Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

1988. január 15., péntek NÉPÚJSÁG Rizskov Norvégiában Hivatalos látogatásra Nor­végia fővárosába, Oslóba ér­kezett csütörtökön Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. A vendéget a repülőtéren Gro Harlem Brundtland. mi­niszterelnök és több más ma­gas rangú személyiség üdvö­zölte. Csütörtökön délután az oslói kormánypalotában megkezdődtek a szovjet— norvég tárgyalások. NSZK tiltakozás a román kormánynál Hans Stercken, a nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke csütörtökön diplomáciai úton hivatalosan tiltakozott a román kormánynál amiatt, hogy a bu­karesti hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt a bonni par­lament két tagjától. Stercken sürgette egyben az intézkedés felülvizsgálatát. A pártok közös véleményét tükröző tiltakozásban említett Heinrich Lummer nyugat-berlini kereszténydemokrata és Wilhelm Schmidt salzgitteri szociálde­mokrata (SPD) képviselőt a Bundestag december 9-i ülésé­nek határozata alapján bízták meg azzal, hogy Romániában a helyszínen tanulmányozza egy élelmiszersegély-akció problémá­ját. December 10-én a CDU és az SPD bejelentette, hogy a román kormány elutasította a vízum megadását. Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter december 17-i romániai látogatása alkal­mával román részről egyértel­műen elutasították azt a nyugat­német ajánlatot, hogy az NSZK tehergépkocsikon segélyszállít­mányokat juttasson el a lakos­ságnak. Bukarest közölte, az or­szág erre nincs rászorulva, gond­jait, problémáit önállóan oldja meg. Palesztin kitoloncolás A francia kormány csütör­tökön elítélte négy palesztin kitoloncolását Ciszjordániá- ból, illetve a Gáza-övezetből. Jean-Bernard Raimond kül­ügyminiszter fogadta Ibra­him Szuszt, a PFSZ párizsi képviselőjét és szívélyes lég­körű megbeszélést folyatott vele. Izrael ezekkel a kiutasítá­sokkal megszegi a vonatkozó nemzetközi konvenciókat, és állandósítja a feszültséget a megszállt területeken. TELEX # GÖTEBORG- LENINGRAD Példásnak nevezte a svéd Göteborg és a szovjet Le- ningrád közötti különleges együttműködési kapcsolato­kat szerdán Nyikolaj Rizs­kov szovjet miniszterelnök. Svédországi hivatalos látoga­tásának utolsó állomásán, Göteborgban mondott pohár­köszöntőjében kijelentette, hogy a Szovjetunió támogat­ja a Göteborg és Leningrád közötti, illetve a szovjet— svéd üzleti, kulturális és más kapcsolatok további fejlődé­sét, amihez most igen ked­vezőek a feltételek. Rizskov emlékeztetett ar­ra, hogy a Göteborgot és Le- ningrádot összekötő baráti kapcsolatok gyökerei még a második világháború éveire nyúlnak vissza. • RENDSZERES TALÁLKOZÓK A szovjet és az amerikai vezetők találkozóit rendsze­Nagyobb önállóságot kap­nak a szovjet mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek, ön­állóan kereskedhetnek, teret biztosíthatnak tagjaik ma­gánkezdeményezéseinek. a háztájinak egy készülő, és társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet értelmében. A tervezet leszögezi: nem célja a kollektivizálás, a sztálini időkben, a harmin­cas években nagy áldozatok árán létrehozott termelőszö­vetkezeti rendszer gyengíté­se. Leszögezi viszont azt az alapelvet, hogy a szövetke­zeti tagság, a belépés ön­kéntes. A javaslat szerint a kol­hoz dolgozói használhatják a szövetkezet felszerelését és legelőit, jogot kapnak háztá­ji földre saját termelés cél­jára. saját állatállomány ne­velésére. A termelőknek ko­rábban kizárólag saját esz­közeiket lehetett használni­uk. A jövőben lehetőség nyí­lik ..családi szerződési” rendszer alkalmazására is. Ez lehetővé teszi, hogy a családok alvállalkozói szer­ződést kössenek a szövetke­zettel. s jövedelmük így szorosan a teljesítményüktől függjön. Gorbacsov tavaly réssé kell tenni, és ezeknek az eszmecseréknek a folya­matosságát törvényesen is meg kell erősíteni — jelen­tette ki Tom Lantos, ame­rikai kongresszusi képviselő csütörtökön Moszkvában. Tolkunov csütörtökön az amerikai kongresszus képvi­selőháza külügyi bizottságá­nak Moszkvában tartózkodó küldöttségével folytatott megbeszélést. Tolkunov fel­hívta vendégei figyelmét ar­ra, hogy a leszerelés terén a két nagyhatalomra még sok közös tennivaló vár. A felek utaltak arra, hogy a kétoldalú együttműködés íeilesztésében a szovjet Leg­felsőbb Tanács és az ameri­kai kongresszus tagjai külö­nösen fontos szerepet játsza­nak. # A SZTÁLINIZMUS ÁLDOZATA Nyikolaj Kondratyevről, az 1920-as évek világhírű szov­jet közgazdászáról közöl cik­ket csütörtöki számában a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija. A sztálini önkény júniusi beszédében szorgal­mazta a családi és csopor­tos szerződéskötési rendszer kiterjesztését, mivel ez a ko­rábbi tapasztalatok alapján igen hatékonynak és kifi­zetődőnek bizonyult. A kolhoz tulajdona kö­zös, szövetkezeti tulajdon. A szövetkezeti tulajdonnal a közösség rendelkezik. A szövetkezetnek joga lesz más gazdaságokkal társulni, és a részesedés arányában osztozhat ekkor a közös nyereségen. Mezőgazdasági termelés mellett a szövet­kezetek feldolgozói, raktá­rozási vagy bármilyen más gazdálkodási tevékenységet it folytathatnak ezentúl. Így létesíthetnek élelmiszer­feldolgozó üzemeket, előál­líthatnak építőanyagot, fo­gyasztási cikkeket. A törvénytervezet jogot ad a szövetkezeteknek arra, hogy termékeiket önállóan, saját kereskedelmi hálózat útján is értékesítsék. Sőt, ar­ra is, hogy önálló kereske­delmi kapcsolatokat létesít­senek külföldi (szocialista országbeli) mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, vagy a nyugati és fejlődő országbeli vállalatokkal. A bevétel felhasználásáért. idején kibontakozott tudo­mányellenes harc egyik első áldozata munkásságának be­mutatásával a lap új soro­zatot kezd, amelyben a szovjet gazdaság mára elfe­ledett alakjait mutatja be. Kondratyevet a húszas évek­ben ismert és haladó más közgazdászokkal, Csajanov- val, Cselincevvel, Makarov- val, Jurovszkijjal, Litosenkó- val, Dojarenkóval együtt 1987. július 17-én rehabili­tálta a Szovjet Legfelsőbb Bíróság. Kondratyev nézetei kez­detben az eszerekéihez álltak közel. 1924-ben (32 évesen) azonban már kimagasló tu­dós, pontos és jó szemű elemző volt, a Pénzügyi Nép­biztosság konjunktúrakutató intézetének igazgatója, a Me­zőgazdasági Népbiztosság ve­zető szakértője, az egyik legtekintélyesebb szakfolyó­irat szerkesztője. Az ekkor már külföldön is jól ismert tudós az áru és pénzviszo­nyokon alapuló gazdálkodás érett és rtieggyőződéses teo­retikusa volt. 1926-ban nyil­vánosságra hozta a nagy gaz­dasági ciklusokról szóló el­méletét. valamint az éves és ötéves tervek meghatározásáért ugyancsak kizárólag a ter­melőszövetkezeteké a fele­lősség. Bár ez elméletileg a múltban is így volt, a ter­melési célokat a gyakorlat­ban az állam határozta meg. Kétségtelen, hogy a mostani tervezet jóval nagyobb ön­állóságot biztosít az eddigi­nél a szövetkezeteknek (így maguk határozhatják meg áraikat is), de az állami ter­vezéssel a kapcsolatuk fenn­marad, s hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre aligha látható. A szövetkezetek ideiglenes használatra bérelhetnek, el­adhatnak és bérbe adhatnak felszereléseket és területe­ket. Szerződést köthetnek magánszemélyekkel is, vagy­is alkalmazhatnak bérmun­kát. A kolhozt elhagyni kívánó tagok szabadon kiléphetnek. Azoknak a fiataloknak azon­ban, akik a szövetkezet ok­tatási intézményeiben ta­nultak, . kilépés esetén visz- sza kell téríteniük az okta­tás költségeit. A kolhoz tisztségviselőit többes jelölésű választáso­kon, a kollektíva tagjai vá­lasztják meg rendszeres idő­közökben. A szovjet mezőgazdasági reform fontos mozzanata te­hát ez a törvénytervezet. Az egész reformot várhatóan az SZKP Központi Bizottságá­nak egyik következő ülésén vitatják meg. Szovjetunió: Önállóbbak a kolhozok UDVARIAS SZÖVEG KÜLÖNLEGES LELETEK Szenzációs leletet tanulmá­nyoznak a chicagói egyetem szakemberei; egy meteoritdarab­ban sziliciumkarbid apró ré­szecskéit fedezték fel. Az embe­ri hajszálnál százszor vékonyabb sziliciumkarbid-részecskék a Naprendszer keletkezését meg­előző időkből származnak, s a legrégibb anyagok, amelyeket eddig laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá. A vizsgálat ered­ményei hozzájárulhatnának boly­górendszerünk keletkezésével kapcsolatos több, mindeddig nyi­tott kérdés megválaszolásához. A zimbabwei krokodil­farm nézői számára plaká­tot függesztettek ki a kö­vetkező udvarias szöveggel: „Azokat a látogatókat, akik különböző tárgyakat dobnak az állatoknak, arra fogjuk kérni, hogy személyesen hoz­zák vissza őket.” TÍZ NAPIG A HÓ ALATT Arkansas amerikai városban két fiatal lány tíz napra ott re­kedt egy autóban a hó alatt. Nem volt más élelmiszerük csak egy csomag kikiriki. Véletlenül talált rájuk egy ember, aki mo­toros szánkón járt arra, és ész­revette, hogy a hóból egy autó látszik ki. A két lányt kórház­ba szállították, az orvosok meg­állapították, hogy egészségi álla­potuk kielégítő. ZSUGORODÓ VILÁGEGYETEM A csillagászati kéziköny­vekben, tankönyvekben ed­dig az állt, hogy a Nap 33 ezer fényévnyire van a Tej­út középpontjától. Amerikai csillagászok a rádiótávcsö­vek kontinens méretű háló­zatával nemrégiben újra megmérték ezt a távolságot. Kozmikus mérőpontként fel­használtak fiatal csillagokat is a Tejút középpontjának közelében. Másfél éven át rögzítették a kozmikus vilá­gítótornyok jelzéseit és csak­nem négy évet vett igénybe a mérési adatok feldolgozá­sa. Az eredmény viszont meghökkentő: csak 23 ezer fényév választja el a Napot a Galaktika középpontjától, és a Tejút átmérője csupán 70 ezer fényév, és nem 100 ezer. mint. eddig állították. A látható világegyetem nagy­ságára és korára vonatkozó elképzeléseket is felül kell vizsgálni. KÉTHENGERES AUTÓCSODA Száz kilométerenként legfel­jebb 2-3 liter üzemanyagot fo­gyaszt a Volkswagen konszern új Polo-modellje, amelyet a nyugat-berlini Big Tech újítási vásáron állítottak ki. A kéthen- geres dízelmotorral felszerelt, 39 lóerős gépkocsi rendkívül kis fo­gyasztása ellenére képes akár 140 kilométeres óránkénti sebes­séggel is száguldani. Egy 1400 kilométeres próbaúton — autó­pályán — csupán 1,7 liter üzem­anyagot fogyasztott 100 kilomé­terenként. Az öko-autóból a nagy előállítási költségek miatt egyelőre kísérleti példányok ké­szülnek; ezeket Nyugat-Berlin útjain kemény próbának vetik alá. 1987 „LEGDRÁGÁBB” SPANYOL FESTŐI Pablo Picasso, Salvador Dali és Juan Gris áll a spanyol festők listájának élén, akiknek műveit a leg­nagyobbra értékelték 1987- ben megrendezett árverése­ken. Különleges helyzetet élvez a 83 éves Dali, ő ugyanis a világ egyetlen élő festője, aki kivételes elisme­résnek örvend. Spanyol fes­tő 1987-ben legdrágábban el­árverezett képe Picasso Le Havre-i emlék című alko­tása volt, ami 4 180 000 font sterlingért kelt el. TILOS A RÉNSZARVAS­VADÁSZAT A TÉLAPÓ ŐSHAZÁJÁBAN A finn kormány törvényt ho­zott a rénszarvasvadászatról, amellyel teljes vadászati tilalmat rendelt el. A rénszarvasvadásza­tot a nyilvánosság mind gyako­ribb tiltakozása következménye­képp tiltották be. A felháboro­dást a Télapó őshazájában vég­zett, a lappföldi turizmus fej­lesztését szolgáló szarvasmészár­lás váltotta ki, amelyet a lapp vadászok szerveztek a turisták számára. Ezentúl senkinek sem lesz joga, hogy a Télapó ősha­zájában kilője az öreg szánfoga­ta elől a kedves állatot. MÁGNESES VÍZTISZTÍTÁS Az elszínezett és kevéssé lúgos, csak kissé zavaros vi­zek szűrés utáni tisztításá­ra alkalmas módszer lénye­ge: a vizet savanyítják és 1—10 mikron finomságú ter­mészetes magnetit ásvány­őrleménnyel keverik el. A finom szemcsés felületű, sa­vanyítás miatt pozitívan töltött magnetit abszorbeál­ja a színezékeket és koagu- lálja a negatív kalloidré- szecskéket. Ezután a magne­tites zagyot 600 gauss erős­ségű mágneses téré& vezetik keresztül, amelyben a fi­nom szemcsés magnetitpor koagulál. Ülepítés, lúgosítás és klórozás után a víz fel­használható. A szennyezett, leülepedett magnetitiszapot lúgos oldatban iszapolják, mire a felületén abszorbeált szennyezés a mosóoldatba kerül. A regenerált magne- titet dobszűrőn leválasztják és visszavezetik a víz tisz­títására. A bukaresti ELŰRE írta: flz aradi vagongyártók tapasztalataiból A vagongyártás költséges művelet: jelen­tős munka-, anyag- és energiaráfordítást követel. A nagyméretű hengerelt fémleme­zek darabolása és csiszolása, a rengeteg al­katrész öntése és hőkezelése, a több száz forgácsoló berendezés üzemeltetése, vala­mint az alaptevékenységet képező hegesztés hihetetlen mennyiségű villanyáram, föld­gáz és technológiai gőz felhasználását teszi szükségessé. Jellemző minderre, hogy az üzemnek a normázott szintekhez viszonyí­tott tavalyi árammegtakarítása a municípi- um több napi lakosságfogyasztásának és közvilágításának fedezésére elegendő. Ez a magyarázata, hogy az Aradi Vagon­gyártó Vállalat munkaközösségei immár másfél évtizede következetesen munkálkod­nak az energiahordozók és -típusok minél ésszerűbb hasznosításáért. Mindennek iga­zolása az a körültekintő gonddal előkészí­tett, a még meglevő tartalékok mozgósítá­sára irányuló új intézkedési terv, melyet a helyi mechanikai-energetikai részleg mun­katársai az államtanácsi törvényerejű ren­delet fényében dolgoztak ki. Ezzel át is ad­juk a szót beszélgetőpartnereinknek, Cara- cioni Tudor energetikai és Huroczy Árpád fejlesztési mérnöknek. — Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy sem az új módszerek kutatásában és alkalmazásában, sem a rendszerek működ­tetésének felügyeletében és ellenőrzésében nem lankadt tevékenységünk — vezette be mondanivalóját Caracioni Tudor. — Ellen­kezőleg! Pártunk gazdaságtudományi doku­mentumai, Nicolae Ceausescu elvtársnak az országos pártkonferencián előterjesztett je­lentésében és újévi üzenetében megfogalma­zott felhívásai és útmutatásai, melyek visz- szatérően figyelmeztettek bennünket e fel­adatok fontosságára, mindannyiszor friss lendületet adtak munkánknak. Nincs egyéb dolgunk, mint áttanulmá­nyozni az elébünk tett statisztikai kimuta­tást, amelyből kiderül, hogy villanyáramból több ezer megawattórát, földgázból több mint félmillió normálköbmétert, hőenergiá­ból kétezret meghaladó gigakalóriát, végül konvencionális fűtőanyagokból mintegy 3000 tonnát takarítottak meg az aradi vagon­gyártók. Ezzel szemben a visszanyert-újra- hasznosított energiából és karbon-bioxidból jelentősen növelték teljesítményüket. A bel­ső égéstermékek, mindenekelőtt a rugógyár­tó műhelyben keletkező gázok értékesítése érdekében néhány éve létrehozott két szén­dioxidgyárunk tavaly 50 ezer köbméterrel többet termelt a tervezettnél. Ennyit azokról az eredményekről, ame­lyek e világrangsorban első helyen álló szakvállalat energiagazdálkodásának mai ál­lapotát jellemzik, meghatározzák. Ám mi­lyen lehetőséget tár fel, mit ígér ebben a vonatkozásban a közeljövő? — fogalmaztuk meg Huroczi Árpád mérnökhöz intézett kér­désünket. — Az országos pártkonferencia által meg­szabott feladatok, pártunk főtitkárának a kommunisták demokratikus fóruma elé ter­jesztett jelentésébe foglalt értékes útmuta­tások alapján felújított programunkban ar­ra törekedtünk, hogy a még magasabb haté­konyság biztosításával újrafogalmazzuk, ki­egészítsük, ahol kell, módosítsuk összes ed­digi intézkedéseinket. Dokumentációinkat jóváhagyásuk után a gyáregységek, részlegek és műhelyek speciá­lis feladataira bontjuk, az elvek betartását mindenkire nézve kötelezőnek tekintjük. Nem csak mereven értelmezett megszigorí­tásokra törekszünk, hanem arra, hogy to­vább mélyítsük, szélesítsük a takarékosság­ban megnyilatkozó tudatosság és felelősség tömegalapját. Mindenhol és mindhárom váltásban növeljük energetikai ellenőrző bi­zottságaink hatáskörét, bár többségüknek e tevékenységével eddig sem voltunk elége­detlenek. Meggyorsítottuk a téli időszakra való felkészülésünket, köztük a vezeték- rendszerek egy részének újraszigetelését, a nagy munkacsarnokokban a hőmegőrző nyí­lászárak működésének felülvizsgálását és így tovább. Gyakorlati programunk az op­timálisabb teljesítményt biztosító technoló­giák alkalmazásától az olyan legegyszerűbb „ügyekig”, amilyen például a természetes fényt bebocsátó ablakok, üvegtetők tisztán tartása, minden intézkedést számba vesz, tervszerűsít. A kényszermegoldásoktól sem riadunk vissza. Közéjük sorolom a megen­gedettnél nagyobb fogyasztású gépek és be­rendezések kikapcsolását. Végül a dolgozók tanácsával egyetértésben, a globális akkord szerinti javadalmazás és a kiegészítő java­dalmazás lehetőségeivel élve, az energiagaz­dálkodás „ideológiai frontját” is megszilár­dítjuk: a pártalapszervezeti üléseken, ter­melési értekezleteken mindenhol visszatérő napirendként szerepel ez a probléma. A fogyasztások ésszerűsítéséért, csökken­téséért folytatott tevékenységében az üzem energetikai bizottsága komoly reményeket fűz ahhoz az intézkedéshez, amely az ener­gointenzív munkacsarnokok — az acélöntő­dé, a kovácsműhely, a forgózsámolyokat, hengereket, rugókat, technológiai szerelvé­nyeket, szerszámokat gyártó vonalak stb. — maximális működtetésének, illetve javítási­felújítási ciklusainak tökéletesebb szabályo­zását, ezáltal a terhelési görbék kiegyensú­lyozását írja elő. A bizottság ugyanakkor a villamosáram-elosztó központ szakemberei­vel együttműködve mind az 1-es számú te­her-, mind a 2-es számú személyvagongyár­tó termelőegységben tovább pontosítja a hónapra, napra, műszakra, órára bemérete­zett munkamenetek és fogyasztások grafi­konját, hogy ezt esetenként vagy folyama­tosan össze lehessen hangolni a többi válla­lat által okozott különleges terhelések idő­pontjaival. Mindennél fontosabb feladat, hogy — a szakszerűen betájolt választékok előállításá­ra irányuló fizikai termelés érdekeit betart­va — a különböző gépek, gépcsoportok és berendezések az előírt hatékonysággal mű­ködjenek, anélkül, hogy bármelyikük is túllépné a szabályozott normákat. Így ke­rül az energiagazdálkodásban a felelősség egyre közelebb a technológiát kezelő kis­közösséghez és egyénhez. Ma már az Aradi Vagongyártó Vállalatban minden gépsornak és gépnek megvan a két tényezőt, a terme­lési tervet és a fogyasztás szinten tartását összehangoló grafikonja. Befejezésül még ennyit: sok gép apró megtakarításai is sok­ra rúgnak. Viszont a vázolt szervezési el­vek különösen érzékletes eredménnyel hat­nak az olyan nagyfogyasztók esetében, mint az elektromos acélolvasztó kemencék, a hőkezelő kemencék, a bejárató próba­standok és így tovább, ahol a munkamene­tek programozásával egységenként 40—60 megawattóra villamos energia takarítható meg évente. Juhász Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom