézmény létrejötte óta nincsenek meg a tanításhoz és a kollégiumi élethez szükséges feltételek — mondta Folytán János igazgató a megérkezésünkkor. — A szlovák iskolát és diákotthont 1949—50-ben hozták létre a Szarvason és környékén élő szlovák nemzetiségű szülők igényeinek megfelelően. Az 1960-ban folyó építkezési munkálatok azonban félbemaradtak, pedig már akkor nagy szükség lett volna a bővítésre, a rekonstrukcióra. És azóta csaknem három évtized telt el anélkül, hogy támogatást kaptunk volna a befejezéshez. — Közben nem próbálkoztak segítséget kérni a városi, vagy megyei tanács illetékeseitől? — Városi és megyei „szinten" ismert volt a gond. de kevés a pénz ahhoz, hogy az egyre tovább romló épületet megfelelőképpen helyrehozzák. Így történt. hogy 1977-ben az iskola vezetősége egyenesen a művelődési minisztériumhoz fordult.. Helyszíni bejárás igazolta, hogy kérésünk a rekonstrukciót illetően jogos. Akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy amennyiben a város és a megye biztosítja az induláshoz szükséges összeget, akkor a minisztérium vállalja a befejezési költségeket. Ezt akkor nyolc-tíz millió forintban határozták meg. * * * A valóság írta történet folytatása a továbbiakban egyszerűnek látszott. Most. már csak a városon és a inegyén volt a sor. A város részéről akkor Dankó János, a művelődési osztály gazdasági felügyelője, a megye részéről pedig Deák Ferenc. a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettese nézte meg a már akkor is kritikán aluli épületeket, A támogatást jogosnak ítélték, s a hatodik ötéves tervbe végre bekerült az általános iskolai diákotthon kibővítése, felújítása. Aztán teltek az évek, és az „ügy” lekerült a napirendről, ahogy Koszti Pál. a Szarvasi Városi Tanács művelődési osztályának f.enlegi vezetője tájékoztat. Vajon miért? — A hetvenes évek utolsó időszakában a szlovák iskola rekonstrukciója mellett egy másik probléma is volt a városban — magyarázta. — Sürgősen szükség volt egy új. legalább 12 tantermes általános iskolára, amihez a felsőbb szervek 18 millió forinttal járultak hozzá. Fontossági sorrendben már ez állt az első helyen, így nekünk is ezt kellett támogatnunk. A hármas számú iskola 1984-re készült el és ez a városnak 26 millió forint kiadást jelentett. Sajnos a mi lehetőségeink is végesek, így a szlovák iskola ügyét el kellett halasz- tanunk Egészen 1986-ig, amikor is február 14-én újabb bejárásra került sor. Ekkor már a diákotthon padlásán csak keresztbe vetett pallókon lehetett közlekedni, leszakadástól tartva. A falakra néhol olyan óriási térképeket rajzolt a nedvesség, hogy lambériával fedték el azokat. Az ablakokat sok helyen beszögezték, mert a legkisebb szél is kinyithatta a tönkrement nyílászárókat, A 140 kollégista két szűk fürdőszobában zsúfolódik reggel és este. A sötét, keskeny folyosók hidegek, nem fűthetők. A szén- vagy olaj- tüzelésű hálószobák némelyike egyúttal az óvodások délutáni pihenőhelye is . . . A bejárást követően a résztvevők megállapították, hogy új diákotthon építésére lenne szükség, s a meglevő felújítására, amely az iskola bővítését szolgálná. Hiszen az iskolaépületben nincs elegendő tanterem, nincsenek szertárak, nincs könyvtár, úttörőszoba. sőt „vizesblokk” sem. Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettes tízmillió forint támogatást ígért ehhez a minisztérium részéről, a város ötöt, a megye pedig a befejezéshez szükséges összeget, amely várhatóan újabb tízmillió lenne. A támogatásoknak az 1986-os emlékeztetők szerint 1987-ben kellett volna megérkezniük . . . — Igaz, hogy a pénz nem ért ide, de helyette kaptunk egy levelet Fekete János országgyűlési képviselőtől, amelyben újra megerősítik az illetékes szervek ígéreteiket — mondta az igazgató. — Eszerint a rekonstrukció 1988-ban végre elkezdődhet, és talán rövid idő alatt be is fejeződik . . . Legalábbis a levelet író képviselő bízik ebben. Igaz ugyan, hogy 1977-ben többszörösét érte a mai tízmillió, de az iskola mégis örül. és bízik abban, hogy (talán) nem kell újabb 11 évet várnia ... Magyar Mária Lehet-e vizuális kultúrának jobb, alkalmasabb közvetítője, mint a televízió? Kézenfekvő tehát, hogy a képzőművészettel, az egyetemes emberi kultúra kincseivel találkozhatunk a képernyőn. Külföldi képző- művészeti sorozatok, A hét műtárgya — gyönyörködtetnek, szélesítik ismereteinket. Most azonban örvendetesen, egy szabályos időközönként, kéthavonta jelentkező műsort indít útjára a televíziónk. A címe Írisz, s ahogyan az első adás szerkesztője, Fitz Péter elmondta: az élő képzőművészettel foglalkozik. Ezt a meghatározást tágabban kell értelmeznünk, hiszen a műsorban a szándék, a tervek szerint foglalkoznak mindennel, ami a képzőművészeti életben zajlik. A sorzat alcíme: Tárlatok, művek, vélemények. Tehát: a műsor elkalauzolja a nézőket, az érdeklődőket a nyitott vagy a közeljövőben nyíló kiállításokra, tárlatokra, megismertet képzőművészeti alkotásokkal, tájékoztat a képzőművészeti életben — pontosabban az adások közötti két hónapban — zajló legfontosabb eseményekről, bírál, véleményeket ütköztet. Minden adásnak lesz egy fő témája, a vita mindig a legaktuálisabb problémákról folyik majd. A január 29-én jelentkező első kiadás középpontjában a Régi és új avantgárd 1967—1975 közötti időszakát bemutató székesfehérvári kiállítás áll. Beszélgetés tanúi lehetünk, amelynek résztvevői Bak Imre festőművész, Rózsa Gyula, az Iparművészeti Múzeum igazgatója és Kovalovszky Márta művészettörténész. A kamerák segítségével ellátogathatunk a fiatal képzőművészek stúdiókiállít3sára, láthatjuk Magdaléna Abaka- nowicz műcsarnokbeli kiállítását, amely az adás napján nyílik meg. Megjelenik a képernyőn a Hajlék, a Pécsi Csoport építészeti kiállítása. Tehát január 29-én, pénteken este 20 órai kezdettel láthatjuk 50 percben az írisz első adását, televíziónk 2-es programjában. Ezt az első adást Fitz Péter szerkeszti, operatőrei: Bodó János és Boldizsár Károly, rendezője pedig Soós Árpád. Ettől kezdve az írisz kéthavonta jelentkezik. Délután az óvodások alszanak a nagyobbak hálótermeiben Fotó: Kovács Erzsébet Merre tovább, nyolcadikosok? Még néhány hét és lezárul a pályaválasztási tevékenység utolsó szakasza is. A nyolcadikos tanulók és szüleik ekkor végleges választ adnak az osztá’vfőnök- nek, hogy mely középfokú intézmények Ikerüljenek a ..Jelentkezési lap továbbtanulásra” elnevezésű nyomtatványra. A döntés várhatóan akkor lesz sikeres, ha a választandó iskoláról, a számításba vett szakmákról megfelelő mennyiségű és minőségű ismeretekkel rendelkezik a család. Továbbá mindezek birtokában reálisan értékelik a végzős fiatal személyi felkészültségét, a közeli és a távolabbi lehetőségeket. Ezekhez a nélkülözhetetlen információkhoz az általános iskolák közlései és útmutatásai alapján hozzájuthattak a családok. Az előző évekhez hasonlóan a középfokú intézmények, a társadalmi és a tömegszerveztek is részt vállaltak a pályaválasztási előkészületeket befolyásoló tájékoztatásban. Ezek között különösen eredményesek voltak megyénk és Csongrád megye középfokú iskoláinak „Nyílt nap” elnevezésű programjai, de kiadványok is rendelkezésre álltak az ismeretszerzésre. A „Békés megyei továbbtanulási kalauz 1987” című könyvet hetedikes korukban kézbe vehették az érintettek. Ebben olvashattak megyénk valamennyi középfokú intézményének beiskolázási, illetve legfontosabb tanulmányi tudnivalóiról, a megyénkben elsajátítható szakmákról. Novemberben megjelent az 1988 89-es tanévre szóló pályaválasztási tájékoztató, melyben a továbbtanulásra jelentkezéssel és megyénk középfokú iskoláinak felvételi eljárásaival kapcsolatos információk, a keretszámok, a hetedikes jelentkezési szándékok találhatók. Az itt közöltekben különböző okok miatt változások történtek. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban a jelzetteken túl biológia—kémia helyi, egyedi tantervű (osztály is indul azok számára, akik pl. orvosi, vegyész, biológus, kertészeti stb. pályán kívánnak továbbtanulni. A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban speciális idegen nyelvi (francia—német) osztályban kezdődik el az oktatás. A gyulai Mohácsy Mátyás Szakközépiskolában általános kertészeket képeznek a biológiai szakcsoport keretén belül, technikus végzettség szerezhető. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában kozmetikai és vegyicikkel- adó-szakmára is vesznek fel tanulókat (15 főt). A döntésben bizonytalankodóknak a jelentkezési lapok kitöltéséig még van lehetőségük arra, hogy ismereteiket kiegészíthessék, pontosíthassák. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet t pedagógiai és pályaorientációs csoportja (Békéscsaba, Jilem- niczky u. 3., tel.: 28-808) személyesen és telefonon is tájékoztatást ad az érdeklődőknek. Az egészségügyi problémás , továbbtanulók esetében mindenképpen célszerű véleményt, javaslatot kérni szerda délelőttönként. Ebben a tanévben várhatóan mintegy 900 tanulóval több végez megyénk általános iskoláiban, mint az előzőben. A többi megyékben is hasonló a létszámnövekedési arány, így tovább csökken az oda irányulok bejutási esélye sok iskolában. Mivel megyénkben sem nyílt lehetőség a felvételi keretszámokat minden — korábban is többszörösen túljelentkezett — szak, ágazat, szakma esetében emelni. ezért még körültekintőbben kell eljárni azoknak, akik ilyen középfokú iskolába jelentkeznek. (Pl. közgazdasági, egészségügyi, kereskedelmi stb.) Kiemeljük, hogy a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmákra jelentkezőknek célszerű érdeklődni á helyi munkáltatóknál (pl. áfész), mivel azok csak meghatározott keretszám alapján tudnak gyakorlati helyet biztosítani. A beiskolázás szempontjai között lényeges szerepe van a tanulmányi eredménynek. Az új oktatási törvény rendelkezései értelmében a legtöbb iskolában ennek, valamint a jellemzésben foglaltaknak az alapján döntenek a felvételekről. (Megemlítjük, hogy nem elég csupán a felvételre gondolni a továbbtanulásnál, a választott iskolában hosszabb távon is helyt kell állni. Előfordulhat, hogy nem sikerül bejutni a jelentkezési lapon első helyen megjelölt iskolába (szak, szakma, ágazat). Ezért célszerű két helyet jelölni, és a második helyen megpályázott iskoláról is hasonlóan megfontolt döntés szülessen, mint az elsőnél. Az előző tanévekhez hasonlóan lépcsőzetes -beiskolázás szerint történik a felvétel megyénk középfokú intézményeibe. A megyei művelődési osztály rendelkezése értelmében továbbra is négy ütemben bonyolítják le a felvételeket. (Lásd a pályaválasztási tájékoztatóban.) A Csongrád megyei beiskolázási ütemezés is áttekinthető, mivel minden általános iskolában megtalálható a tájékoztató füzet egy példányban. A jelentkezési határidő ezúttal is március 20. Az ettől eltérő időpontokról a] tájékoztatóban található felsorolás. A második helyen is elutasított tanulók jelentkezési lapjai most is a pedagógiai és pályaorientációs csoporthoz kerülnek, ahol segítséget, tanácsot adnak a további teendőkre vonatkozóan. A speciális tantervű általános iskolákban végző fiatalok számára induló speciális szakiskolákban van lehetőség továbbtanulásra (Békéscsabán, Békésen, Orosházán). A részletekről a pályaválasztási füzet 'tájékoztat. Békés megye általános iskoláiban várhatóan , 6350 nyolcadikos fejezi be tanulmányait. Bízunk abban, hogy mindannyian adottságaiknak, felkészültségüknek megfelelően megfontoltan, jól döntenek, és megállják a helyüket választott iskolájukban. Selmeczi László
