Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

A A 1987. december 29., kedd Javítani a szövetkezetek integrációját A vállalkozó háztáji termelés Hazánkban a mezőgazda­ság bruttó termelési értéké­nek egyharmadát évről év­re a háztáji és kisegítő gaz­daságok adják. Napjaink­ban mintegy másfél millió háztáji és kisegítő gazdaság működik, amely magában foglalja a társadalom szin­te valamennyi rétegét. Bé­kés megyében is 34-35 szá­zalékkal részesedik a mező­gazdasági termelésből a ter­melőszövetkezetek tagjainak háztáji, valamint a nem ta­gok kisegítő gazdaságainak termelése. Éppen ezért tűz­te napirendjére a közel­múltban a témát a megyei tsz-szövetség küldöttgyűlése. * * * A VII. ötéves terv a ház­táji és kisegítő gazdaságok bruttó termelésének évi 3 százalékos növekedését tűz­te ki célul. A középtávú tervben megfogalmazódik, hogy a minőség és a haté­konyság javítása mellett a piaci alkalmazkodóképessé­get, valamint a nyereségter­melő-képességet kell fokoz­ni. A megye termelőszövet­kezetei 1984-ben értékesítet­ték a legtöbb terméket, a kistermelésből több mint 4 milliárd forint értékű áru származott. Azóta évente 1 —1 százalékkal csökkent a háztáji termelés. A vissza­esés alapvető oka a sertés- tenyésztés közgazdasági helyzetének romlása. Ezt jól érzékelteti, hogy 1985- ben és 1986-ban 13—13 szá­zalékkal csökkent a vágó­sertés-értékesítés. A háztá­jiból származó árbevétel a megye nyolc tsz-ében ha­ladja meg a 100 millió fo­rintot, sőt a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben és a Gyulai Munkácsy Tsz-ben ez a szám eléri a 200 mil­liót. A háztájiban a tagok el­sősorban takarmánykukori­cát, és hibrid kukoricát ter­mesztenek, de az utóbbi években előtérbe került a vetőmagvak és zöldségfélék termesztése. A háztájiban terem meg a burgonya 93, a vöröshagyma 90, a fűszer- paprika 92, a paradicsom 77 százaléka. . Milyen gondok jelentkez­nek a háztáji földek hasz­nosítása terén? Megállapít­ható, hogy az utóbbi időben a szerződéses fegyelem el­marad a kívánatostól. A szö­vetkezetek általában csak a szerződéssel termeszthető növények szervezésére vál­lalkoztak. Sajnálatos, hogy ezeket a megállapodásokat egyes termeltetők és a kis­termelők is megszegték. _Előfordul, hogy a termelte­tők igyekeznek a termelőre hárítani az időközben ked­vezőtlenné váló piaci körül­ményeket, teszik mindezt úgy, hogy minőségi, vagy egyéb kifogásokat állapíta­nak meg. Ez történt tavaly a kömény, az olajtök és a vetőmagbab esetében is. Gyakran okoz fejtörést a kistermelőknek a szerződött átlagtermés feletti mennyi­ség eladása. * * * Az állattenyésztésből szár­mazik a háztáji és kisegítő gazdaságok árbevételének több mint 80 százaléka. A legjelentősebb ágazat a ser­tés, amelyet a baromfi kö­vet. Az utóbbi években fel­gyorsult a kistermelők sza­kosodása és koncentrálódá­sa. A vágósertésnek me­gyénkben — a két évvel ez­előtti visszaesés ellenére is — több mint a felét a ház­tájiban hizlalják meg. Jól mutatja a szabályozókhoz való alkalmazkodóképessé­get az a tény, hogy az el­múlt két esztendőben a ter­melés csökkentésével vála­szoltak a kistermelők a ser­téságazat jövedelmezőségé­nek romlására. A csökke­nést az sem befolyásolta, hogy a felvásárlási ár az utóbbi években gyakran emelkedett, mivel ezt meg­haladó mértékben nőtt a ta­karmányok és más anyagok ára. Javult a háztáji sertés minősége: míg három éve csak 28 százaléka, napja­inkban már 76 százaléka fe­hér hússertés. A Gyulai Húskombinát az elmúlt másfél esztendőben 13 ezer 500 vemheskocát helyezett ki a termelőknek, és magá­ra vállalta a mesterséges termékenyítés költségeit. A Teszöv szakemberei úgy íté­lik meg, hogy jelentősek ezek a támogatások, azon­ban az eredménye igen bi­zonytalan, mivel a felvásár­lási politikán is változtat­nia kellene a húskombinát­nak. A kocakihelyezések hatá­sára ia megyében jelentősen megnőtt a szabadpiacok for-* galma malacból és süldőből. A kínálatot a más megyék­ben jelentkező kereslet ve­zette le a viszonteladókon keresztül. Érdekes megfi­gyelni, hogy a többcsator­nás értékesítés lehetőségé­vel egyre több szövetkezet él, és a megyén kívülre ad­ja el a sertést. A baromfitenyésztés fejlő­dött-a háztájiban a legdina­mikusabban az elmúlt évek­ben. Tavaly a háztájiban termelték meg a vágóba­romfi 42 százalékát. A tsz- eken keresztül értékesített baromfi árbevétele 1982-höz képest, háromszorosára emelkedett 1986-ban. A leg­több baromfit a Füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz és a Szarvasi Dózsa Tsz szállítot­ta a feldolgozó iparnak. Ezekben a gazdaságokban jelentős fejlesztéseket való­sítottak meg a kistermelők. A pillanatnyi piaci helyzet alapján úgy tűnik, hogy a jövőben további fejlesztésre a baromfitenyésztésben nem lesz lehetőség. A kistermelők eszközellá- tottsága a termeléshez ké­pest alacsony színvonalú. A beszerezhető gépek, eszkö­zök igen drágák. Javult ugyan a kis kiszerelésű mű­trágyák, vegyszerek éá ve­tőmagvak kínálata, de ez­zel együtt jelentősen emel­kedett az áruk is. A megyé­ben a közös állatállomány háztájiba történő kihelyezé­sének már jelentős hagyo­mánya van. Általános ta­pasztalatként (megállapítha­tó, hogy a vállalkozók kö­zött mindenütt akadtak olyanok, akik a befektetés nélküli gyors meggazdago­dás reményében vállalkoz­tak az állatok tartására. A hanyagságuk, vagy hozzá nem értésük miatt jelentke­ző veszteséget azután igye­keztek a termelőszövetkeze­tekre hárítani. A meglevő visszásságokat jól jelzi, hogy több bírósági per ke­letkezett a kistermelők és a gazdaságok között. Néhány helyen előfordul olyan tar­tozás a kistermelők részé­ről, amelyek behajtása re­ménytelennek tűnik. A Te­szöv vezetése javasolja a taggazdaságoknak, az Űj'kí- gyósi Aranykalász Tsz-ben bevezetett módszert. Ennek lényege: hogy az 50 ezer forint termelési költséget meghaladó megelőlegezést csak két kezes jótállása ese­tén fogadja el a szövetke­zet. * * * ' Ezután a nagyüzemek fontos feladata lesz a kis­termelést szervező integráló tevékenység megújítása. A jövőre életbe lépő új adó­rendszer igyekszik figye­lembe venni a mezőgazda- sági kistermelés sajátossá­gait. Mivel a kistermelés egyre inkább költségérzé­kennyé válik az esetleges zavaró körülményekre a ter­melés csökkenésével vála­szol. A korábbi évek tapasz­talata azt mutatja, a terme­lés és a fogyasztás egyensú­lyának visszaállítása később sokba kerülhet államunk­nak. A mezőgazdaság három­éves ágazati programja a következőképpen fogalmaz a feladatokról: „A jövőben tovább bővül­nek a kölcsönös érdekeltség­re épülő együttműködések. A közös és ia háztáji egysé­gét erősítő háztáji ágazat, illetve főágazat mellett to­vábbra is támogatni és ösz­tönözni kelj mind az ' áfé- szek, mind a mezőgazdasá­gi nagyüzemek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok alakulását. Új, önállóan működő szer­vezeti formaként 1988-tól lehetővé válik a kisterme­lők szövetkezeteinek meg­alakítása.” Bár megyénkben ezeknek nincs még hagyo­mánya, úgy vélem, a kü­lönböző szakcsoportok, va­lamint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben létre­jövő új szervezeti formák segíthetik a lakosság jobb áruellátását. Különösen a zöldség- és vetőmagterme­lésben, valamint a sertés- ágazatban érhető el az át­lagot meghaladó mértékű termelésbővülés. V. L. Válasszunk magunknak műholdat! Sok meglepetéssel, har­minckét oldalas dupla szám­mal búcsúzik a PC Mikro­világ az óévtől. A lapot az ünnepekre való felkészülés jegyében szerkesztették, s nem csak a számítástechni­ka rajongóinak. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a műsorszóró műholdak programjai iránt, gombamód szaporodnak — s nem csak a lakótelepeken — a parabolaantennák. Kinyíl­nak tehát az ég csatornái, a megszokott tv-műsorok mel­lett mást is nézhetnek meg- bűvölten az érdeklődők. A család ünnepi programjának tervezéséhez kínál segítséget a lap új szolgáltatásával, melyet a jövő évben rend­szeresen kívánnak nyújtani olvasóiknak. Két teljes ol­dalt foglal el a december 16- án megjelent számban a SKY és a SUPER CHANNEL műsora karácsonytól újévig. A felsorolásban angol cím­mel szerepelnek a progra­mok — megkönnyítve felis­merésüket a képernyőn —, de az előzetes válogatás ér­dekében minden műsor­számról pár soros magyár nyelvű leírást is közölnek. Tehát: nem kell monoszkóp­tól monoszkópig leláncoltan ülni a tv előtt, előre kivá­laszthatjuk magunknak azt a „csillagot”, amely igazán érdekel bennünket! Természetesen az állandó olvasótábor sem panaszkod­hat, sok érdekes cikket, gya­korlati tanácsot találhatnak a lapban. Vásári beszámo­lók és előzetesek mellett, jö­vő évi vásári naptárt is kö­zöl az újság azoknak, akik mostanság szeretnék össze­állítani utazási tervüket. Gondoltak a szerkesztők a téli szünetben programozni, játszani kívánó gyerekekre és számítógép-rajongó fel­nőttekre is. Nyolc teljes ol­dalon találhatnak bepötyög­hető programokat, s nem csupán Commodore típusok­ra! A sokszor magukat jog­gal elhanyagoltnak érző En- terprise-tulajdonosok is játszhatnak majd a fenyőfa alatt avval az érdekes és iz­galmas törpéd ójátékkal, amit nekik készítettek meglepe­tésként a program fejlesztői. Az idei utolsó számmal nem csak az óévtől búcsúzik a Mikrovilág: jövőre meg­változott formátumban, a HVG-hez hasonló, füzetsze­rű magazint keressék majd az érdeklődők, természetesen az eddigi mejelenésnek meg­felelően, minden második szerdán. Ez a forma alkal­masabb a programlisták, s a műholdas tévéelőzetesek közreadására. Az új Mikro­világ a számítástechnika mellett erőteljesebben kíván foglalkozni a szórakoztató elektronika más médiumai­val is. A modern, korszerű formázógéperi évente több mint egymillió PVC-alapanyagú játék *s sportlabda készül a szarvasi Plastolus Szövetkezetben. A hagyományos és az újdonság­nak számító 4 színnel nyomott labdák iránt nagy a kereslet, mind a hazai, mind a kül­földi piacon Fotó: Sarkadi László Mezöhegyesi Vasipari Szüvelkezet Az elnök ellen nem rendeltek el vizsgálatot Vihar egy pohár vízben. Legközérthetőbben így le­hetne jellemezni a párttitkár Dunántúlra távozásának Me­zőhegyesen hagyott követ­kezményeit. De ez a vihar is csak azért támadhatott, mert voltak, illetve akadt olyan ember, aki a párttitkár távo­zása után kilátástalannak látta a szövetkezet és a ma­ga helyzetét. Azzal vádolta a körülötte lévő világót, hogy abban mindenki lop, csal, hazudik. Kovács Józsefet, a szövet­kezet elnökét rendkívül bán­totta az eset, ezért önmaga ellen a legszigorúbb vizsgá­lat lefolytatását kérte. A párt községi bizottságához fordult, személy szerint Cso­mós Zsuzsa titkárhoz, hogy ehhez segítse őt hozzá. Nem ezért, de egy másik bejelentés kapcsán novem­ber 2-án és 3-án népi ellen­őrök járták a szövetkezetét. A bejelentés ugyanattól a személytől származik, aki nemcsak országosan, de a megyében is különböző dol­gokkal megvádolta a szövet­kezetei. A népi ellenőrzés mindent alaposan megvizs­gált, külön figyelmet fordí­tottak azokra, akiket a levél­író lopással vádolt. Találtak is egy 600 forint körüli hi­ányt, de ez sem az elnök személyéhez fűződik. És amikor jobban utánanéztek, látták, hogy a szövetkezet műszaki vezetője még au­gusztus 10-én kivizsgálta az ügyet és a körülbelül alap­ján kiállított számlát pontos adatokkal kiegészítette, és az illetővel az összeget pót­lólagosan befizettette. Ezek a vizsgálati jegyző­könyvbe írt adatok tények. Tanúsítják, hogy a szövetke­zetben jól működik a belső ellenőrzés, a tagság vigyáz saját értékeire, nemcsak ál­talában, hanem konkrétan ellenőrzi az ott folyó min­den néven nevezendő mun­kát. Egy olyan égbekiáltó feljelentés alapján, mint amilyet itt szerkesztettek, a vizsgálati jegyzőkönyvnek hemzsegnie kellett volna a vádaktól. Tehát számotte­vőbb mulasztások nem tör­téntek. A községi bizottság az elnök ellen nem rendelt el semmilyen vizsgálatot. Az eset mégis felborzolta a szö­vetkezet -egészét, nemcsak a vezetőket, hanem a szorgal­masan dolgozó tagságot is. Van az ügynek egy nagyon fontos tanulsága: Katona Mátyás párttitkár hirtelen távozásának okát nem tuda­tosították kellően . a szövet­kezetben. ö nem a süllyedő hajóról menekült, mint azt az az egy ember hitte, ha­nem felesége akaratát telje­sítve hazaköltöztek Tolná­ba. Az asszony nem tudta megszokni Mezőhegyest, pe­dig éveken át azért küszkö­dött, hogy mezőhegyesivé váljon, ö a tolnai dombokon született, odavágyott vissza szülei közelébe. Hát ezért költöztek el. A szövetkezet tehát párt­titkár nélkül maradt. A párttagság titkárválasztásra készült. Választottak jelölő- bizottságot, sorban elbeszél­gettek az emberekkel, mire a jelölőbizottság elnöke a taggyűlés előtt három nappal váratlanul visszamondta tisztét. A párttagság a le­mondást nem fogadta el, s mivel a helyzet kezdett bo­nyolulttá válni, a községi bizottság az átlagosnál job­ban odafigyelt a történtek­re. Határidős programot ké­szítettek a válság megoldá­sára, a munka továbbfolyta­tására. Azután ment minden, mint a karikacsapás. De senki se gondoljon va­lamilyen sablonos megoldás­ra. Nagyon is sokrétű, 1987- beni gondolkodásunknak megfelelő munka folyt itt, amit a titkár személyére tett kettős jelölés is bizonyít. A párttagság Liptay Elekre szavazott. Legyen ő a titkár. A tulajdonképpeni bonyoda­lom ekkor kezdődött. Az új titkár maga köré új pártve­zetőséget kért a hatékonyabb munka érdekében. A tag­gyűlés helyt adott a kérés­nek, s a titkár után új párt­vezetőséget is választott. Ma Mezőhegyes-szerte, de magában a szövetkezetben is figyelik az új párttitkár és a frissen választott pártveze­tőség munkáját. Az elnök­nek, de másoknak sincs fenn­tartása a pártvezetőséggel és a titkár munkájával, maga­tartásával kapcsolatban. — Több éve dolgozunk együtt — mondotta az elnök —, mindketten azt akarjuk, hogy a szövetkezet boldo­guljon, az emberek jól érez­zék magukat nálunk. Ezek a gondolatok kötnek össze bennünket, és mindenkit, aki itt dolgozik, akinek fon­tos, létérdeke fűződik ahhoz, hogy legyünk. Valamennyien szeretnénk ezt az ügyét jó szívvel, tiszta kézzel szolgál­ni, hiszen annyi vihart meg­éltünk már, hogy a jobb na­pokat megszolgáltuk. Szö­vetkezetünk gazdálkodása most felfelé ívelő pályán mozog. Van mit féltenünk, van mit segítenünk. Úgy ér­zem, sőt, biztos vagyok ben­ne, hogy az új felállásban is megfelelünk a velünk szem­ben támasztott tagsági, köz­ségi, megyei és országos kö­vetelményeknek. D. K. Filléres export Néhány héttel ezelőtt sem az Orosházi Kazépnál, sem pedig a Kemikál újkígyósi gyárában nem voltak bizto­sak abban, hogy 1988-ban kapnak-e újabb lehetőséget exportra irányuló munkájuk növelésére. Az Orosházi Kazép egy svájci céggel kooperál ener­giatakarékos kazánok gyár­tásában, mely 1988-ban vo­lumenében lehetne több is, ha a Kazép megkapná a ter­mékekhez szükséges anyago­/ kát, melyek gyártását külön­böző okokra hivatkozva a hazai ipar abbahagyta. Orosházáról tehát nagyobb export mehetne, ha a kohá­szat nem vajúdna, hanem vállalkozna a valós igények kielégítésére. Ennek feltéte­lei vannak: A legdöntőbb: az exporthoz szükséges anya­gok gyártása ügyében nem ott döntenek, ahol az expor­tot sürgetik. Most, mintha közelebb került volna a két minisztérium egymáshoz, így megvan a remény, hogy 1988 változásokat hoz. Rendezni kellene végre az ilyen felemás vállalati ,_ap­csolatokat, érdekeket. Egyes vállalatok vezetői képtele­nek a megújulásra, az új, a megváltozott követelmé­nyekhez mért és méltó gon­dolkodásra. Ezért a sok ki­sebb eredményt hozó expor­tunk olykor megfeneklik, pe­dig 1987-ben ez az úgyneve­zett filléres export dollár- milliókat hozott az ország­nak. Ezek a dollármilliók 1988-ban tovább növeked­hetnének, ha az exportban a vállalati érdekeken túl az országért érzett megújuló fe­lelősség vezérelné az ügyben érintettek gondolkodását. D. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom