Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TflNACS LAPJA 1987. DECEMBER 12., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II megyei pártbizottság ülése Tegnap Békéscsabán Nagy Jenő titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága. A testület meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság 1987. december 8-i üléséről, majd Gyulavári Pál megyei tanácselnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta a tanácsi testületi demokratizmus továbbfejlesztésének tapasztalatairól készített beszámolót. A pártbizottság végezetül megtárgyalta és jóváhagyta az 1987. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról, és az 1988. évi javaslatokról összeállított jelentést. Az előterjesztéshez Kiss Sándor megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácsi testületi demokratizmus továbbfejlesztésének tapasztalatai Az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalásának érvényesüléséhez Békés megyében kedvező helyzetet teremtett, hogy a tanácsi koordinációs bizottság a megyei végrehajtó bizottság beszámoltatásakor már ennek szellemében tette meg ajánlásait a munka továbbfejlesztésére. A két dokumentum alapján a megyei tanács feladattervet fogadott el és az ügyrendi bizottság javaslata alapján módosította a szervezeti és működési szabályzatát, figyelemmel a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének irányelveire. Tartalmilag az eddig eltelt három év tapasztalatait úgy értékelhetjük, hogy megyénkben a tanácsi munka a KB-ál- lásfoglalás által kitűzött irányban halad. A teljes körű megvalósítás hosszabb távú folyamat, amely erőteljesen függ társadalmi-gazdasági fejlődésünktől, attól a legtágabb értelemben vett környezettől, amiben a tanácsok a munkájukat végzik. I. O A KB-állásíoglalás elősegítette a tanácsi testületek működésében az új választójogi törvény nyomán létrejött eredmények megtartását. A választási előkészületek során felértékelődött a tanácstagi mandátum, a lakosság körében fokozott igények jelentkeztek a tanácstagi munka iránt. A magasabb követelményeknek a tanácstagok túlnyomó többsége mind a testületekben, mind a választó- kerületekben megfelelt. Fel kell figyelni azonban arra is, hogy egyes tanácstagok „megijedtek” a korábbitól minőségileg eltérő feladatoktól. Néhányukat elkedvetlenítette, hogy első közvetlen találkozásuk a választókkal a nem éppen népszerű tehó jegyében történt. Többen érzik úgy, hogy nincs tényleges beleszólásuk a dolgok menetébe, döntési mechanizmusunk ismert hibái miatt. A gyakorlatban szinte feloldhatatlan ellentmondás, hogy míg az éves és középtávú tervek elfogadása jórészt a demokratizmus „játékszabályainak” betartása mellett történt, azóta több ízben bejelentés formájában voltunk kénytelenek közölni a tanácstagokkal a központi támogatások csökkentését. Ezeknek a csökkentéseknek a következményeit „levezetni” állampolgári szintig nem könnyű feladat. Felülvizsgálatra szorul a közéleti funkció halmozásának jelenlegi, nem elenyésző gyakorlata is. Bizonytalanság tapasztalható a póttanácstagok helyének és szerepének megítélésében. Ha a póttanácstagok nem kapják meg azt a közéleti megbecsülést, amit a választások során ígértünk, félő, hogy legközelebb kevesebben fogják vállalni a többes jelölésből származó egyéni hátrányokat. A tanácstagok tájékoztatása sokat javult az utóbbi időben, azonban a választókkal való szorosabb, élettelibb kapcsolatok kialakításában a tisztségviselők és az apparátus csak bizonyos határig segíthetik a tanácstagot. A tanácsi bizottságok többsége önállóan képviseli véle- S ményét a testület előtt, megszűnőben van az a gyakorlat, ; hogy álláspontjuk beolvad az előterjesztésbe. Célunk a ta- : nácsülés és a bizottsági ülések közötti helyes munkamegosz- 1 tás kialakítása, ami tehermentesítheti a tanácsot, egyben j fenntartja a népképviseleti szerv működésének folyamatos- < ságát, ahogy ez az Országgyűlés bizottságainál egyre inkább kibontakozik. A megyei tanácstagok városkörnyéki j csoportjai hozzájárultak ahhoz, hogy a tanács ülésein szín- j vonalas vita, tárgyszerű véleményalkotás bontakozott ki. A j KB állásfoglalása mégis joggal állapította meg, hogy a csoportok aktivizálódása mögött nem tudott kifejlődni a ta- : nácstag egyéni felelőssége, személyes részvétele a tanácsülés i vitájában. A települések közötti érdekazonosságok és ellentétek fel- | tárásának, elemzésének, feloldásának jó színterei a város- környéki bizottságok. Ügy ítéljük meg, hogy a városkor- j nyéki bizottságokban rejlő lehetőségek még korántsem ki- | használtak és nem is kellően felismertek, pedig szinte biztosra vehető, hogy a kétszintű igazgatás körülményei között I a feladatok egyeztetésének fontos fórumai lesznek. Az elmúlt időszakban az elöljáróságok működésének szervezeti, személyi, gazdálkodási feltételei kialakultak. A kezdeti zökkenők jó része szubjektív tényezőkre vezethető vissza. A székhelyközségek vezetői és az elöljárók értekezletén az az álláspont kristályosodott ki, hogy a közös tanácsok rendszere bevált, elvei, szervezeti keretei jók, alapvető változásra nincs szükség. Problémák ott jelentkeztek, ahol az elvektől eltérő gyakorlatot folytattak. A KB állásfoglalás hatására növekedett a tanácsok szerepe a helyi, területi érdekek feltárásában, összehangolásában és érvényesítésében, elsősorban a testületek döntési mecha(Folytatás a 2. oldalon) Az elmúlt 20 évben a békéscsabai Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat csaknem 100 ezer kazánt gyártott, ami a hazai gázetázsfűtésű kazánok piacának több mint 90 százaléka. Az újabban Thermotékának nevezett fűtőberendezések burkolatának szerelésén dolgoznak a vállalat szakemberei Fotó: Veress Erzsi I Varsói Szerződés pÉrtvezetőinek találkozója Berlinben Pénteken délben Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai első és főtitkárainak találkozója, amelyen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára adott tájékoztatást a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeir ről. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, Todor Zsívkov, a BKP KB főtitkára, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára és Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának személyes megbízottjaként loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, román külügyminiszter: valamint Mihail Gorbacsov. A találkozón jelen voltak a tagállamok külügy- és honvédelmi miniszterei, valamint Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancscnoka. A Palast Hotelnek a tagállamok zászlóival díszített konferenciatermében Erich Honecker köszöntötte a résztvevőket és megnyitotta a találkozót. A vendéglátó NDK egyike azoknak az államoknak, amelyeket közvetlenül is érint a kedden Washingtonban aláírt rakétaleszerelési szerződés. A megállapodás végrehajtása során a szocialista német állam területéről is eltávolítják a hadműveleti-harcászati nukleáris rakétákat. A berlini találkozó résztvevői, akiket a délután folyamán Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke látott vendégül, a kora esti órákban utaztak haza. (Folytatás a 4. oldalon> Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A kétszintű, helyi-területi igazgatás bevezetésével, valamint a tanácsi irányítású háttérszervezetekkel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg Horváth István miniszterelnök-helyettes elnökletével a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök tegnapi értekezletükön a Parlamentben. Az eseményen részt vett Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnöke, aki az MSZMP KB december 8-i üléséről tájékoztatta a tanácselnököket. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a járások 1984. január elsejei megszüntetése óta a községek megyei irányításában — átmenetileg — az arra kijelölt városi, városi jogú nagyközségi tanácsok működnek közre. A községi tanácsok önállóságának, felelősségének erősítésével ugyanakkor fokozatosan meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a községeket is közvetlenül a megyei tanácsok irányítsák. Ennek előnye: a városi közreműködés kiiktatásával egyszerűbbé, egységesebbé válhat a megyei irányítás, tovább nőhet a községek hatásköre, s ez várhatóan hozzájárul a szocialista demokrácia kiszélesítéséhez, a közvetlen lakossági ellenőrzés fokozódásához is. A kétszintű igazgatás bevezetése a megyéktől megköveteli, hogy feloldják a községi önállóság minden idejétmúlt korlátozását. Elengedhetetlen, hogy szorosabbá, közvetlenebbé váljék a megyei és a községi vezetés közötti kapcsolat, tervszerűbbek, tartalmasabbak legyenek a kétoldalú véleménycserék. Fejleszteni szükséges a megyei szak- igazgatási szervek és a községi tanácsi szervek kapcsolatát is, s egyáltalán, köz- ségcentrikusabb szemléletre van szükség. Papp Lajos fontosnak tartotta, hogy ahol igénylik, vagy a tapasztalatok szerint rászorulnak, a szükséges segítséget adja meg a megye. Ez azonban semmiképp se gyámkodás legyen, hanem sokkal inkább az önállóság megteremtését szolgálja.
