Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
1988. január 14., csütörtök Vagy jót, vagy semmit! A hagyomány útján Magyarországon, de főként a békés—csanádi löszhát humuszban gazdag talajain a kedvező éghajlati viszonyok között kiválóan termelhetők a különféle jó minőségű vetőmagvak. Valaha a két világháború között mintegy 16 kisebb nyugateurópai cég termeltetett hazánkban jelentős mennyiségű vetőmagot. Jó ára volt ennek a világpiacon. Magyarországon hasonló céllal működik az Agrovet Kft., amely 1984-ben alakult. Az alapító törzstőke 51 százalékban hazai érdekeltségű, 49 százalékban holland. Magyar részről az Országos Vetőmagtermeltető Vállalat, és az Agker, holland részről pedig a Royal Sluis cég, vagyis a Sluis-család adta a termeltető és kereskedelmi társaság megalakulásához szükséges alaptőkét. A társaság létrehozását 15 éves együttműködés előzte meg, mely egyszerű kereskedelmi kapcsolatból indult. Az eredményes együttműködés közös vállalkozásban teljesedett ki. Magyarországon ez az első külföldi érdekeltségű vetőmagtermeltető társulás. A holland Sluis-család egyébként már a két világháború között jelentős nagyságú területen — kb. 1200 hektár — termeltetett vetőmagot Békés megyében. Nemzetközi mércével — Az Agrovet létrehozását milyen célok motiválták az alapítók részéről — kérdezzük Pavelka Árpád termeltetési főfelügyelőt, aki készségesen áll rendelkezésünkre. ő maga is Békés megyei, Eleken született és ma is rendszeresen jár haza magánemberként és vetőmag-termeltető szakemberként egyaránt. — A vetőmag-termeltetés világpiacán ma hatalmas a verseny, nagy a konkurencia. Napjainkban a vevő már nem termelőkapacitást keres, hanem minőséget, mégpedig a szó legszorosabb értelmében vett szuperminő- nőséget. Ezeknek a követelményeknek elsősorban olyan kisebb szervezeti forma felel meg, mely a legrövidebb idő alatt rugalmasan tud alkalmazkodni a változó igényekhez. A közös vállalkozás és jogi önállóság adott lehetőséget sajátos termeléspolitikánk kialakítására, mely mindenkor megfelel a nemzetközi kereskedelem és piacpolitika évszázados íratlan szabályainak. Az Agrovetnek úgy kell együtt élni és funkcionálni a hazai és külföldi konkurenciával, hogy céljainak szem előtt tartása mellett ne sértse a piacon levő többi vállalat érdekeit, és vegye figyelembe mindenkor azok nemzeti sajátosságait. A kizárólagos exporttermeltetés tette szükségessé, hogy termelő gazdaságaink ne a jelenleg érvényben levő hazai szabványminőséghez igazodjanak, hanem a világpiaci követelményekhez. Ennek érvényesítése nélkül a társaság könnyen kiszorulna az egyre éleződő versenyből. Bizalmi ügy — A termeltetés fő profilja a zöldség- és virágmag. Külföldi piacon is versenyképes áru termelésszervezése a következő főbb elvekre épül: ott termeltetnek, ahol a megfelelő természeti, anyagi és személyi feltételek együttesen megtalálhatók. Legjelentősebb körzet Délkelet-Magyaror- szág. Ezen belül Békés megye a legfontosabb termelő- bázis. A jól gépesíthető fajtákat nagyüzemi ágazatban, az odafigyelést és kézi munkát igénylő tételeket háztáji, vagy részes műveléses formában termeltetik. — A vetőmag-termeltetés ma „bizalmi ügy” kell hogy legyen, mind a termelő, mind a termeltető részéről. Szoros kapcsolatot kell kialakítani a növénnyel, vagyis a szántóföldön levő kultúrával. A termelő és vásárló közötti folyamatos információ- csere elengedhetetlenül szükséges a minőségi vetőmag előállításához. A három fő termelési körzet szak- felügyelőjének ebben kulcsszerepe van. Az Agrovet, mint központi termeltető a hazai gyakorlattal ellentétben nem zárt, egységes, hanem úgynevezett kerettechnológiát ad. A körzetek megbízott szakemberei önállóan teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel adaptálják a kerettechnológiát az illető üzemre, és ezen belül is, az egyedi termőterületekre. Szakmai együttgondolkodás — A Békés, Csongrád megyei üzemek felügyeletét az orosházi alközpont látja el, melynek vezetője Rajki Antal. Huszonhárom évig az Orosházi Űj Élet Tsz-ben dolgozott, mint főkertész. A feladat elvállalásában a munkakör újszerűsége motiválta, mely elsősorban bizalomra és igényességre épül. Segítséget jelent munkájában, hogy jó a kapcsolatuk az Orosházi Vetőmag Vállalat területi kirendeltségével és a Mezőkovácsházi Modell Társulással annak ellenére, hogy az Agrovet önálló termeltetési és piac- politikát folytat. — Az üzemek terme lésbiztonságát azzal növeljük, hogy mennyiségben és minőségben csak azt termeltetjük, amire a következő évben konkrét vevő van. A társaságnak, és személy szerint nekem is elsődleges anyagi érdekem, hogy év végén minden megtermelt vetőmag kerüljön ki az országból. A termelésfelügyelői munkakör újszerűsége, hogy nem ellenőrzés a feladata, hanem közös szakmai együttműködés, együtt gondolkodás a termelővel. Évente 10-14 alkalommal „találkozom” minden egyes növénykultúrával. A külföldi vevő legalább egyszer-két- szer megszemléz minden egyes tételt. — Kizárólag következetes szakmai korrektséggel lehet a partner bizalmát megnyerni. Egész évben olyan ■szinten kell tartani a technológiát, hogy az a kívánt minőséget eredményezze. A rosszabb minőség külföldön eladhatatlan. A hazai értékesítéssel ellentétben elképzelhetetlen az átminősítés, vagy alacsonyabb áron értékesítés lehetősége. A kft. első háromévi te-- vékenysége az alapításkor kitűzött céloknak megfelelt. Az önálló szervezeti forma bizonyította életképességét, rugalmasságát. 1988-tól önálló exportjogot kért. Az alapítók ezzel egyetértettek. A következő évben saját tisztítóüzemet építenek, lehetőséget biztosítva ezzel a kiszerelés változatosságára és a küllemi paraméterek javítására. A zöldségféléknél előtérbe kerül a hibrid előállítása, mely ma a külpiacokon a legkeresettebb. Jelenleg meglevő partnereik körét rövid távon terveik szerint nem bővítik. A már meglevő termelő üzemekkel fejlesztik együttműködésüket, a hatékonyság jegyében. Rákóczi Gabriella Folytatódik a mezőgazdasági üzemek differenciálódása Beszélgetés Dr. Végi Ferenccel, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanárával Napjainkra minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaságban sem lehet a régi módon tartósan eredményesen gazdálkodni. A működési feltételek elemeinek korszerűsítésével lehet ugyan részsikereket elérni, de ez nem elegendő az ágazatban felhalmozódott problémák megoldásához. Alapvető, a gazdálkodás minden elemére kiterjedő változásokra van szükség. E folyamatnak része — negatív mellékhatásainak ellenére is — a bevezetésre kerülő adó- és árreform, valamint a tulajdonosi formák és szervezeti rendszerek átstrukturálása. Így válhat a mező- gazdaság újabb, erőn felül vállalt (vagy vállalni kénytelen) terhek nélkül is, cselekvő részesévé a nép- gazdasági egyensúly megteremtésének. — A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői a közelmúltban csalódottan vették tudomásul, hogy a nyáron ismertté vált adó- és árreformtervezet jelentősen módosult a gazdálkodó szervezetek rovására. Ezek után van-e realitása annak az állításnak, mely szerint, az érvényben lévő új szabályzók nem rontják a mezőgazdaság jövedelempozícióját? — A fenti állítás mára aktualitását vesztette. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a szabályozó- rendszer változása 2,5—3 milliárd forinttal csökkenti a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelmét. Mivel a népgazdaság jövedelemtermelő képessége a vártnál és a kívánatosnál alacsonyabb, így alapvetően költségvetési megfontolásból nem lehet elkerülni a nyereségadó és a társadalombiztosítási járulék mértékének emelését, illetve, a termelési adó bizonyos típusainak további fenntartását. Azonban, az adó- és árreformnak a jövedelmek fokozottabb központosításán túlmenően van egy másik, nem elhanyagolható negatív mellékhatása is. A személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése és alkalmazása egy olyan időszakban vonja el az üzemi vezetők figyelmét és energiáját, mikor a szövetkezetek százai válhatnak alacsony hatékonyságuk miatt működésképtelenné.' — Az elmondottakból úgy tűnik, hogy tovább folytatódik a mezőgazdasági nagyüzemek differenciálódása. Mi történik azon üzemekkel, amelyek a felzárkózás esélyétől megfosztva, végérvényesen leszakadnak a középmezőnytől? — Ismeretes, hogy a vállalati elvonás 1979-től erősödött. Az üzemeket készületlenül és sokkszerűen érte a költségek rohamos emelkedése, a támogatások drasztikus csökkentése. Bár a termelés hatékonysága érzékelhetően javult, mégsem volt képes kompenzálni a jövedelemcentralizáció fokozódó mértékét. Így napjainkra kialakult egy olyan helyzet, melyben az üzemek negyede- harmada nem bír el további felhalmozás-csökkentő intézkedést. Ezt igazolják azok a számítások is, miszerint közel 300 termelőszövetkezetben nincs meg a forrás a bérek bruttósításához, illetve 60-80 termelőszövetkezet a jelenlegi szervezeti keretek között működésképtelenné válik. Véleményem szerint az adó- és árreform kiélezi az alacsony hatékonysággal gazdálkodók pénzügyi helyzetét. Ezért rendkívül fontosnak tartom, a veszteségek és konfliktusok minimalizálása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azon válságkezelési mechanizmusok, melyek a szervezeti-gazdasági átállással együttjáró feszültségek levezetésére alkalmasak lesznek. — Szavaiból azt a következtetést vonom le, hogy a szövetkezeti szférában elkerülhetetlennek tartja a szerkezeti keretek megváltoztatását. A szövetkezeti keretek megváltozása együtt jár-e a tulajdonforma megváltozásával? — A tulajdonosi formák korábbi hierarchikus felfogása immár túlhaladott. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kis- tulajdon fokozatai a szocialista gazdaság szerves részei, így ennek jegyében kell kialakítani a tulajdonosi struktúrát. Egy gazdálkodó szervezetet eredményessége, és nem tulajdonosi-gazdálkodási formája alapján kell preferálni, vagy korlátozni. Nagyobb teret kell adni a családi vállalkozásoknak ott, ahol a nagyüzemi termelés gazdaságosan nem folytatható. Támogatni kell a piaci igényekre rugalmasan reagálni képes, alacsony rezsivel működő kis- és középszervezetek létrejöttét. Az új szervezetek természetesen új igényeket is támasztanak mint a kereskedelmi bankokkal, mind az ipari termelési eszközöket előállító iparvállalatokkal szemben. Természetesen a nagyüzemi gazdálkodás is korszerűsítésre szorul. Változatlan szervezeti keretek mellett is szükség van a belső működési mechanizmus korszerűsítésére, a vállalkozói magatartás erősítésére. — A hatékonyság sokat emlegetett követelményével mennyiben egyeztethető ösz- sze a termelés és az export további dinamikus növelését célzó agrárpolitika? — Ha a termelés és az export bővítésére változatlan termelési szerekezet és költségszint mellett kerül sor, akkor ez az agrárpolitika nem szolgálja a mezőgazdaság érdekét. Csak olyan gazdaságpolitika lehet eredményes, amelyben a termelés bővítése alárendeltetik a jövedelmezőség elvének. Az export bővítésének feltétele az exportstruktúra gyökeres átalakítása. Természetesen ez éveket vesz igénybe, de a külpiaci keresleti és termelési korlátok feldolgozására való készség kifejlesztése és a lehetőségek megteremtése azonban nem tűrhet halasztást. — Végezetül két, mindenki által ismert közgazdasági fogalom: infláció és agrárolló. Legyen szíves néhány gondolattal vázolja nevezett fogalmak és a mezőgazdaság várható kapcsolatát. — Ha a költségvetés csak annak finanszírozására vállalkozik, amire fedezete van, ha a pénz- és hitelkibocsátás a korábbiaknál keményebb korlátokba ütközik, akkor a fizetőképes kereslet gátat szabhat az indokolatlan áremelési törekvéseknek. Az inflációnak a tervezett keretek közötti tartása eltökélt és következetes magatartást követel meg a kormányzattól. Sajnos, a kétszámjegyű inflációnak már destabilizáló hatása is van a gazdaságra. Csökken a pénzügyi folyamatok tervezhetősége, nő a gazdálkodást érintő döntések kockázata, s várhatóan emelkedni fog a pénzhasználat díja, a kamat is. Ebben a kritikus helyzetben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az agrárolló ne nyíljon tovább. Ennek a követelménynek a teljesítése anál is inkább kívánatos, mivel egy nem tervezett, ipari termelői árakon keresztül történő jövedelemkiesés a mezőgazdasági termelés komoly zavarait idézheti elő. összegezve, a mezőgazdaságnak jelenleg két dologra van szüksége: helyzetének reális értékelésére és erre alapozó gyors, határozott cselekvésre. Soltész Gábor A Szarvasi Dózsa Tsz-ben társadalmi összefogással 1,4 hektáron fóliaházat építenek. Az ágazat meghonosításában 58-an — nemcsak tsz-tagok — saját vagyonukkal, megtakarított pénzükkel, OTP-hitellel és 20 ezer forintot érő kézi munkával vállaltak részt a szövetkezeti alapok megtoldásában. A fóliaházban étkezési zöldpaprikát termelnek és a szántóföldi paradicsom termesztéséhez palántát nevelnek. A 15 millió forint felhasználásával megvalósuló létesítményben elkezdték a talajmunkát, készülnek a január végi palántázásra t'otó: d. k.
