Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JANUAR 15., PÉNTEK Ára: 1,80 forinl XLIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM flKNEB idei vizsgálati programja Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivő­je a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját az 1987. évi gazdasági fejlődésről és az 1988-ra történő átmenet egyes kérdéseiről. A kormány Tervgazdasági Bizottságot hozott létre. A külügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakáról. A kormány a jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács elismerését fejezte ki a kereskedelem dolgozóinak az elmúlt hetekben végzett munkájukért, pél­dás helytállásukért. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Magyar könyvek külföldön A hazai tudományos élet eredményeinek megismerte­tésére, a magyar kultúra külföldi terjesztésére hu­szonkét országban 35 nem­zetközi könyvkiállításon és vásáron vesz részt az idén a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. Közvetítésével a bemutatókon elsősorban a két idegen nyelven is pub­likáló kiadó, az Akadémiai és a Corvina tudományos, il­letve művészeti újdonságai láthatók. A nagyobb kiállí­tásokon 18 magyar nyelvű könyvkiadó termékeit sora­koztatja fel. Mészáros József, a válla­lat ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának el­mondta, hogy tavaly vala­mennyi fontos nemzetközi rendezvényre eljutottak. A Kultúra — amely mintegy 80 ország kiadóival és terjesz­tőivel áll kapcsolatban — export-import forgalma csaknem elérte a kétmilliárd forintot. Hazánk gazdasági, társa­dalmi életének legfontosabb kérdéseit, illetve a lakosság ellátását, szociális körülmé­nyeit leginkább meghatározó jelenségeket foglalta idei el­lenőrzési programjába a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB minde­nekelőtt arra törekszik, hogy átfogó, országos vizsgálatai­nak tapasztalatait, az ellen­őrzések megállapításait mi­nél szélesebb körben hasz­nosítsák a döntések előké­szítésében, végrehajtásában, és azok számonkérésében egyaránt. A közelmúltban jóváha­gyott első féléves ellenőrzé­si terv gazdasági jellegű vizsgálatainak sorát a nem rubelelszámolású import he­lyettesítésére hozott intézke­dések végrehajtásának ösz- szegzése nyitja meg. Az or­szágos vizsgálat során a né­pi ellenőrök választ keresnek arra, miként valósultak meg a tőkés behozatal helyette­sítését szorgalmazó politikai határozatok, kormányintéz­kedések, s az ezt szolgáló beruházások mennyiben se­gítik az import csökkentését, ésszerű, hatékony felváltását hazai termékekkel, Ugyancsak fontos gazdasá­gi érdek a találmányok, újí­tások gyors hasznosítása a termelés folyamatában. A népi ellenőrzés közeljövőben kezdődő vizsgálata annak ered nyomába, hogy az ipar- jogvédelem elmúlt években továbbfejlesztett intézményi rendszere, illetve jogi és közgazdasági eszköztára mi­ként hatott a vállalatok te­vékenységére, a találmányok hasznosítására. Felmérik azt is, hogy az új jövedelemsza­bályozási rendszer hogyan segíti a műszaki fejlődés meggyorsítását, illetve a nép­gazdaság, a vállalatok és a feltalálók érdekeinek össze­hangolását. A vizsgálat idő­szerűségét hangsúlyozzák azok a közérdekű lakossági beielentések is, amelyek a találmányok ügyintézésének lassúságára, illetve az újítók, a feltalálók és a közremű­ködők díjazásának ellent­mondásaira hívják fel a KNEB figyelmét. Évindítás az önállósult Ganz-vállalatoknál Mi újság Békésen? Általában zökkenőmente­sen kezdték az évet az egy­kori Ganz-MÁVAG-ból ala­kult 7 önálló gyárban, illetve az általuk létrehozott le­ányvállalatoknál és közös vállalatoknál. Sikerült idő­iben előre feltölteni a raktá­rakat a termelés indításához szükséges alkatrészekkel és alapanyagokkal, így a gyors átállás a termelő munkában eddig nem okozott fennaka­dást. A részletesebb válla­lati tervprogramok most ké­szülnek, a tervező munkát azonban több helyen bi­zonytalanságok kísérik, ren­deléshiány nehezíti. Viszony­lag kedvező helyzetben in­dította az új évet a Szer­számgyár, a Felületnemesítő Gyár és a Felvonógyár, más üzemek viszont piaci gon­dokkal küzdenek. A Ganz-MÁVAG vezetői a múlt év decemberében ír­ták alá a vállalat megszű­néséről szóló megállapodást a Szanáló Szervezettel. Ezt követően vezető vállalati szakemberek részvételével operatív bizottság alakult a vállalat felszámolásának, il­letve az önálló gyárak meg­indításának összehangolásá­ra, a munkák koordinálásá­ra és szervezésére. Mindenekelőtt a korábbi Ganz-MÁVAG-központot és annak részleteit decentrali­zálták. Az ott dolgozó mint­egy 1300 alkalmazott nagy részét az önállóvá vált gyá­rakban helyezték el. Jelen­leg 50-60 dolgozó helyzete bizonytalan még, elképzel­hető, hogy ezeknek az al­kalmazottaknak felmonda­nak. Az operatív bizottság véleménye szerint az év so­rán elkerülhetetlen lesz ösz- szesen mintegy 1200-1500 dolgozó leépítése az újonnan alakult vállalatoknál, mert bérezésük fedezete óriási terhet jelent. Az operatív bi­zottság kidolgozta a vagyon és készlet, továbbá az adós­ságmegosztás elveit, s meg­kezdte az egyeztetéseket a vállalatokkal. Az önállósult gyárak a számlázáshoz, a termelés finanszírozásához egyszámlát nyitnak, ennek előkészítése most zárult le a bankokkal. A szanálási szer­ződés értelmében a vállala­toknak pénzügyi egyensú­lyuk megteremtéséhez el kell adniuk az eszközök, épületek egy részét. A volt vállalati központ patinás székházát az elképzelések szerint vagy valamelyik kö­zös vállalatnak adják át, vagy bérbe adják. Az egyes vállalatok már döntöttek névhasználatukról is; a Felületnemesítő GyáT kivételével valamennyi új vállalat megőrzi a Ganz ne­vet, de a MÁVAG elhagyásá­val. Hasonlóképpen használ­ni fogja ezt a nevet az öt leányvállalat, a négy közös vállalat viszont nem. Ez utóbbiak egyébként az ener­giaszolgáltatásban, a raktá­rozásban, a számítás- és ügyviteltechnika, valamint a kommunális ellátás terüle­tén jöttek létre. A Ganz-le- ányvállalatok mikroelektro­nikai fejlesztéssel, építő- és szerelőmunkákkal, acélszer­kezeti elemek és gépek gyár­tásával foglalkoznak, telep­helyeik Budapesten, Mátra- novákon, Zalaegerszegen és Békésben találhatók. A Ganz-MÁVAG Békési Gyára ez év január elsejé­től a Ganz-MÁVAG Gép­gyár leányvállalataként üze­mel. Ennek megfelelően a békési gyár neve is megvál­tozott. A Ganz Békési Gép­gyártó Leányvállalatának — mint Püski János, a válla­lat igazgatója elmondta — jelenleg megrendelési gond­jai vannak. A békéscsabai Mezőgépnek ugyanis évente 5-8000 utánfutót gyártottak, ám ez a munka — kereslet híján — ez évtől megszűnt. Így egyes munkaterületeken a dolgozókat más munkára kellett átcsoportosítani. A leányvállalatnál egyébként jelenleg 309-en dolgoznak, s ezt a létszámot nem kíván­ják sem növelni, sem pedig csökkenteni. — A gépgyárnak már ta­valy is végeztünk 5-6 millió forint értékű munkát — tá­jékoztat Püski János. — Kü­lönböző motoralkatrészeket, részegységeket, acélszerke­zeti elemeket gyártottunk, gyártunk idén is, remélhe­tőleg nagyobb mennyiség­ben. Ezek mellett külföldön is jó piaca van a naprafor­gó-adapterünknek és a je­lek szerint új termékünkre, a biobrikettgyártó gépsorra is lesz kereslet. A Ganz- MÁVAG felhalmozott adós­ságainak visszafizetésére az elveket már kidolgozták, és várhatóan március végére minden érdekelt vállalat és gyár megtudja, hogy ki, mi­lyen arányt kap a törleszté­sekből ... A Ganz Békési Gépgyártó Leányvállalat műhelyében Kiss Mihály lakatos betétlemezt vág méretre napraforgó-adapterhez Fotó: Kovács Erzsébet Országszerte kapható az Orosházi Sütőipari Vállalat csor- vási üzemében készített Réka teasütemény. Képünkön mé­rik és csomagolják a népszerű terméket Fotó: Kovács Erzsébet Pályázat kincstárjegyek kibocsátására Rövid lejáratú hitelszük­ségletének fedezésére a ma­gyar állam január 1-jétől kincstárjegyet bocsáthat ki. A kibocsátás megszervezésé­re a Pénzügyminisztérium a hazai bankok és pénzintéze­tek számára pályázatot hir­detett. Ezzel kapcsolatban Keve- vári Béla, a Pénzügyminisz­térium csoportvezetője az MTI munkatársának elmon­dotta, hogy a pályázaton valamennyi pénzintézet részt vehet. Január végéig vár­ják a különböző ajánlatok beérkezését. A költségvetés a jövőben mind nagyobb mértékben kívánja értékpapírokkal fi­nanszírozni az államháztar­tásban jelentkező hiányt. Ennek egyik formája a kincstárjegy, amely egy év­nél rövidebb lejáratra szól. A költségvetési törvény alapján az idén várhatóan 15 milliárd forint értékben bocsáthat ki az állam kincstárjegyet. Ennek egy ré­szét még az idén visszafize­tik. Az idén kibocsátott kötvények másik részét vi­szont csak jövőre fizeti visz- sza az állam, az ilyen köt­vények összege nem lehet több 10 milliárd forintnál. A kincstárjegy kamata a központi jegybanktól, a Ma­gyar Nemzeti Banktól fel­vehető refinanszírozási hi­tel — jelenleg 13 százalékos — kamata körül fog alakul­ni, vagy ennél valamivel ala­csonyabb lesz. A vállalatok­nak. szövetkezeteknek így is kedvezőbb befektetési lehe­tőséget kínál az állami ér­tékpapír, mintha pénzüket bankban helyeznék el. vagy kötvényt vásárolnának. Más a helyzet a pénzintézetek­kel. Amennyiben a pénzin­tézeteket is be kívánják vonni a kincstárjegyek vá­sárlásába, ez magasabb ka­mattal, vagy külön ösztönző megoldások bevezetésével képzelhető el. A kincstárjegyeket a pénz­intézetek, vállalatok és szö­vetkezetek mellett magán- személyek is megvásárolhat­ják. Visszafizetését az ál­lam szavatolja. KISZ-támogatás állami gondozottaknak Tizenhat lakásos garzon­házat építenek állami gon­dozott fiataloknak — egye­bek között ezt tartalmazza az a megállapodás, amelyet ünnepélyes keretek között írtak alá a KISZ KB szék­házában csütörtökön. Az if­júsági szövetség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alapja öt­millió forintnyi támogatást nyújt hat pályázó szervnek, az állami gondozottak tár­sadalmi beilleszkedését segí­tő tervük megvalósításához. A Fővárosi Tanács Mün- nich Ferenc nevelőotthona családias modellben műkö­dik, de az itt élő 250 gyerek nagykorúvá válása után la­káskörülményeit tekintve szinte reménytelen helyzet­be kerül. A nevelőotthon pe­dagógusai kidolgoztak egy többlépcsős lakáshoz jutási rendszert. Először felépíte­nek az otthon mellett egy 16 lakásos garzonházat. A II. kerületi tanács vállalta, hogy évente három, előtakarékos- ságot vállaló, innen kiköltö­ző fiatalnak lakást juttat. A garzonházat hárommillió fo­rintnyi társadalmi munká­val, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ugyanennyi tá­mogatással, valamint a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alap 1,25 millió forintos hoz­zájárulásával építik meg. A Pest Megyei Tanács mű­velődési osztálya Cegléden olyan nevelőszülői családo­kat kíván kialakítani, ame­lyeket szolgálati lakásban helyeznének el. Itt a narancs—hol a narancs? Lassan már csak az utó- zöngéi jutnak el hozzánk a nagy pesti narancsháború­nak. Elég is volt belőle! Egy levél nyomán mégis foglal­kozunk a témával. Egy két­éves kisfiú mamája azt pa­naszolta levelében, hogy Orosházán nem tud narancs­hoz jutni és emiatt gyerme­ke nem kaphat a közked­velt gyümölcsből. Miért csak a megyeszékhelyen kapható? — tette fel a kérdést. Való­ban kapható a megyeszékhe­lyen? Hogyan is állunk Bé­kés megyében a déligyü- mölcs-ellátással? Ezt kutat­tuk és kérdeztük a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat oroshá­zi és csabai kirendeltségétől, a Csabai Húskertől és a Bé­kés Megyei Éléskertől. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom