Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

1988. január 29,, péntek o Tanácsülésekről jelentjük Adidas, Triumph, San Lorenzo... Endrődi szabók — nyugati kapcsolat (Folytatás az 1. oldalról) Bejelentések, interpelláci­ók következtek ezután, amelynek keretében a tanács tudomásul vette, hogy ta­valy decemberben megala­kult az V. kerületi tanács­kozási központ. Sasala János következett ezután: bejelentette azon el­határozását. hogy tanácsel­nöki tisztéről és tanács vb- tagságáról lemond, s kérte a tanácsülést, hogy február 1-jétől áthelyezéssel kerül­jön át a megyei tanácshoz, az oktatási és továbbképző intézet igazgatói munkakö­rébe. Gyulavári Pál megyei ta­nácselnök szólalt fel ezután, aki többek között arról be­szélt. hogy Sasala Jánost munkássága í két évtizeden keresztül a város politikai és gazdasági életéhez kötötte. A tanácselnöki tisztséget 1981. július 1-jétől töltötte be. „Ügy ítéljük meg — mondta Gyulavári Pál —. munkája során arra töreke­dett, hogy az állami felada­tok végrehajtása mellett jus­sanak érvényre a lakosság érdekei, hogy egyre növekvő színvonalon funkcionáljanak azok a tanácsi fórumok, amelyek színterei a társada­lompolitikai és településpo­litikai kérdések megvitatásá­nak, hogy 3, kölcsönös érde­kekre alapozva jó együttmű­ködés alakuljon ki a tanács és a társadalmi-gazdasági szervezetek között.” — Em­lékeztetett arra, hogy a sok­féle gond mellett jelentős eredmények is születtek az elmúlt időszakban a megye- székhelyen. Végül a megyei tanács vezetése nevében fe­jezte ki elismerését Sasala Jánosnak. A kommunista tanácstagi csoport nevében Varga Já­nos kért szót ezután, elisme­rő szavakkal illette a lekö­szönő tanácselnököt. Kutas Gyula a városi pártbizottság nevében szólt hasonlóan, majd bejelentette, hogy Sa­sala János a városi pártbi­zottság és annak végrehajtó bizottsága tagjaként végzi tovább mozgalmi munkáját. A testület Sasala János ké­relmének — városi tanács- tagságav meghagyásával — helyt adott, és áthelyezésé­hez hozzájárult. /j. j Orosháza Az Orosházi Városi Ta­nács Mihály András tanács­elnök vezetésével tartotta meg tegnap délután ülését. A tanácskozást követően az egyik legaktívabb tanácsta­got. dr. Csizmadia Ferencet, a 17. választókerület ta­nácstagját arra kértük, hogy mondja el, miként .látta be­lülről a tanácsülést, véle­ménye szerint melyek voltak a legfontosabb döntések. A következőket mondta: — Elfogadtuk a tanács költségvetését. Megítélésem szerint jó döntést hoztunk, a megadott lehetőségeken belül a városnak módja lesz a fejlődésre. A költségvetés­ben elfogadott feladatok közül egynéhányat akár túl is teljesíthetünk. (A tanács és a város bevételi előirány­zata 550 millió 400 ezer fo­rint, ugyanannyi, mint a tervezett kiadások összege, fejlesztésre 165 millió fo­rintot fordíthatunk.) Külö­nösen fontosnak tartom, hogy a költségvetés teljesí­tését a testület folyamatosan kísérje figyelemmel, ellen­őrizze. Módosítottuk a lakásel­osztási szabályozó rendele- tünket. A városi KISZ-bi- zottság képviselője megfo­galmazta, hogy a fiataloknak soha ennyi külön támogatá­sa nem volt Orosházán, mint most. A 80 ezer forint 3 százalékos kölcsön mel­lett 40 ezer forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak. Ezenkívül ha va­laki tanácsi lakást ad visz- sza, akkor a használatbavé­teli díj hatszorosát kapja kézhez, ha legalább hat éve él abban a tanácsi lakásban. Ügy érzem, hogy ez már egy olyan jelentős összeg, ami valóban serkenthet a sa­ját ház. lakás építésére, megvásárlására. Végül a ta­nács önértékeléséről szeret­ném azt megjegyezni, hogy a tanácsunk tagjaitól a ko­rábbinál lényegesen nagyobb aktivitást várhatunk el. Vannak, akik több mint há­rom év alatt még egyszer sem szólaltak fel, egyszer sem mondták el véleményü­ket. Ez tarthatatlan, hiszen az apparátus csak akkor tud színvonalasan dolgozni, ha mi, tanácstagok közvetít­jük a lakosság véleményét, igényeit, egyszóval, ha raj­tunk keresztül élő kapcso­latunk van az itt. élőkkel. Sarkad Sarkadon a városi jogú nagyközségi tanács Jakó István tanácselnök vezeté­sével ülésezett. Elsőként, a résztvevők Rigó István osz­tályvezető előterjesztésében az 1988-as költségvetés ter­vét vitatták meg. A tanács ebben az évben .128 millió 502 ezer forint bevételhez jut. A céltámogatáshoz pá­lyázatból származó összeg 8 millió 230 ezer forint, amelyet a telepszerű laká­sok terület-előkészítésére, is­kolai tanterem építésére és útépítésre kaptak, fejlesztés­re 53 millió 240 ezer forint jut. A továbbiakban a telepü­lésen működő gazdasági egy­ségek községfejlesztő és a lakosságot szolgáló szerepé­ről volt szó. A nagyközség­ben 25 különböző szervezeti formájú gazdálkodó egység és 26 tanácsi intézmény mű­ködik. A nagyközség gazdál­kodó egységei különböző munkavállalásokkal segítik az oktatást, közművelődést és az egészségügyet. Válla­lati támogatással működik a Sarkadi Kinizsi SE és mint­egy 5 millió forinttal já­rultak hozzá a telefonháló­zat fejlesztéséhez. Az út­építéshez és a település gáz­hálózatának kiépítéséhez a lakosság utcatársulások alakításával járult hozzá. 1987-ben 19 millió 529 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek a sar­Az Endrődi Szabók Ipari Szövetkezet két fő termék- csoportra — női kabátokra, és sport-, szabadidő-ruhá­zatra — specializálta ter­melését. A szövetkezet ár­bevételének 70 százalékát a tőkés bérmunka adja. Az Adidas cég 8 éves endrődi kapcsolata után 1983-ban az elsősorban a női fehér­neműiről ismert Trimuph cég kötött szerződést az endrődi szabókkal. Ez az együttműködés mindössze egy évig tartott, majd újabb híres, és kevésbé hí­res nyugati cégek jelentkez­tek üzletet ajánlva a szö­vetkezet 174 dolgozójának. * * * A francia Claude Havrey 1982 óta, az ugyancsak francia Gaston Jaunet, va­lamint a nyugatnémet San Lorenzo egy éve, az NSZK- beli Raab cég pedig 1986 óta végeztet bérmunkát Gyomaendrödön. A tőkés partnerek adják a műszaki dokumentációt, az alapanya­got és a cérnát, a gombo­kat stb. Vagyis a kelléke­ket. A már említett Adidas- kapcsolat 1982-ben a szövet­kezet kezdeményezésére szűnt meg, elsősorban a nyugatnémet partner egyre gyakoribbá váló pontatlan, és hiányos alapanyag-szál­lításai miatt. Bár az Adi- dasnak végzett munka — az évente 110—120 ezres tétel­ben gyártott szabadidőru­hák — 1982-ben rekordnye­reséget, mintegy 5 millió forintot hoztak a szövetke­zetnek. A következő esz­tendő a Triumph jegyében teit el. A Triumph kis szé­nás szabadidőruha-model- leket gyártatott. A 150—200 darabos szériák, a három- naponkénti modellváltás, valamint a normaidő alap­ján fizetett munkabér nagy mértékben csökkentette a termelékenységet. Abban az évben összesen 160-féle modellt gyártottak az end- rődiek, s év végére a koráb­bi ötmilliós nyereség 3.5 millióra csökkent. A szövet­kezet vezetése 1984-ben fel­bontotta az alig egy éve kö­tött szerződést. Időközben — 1982-ben — jelentkezett a francia Claude Havrey cég, mely­nek például tavaly nyolc­ezer darab átmeneti kabá­tot készítettek. Az idén 10 ezret rendelt a francia part­ner. A Gaston Jaunet az el­múlt évben 3 ezer női blé­zert kért. melyből idén már 8 ezer készül a szövetke­zetben. A Raab-nak az idén csak március 1-én kezdik a termelést. Sportruházatot, síruházatot, női és férfi dzsekiket rendelt a nyugat­német cég. A San Lorenzo a tavaly év végi kétezer darabos próbarendelés után Egy modell a francia Gas­ton Jaunet kollekciójából elégedetten nyilatkozott az endrödiek munkájáról, s idén már 30 ezer női di­vatáru — póló, szoknya, kabát, nadrág — gyártásá­ra kötött szerződést. Az Endrődi Szabóipari Szövetkezet tavaly egymil­lió forinttal teljesítette túl 13,7 milliós exporttervét. — A tervezett 5,8 millió forintos nyereség is meg­lesz — mondja Csíkné Tí­már Eva, a szövetkezét fő­könyvelője. — Exportun­kat az idén növelni szeret­nénk. Terveink szerint 16 és fél milliós tőkés árbevé­telre számítunk. 1986 no­vemberében egyébként lí­zing útján egy négymillió forint értékű, olasz gyárt­mányú komplett vasalógép­sort vásároltunk. A gépsor 7 programvezérlésű forma­présből, 4 vasalóasztalból, egv folttisztító gépből és egy gőzőlőbábúból áll . .. * * * A szövetkezet kapacitá­sának 30 százalékát a bel­földi termelés adja. Az im­portanyagokból készülő sza­badidő-öltözékek — melyek nagy része saját tervezésű — a Módi Nagykereskedel­mi Vállalat, a Luxus Áru­ház. és a Centriköt Keres­kedelmi Vállalat üzleteiben találnak gazdára. Hornok Ernő A lökés partnerek adják az alapanyagot . . . Fotó: Veress Erzsi Békés—Csongrád: Közös dolgaink kilátásai az idén III. Körkérd(eztisköd)és partnereinknél a szomszéd megyében Az előző két írás az ipari és a mezőgazdasági kapcso­latok köréből emelt ki néhányat, a Csongrád ' megyei vállalatok vezetőit szólaltatva meg. A teljesség termé­szetesen nem lehet célja és igénye egy ilyen év eleji kérdezősködésnek, de valamilyen vázlatos kép azért ösz- szerendeződhet az elmondottakból. A kerekebb áttekin­téshez a kereskedelmi kapcsolatokról is szükséges lenne szólnunk. A két megye együttműködésének konkrét szálait eb­ben a szférában nyilván jóval nehezebb felfejteni. A komplex és átfedéses kapcsolatokat itt még nehezebb egy írás terjedelmében összefogni és jrendszerezni. Így csupán néhány Csongrád megyei kereskedelmi vezető szavaival — ottani nézőpontból — pillantunk bele a szálak szövedékébe, azzal a szándékkal, hogy a „kémke­dés” nyomán a labdát haza dobjuk és az érdeklődést újabb, hasonló és egyre jobb kapcsolatokra irányítsuk. Dr. Csölle Tibor, a Vídia Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat igazgatója nagyon röviden összefoglalta mondandóját. A Vídia négy­megyés érdekeltségű, vagyis ott vannak Békés megyében is. Kapcsolataikat, az együttműködést fejleszteni szeretnék az idén is minden téren. Leépülésről, visszafej­lesztésről szó sincs. Ez egyébként a vállalatra álta­lában is érvényes. * * * A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Röviköt forgalmazóként és vevőként is jelen van Bé­kés megyében. Vass Imre igazgatót a forgalmazótevé­kenységükről kérdeztük elő­ször. A három dél-alföldi me­gyében bonyolítunk nagy­kereskedelmi forgalmat. Bé­késcsabán van egy nagy le­rakatunk, amely igen jelen­tős forgalmat teljesít, ta­valy például 628 millió fo­rint értékben. Ennek 55 szá­zaléka Békés megyében rea­lizálódik. Gyakorlatilag min­den gazdálkodó szervezettel van kapcsolatunk. — Vevőkként kik a part­nereik megyénkben? — A Béköttől vásárolunk csecsemőárukat, ez a legszé­lesebb kapcsolatunk. Kisebb volumenű, de jelentős, amit a Sziréntől veszünk; fiú- és férfiingeket. A Gyulai Kö­tőipari Vállalattól és a Gyo­maendrődi Háziipari Szö­vetkezettől kötőipari termé­kek kerülnek hozzánk, a Gyulai Haiásnyagyárból fő­leg zoknikat kapunk. — Mit várnak az idei év­től? — Az első szállítások után még nincs értékelhető visz- szajelzésünk. A csecsemő-és gyermekholmik áremelése érezhető lesz; a 60 százalé­kos állami dotáció megszű­nése, egyszersmind a 25 szá­zalékos forgalmi adó belé­pése éreztetni fogja a hatá­sát. Tudomásul kell ven­nünk, hogy a dotáció a szü­lőket illeti meg és nem az árut. Vegyük csak azt az egyszerű példát, hogy a pe­lenkákat mi mindenre hasz­nálják eredeti rendeltetésén kívül. — Hogyan minősítené a Békés megyei kapcsolato­kat? — Nagyon korrekt üzleti kapcsolatnak tartom minde­gyiket, különösen a Béköt- tel, amelyiknek a termékeit kiválónak, világszínvonalon is eladhatónak tartom. * * * A Delta Kiskereskedelmi Vállalat hódmezővásárhelyi központjában kérdeztük dr. Kriván Lajos igazgatót. — Vannak-e beszerzési kapcsolataik Békés megyé­vel? , f — Igen. Jó az együttmű­ködésünk a Békés megyei nagykereskedelmi vállala­tokkal és lerakataikkal. Igen szolgálatkész, jó partnerünk a Kunság Nagykereskedelmi Vállalat orosházi lerakata. Jóllehet Szegeden van a Ví­dia központi telepe, mégis rendkívül jó a kapcsolatunk a békéscsabai kirendeltsé­gükkel is. — Más jellegű kapcsola­tok? — Közvetlen gyártói kap­csolatban állunk néhány Bé­kés megyei vállalattal: így például 6 millió forint kö­rüli értékben szereztünk be bútorokat az Orosházi Fa­ipari Vállalattól. A Mezőbe- rényi Vasipari Szövetkezet­től elsősorban fémtálcáikat vásároljuk. Kiterjedt áru­forgalmi kapcsolatunk a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettel. — Miért érdekes Békés megye egy szomszéd megyei kereskedelmi vállalatnak? — Az igen jó kereskedel­mi kapcsolat árualapbővítő hatású. Az árrésmegosztás alapján mindenképpen ked­vező* boltjainknak. — Hogyan fejlődnek az idén a kapcsolataik felénk? — Anyagi érdekünk is azt kívánja, hogy fejlődjön a kapcsolat. Érzésem szerint fog is. Elsősorban az ipa­ri termelőkkel bővítjük az együttműködést. Az év első felében várható, hogy kap­csolatba lépünk az Orosházi Üveggyárral és az Orosházi Kazéppel. * * % Tucatnyit számlálhatnánk meg a Csongrád megyei fo­gyasztási szövetkezetekből. Közülük nem egynek van dolga Békés megyével. Nem is lenne talán érdekes most mindet végigjárni. Az egyik legjelentősebb a szegedi székhelyű Dél-Tisza-menti Afész. Kapcsolataikról Kele­men János elnökhelyettes beszélt. — Továbbra is megmarad­nak jó kapcsolataink a Sár­réti Tejjel. Bővíteni szándé­kozunk az áruféleségeik el­adását. Sokat vásárolunk a békéscsabai üdítőkből. Igen eredményes az együttműkö­désünk az orosházi Kunság Füszért-fiókkai. A Skála GT részeként is jók a kapcsola­taink. Egy-két ipari szövet­kezettel is van dolgunk. A hús és hentesáruk beszerzé­sében is gondolunk Békés megyére. Reméljük, hogy kötöttségektől mentesen tu­dunk kereskedni a megyé­ben az idén. Jó lenne, ha több és szorosabb kapcsola­tunk alakulhatna ki. * * * Csongrád—Bács-Kiskun megyei megnevezésű az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Tisza Fűszert. A határok a kereskedelemben sem átjár- hatatlanok — a Tisza Fü- szértnél is hallottunk Békés megyei kapcsolatokról. A szegedi raktárház igazgató­ja. Varga László a követke­zőket mondta erről: — Békés megyei kapcso­lataink két éve kezdődtek. Korábban csak esetenként szállítottunk oda. Az áru- választék bővítésére kereste velünk a kapcsolatot a Gyu­la és Vidéke Álész és a Me- zőkovácsháza és Vidéke Áfész. Rendszerezett, terv­szerű túraszállításokat bo­nyolítunk le feléjük. A mi megyénk szélén levő Pitva­rostól csak egy ugrás Mező- kovácsháza. Gyuláig pedig sok községet tudunk útba ejteni. — Nem okoz ez feszültsé­get a közelebbi ellátókkal? — Természetesen nem rendezkedhetünk be, éppen miattuk a teljes ellátásra, de úgy érzem, elég jól tudunk könnyíteni ezeken a terüle­teken a perifériás ellátási nehézségeken. Ügy tűnik, a visszajelzésekből, hogy az áfészek elégedettek, de ma­gam is meggyőződhettem ró­la, mert Kevermesen élnek rokonaim és otljártamkor lá­tom az áruválaszték bővülé­sét a korábbiakhoz képest. * * * Háromrészes körképünk enyit tudott összefogni a békés—Csanádi föld két szomszédmegyéjének hasz­nos kapcsolataiból. Alig ren­dezett az összkép és nyilván távolról sem merítette ki a meglevő együttműködések, közös dolgaink felsorolását sem, és a kapcsolatokat sem érdemben tárta fel. Egy helyzetjelentés volt ez csu­pán az első megközelítésben látszó ügyekről. A tájékozódásban segítsé­günkre voltak a Csongrád Megyei Tanács illetékes osz­tályvezetői és a Gazdasági Kamara Dél-alföldi Területi Bizottságának titkára. Ami a felsorolásból kimaradt, valamint a gazdaság kézfo­gásairól készült közelebbi képek felvétele pedig dolgot ad a szomszéd megyében működő tudósítónak. A következő bejárandó terület a tudomány és a gya­korlat regionális probléma­köre lesz. A nyomvonal a Szegedi Akadémiai Bizott­ság, a Szegedi Innovációs Park, valamint a Termelé­kenységi Társulás szakem­berei felé vezet. . . Pleskonics András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom