Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANACS LOPJA 1987. DECEMBER 5., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLIL ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ünnepség a magyar sajtó napján Gyulavári Pál tartott ünnepi beszédet Huszonkétféle teakeveréket és négyféle filteres teát dolgoznak fel és dobozolnak a Herbária Országos Gyógynö- vény-forgalmazó Közös Vállalat Békéscsabai Üzemében. Legnagyobb mennyiségben a kamilla, de jelentős mennyiségű csipkebogyó, hársfavirág, borsmenta kerül feldolgozásra, s ezek mellett egyre népszerűbb az elhízás és a dohányzás elleni, valamint a gyermektea. Képünkön a teljesen automata olasz filterező és dobozoló gép munka közben Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága A magyar sajtó napja alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek Békéscsabán. Elsőként a megyei tanács székházában Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta a Békés Megyei Népújság, a Lapkiadó Vállalat és a Viharsarki Szövetkezetek vezetőit. A fogadáson részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára és dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött Békéscsabán, a megyei pártbizottság dísztermében. A Himnusz után Harkányi János, a Jókai Színház művésze Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét szavalta el. majd Csala JáA kormány és a KISZ KB képviselői december 4-i találkozójukon megvitatták a gazdasági stabilizációs időszak ifjúságpolitikai feladatait, a KISZ Központi Bizottságának elgondolásait a lakáspolitika korszerűsítéséről, valamint a felsőoktatás fejlesztését és a kiemelkedő tehetségű fiatalok érvényesülési esélyeinek javítását. AZ IFJÚSÁGPOLITIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL A fiatalok élet- és munkakörülményeinek átfogó, társadalmi méretű javítása csak a stabilizációs és kibontakozási munkaprogram eredményes végrehajtásával érhető el. A KISZ azonosul a kormány munkaprogramjában szereplő célokkal, elérésük érdekében mozgósítja a fiatalokat, egyúttal jelzi, ha a végrehajtásban késlekedést, határozatlanságot tapasztal. A kormány a KISZ jelzéseire gyorsan és megfelelő nyilvánossággal válaszol. A kormány munkájában hasznosítja a KISZ „Jövőnk a tét!” akciója során megfogalmazott javaslatokat. A stabilizációs időszak céljainak ismeretében szükséges az ifjúságpolitika hangsúlyainak átrendezése. nos, a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója köszöntötte a megye újságíróit, nyomdászait, lapterjesztőit. Ezután Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Szólt a Vörös Üjság 69 évvel ezelőtt megjelent első számáról: — A lap. a sajtó fontos eszköz volt a munkásosztály forradalmi pártjának megteremtéséért folyó harcban, 1918 decemberében éppúgy, mint később, a Tanácsköztársaság napjaiban, amikor meghatározó szerepet játszott az agitációban, a propagandában. Beszédét így folytatta: — S vajon mi a szerepe, a feladata a sajtónak — amely Lenin szerint kollekEnnek érdekében 1988-ban a kormány — a KISZ KB közreműködésével — ifjúságpolitikai feladattervet készít. Ennek tartalmaznia kell a lakásgazdálkodási rendszernek a fiatalok érdekeit szem előtt tartó reformját; átfogó programot az 1990-es évek elején keresőkorba lépő nagy létszámú korosztályok munkába állására; az ifjúság cselekvési terét bővítő jogi és egyéb eszközöket; a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok lehetőségeinek javítására irányuló törekvéseket; valamint az állami gondozottak önálló életkezdésének segítését. A KISZ KB egyetért azzal, hogy a kormány előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A kormány és a KISZ képviselői egyetértettek abban, hogy olyan gazdaság- és szociálpolitikára van szükség, amely az elkerülhetetlen terheket nem hárítja aránytalanul a pályakezdő fiatalokra. A stabilizáció időszakában is szükség van a fiatalok helyzetét javító intézkedésekre. A kormány 1988-ban kidolgozza a családi pótlék és az ösztöndíjak reálértéke megőrzésének rendszerét és az 1989. évi tervben dönt annak bevezetéséről. A KISZ fontosnak tartja a már bejelentett szociálpotív propagandista, kollektív szervező, kollektív agitátor —, napjainkban? A kérdésre könnyű is, meg nehéz is a felelet. Egyfelől könnyű kimondani, hogy a sajtó szolgálja jól a tájékoztatást, vallja magáénak és kövesse a -Vörös Üjság örökségét, teljesítse lenini feladatait. Hogy legyen szókimondó és igazmondó, mutassa be hitelesen a valóságot, közvetítse az új ismereteket. De mindenekelőtt jellemezze eszmei, politikaiközéleti elkötelezettség, tájékoztasson és orientáljon, szervezze a mindennapi életet, egyszóval, töltse be jól sajátos, semmi mással nem helyettesíthető funkcióját. litikai döntéseket, ugyanakkor az az álláspontja, hogy a családi pótlékot gyermekenként 500 forinttal, a diákok jövedelempótlékát 210 forinttal emeljék. A kormány ez utóbbival egyetért, de továbbra is a családi pótlék 400 forintos emelését látja lehetségesnek. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a bérek a teljesítmények szerint különbözzenek. A KISZ szükségesnek tartja a bértarifa-rendszer eltörlését. A kormány a szakszervezetekkel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetekkel egyeztetett álláspont kialakítására törekszik a bérreform kérdésében. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy 1988-ban javítani kell a pályakezdő diplomások és a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi elismerését. A nem termelő területeken való korszerűsítés során törekedni kell arra, hogy az oktatás, a kutatás és az egészségügy feltételei ne romoljanak. A KISZ tudomásul veszi, hogy a stabilizációs időszakban az ifjúságpolitika céljaira szánt pénzeszközök a költségvetés terhére nem növelhetők. Szükség van azonban arra, hogy más te(Folytatás a 3. oldalon) Árszakértők munkaértekezlete Tegnap befejeződött az árszakértők és • árhatósági szakemberek Balatonaligán tartott országos munkaértekezlete. Az Országos Anyag- és Árhivatal által szervezett ötnapos eszmecserén több mint 300-an vettek részt. Az érdeklődésre, s a mindvégig élénk vitaszellemre jellemző; csaknem 150-en kértek szót, hogy elmondják észrevételeiket, vagy választ kérjenek kérdéseikre. A tanácskozás központi témája az volt, hogy az adóreform miként hat az árakra, miképpen befolyásolja az eddigi árarányokat. Ismeretes, hogy december 31-ig ki kell alakítani a forgalmi adó, a személyi jövedelem- adó, valamint a vállalkozói adó bevezetésének megfelelő új árszerkezetet. E nagy munka fő irányát ugyan megadja a vonatkozó minisztertanácsi rendelet, de a szakmai sajátosságok esetenként egyedi megoldásokat is kívánnak. A balatonali- gai tanácskozás jórészt az ezzel összefüggő kérdésekre koncentrálódott. Kis műsor előzte meg az ünnepi közgyűlést, amelyen nagy tapsot kapott a Bartók Béla leány kar, majd dr. Sü- meghy Csaba, az Előre Spartacus társadalmi elnökhelyettese nyitotta meg a dísz- közgyűlést. Bevezetőjében méltatta az elődöket, ezután pedig átadta a szót Araczki Jánosnak, az egyesület társadalmi elnökének, aki az A Parlamentben tegnap ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Szűrös Mátyás elnökölt a tanácskozáson, amelyen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Első napirendi témaként a képviselők meghallgatták, megvitatták azt a tájékoztatót, amelyet a bécsi leszerelési, illetőleg fegyverzetcsökkentési tárgyalásokról adott Erdős André nagykövet, az európai biztonsági és ünnepi beszédében a következőkről szólt. Két évszám: az egyik 1912. október 22., a másik 1987. december 4. Az első a Békéscsabai Előre Munkás Testedző Egyesület születésnapja, a másik, a mai nap, a Békéscsabai Előre Spartacus jubileumi közgyűlésének dátuma. E két időpont olyan 75 esztendőt ível át, amely együttműködési értekezletnek ezen az utótalálkozóján részt vevő magyar küldöttség vezetője. Megtárgyalta és elfogadta a bizottság a Külügyminisztérium 1988. évi költségvetésének tervezetét, amelynek munkaokmányához Kővári Péter külügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést, majd válaszolt több képviselői kérdésre. szakadatlan harccal, küzdelemmel telt el, ám olyan eredményeket hozott, amelyek méltán követelnek helyet maguknak ■— nemcsak a viharsarki, hanem az egyetemes magyar testkultúra történetének lapjain is. A megyei levéltár mélyéről előásott, megsárgult okmányok, apróbetűs újságok cikkei bizonyítják: a bőrlabda varázsa csak századunk második évtizedének kezdetén ejtette rabul a csabai ifjakat. A csapatalapítás gondolatát 1912 tavaszán követte az együvé tartozást jelentő egyesületalapítás gondolata. Kétkezi munkások, iparoslegények, kereskedő, nyomdász, festő, könyvkötő, hentes, lakatos és kovácssegédek vettek részt az alapítás munkájában, és adakozással létesítettek alapot a munkás egyesület megteremtéséhez, a labdarúgócsapat (Folytatás a 16. oldalon.) Az elnökség, miközben Araczki János társadalmi elnök az ünnepi beszédet mondja (Folytatás a 3. oldalon) H Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottsága képviselőinek tanácskozása Előre-diszközgyűlés a 75 év jegyében Jeles ünnepre gyülekezett tegnap a délutáni órákban mintegy 400 egykori sportoló, sportvezető, ma is aktív versenyző, edzők, szakosztályvezetők: Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház színháztermében tartotta jubileumi közgyűlését az országosan is kiemelt (vagy központilag felügyelt) Békéscsabai Előre Spartacus. A meghívottak sorában foglalt helyet Tibor Tamás, az Á1SH elnökhelyettese, s az elnökségben ült Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, Fodorné Birgés 'Katalin, az SZMT vezető titkára, Szabó Béla, a KISZ megyebizottság első titkára, Kutas Gyula, a békéscsabai városi párt- bizottság első fitkára, Sasala János, a városi tanács elnöke is.
