Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8., kedd Egy falusi tanítónak könnyebb a dolga? Beszélgetés a mai gyerekekről és a mai szülőkről Micsoda kölykök! Bezzeg a mi időnkben! — hallani gyakran /az idősebb korosz­tálytól, utalva ezzel a mai fiatalság viselt dolgaira, szá­munkra idegen megnyilvá­nulásaira. „Teljesen kiborí­tanak! Felháborító, amit megengednek maguknak!” panaszkodnak egymás kö­zött a pedagógusok is. Va­jon ki és hol rontotta el, vagy rontja el ma is a ne­velést? Hol van már a régi tisztelet, a szigorú fegye­lem. a példamutató csend!? A pedagógusok változtak meg? A szülök? Vagy ma­ga a kor-, amelyben élünk? A második világháború előtt egy-egy tanítóra száz- százhúsz gyerek volt rábíz­va, ma már egy 30-35 főnyi osztálylétszám rémisztőén hat a pedagógusra. Baji Istvánná, Erzsiké, a mosolygós arcú tanító néni tizenegy éve dolgozik a Do­bozi Általános Iskolában. Tapasztalatairól, a mai hat- tízéves gyerekek életéről, a pedagógus sikereiről, kudar­cairól beszélgettünk. — Onnan indulnék el — mondta —, hogy Doboz fa­lu. Ráadásul én itt is szület­tem, úgyhogy szinte minden­kit ismerek. Amikor a gye­reket tanítani kezdem, már tudom, honnan jön, milyen családi háttér áll mögötte. Azt is tudom, mely szülők­re mennyire lehet építenem, számítanom. És ez minden­képp nagy előny a nevelő számára. A falusi tanítónak ezért — véleményem szerint —- jóval könnyebb a dol­ga. . . Bár a magas létszá­mú osztályt én sem kedve­lem. de ennek nem elsősor­ban a fegyelmezés az oka. A mai lantervek eszközigé­nyesek, minőségben és meny­nyi ségben is jelentősen meg­változtak, így optimálisan csak egy 20-25 tagú tanuló- csoporttal lehet eredménye­sen együttdolgozni a meg­valósításán. — Rosszabbak-e a mai gyerekek? — Én csak a falusi alsós korosztályról nyilatkozha- tom, hiszen őket ismerem. E szerint a válaszom: semmi­képp. Talán szertelenebbek, de ugyanolyan fogékonyak ebben az időben a jóra is. mint bármely más korosz­tály képviselői voltak a sa­ját idejükben. És nekünk, meg a szülőknek ezt kell látnunk, erre kell építe­nünk. — Pedagógus és szülő. Kié ebben a nagyobb felelősség? — A felelősség egyforma. Sajnos manapság divatos az egymásra mutogatás. Sze­rencsére nálunk ez nincs így. Egy szülőnek mindig a saját gyereke a legszebb, a legjobb. Ezt megértve, ta­pintatosan sok mindent el lehet mondani nekik a gye­Korona Pódium és egyebek Ritka, érdekes műsorral szolgál az érdeklődőknek december 10-én, délután 3 órakor a megyei könyvtár Békéscsabán. „One night in Budapest" címmel a Korona Pódium angol nyelvű zenés irodalmi mű­során vehetnek részt, este fél 8 órakor pedig a Féling Színpad lesz újból a ven­dég, és bemutatja' sikeres produkcióját, az „Übü live"-1, Alfred Jarry Übü királyának „félinges" vál­tozatát. A hét végén, december 11-én Petschnig Mária közgazdász fejti ki véle­ményét a „Tulajdon, el­osztás, állami tulajdon, ál­lami irányítás, szociálpoli­tika” tárgykörökből, dél­előtt fél 11 órai kezdettel. A szokásos német és orosz nyelvű társalgás de­cember 14-én és 15-én lesz. mindkét alkalommal dél­után fél 3 órakor. rek iskolai viselkedéséről. Ha érzik, hogy segítő szán­dékkal és nem bántó célzat­tal közelítek, jobban elfo­gadnak. így pedig könnyebb az együttműködés .. . Persze van aztán olyan család is, ahol a tanulásnak nincs ott­hon becsülete, ahol nem a tudás számít a legfőbb em­beri értéknek. Ilyenkor ter­mészetesen a nevelőnek kell jobban odafigyelnie, többet tennie. Ügy tűnik, ezekben a helyzetekben mégiscsak a pedagógusoké a nagyobb fe­lelősség, de végül is nekünk ez a munkánk, a hivatá­sunk .. . — Van-e jó és rossz , pe­dagógus? mint régen. Az érzékenység azonban továbbra is domi­náló tulajdonságuk maradt. A kudarcot nagyon nehezen viselik el. És itt ismét a pe­dagógus szerepét hangsú­lyoznám. Kudarc esetén nem szabad magára hagyni a gye­reket, bármilyen külső meg­nyilvánulása legyen is en­nek. A sorozatos kudarcél­mény fásulttá, makaccsá te­heti, amiből egy kívülálló esetleg csak annyit lát, hogy ez a gyerek rossz. — Mi jelenthet sikert egy mai gyereknek az iskolá­ban? — A kicsiknél ennek számtalan forrása lehet. A jó érdemjegy, és a sikeres — Azt hiszem, az ilyesmi senkit sem kerül el. Régeb­ben korrepetáltam egy kis­lányt. A szülők ezt rossz né­ven vették, és finoman fi­gyelmeztettek, hogy nem ké­rik a segítségemet. Miért baj a segítség. Nagyon sok gondot okozott évekkel ez­előtt egy 14 éves tanuló, aki még mindig negyedik osz­tályba járt. Cigarettázott, ivott, verte a kicsiket. Ho­gyan lehet őket egymástól elszigetelve együtt taníta­ni...? Testnevelés órán fu­tóversenyt rendeztünk. Osz­tályoztam a teljesítménye­ket. Egy jó futó gyerek utolsó előttinek ért be, két­Az örök optimista tanító tanítványai körében Fotó: Gál Edit — Ha valaki azért vá­lasztotta ezt a pályát, mert benne van szíve, a lelkiis­merete, akkor az már nem lehet rossz pedagógus. Per­sze mindenkinek lehetnek jó és rossz napjai, és ez alól a tanító sem kivétel... Nem hiszek abban sem, hogy a magánéletet és a munkát külön lehet választani. A kudarc óhatatlanul is átjut­hat a másikra. Hiszem, hogy a biztos, kiegyensúlyozott családi háttér fontos a jó munkához. Sajnos, a ma­gánéleti kudarcok manapság a tanítót sem kerülik el... — Kudarc. Az iskola szin­te termeli azokat a helyze­teket, ahol már gyerekkor­ban életre szóló kudarcokat szerezhet az ember . . . Ho­gyan élik ezt meg a kicsi­nyek? — A mai hat-tízéves ko­rúak nyitottabbak és köz­vetlenebbek a felnőttekkel, szerepléseken túl talán a leg­nagyobb élmény számukra a meghallgatás. Az ő kis vi­lágukról, mindennapjaikról szívesen beszélnek. De va­jon ki fogja végighallgatni őket? A mindig ideges, számtalan gonddal küszkö­dő anyuka, vagy a túlórázó, gmk-zó apuka? A gyerek pedig mindig azokhoz a sze­mélyekhez ragaszkodik, kö­tődik, akik őt végighallgat­ják. Legyen az szülő, peda­gógus, esetleg egy rossz ha­veri társaság. És ez utóbbi­nak a veszélye ismét csak a tanár és a szülő felelőssé­gét erősíti meg. Ebben a korban pedig végtelen őszin­teség, és mérhetetlenül ki­finomult igazságérzet jel­lemzi őket, ami óriási ter­mészetes segítség — lenne! — a neveléshez. — Voltak-e kudarcai? Volt-e hirtelen döntése, ame­lyet később megbánt? test adtam neki. Csak ké­sőbb derült ki, hogy útköz­ben elesett, és én nem hall­gattam meg ... Ezt nagyon megbántam. Hogyan lehet az ilyesmit helyrehozni? Hát efféle kérdések előtt álltam néha kétségbeeesetten. De szerencsére örök optimista vagyok, aki soha sem tud igazán elkeseredni. Bízom a saját erőmben, és hiszek ab­ban, hogy az embereket jobbá lehet tenni ... Beszélgetésünk végére sö­tétség szállt az iskolára, s a kihalt udvaron már csak egyetlen kerékpár árválko­dott. A tanító lábával fel­szálláshoz igazította a pe­dált, s elindult, hogy otthon tovább folytassa a munkát, mint feleség, s mint édes­anya . . . Utánanézve akarat­lanul is az jutott eszembe: sok ilyen ember kellene!... Magyar Mária Békéscsabai megfejtő nyerte a fődijat! Az évszázad művészete — Keleten Az ötödik, záróforduló megfejtése: 1. Vezeklés. 2. A rendező: Tengiz Abuladze, a film főszereplője: Avtan­dil Maharadze, filmbéli ne­ve: Varlam Aravidze, amelynek jelentése „A Nagy Senki". A film a 40. Cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerte. Az 5. forduló nyertesei A helyes megfejtők kö­zött a sorsoláson az alábbi­aknak kedvezett a szeren­cse: Botás Szabinné (Békés­csaba, Bartók B. út 47/3.) Kovács Gézának, a Népmű­vészet Ifjú Mesterének fa­ragott tükrét; özv. Zsabó Ferencné (Törökszentmiklós, Táncsics M. u. 39.) a Szol­noki Élelmiszer-kiskeres­kedelmi V. ajándékkosarát. Csontos Jánosné (Szeged, Alsóváros 104/A) a Penta Tourist ajándékát (hétvége a bajai Sugovica Szállóban); a Szegedi 1. Sz. Általános Iskola tantestülete a Bé­késcsabai Konzervgyár aján­dékkosarát; Feketéné Hor­váth Ildikó (Kecskemét, Paprika u. 3.) Balanyi Ká­roly képzőművész zománc­képét; Bánfi Imre (Békés­csaba, Szegfű u. 59.) a Csa­ba Szőnyegszövő Hsz mező- berényi részlegének faliké­pét; Bárkányi Imre (Békés. Ady u. 3 36.) a Szakszerve­zetek Békés Megyei Taná­csának ajándékát; Pásztor Judit (Békés, Árpád u. 18.) a Békés Megyei Tanács V. B. ajándékát (Morvay Zsu­zsa kerámiáját) nyerték. A fődíjak Azok a megfejtők, akik mind az öt alkalom­mal helyes megfejtést küld­tek be, újabb sorsoláson vehettek részt. Közülük a pályázat fődíját — a Békés Megyei Moziüzemi Vállalat ajándékát (egyhetes szov­jetunióbeli utat repülővel, egy fő részére) — Láng Iván (Békéscsaba. Urszinyi De- zsőné u. 24.), a második dí­jat — az Ibusz Békés Me­gyei Kirendeltségének két fő részére biztosított kétna­pos belföldi útját — Sze­keres Lajosné (Békéscsaba, Penza-ltp. 4. II. em. 2.), a harmadik díjat pedig — a Cooptourist Békéscsabai Irodájának egy személy ré­szére szóló 3 napos lillafüre­di útját — Medgyesi Csilla (Békéscsaba, Ihász u. 3.) nyerték. A nyereményeket ez al­kalommal is a Békés Me­gyei Moziüzemi Vállalatnál (5600 Békéscsaba, Luther u. 5 B) lehet átvenni. A sze­rencsés nyerteseknek gratu­lálunk! KÉPERNYŐ Oscar-díjas filmek A televízió nem pótolhatja a mozit és a színházat, nem nyújthatja azt az élményt, azt a hangulatot, amit csakis a mozivászon meg a színpad adhat. Pótolhatatlan előnye mégis velük szemben, hogy otthonunkba hozza el a re­mekműveket, a nagy filmeket és az emlékezetes színházi estéket, olyan darabokat — amelyeket szerencsés esetben láttunk már — „rendeltetésüknek” megfelelő körülmé­nyek között is — moziban vagy színházban. Mindenképp üdvözölni érdemes azokat a televíziós so­rozatokat, amelyek valamilyen szempontok alapján, vagy évfordulók, különleges alkalmak kapcsán, értékeket egy­begyűjtve hozzák el nekünk, sőt, utánunk a híres alko­tásokat, épp csak be kell kapcsolni a készüléket és leülni a kényelmes fotelba. Oscar-díjas filmek címmel indult ilyen sorozat szombaton este a Francia kapcsolattal. 1971- ben nem kis meglepetést okozott, hogy ez a krimi nyerte el a legjobb film Oscar-díját. William Friedkin rendező és a főszereplő színészek szinte ismeretlenek voltak még akkor a filmvilágban. A Francia kapcsolat előtt sosem kapott krimi ilyen elismerést, de — láthattuk —, nem volt véletlen, hogy kitüntették. Milyen eredeti figurák játszanak ebben a filmben! Rendőr vagy bűnöző, egyre megy, mindkettő ember, mindkettőben éppúgy jelen van a gátlástalanság, mint a jóindulat. Hollywood és Oscar-díj szorosan összeforrott fogal- mak. Hollywood mindmáig a filmgyártás világközpontja, és Oscar-díjat nyerni azért oly rangos elismerés, mert erre szakmabeliek — tehát a legbeavatottabbak — java­solják az alkotókat. Majdnem mindig amerikai film ré­szesült az elismerésben, de négyszer nyert Fellini, há­romszor Bergman, és A légy és a Mephisto óta nekünk magyaroknak is van két Oscarunk, s így valamivel fonto­sabb lett számunkra a filmtörténet Oscar-fejezete. Csáth Géza emlékére Szerencsés az a műsorszerkesztés — de legszerencsésebb mégis a néző —, amikor egy írót megidézve egyszerre kerül képernyőre az emlékműsor és az író egyik müve. Mért írókról, költőkről sokat elmondhatnak önéletrajzi vallomások, kortársak visszaemlékezései, tudósok, iroda­lomtörténészek tanulmányai, de a legtöbbet talán mégis a művek árulhatnak el szerzőjük legbensőbb énjéről, életfelfogásáról, világnézetéről. A Magyar Televízió szegedi stúdiója és az újvidéki té­vések közös emlékműsort készítettek Csáth Gézáról. Nem tudom, van-e még nagyszerű írónk rajta kívül, akit eny- nyire méltatlanul elfelejtettünk, vagy meg sem ismertünk sosem, akiről ennyire keveset tudunk, akit mindössze né­hány szóval, s ráadásul tévesen „intéz el" az irodalmi lexikon, s még a centenáriumi kiadványok is tartalmaz­nak hibás adatokat! Kivételes tehetség volt: orvos és író. A huszadik század reneszánsz embere: gyógyított, írt, rajzolt, festett, hegedült, zongorázott, zenét szerzett. Pár hónap alatt lett vasárnapi tárcaíróvá, s egy éven belül majdnem minden budapesti lap szerkesztősége megnyílt előtte. Fékezhetetlen alkotásvágy és élniakarás, örök "élvezet- hajszolás jellemezte, és vitte az ópiumhoz. Mindenből töb­bet akart a lehetségesnél, s a kábítószertől azt remélte, hogy több időt, több lehetőséget teremt magának. Milyen furcsa, hogy elmeorvosnak készült, de önmagán, végzetes melankóliáján, neuraszténiáján nem tudott segíteni! A morfium végzett vele, 33 éves volt. A száz éve Szabadkán született és csodagyerekként in­dult Csáth Gézáról, azaz dr. Brenner Józsefről méltóképp emlékezett meg ez a vasárnap délutáni összeállítás. A sokoldalú művészre tette a hangsúlyt, de nem titkolta a betegséget és a kábítószert sem. Ezt a bevezetőt látva másképp ülhetett le a tévénéző este Csáth színműve, A Janika elé, s többet kapott a színházi előadástól. Az elő­ször 1911-ben a budapesti Magyar Színházban bemuta­tott tragikomédiáját most a szolnoki Szigligeti Színház előadásában láthattuk — és kivételes tehetségű drámaíró művészetéből kaptunk ízelítőt. Heti ajánlatunk Balzac olvasásához vagy újraolvasásához akar kedvet teremteni a holnap esti tévéjáték, a Chabert ezredes. Aki szereti a rémtörténeteket, a romantikát, az elmélkedést nagy szenvedélyekről, valószínűleg nem csalódik majd a képernyő előtt, ötven éve jelent meg Féja Géza Vihar­sarok című szociográfiája. Ä jubileum adta az ötletet a műsorkészítőknek, hogy Viharsarki morzsák címmel do­kumentumfilmet forgassanak. (Csütörtökön vetítik.) Vi­lághírű filmet láthatunk ezen a héten is, szombaton este, Zeffirelli Végtelen szerelem című alkotását, két fiatal mindent legyőző szerelméről. Niedzielsky Katalin i~" ' .......................... ..... ' A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — Pénzügyi előadó, — forgalmi könyvelő. Jelentkezési feltétel: közgazdasági technikumi, vagy szakközépiskolai érettségi. — Költséggazdálkodó. Jelentkezési feltétel: szakirányú felsőfokú végzettség. — Anyaggazdálkodó. Jelentkezési feltétel: középfokú műszaki végzettség. — Gyors- és gépíró. Jelentkezési feltétel: gyors- és gépírói iskolai vég­zettség. Bérezés: a vállalati kollektív szerződés szerint, illetve megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán szemé­lyesen (5601 Békéscsaba, Ipari út 1., vagy a 22-766/117 telefonszámon lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom