Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
Magyar expedíció járt először az ujgurok földjén Kísérleti gazdálkodás a kórházakban UNIDO-szeminárium saság ösztönzésére és anyagi támogatásával indult a magyar expedíció. Az ujgurok földje Kína északnyugati részén terül el, tizenegyszer nagyobb, mint Magyarország. Hétmillió török származású ujgur él ott, anyanyelvűket, szokásaikat a mai napig megőrizték. Ez annak is köszönhető, hogy soha nem kerültek idegen nép igája alá. A terület eddig teljesen zárt volt, a magyar expedíció folytatott itt először kutató-feltáró munkát. Igyekeztek minél több anyagot gyűjteni a vidék régészeti, néprajzi emlékeiből, vizsgálták a nyelvi, zenei rokonságot. A kutatások még korántsem fejeződtek be, de már több érdekes megfigyelésre tettek szert az expedíció tagjai. Feltűnő sonlóságot figyeltek például a népművészeti szítőelemek, így a tulip; rózsa magyar és ujgur használata között. A népi építészetben is találtak kapcsolódó pontokat; több helyen székely kapukra emlékeztető bejáratot, szőlőluga- sos házat láttak. Az ujgurok pen taton zenéje ugyancsak rokoni-szomszédi kapcsolatokra utal. Az .egyik legérdekesebb megfigyelést gasztronómiai téren tették az expedíció tagjai. Erről Cey-bert Gyula, a magyar származású, Bangkokban élő gasztronómia-történész számolt be. Bemutatóval is bizonyította, hogy a hagyományos magyar konyha ízeire emlékeztetnek az ujgur ételek. ,ha\eg in, a A textilipari korszerűsítések keretében műszaki fejlesztéssel egybekötött termékszerkezet-átalakítást hajtott és hajt végre a Habselyem Kötöttárugyár. Az idén nagy teljesítményű, modern körkötőgépeket és számítógép-vezérlésű hímzőgépet állítottak munkába. A berendezések beváltak, még az idén továbbiak vásárlását tervezik, amelyekkel további minőségi és mennyiségi javulást érnek el. A műszaki fejlesztés hatásaként az idén 30 százalékkal növelik tőkés exportjukat (MTl-fotó: Pataki Gábor — KS) Az Ujguriában járt magyar expedíció tapasztalatairól számolt be hétfőn a Hilton Szállóban Kiszely István, az MTA Régészeti Intézetének antropológusa és Cey-bert Gyula, a Nemzetközi Gasztronómiai Tanács magyar származású főtitkára. Elmondták, hogy tavaly augusztusban és szeptemberben kaptak lehetőséget arra, hogy tanulmányozzák a kínai hszincsiang-ujgur tartományt, ahol az ősmagyarok egy része törzsszövetségben élt a helyi népcsoportokkal. Körösi Csorna Sándor is célul tűzte ki, hogy eljut az ujgurok földjére, ám ez a terve sohasem sikerült. A tavalyi útra a japán Körösi Csorna TárVilág proletárjai, egyesüljetek f N É PÚJSÁG n MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TONÁCS LAPJA 1988. JANUÁR 12., KEDD Ára: 1,80 forint XLHI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megőrizni a gyógyítás színvonalát Állandóan változó gazdasági életünkben a rendeletek, szabályok, újdonságok erdejében az önállóan gazdálkodó egészségügyi intézmények felől is érkeztek hozzánk olyan hírek, melyek szerint ez évtől a különféle címen és fórumoktól (tanácstól, vállalatoktól) kapott, vagy önállóan kigazdálkodott pénzeket saját hatáskörben és intenzívebben, önálló döntési joggal használhatják fel. Utánajártunk megyénk egészség- ügyi intézményének néhány gazdasági vezetőjénél, pénzügyi szakembereknél, mit tudnak erről? Vinnai Szilárd, a megyei Pándy Kálmán Kórház gazdasági igazgatója olyan megyéből (Borsodból) érkezett hozzánk, ahol kísérleti jelleggel már tavaly gazdálkodott így egészségügyi intézmény. — A kísérleti gazdálkodásban tudomásom szerint Békés megyei egészségügyi intézmény még nem vesz részt. Nyilvánvalóan az idén minden költségvetésből gazdálkodó intézménynél lesznek kisebb változások, de ezek nem lényegiek. Például: a bérek felső határa nincs maximálva, de egy- egy intézményben — így a miénkben is — meghatározott béralap van, amelyet nem lehet túllépni. Jó elgondolás az egységes pénzalap-gazdálkodás, amely szerint intenzív ütemben, nem elfektetve a különféle célra fordítandó összegeket, felhasználható a költségvetés (felújításokra, beruházásra, műszervásárlásra, bérfejlesztésre, jutalmazásra). Ennek a rendszernek a technikai és szakmai feltételeit meg kell teremteni. Zsiga János, az integrált megyei kórház tüdőkórházának pénzügyi csoportvezetője elmondta, hogy tudomása szerint a költségvetés szerkezetrendje még nem változott, rendelkezést erről még nem kaptak. Az egészségügyi szolgáltatás nem adóköteles, de az intézmények működtetésénél (az áremelések, a forgalmi adók miatt) többletköltség megjelenik majd, amelynek következményeit csak később tudják felmérni. Az egészségügyi ellátás színvonalának nem lenne szabad csökkennie, így a többletkiadásokat valahonnan fedezni kell. Az újfajta gazdálkodás előjeleit már érzékelik. A bérek bruttósítását zökkenőmentesen elvégezték, a működtetés további részéről még nem tudnak tájékoztatást adni. A Békéscsabai Egyesített Egészségügyi Intézmények gazdasági igazgatója, Szekeres József a következőket mondta: — A fejlesztéseknél, beruházásoknál a jövőben is lesznek kötöttségeink, a költségvetés működtetésével kapcsolatos egyéb (dologi és bér) kérdésekben részben lehetünk önállóbbak. Az önállóság akkor lenne igazi, ha a betegellátás színvonalát tartani tudnánk. Az biztos, évről évre jobban megnézzük, mit hová teszünk, hogy az alapvető feltételeket biztosítsuk. A béralap adott, éppen most számolom az átlagbérszínvonal alakulását, s nem vagyok túl vidám. Például egy orvosi átlagbér nálunk (munkahelyi pótlékkal, miegyébbel) havi 6200-6300 forint. A bérmegtakarításból tudunk jutalmazni, létszám- csökkentéssel az egészségügyben nemigen gondolhatunk. Legfeljebb az integrált intézményen belül egyik területről a másikra csoportosíthatjuk át szükség szerint a dolgozókat. Nagyobb értékű műszert saját hatáskörben megvásárolhatunk. Akár újat is vehetünk, ha futja a megyei és a városi tanács által biztosított keretből. Egyébként pedig csere útján, vagy felújított műszerhez juthatunk. Két éve hallunk már az újfajta gazdálkodásról, de a kísérletek szűk területen folynak. Az lesz az igazi, ha például egy kórházi osztály x öszeget megtakarít, azt belátása szerint fordíthatja jutalmazásra, beszerzésekre. Soós István, az orosházi kórház gazdasági igazgatója is arról tájékoztatott, hogy a bruttósítást rendben elvégezték, de ahhoz még nagyon az év elején vannak, hogy a gazdálkodás más területeiről többet megtudjunk: — Takarékoskodunk, a gyógyításban még fellelhető párhuzamosságokat próbáljuk kerülni — mondotta —, s olcsóbban, de a színvonalat tartva ellátni a betegeket. Legnagyobb gondunk az épületfelújítás, az elektromos rekonstrukció, amelyet a saját és a városi tanács pénzéből csak folytatni tudunk, de befejezni nem. A megyei tanács 1987 februárjában cselekvési programot fogadott el a gazdálkodó szervezetek hatékonyabb működtetésére. Az egészségügyi és szociális ágazat sajátosságainak megfelelően tervezett a jobb gazdálkodás, a színvonalasabb munka, a betegellátás szakmai feltételeinek biztosítására. A programot a napokban elemzik. Ez nem azonos az országos kísérleti gazdálkddási elképzelésekkel, de céljait tekintve hasonló. Az elemzéskor bizonyosan szó kerül az országos árintézkedések és az ellentételezés várható hatásairól is. Az igazi hatást persze majd csak az év vége felé érzékelik, érzékeljük. A megyei tanács pénzügyi osztálya négy intézményt (köztük a megyei egészségügyi gyermekotthont) javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy a szakmai feladatok maradéktalan ellátása mellett áttérhessenek a kísérleti gazdálkodásra. Az eredményét nyilvánvalóan csak hosszabb' idő eltelte után értékelhetik. Bede Zsóka A Magyar Gazdasági Kamarában hetedik alkalom- _ mai nyílt meg hétfőn az ’UNIDO-nak, az ENSZ ipar- fejlesztési szervezetének a szemináriuma. A nemzetközi tanfolyamon 4 földrész 11 országának szakemberei vesznek részt, akiket a legújabb magyar gyártmányú orvosi műszerekkel, biológiai eszközökkel, • azok laboratóriumi használatával, valamint karbantartásával ismertetnek meg. A nyolchetes képzés alatt a fejlődő országok szakemberei ellátogatnak a legjelentősebb orvosi műszergyártó vállalatokhoz, a Magyar Optikai Művekhez, a Medicorhoz és a Gamma Művekhez is. A Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben évente 17-18 millió naposcsibét keltetnek ki. Nagyüzemben 2,2, míg háztájiban 8,5 millió broyler csirkét nevelnek fel, a többit értékesítik. Képűnkön szállítás előtt válogatják a naposcsibéket Fotó: Kovács fírwébet Csökkenő kereslet, változó igények Hz építőipar idei tervei Az építőipar az idén csökkenő építési kereslettel, de ezen belül, változó igényekkel számol. Ezért továbbra is legfontosabb feladata, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a piac fizetőképes szükségleteihez. A tervek szerint az építési-szerelési feladatok — összehasonlítható áron — a tavalyinál 5 százalékkal mérsékeltebbek, ám a korábbinál nagyobb erőfeszítések szükségesek a minőség, a szerződéses fegyelem és a munkaszervezés javításához. Miután a tavalyinál erőteljesebb munkaerőmozgás, elsősorban létszámcsökkenés valószínűsíthető, méginkább előtérbe kerül a termelékenység növelése, s az ehhez szükséges fejlesztések megalapozása t IS. A lakásépítésben több fontos változás állítja új helyzet elé a kivitelezőket. Az idén kötött lakásépítési szerződések alapján ugyanis már hároméves jótállást kell adni a vállalkozóknak és a háttéripari vállalatoknak. Újdonság továbbá, hogy ez év január 1-jétől a megrendelők és a kivitelezők ebben az épületkategóriában is kölcsönös megegyezés — és nem maximált áras normatívák — alapján alakítják ki a lakóházak, illetve a lakások árát. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szerint a vállalkozók közötti verseny erősödése miatt a kivitelezőknek is fontos érdeke, högy olyan versenyárat ajánljanak, amelyek igazodnak a megrendelők pénzügyi lehetőségeihez, s egyúttal lehetővé teszik .a jövedelmező építkezést is. A minisztérium információi szerint a kivitelezők bővítik a saját vállalkozásban épülő lakások kínálatát is,. A népgazdasági terv országosan a múlt évinél kevesebb, összesen 55 ezer lakás felépítésével, s ezen belül állami erőforrásokból ötezer új otthon kivitelezésével számol. A magánlakások közül 15 ezret építenek lakótelepi, mintegy 2 ezret pedig egyedi többszintes épületben, a családi házak száma pedig 33 ezer körül alakul. A fővárosban várhatóan megközelíti a tízezret az idén elkészülő új otthonok száma. Ezenkívül országosan a tanácsi bérlakás- állományból 31 ezret újítanak fel, és további 14 ezret korszerűsítenek. A többszintes lakóházak személyi tulajdonú otthonaival együtt várhatóan összesen 37-38 ezer lakást újítanak fel, és 16 ezer lakást korszerűsítenek szervezetten. A népgazdasági beruházások a múlt évi élénkülést követően az idén mérséklődnek. Űj nagyberuházás nem kezdődik, de tervezési és előkészületi munkákra, főként a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban jelentős összeget irányoz elő a terv. Több nagyberuházásnál csökken az építési munka üteme, ugyanakkor — az államközi szerződéseknek megfelelően — gyorsul a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építése. A vállalati beruházások összege várhatóan a tavalyi szinten marad, de ezen belül nő a gépbeszerzés, és csökken az építés arpnya. A korábbinál kevesebb jut a nem termelő beruházásokra. A tavalyinál 500-zal kevesebb, összesen 1400 általános, szak- és középiskolai tanterem építésére nyílik lehetőség, de ennek egy részét más funkciójú épület átalakításával állítják az oktatás szolgálatába. Az egészség- ügyi és szociális ellátás fejlesztésében a kórházi rekonstrukció, valamint a gép- és műszerállomány és a szociális otthonok bővítése kap elsőbbséget. így kórházi ágyból a tavalyinál 40 százalékkal többet, összesen 1700-at létesítenek, s a szociális otthonok helyeit a múlt évi 900-zal szemben várhatóan 1600-zal növelik.
