Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

a 1987. december 4., péntek SPORT 75 év Megsárgult levéltári ada­tok, egykori dokumentumok, régi képek tanúsítják, hogy 1912. október 22-én alakult meg a Békéscsabai Előre Munkás Testedző Egyesület, amelyet joggal tekinthetünk a mai Békéscsabai Előre Spartacus SC jogelődjének. Egy emberéletnyi sporttör­ténelem. Hosszú, olykor rö­gös út vezetett odáig, hogy a mai értelemben vett lila­fehér egyesület kialakuljon. Volt többszöri névváltozás, fúziók alakítgatták a sport­életet a Viharsarokban, sőt egy ideig szüneteltette mun­káját a nagy múltú mun­kásegyesület. Akadt olyan esztendő, amikor a pénz­szűke hátráltatta tevékeny­ségüket, máskor pedig a mecénások segítették ki a sportolókat — cserébe ered­ményeket, gólokat kértek. S ez utóbbi volt a legfon­tosabb. Az egyik legszebb játék, a labdarúgás mindig is nagy tömegeket vonzott a pálya karéja köré. Így nem véletlen, hogy elsőként a labdarúgást kedvelők köré­ben ötlött föl a klubalapítás gondolata. Mi több, nem is sokáig várattak magukra: 1912. október 22-én hivata­losan bejelentették a BEM- TE létrejöttét. Mintegy száz mesterember, segéd, kétkezi munkás, kereskedő és velük szimpatizáló diplomás dr. Hercogh Henrikre adta a voksot, így ő volt az egye­sület első elnöke. Aztán gaz­dagodott a repertoár, ki-ki választhatott az egyesület berkein belül sportágat: le­hetett birkózni, toborzót ren­deztek az ökölvívók, jöttek a kézilabdázók ... Ma már 10 szakosztályt számlál a lila-fehér klub. Mind rangosabb eredmé­nyekkel hívják föl magukra a figyelmet, nemcsak me­gyehatáron túl, hanem a kontinensen, a nagy világ- eseményeken is. Az elődökre emlékezve ma tartja jubileumi dísz- közgyűlését a Békéscsabai Előre Spartacus, a megye- székhelyen, az ifjúsági és úttörőházban. 15 órától. SZOMBAT ASZTALITENISZ. NB II. OMTK—Borsodi Kinizsi, női, Orosháza, József A. Általános Iskola, 11.00. KÉZILABDA. Télapó Kupa le­ánytorna, Békéscsaba, 2. sz. általános iskola, 8.30. KOSÁRLABDA. NB I. Sabaria —Szarvasi Főiskola Medosz, női. Szombathely, 11.00. NB II. Bcs. MÁV—DEKO, férfi, Békéscsaba. 15.30. Miskolci Postás—Szarvasi Főiskola Medosz, férfi, 11.00. Gyulai SE—Kisújszállás, női, Gyula, 14.00. Baja—Békési Áfész Fontex, női, 11.00. Baja—Békési Afész Fontex, férfi, 12.30. Me- zőberényi SE—Debrecen. női, Mezőberény, 11.00. Karcagi SE —Mezőberényi SE, férfi, Kar­cag, 16.30. TEREMFOCI. Mezőberényi te­remtorna, Mezőberény, 1. sz. iskola. 12.30. VASÁRNAP ASZTALITENISZ. II. o. egyé­ni bajnokság, Békéscsaba, 9. sz. iskola, 9.00. NB II B. OMTK— ESMTK, férfi, Orosháza, József A. iskola, 11.00. TERMÉSZETJÁRÁS. Mikulás gyalogtúra Póstelekre. Gyüleke­zés Békéscsabán, a KISZ-tábor főbejáratánál, 9.30. TEREMFOCI. Városi terem­labdarúgó-bajnokság harmadik játéknapja, Békéscsaba, 2. sz. iskola, 8.00. Mezőberényi terem­torna, Mezőberény, 1. sz. isko­la, 13.30. Holnap: II. országos értekezlet Labdarúgásunk fejlesztésének irányelvei Szombaton rendezik meg a Budapest Kong­resszusi Központban a II. országos labdarúgó­értekezletet. Az egyik téma a jövő útjának megvitatása lesz, mely­hez Zalka András ké­szített előterjesztést. Az alábbiakban — kissé rö­vidítve — ezt adjuk közre. A Labdarúgásunk szak­mai színvonalának leg­alapvetőbb jellemzői. Az elmúlt, mintegy két évtizedben a magyar labda­rúgás nem tudott lépést tar­tani a világ élvonalának fej­lődésével, mert: 1. nem sza­kított korábbi vezetési, irá­nyítási, szervezési, valamint; 2. edzéselméleti és módszer­tani korszerűtlen beidegzé­sekkel. Labdarúgósportunk szak­mai színvonalának elemzé­sekor a megállapítások nem szűkíthetők le kizárólag a szorosan vett szakmai tevé­kenységre, a felkészítés, ed­zés speciális kérdéseire. Ed­zőink és játékosaink együt­tes tevékenységét, a felké­szítő (edzés-) munkát és a versenyeztetést (bajnoksá­gok) több olyan tényező be­folyásolja, amely túlnő a „pályán végzett” edzésmun­kán. A szakmai munkát a korábbi években akadá­lyozták: — az elavult sportegyesü­leti és szakosztályi modell. Különösen érvényes e meg­állapítás azokra a sport­egyesületekre, amelyekben 7-14 sportági szakosztály is működik. Az állami, társa­dalmi és bázisszervi irányí­tás jelenlegi „összekuszált- sága" számos dott a „mának élés”, a rö­vid távolságra tervezés és tevékenység. Ez az edzők tevékenységében is éreztet­te káros szakmai hatásait. Túlzás nélkül megállapít­ható, hogy az utánpótlás te­rületéről az élvonalba (NB I., NB II.) kerülő labdarú­gók nagyobb részének felké­szítettsége, tudásszintje el­marad a nemzetközitől, ered­ménytelenségének okai te­hát két fő nyomon követhe­tők: az utánpótlás nevelé­sében, valamint az élvonal­ban végzett szakmai munka nem kielégítő színvonalá­ban. Az NB I—NB II-ben ma szereplő labdarúgók többsé­gének felkészítettségi, tu­dásbeli szintje, „edzettségi múltja" adott, gyökeres mó­don nem változtatható. Az élvonal játékosállományá­nak jelentős hányada — fi­gyelembe véve a világ lab­darúgásának fejlődési ten­denciáit — már nem alkal­mas számottevő előrelépés­re. Labdarúgásunk helyzeté­nek prognosztikus elemzése alapján egyértelművé válik, hogy a magyar labdarúgás jövője, a mai gyermek (egyesületi, iskolai) és ifjú­sági, egyszóval az utánpót­lás-nevelés megújításán, korszerűsítésén múlik. Ez adhatja a sportág számára a hosszabb távú programot, míg a rövid és középtávú tervezett feladatokat most az élvonalra kell koncent­rálni. Az utánpótlás-nevelés leg­fontosabb kérdései. A magyar labdarúgás jö­vőjét, az utánpótlás-neve­lést — rövid távon, 5—10 éves ciklussal számolva — illúzió az iskolai labdarú­gásra építeni. Kétségtelen, hogy az általános iskolás — vezetési, irányítási, szervezési hiba okozója. A vezetési-szervezési, döntési hatáskörök átfedései, a fe­lelősség többszörösen is je­lentkező megosztottsága las­sítja a döntés-előkészítések folyamatát, nehezíti a hatá­rozatok egyértelmű végre­hajtását, összekeveri az el­! lenőrzés állami és társadal­mi feladatköreit. Mindezek — nevelési (morális) prob- ' lémák „újratermelését” is eredményezik. Ennek követ- ) kezménye továbbá — a sportágon belül ki­alakult, áttekinthetetlen pénzügyi rendszer (feltéte­lek biztosítása, anyagi ösz­tönzés, az átigazolásoknál tapasztalható anyagi vissza­élések, stb.). A fentiek következtében az edzők és a játékosok munkájában — az élvonal­ban elsősorban — eluralko­korú gyermekek a legfogé­konyabbak a mozgástanu­lásra és ez a kor a legal­kalmasabb az egész labda- rúgósportbeli pályafutás fi­zikai (kondícionális képes­ségek) megalapozására is. Ebben a korban (a 6—14 éves) lehet „egy életre ala­pozni” a labdarúgót. Ehhez a tevékenységhez azonban a mai magyar köz­oktatás (általános és közép­iskola) feltételrendszere nem elégséges. Általános és kö­zépiskoláink nagy többség­ben a tantervi feladatokat sem tudják elvégezni. Az iskolai labdarúgás még az ezredfordulón is leg­feljebb tömegsportfunkciót fog betölteni és legjobb esetben a kiválasztás első fázisához adhat impulzuso­kat és információkat a fia­talokkal foglalkozó szakem­berek számára. Még évtize­dekig az SE-k, a szakosztá­lyok utánpótláscsapatai ad­ják a merítési bázist az él­vonal számára. Kétségtelen, hogy az SE-k szakosztályai­ban folyó utánpótlás-neve­lés nem valósulhat meg ha­tékonyan az iskolákkal való szoros együttműködés nél­kül. Az NB-s egyesületek tárgyi, dologi és személyi lehetőségei lényegesen meg­haladják az iskolai feltéte­leket, különösen akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a DSE-k és a DSK-k több sportágra specializá­lódnál! és ez jobbára az igazgatók és a testnevelő tanárokra van bízva, il­letve az iskola feltételrend­szerén múlik. A hiányosságok oka rész­ben a képességek és a kész­ség hiánya, nagyobb mér­tékben a nem kielégítő elő­képzettség, az utánpótlás­nevelés alacsony színvonala. NB-s játékosaink között is sok olyan labdarúgó ta­lálható, akiknek technikája körülményes, öncélú, a kor­szerű játék kialakítását gá­tolja. Hiányosságok mutatkoz­nak bizonyos technikai ele­mek — elsősorban a fejelés, a szerelés és a testi erő sza­bályos kihasználásának — alkalmazása terén. Számos labdarúgónk lab­dabiztonsága nem megfele­lő, többször még a lassú és monoton játékritmusnak sem felel meg. (A fenti hibák oka dön­tően a serdülők és ifjúsá­giak képzésének színvona­lára vezethető vissza.) Erő, gyorsaság, állóképes­ség. Az elmúlt évek némi ja­vulása ellenére tapasztaljuk, hogy a hazai bajnoki mér­kőzések irama többnyire el­marad a nemzetközi színvo­naltól. A hiányosságok elsősorban és nagymértékben edzési okokra vezethetők vissza. A A nemzetközi labdarú­gás fejlődési irányai A mexikói VB azt a ta­nulságot adta, hogy a vegyes védekezésen belül dominál­nak a területvédekezés ele­mei, mert ma már a világ legjobb védőjátékosai sem vállalhatják az 1—1 elleni játékot, kockázatok nélkül. n. Q A fejlesztés irányelvei Utánpótlás-nevelés. Az utánpótlás-nevelés színvonalának emelése érde­kében a következő azonos fontosságú és értékű terüle­teken kell sürgős intézkedé­seket tenni: a) Távlati tervet kell ké­szíteni az iskolai (főképpen az általános iskolai) labda­rúgás fejlesztésére. Ennek érdekében az MLSZ kezdeményezze az ÁISH és az MM támogatásával, hogy a Magyar Diáksportszövetség és az MLSZ kössön megál­lapodást távlati együttműkö­désre. A megállapodás rög­zítse, hogy az egyesületi lab­darúgó-szakosztályok milyen konkrét segítséget adnak. b) Az MLSZ Ifjúsági Bi­zottsága, a megyei, buda­pesti LSZ-ek útján kezde­ményezze az általános isko­lák közötti regionális baj­nokságok és kupák szervezé­sét. c) A magyar labdarúgás utánpótlásának merítési bá­zisát még egy-két évtizedig elsősorban az NB-s egyesüle­tekben folyó nevelő-oktató munka biztosítja. Az alsóbb osztályokban a labdarúgás­nak tömegsport jellege volt és van, a legalacsonyabb szinteken (utánpótlás és fel­nőtt) minimális edzésszám­mal vagy edzések nélkül játsszanak bajnokságot a csapatok. Rövid időn belül olyan intézkedéseket kell hozni, hogy az NB-s egye­sületekben szélesedjék az utánpótlásbázis, és emelked­jen a szakmai munka szín­vonala. d) Az információk feldol­gozása, elemzése után az MLSZ készítsen konkrét ter­vet az SE-ben folyó után­pótlásnevelés színvonala emelése segítésére. A szakmai munka feltéte­lei a) Az éves felkészülési és versenyzési rend érdekében az MLSZ — dolgozza ki az éves fel­készülés és versenyzési rend hosszú távra szóló konkrét tervét (a bajnoki rendszer korszerűsítésével párhuza­mosan), a hosszú távra ér­vényes lebonyolítási rend (felkészülés, bajnokság) se­gítse elő a szakmai elkép­zelések tervezhetőségét az­zal, hogy a felkészülési, ver­senyzési, valamint a túrale­hetőségek időrendje évekre előre pontosan meghatáro­zott. b) Az edzői szakmai mun­kát közvetlen és közvetett tényezők befolyásolják, ezért — meg kell vizsgálni, meg­vannak-e a feltételei annak, hogy önállósodjanak az SE-k labdarúgó-szakosztá­lyai (önálló futballklubok?); — egyértelműen tisztázni kell a bázisszerv és az SE (szakosztály) kapcsolatait, az anyagi támogatás módozata­it (szponzori forma, reklám- tevékenység stb....). A szakmai munka irány­elvei — Az utánpótláskorú lab­darúgókat a sportbeli pálya­futás egész szakaszára kell felkészíteni, ezért biztosíta­ni kell, hogy az edzésmun­kában a 18 éves korig érvé­nyesüljön az általános ala­pozó szakasz, a speciális ala­pozó szakasz és a speciális felkészítési szakasz logikus egymásra épülése. — Érvénvt kell szerezni annak az elvnek, hogy a gyermek- és serdülőkorú fiatalok versenyeztetésében (bajnoki rendszerében) a verseny (a bajnokság) ne csak cél legyen, hanem el­sősorban a felkészítés eszkö­ze. — A felnőtt (elsősorban NB-s) labdarúgó-játékosok felkészítésének egész folya­matát racionálisabbá és cél­irányosabbá kell tenni. — Érvényesíteni kell azon edzéselvet, amely egyrészt a játékosok képességeinek és készségeinek bővülését, más­részt a követelmények foko­zottabb specializálódását kí­vánja biztosítani az egyes játkosposztokon. — Következetesen érvé­nyesíteni kell azt az edzés­elvet (NB-s csapatoknál el­sősorban), hogy szükséges a technikai-taktikai és a kon- dicionális képzés összekap­csolása (komplexitása), a já­téktevékenység jellegének megfelelően. A ma még sok helyütt aránytalanul túl­súlyban levő általános edzé­si eljárásokat játékspecifiku- sokká kell átalakítani, a já­ték (mérkőzések) elemzése alapján hatékonyabb edzés­módszereket kell alkalmaz­ni. — Szakítani kell az uni­formizált edzésekkel, azon tudományosan igazolt tény ismeretében, hogy két telje­sen azonos korú és képessé­gű játékos azonos felkészí­tésre (edzésingerekre) kü­lönböző fejlődéssel reagál. — Legyen alapvető feladat az egyénekre (játékoscsopor­tokra) szabott edzéstevé­kenység optimális terjedel­mének és intenzitásának he­lves tervezése, hogy a lab­darúgók biológiai-élettani mutatóinak, képzettségüknek és aktuális edzettségi álla­potuknak megfelelően diffe­renciáltabb képzést kapja­nak. A közvetlen feladatok kö­zött szerepel, hogy az irány­elveket ismertessék az ér­dekeltekkel. A válogatottak felkészítése épüljön a baj­nokság rendjére, s döntő mértékben a sportegyesüle­tekben történjék. A váloga­tottak foglalkoztatása, az olimpiai játékok és a világ- bajnokság előtti felkészülés kivételével a bajnokság rendjét nem befolyásolhatja. Intézkedési terv O Az MLSZ elnöke az ÁISH elnökével egyetértésben — a Művelődési Minisztérium illetékeseinek segítségével — tár­gyaljon ia Magyar Diáksportszövetség vezetőivel abban a kérdésben, hogy Imilyen (megállapodás jöhet létre* a Magyar Di­áksportszövetség és az 'MLSZ közötti együttműködésre az is­kolákban (általános és közép) folyó labdarúgóképzés, labda­rúgó-szakosztályok 'munkájára vonatkozóan. O Az MLSZ ifjúsági 'bizottsága a megyei (budapesti) labda­rúgó-szövetségekkel együttműködve írja ki az MLSZ Után­pótlás Kupát általános iskolák III—VIII. osztályai részére. Ezeket regionális rendszerben kell lebonyolítani. A győztesek részére az MLSZ tűzzön \ki díjakat. O Az MLSZ edzőbizottsága kérjen információt valamennyi NB-s egyesülettől az egyesületben ifolyó utánpótlásképzés minden fontos kérdéséről. iSerdülő- és ifjúsági csapatok száma, játékosok száma, a fő- és mellékfoglalkozásban dolgozó edzők száma, képesítésük foka, fizetésük, anyagi érdekeltségük stb. Az információ módjára egy kérdőívet kell kidolgozni. O A 3. pont értelmében, az információ feldolgozása után az edzőbizottság, ifjúsági bizottság időszakonként — évente egy-két alkalommal — adjon konkrét szakmai útmutatást, módszertani ajánlásokat az egyesületekben dolgozó, utánpót­lással foglalkozó edzők részére. Az MLSZ technikai igazgatója az illetékes bizottságok köz­reműködésével dolgozza ki 1NB I—II vonatkozásában az éves felkészülési és versenyzési ciklus hosszú távra vo­natkozó konkrét tervét. Ennek figyelembe kell venni a nemzet­közi labdarúgóélet eseményeit (VB, EB, olimpia stb.), ezek fi­gyelembevételével alakítsa ki a felkészítésnek és a versenyzés­nek rendjét, amelytől eltérni nem lehet. O A válogatottak („A”, olimpiai, utánpótlás, ifjúsági, ser­dülő és női) felkészülésére vonatkozóan az MLSZ techni­kai igazgatója dolgozza ki a felkészítés hosszú távú rend­jét, figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeket. (Foglal­koztatási rend, konkretizálva e tervet az érintett sportegye­sületekkel.) * O Az MLSZ közgazdasági bizottsága tekintse át a labdarú­gók anyagi ösztönzésének jelenlegi rendszerét, erről ad­jon információt és javaslatokat az MLSZ Elnökségének. Az MLSZ Elnöksége az információk és javaslatok alapján kezde­ményezi — szükség esetén — a változtatást, a sportegyesületek, bázisszervek véleményének kikérésével, vagy a jelenlegi rend­szert jóváhagyja, s intézkedéseket tesz betartatására. O Az ügyrendi és jogi bizottság az AISH és az egyesületek illetékeseinek bevonásával vizsgálja meg, hogy milyen le­hetőségek vannak Magyarországon az önálló labdarúgó- sportegyesületek létrejöttére, .ennek milyen vonzatai lehetnek az egész sportmozgalom struktúrájára, és tegyen javaslatot az MLSZ elnökségének, ÁISH-vezetésének. Ezzel egyidejűleg tisz­tázni kell a bázisszervek, az egyesületek, illetve a szakosztá­lyok kapcsolatait. Az országos labdarúgó-értekezlet után megfelelő üteme­zéssel az irányelveket, illetve az intézkedési terveket rész­feladatokra bontva, a gyakorlati edzésmunkára vonatkozó­an edzőtovábbképzések formájában fel kell 'dolgozni. BÉKÉS MEGYEI ISNiUtfiT« Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 1U. Munkácsy u. 4. sz.; 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés 3 Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csata János. Tele- 2 fon. 26.395 Terjeszti a iw»gyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij:egy ISSN 0133—0055 hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. vezérigazgató: Haromszeiu rai. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom