Békés Megyei Népújság, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

1988. január 12., kedd TELEX #J MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában Milos Jakessal, a CSKP KB főtitkárával folytatott megbeszélést. A csehszlovák pártvezető hét­főn érkezett munkalátoga­tásra Moszkvába. A találkozón Gorbacsov és Jakes a két párt és állam belpolitikájával, valamint a nemzetközi helyzettel kap­csolatos kérdéseket vitatta meg. • WASHINGTON Bíróság elé kellett állni hétfőn Washingtonban Rea­gan elnök egyik volt közeli munkatársának. Lyn Nofzi- ger ellen kijárási manővere­kért emeltek vádat. Ha a bí­róság bűnösnek mondja ki, többéves börtönbüntetésre ítélhetik. Nifziger a máso­dik volt elnöki tanácsadó, aki ellen bírósági eljárás in­dult hasonló' okokból. Mi­chael Deavert, az elnök volt közeli munkatársát a múlt év végén hamis tanúzásban mondották ki bűnösnek, ugyancsak kijárási ügy kap­csán. • PÁRIZS Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter másfél na­pos látogatást tett Párizs­ban, és tájékoztatta a fran­cia vezetőket arabközi kör­útjáról, valamint az első szovjet—amerikai nukleáris leszerelési megállapodás után tervezett leszerelési lé­pésekről. Az Blysée palota tájékoztatása szerint Mitter­rand elnök kifejtette Car- luccinak, hogy Franciaor­szág üdvözli a szovjet—ame­rikai megállapodást. Más­részt rámutatott viszont, hogy ellenzi a NATO rugal­mas válaszadás-stratégiáját, és azt szeretné, ha a szövet­ségesek ehelyett megerősíte­nék az elrettentési stratégi­át. • MANAGUA Az ellenzéki pártok szer­vezésében kormányellenes tüntetés volt vasárnap a ni- caraguai fővárosban. Több ezer felvonuló azt követelte, hogy a sandinista kormány törölje el az általános had­kötelezettséget, s lazítsa a gazdasági élet, az oktatás és a szakszervezeti tevékenység fölötti ellenőrzését. A rend­őrség nem avatkozott be, in­cidensről nem érkezett je­lentés. • VARSÓ Plenáris tárgyalással foly­tatódott hétfőn Varsóban a lengyel—NSZK külügymi­niszteri találkozó. Hans­Dietrich Genscher Marian Orzechowski lengyel kül­ügyminiszter meghívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a lengyel fővá­rosba. A vasárnapi négyszem­közti eszmecsere után hét­főn a szakértők bevonásával folytatódott a véleménycse­re, amelynek vezető témá­ja a két ország viszonya, mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. Genscher a délelőtt folyamán megkoszo­rúzta az ismeretlen lengyel katona sírját és ellátogatott egy evangélikus templomba. Délután találkozik Roman Malinowskival, a lengyel Szejm elnökével, Zbigniew Messner miniszterelnökkel és az államtanács elnöke mel­lett működő konzultációs ta­nács tagjaival. • BÉCS Az ausztriai Stájerország­ban hétfőn földrengést ész­leltek; középpontja az Al­pokban, az Ens folyó forrás­vidékén volt. A földrengés erőssége a 12 fokozatú Mer- calli -skála szerint ötös erős­ségű volt; károkról nem ér­keztek jelentések. Az állatszívé a jövő? Christian Barnard sebészpro­fesszor szerint a szívátültetés számára a jövőt nem a mester­séges szív, hanem az állatszív jelenti. Barnard volt az első a vilá­gon, aki emberen szívátültetést hajtott végre, 1967 decemberé­ben, a dél-afrikai Fokvárosban. Sebészi praxisával azóta felha­gyott. Jelenleg szívátültetéssel kapcsolatos kutatásokat végez egy amerikai (oklahomai) ku­tatóintézetben. Nemrégiben egy szakmai konferencián kifejtette, hogy a mesterséges szív alkal­mazása csak átmeneti megoldás — csak addig válik be, amíg a beteg nem kaphat donorszívet —, mert túl sok komplikációval jár, egyebek közt véralvadék képződésével. Célszerűbb volna állatszívvel helyettesíteni a be­teg emberi szívet, mert az ke­vesebb komplikációt okozhat — mondta a tudós a Pennsylva­nia Egyetem által szervezett ta­nácskozáson. Barnard már végzett ilyen kí­sérleteket : előbb egy pávián, majd egy csimpánz szívét pró­bálta emberi szervezetbe átplán­tálni. „Próbálkozásaim egyelő­re nem jártak sikerrel, mert a páciensek szervezete nem fo­gadta be az idegen szervet. Am, ha sikerül megakadályoznunk a beültetett szerv kilökődését, az általam javasolt út járható lesz” — mondta Barnard. A tanácskozás számos részt­vevője másként vélekedett a műszív jövőjéről, így Michael Debakey, aki — 1963-ban — el­sőként alkalmazott mechanikus szívpumpát. Abban ugyan egyet­értett Barnarddal, hogy a mű­szívek jelenlegi típusait csak átmenetileg lehet használni, szerinte azonban a műszív egy későbbi, jobb típusa, az elekt­romos energiával működő, tel­jesen beültethető szerkezet vég­érvényesen pótolhatja a beteg emberi szívet. William Pierce műszívkonstruktőr becslése sze­rint már 1995-re elkészülhet az első ilyen szerkezet. (A jelen­legi típusokat az emberi testen kívül elhelyezett preumatikus pumpák működtetik.) Pierre is nagy jövőt jósolt a műszívnek, amelynek alkalmazásával egy­részt megoldódna az a gond, hogy kevés a donorszív, más­részt bizonyos esetekben, pél­dául a cukorbetegeknél, akik nem kaphatnak donorszívet, ez az egyetlen megoldás. HÁZASODHATNAK A HOMOSZEXUÁLISOK Dániában új törvény ké­szült, amelynek alapján 1988. június 1-től a homo­szexuálisok házasságot köt­hetnek egymással. Azt azon­ban nem fogják megenged­ni nekik, hogy gyermeket fogadjanak örökbe. FELGYÚJTOTTA MAGÄT PETRÓLEUMMAL Egy francia családban majdnem tragikusan végző­dött a karácsony este. Az 50 éves apa, miután jól felön­tött a garatra, annyivá ösz- szeveszett feleségével és gyermekeivel a tévéprogram körül, bogy dühében fogta a petróleumlámpát, magára öntötte annak tartalmát, és felgyújtotta magát. Válságos állapotban szállították a kórházba. Világ események vonalakban Rajz; Boros Béta FRANCIAORSZAG = VALASZTASl HAJSZA KI FŐZI MEG A GALL KAKAST ? RÉNSZARVAS AGANCSÁBÓL A Kamcsatka-félsziget egyik rénszarvastenyésztő szovhozából 20 kilogramm szárított agancsot szállítot­tak a gyógyszergyárakba. Közismert, hogy a maral- szarvas, a nemes szarvas és a japán szarvas agancsa gyógyászati nyersanyag. A Szovjetunióban ezeknek az értékes állatoknak a te­nyésztésére több szovhoz és állattenyésztő telep szakoso­dott. A távol-keleti tudo­mányos központ biológusai hosszas megfigyelés alapján megállapították, hogy a rénszarvas új agancsa több, biológiailag aktív mikroele­met tartalmaz, mint a régi. Az új agancsból általános regeneráló frissítő gyógy­szert készítenek. TRAGIKUS VÉGŰ MENYASSZONY­VÁSÁRLÁS Az újvidéki kórházban be­lehalt sérüléseibe Stojkov József, a tordai helyi közös­ség alkalmazottja. pfem hivatalos értesüléseink sze­rint Stojkovot december 23- án tordai házában sikertelen menyasszonyvásárlási egyez­kedés után (a fiát nősítette) nyolc személy megverte. FÉLKARÚ BANDITÁK Távolítsák el a játékauto­matákat az iskolák közelé­ből — követelték egy Lon­donban nemrég megjelent tanulmány szerzői. A ha­zárdjátékok és hatásuk az iskolás korú fiatalokra cí­mű tanulmány írói harminc londoni iskolában végeztek felmérést, mely során kide­rült, hogy a 11-16 éves gye­rekek 13 százaléka hódol a hazárdjátékok szenvedélyé­nek. Főleg a játékautomatá­kat kedvelik. A „félkarú banditák” sok gyereknek minden zsebpénzét elnyelik, s ezek aztán társaikat, vagy szüleiket lopják meg, hogy kielégíthessék játékszenve­délyüket. a Magyar Sió -ban olvastuk: Kerüli) Romániában Drum bun Amikor átléptem a román határt, beborult, szomorkás­sá vált az idő. Esőre állt. (Már a vámvizsgálatnál lát­szott, hogy a következő na­pok sem lesznek derűsek.) A román vizsgálat egyébként alapos volt. A vámtisztek csak egy dolgot kérdeztek: viszek-e újságot, könyvet. Nem vittem. Erről azonban maguk akartak meggyőződ­ni. A rendőrök már sokkal többre voltak kíváncsiak: hová megyek, mi az utazás célja, hány napot maradok, vian-e ismerősöm Romániá­ban ..., és viszek-e magam­mal még egy útlevelet. Kolozsvárra megyek, tu­ristautazás, csak néhány na­pot töltök az országban, is­merőseim nincsenek ..., és csak egy útlevelet viszek magammal, a magamét. Útlevelemmel és válasza­immal elvonultak irodájuk­ba. Nem sokat kellett vár­nom. Mehettem. Egymás után nyíltak a sorompók a kocsi előtt, és nekivághat­tam az előző telek által na­gyon megviselt, kátyúival óvatos vezetést tanácsoló ro­mán országútiknak. Drun bún! Jó utat! „Éljen és virágozzék a szo­cialista Románia!” Az utak mentén jókora táblák haza­fias és buzdító jelszavakkal. Ha valamelyik autós netán el szeretné olvasni az egy­mástól egy-két kilométerre felállított táblák szövegeit, nemigen haladna. Némelyi­ken ugyanis hosszabb idézet áll, s csak a nagy betűkkel kiugrasztott szó fogja meg e tovahaladó szemét: Ceau- sescu. A karaván halad. Il­letve ettől még haladhatna (a külföldiek nem értik a szöveget, l román polgárok pedig már betéve tudják tehát senki sem kíváncsi rá), ha lenne elegendő benzin. A román gépkocsi-tulajdo­nos például havonta 25 li­ter benzint kap. A hónap el­ső felében 15 litert, a má­sodikban tizet. A Dacia pe­dig a nagy fogyasztású ko­csik közé tartozik. S a ro- tnán autósok többsége ezt a gépkocsit hajtja. Nem tan­kolhat bárhol és bármikor. Az üzemanyag-elosztást megszervezték. A városok lakossága még valahogy jól is járt, mert van benzintöl­tő-állomás a közelben, s nem kell benzinosztáskor mesz- szire elkocsikáznia, írjint a falusiaknak, akik — aho­gyan egyikük keserű hu­morral megjegyezte — a benzinporciónak a felét elhasználják arra, hogy be­szerezzék. Mert havonta a legjobb esetben kétszer kell mennie üzemanyagért. De gyakran előfordul, hogy nem kap: mire sorra jut, elfogy, s jöhet a következő osztás­kor. A sor hosszú, a vára­kozók türelmesek. A külföl­dinek nem kell beállnia a sorba. De neki sem egysze­rű benzinhez jutni. Ha a várakozás nem is, de az utánajárás sok időt elvesz. Külföldi ugyanis lejért nem töltheti meg a kocsi tartá­lyát. Benzinszelvényeket kell vásárolnia. Benziniegy A benzinkorlátozás arány­lag nem sok embert érint. Romániában viszonylag ke­vés személygépkocsi van magántulajdonban. S mos­tanság a motoros turisták száma is kicsi. Nem is cso­dálom. Késő ősz van. A huszonöt liternyi ben­zin nem minden román au­tósnak elegendő. A keveré­ket használó gépkocsik tu­lajdonosai folttisztító ben­zinnel és petróleummal sza­porítják az üzemanyagot. A „dúsítás” arányait már a ta­pasztalatok alapján megha­tározták. Ez az égőanyag füstöl kegyetlenül, rongálja Is a motort, de az újítók több kilométert tehetnek meg havonta, mint autós sorstársaik. És most csak ez számít. A másik jóval drágább útja annak, hogy több üzem­anyaghoz jusson, a fekete­piac: attól vásárolni ben­zint, aki hozzájuthat. Ezek pedig elsősorban a külföl­diek. Romániában, ha keve­sebben is, mint korábban, elég szép számban vannak külföldi egyetemisták, akik devizáért korlátlan mennyi­ségben vehetnek benzinszel­vényt, amelyet aztán elad­nak, s dollárjukért jóval több lejhez jutnak, mint ha a hivatalos árfolyamon vál­tanák be a bankban. A kihalt országutak után — ahol többnyire tehergép­kocsik és pótkocsis trakto­rok közlekednek — a városi utcák járműforgalma meg­lepően élénk volt. Ennek magyarázata .egyszerű: az autósok ezzel a benzinadag­gal hosszabb útra nemigen mehetnek, a gépkocsikat in­kább a városban használ­ják. A tömegszállító eszközök fogyasztását is igyekeztek ésszerűsíteni. Néhány évvel ezelőtt, amikor olcsóbb volt a gáz és volt belőle, a vá­rosi buszokat azzal kezdték üzemeltetni. Most is látszik a buszok tetejére felszerelt hosszú, otromba gázpalack. Kolozsváron ■ újabban villa­mos is közlekedik. Mostan­ság azonban a kőolajszár­mazék is, a gáz is, ás a vil­lamos energia is hiányzik. A román utakon — a gyér forgalom ellenére is — sze­mélygépkocsival elég nehéz közlekedni. Az úttest na­gyon sok helyen csupa ká­tyú, a lyukakat nem aszfalt­tal, hanem apró, darált kő­vel tömik, foltozzák, az út­testre festett közlekedési je­lek lekoptak, a gépjármű- vezetők közlekedési kultúrá­ja erősen kifogásolható, a járművek egy része műsza­kilag nem szavatolja a biz­tonságot az utakon, nem be­szélve a lovas kocsikról, amelyek még jobban lassít­ják az amúgy sem gyors közúti forgalmat. Faluhelyen használják még a bivalyfogatot. A hosz- szú szekér elé fogott, lassan imbolygó fekete bivalyokat szemlélve a sáros falusi ut­cán az embernek olyan ér­zése támad, "mintha hirte­len visszapottyant volna a sok évtizeddel ezelőtti múlt­ba, amely bivalyfogataival együtt is lehetett derűsebb. Erőltetett kölcsöntörlesztés Románia a végsőkig koc­kázatos és rendkívül veszé­lyes útját választotta a kül­földi kölcsönök visszafizeté­sének. Az 1981. év végi 10 milliárd dollár tartozását a felére csökkentette. Ezért a sikerért az ország hatalmas árat fizetett és fizet: a nél­külözés fogalmát teljesen ki­merítő takarékosság, a fo­gyasztás gyors és drasztikus visszaszorítása nemcsak a la­kosságot hozta rendkívül ne­héz helyzetbe, hanem béní- tólag hatott az ország, egész gazdaságára, csökkentve még annak a reményét is, hogy a nagy áldozatvállalás belát­ható időn belül eredményt hoz, és javulnak az életkö­rülmények. A pénzt a hitel- törlesztésre elő kellett te­remteni, és az ország veze­tősége szilárdan kitart e po­litikája mellett. A bevitelt a legszükségesebbekre kor­látozták, és kiszállítottak mindent, amit külföldön el lehetett adni, beleértve az élelmiszert is. Exportálni pe­dig egy olyan fejlettségű or­szágnak, mint Románia, a mostani helyzetben minden, csak nem könnyű. Ipari ter­mékei közül sok nem kon­kurálhat külföldön, a mező­gazdasági termékek, az élel­miszer pedig nem nagy cikk a világpiacon. A külföldi hitelezői, ter­mészetesen saját érdekeiket szem előtt tartva, egyáltalán nem, bátorították ezt az ön­sorvasztó politikát, s figyel­meztettek is, hogy az újabb technológia bevitelének ha­tározott elutasítása helyre­hozhatatlan károkat okoz­hat az ország egész ipari alapjában. Az elöregedett, kiszolgált, költségesen üze­melő, energiaigényes, egy­szóval versenyképtelen ter­mékeket előállító berende­zések, gépek stb. korszerű­sítése ■ létkérdés, nélküle nincs kilépés ebből a hely­zetből, amely — lehet, kis­sé súlyos a megállapítás — a teljes gazdasági összeom­lással fenyeget. Külföldön már sokan teszik fel a kér­dést: meddig bírják még ki ezt az erőltetett kölcsöntör- lesztést. Legalább a kivitel­re termelő ipari ágazatokat kellene mielőbb korszerűsí­teni. Ezek a fontosabb kivi­teli cikkek a kőolajszárma­zékok, a cement, az acél és az alumínium. Előállításuk­kor összehasonlíthatatlanul több energiát fogyasztanak el Romániában, mint példá­ul Nyugaton. Üjabb jelentős tőkebefektetés nélkül az or­szág gazdasági távlatai igen sötétek. Bukarestben egészen más a vélemény. A román veze­tők szerint ugyanis az újabb kölcsönfelvétel fékezi az or­szág és gátolja az életszín­vonal fejlődését. Tehát újabb hitelről egyelőre szó sem lehet. Szerintük még az is előnyükre van, hogy nem hozhatnak be korszerű tech­nológiát, mert így a helyzet arra kényszeríti Romániát, hogy a sajátját fejlessze ki. Románia egyébként, s ezt hangsúlyozzák is Bukarest­ben, elvben nem ellenzi a külföldi kölcsönök felvételét. Nem is zárják ki annak le­hetőségét, hogy 1990 után ismét hitelt kérnek a Nyu­gattól. Most néhány számadattel terhelném az olvasót. Ezek,a számok sok mindenre utal­nak, s a fentieket is alátá­masztják. Románia deviza- bevétele a konvertibilis pi­acról 1987-ben 3,8 milliárd dollár értékű volt (ez nem hivatalos, hanem »nyugati forrásból szerzett adat), ez pedig nem sokkal több az 1981. évi felénél. 1981 és 1986 között, tehát fél évtized álatt Románia nyugati im­portja évente több mint 10 százalékkal csökkent. Ez le­hetővé tette, hogy 1986-ban a kereskedelem e területén mintegy 2 milliárd dolláros többletre tegyen szert, pe­dig körülbelül 6 százalékkal csökkent a kivitele Nyugat­ra. Ezzel a pénzzel fedezve a mintegy 1,7 milliárd dol­láros tartozását, amelyet 1986-ban kellett kifizetnie. A múlt év első két negyedé­ben 1,5 milliárd dollárt tör­lesztett az 1,8 milliárdból. Sokan azonban nem hisznek abban, hogy Románia képes lesz eléget tenni ígéretének, hogy 1987-ben kerek 1 mil­liárd dollárral többet fizet vissza, mint amennyit kel­lene, tehát az idén esedékes tartozást is törleszteni fog­ja. Hogy ezt megtehesse, de­vizabevételének csaknem fe­lét kellene erre fordítania. Kérdés, hogy ezt kibírná-e? Ez a minden áron való kölcsöntörlesztés — amely magával hozta a bevitel pél­dátlan csökkenését és a ki­vitelnek a legkeményebb in­tézkedésekkel való megtar­tását, illetve a nagyobb visszaesés meggátolását — valóságos csapást jelentett az életszínvonalra, az embe­rek életkörülményeire. A la­kosságnak a legfontosabb árucikkekről kellett lemon­dania, illetve kevesebbel be­érnie. Szigorú takarékossági rezsim. Élelmiszer jegyek, so­rok. Az energiahiány a leg­közvetlenebbül érinti a ro­mániai embereket. Rosszul fűtött, gyakran sötét laká­sok. Ezek a kérdések azon­ban már egy következő írás témái lehetnek. Sebestyén Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom