Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
1987. december 1., kedd o £\C1 Hazatért a lakótelepi delegáció, azaz... Élmények a Szovjetunióból A minap a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskolából telefonáltak szerkesztőségünkbe. Menjünk ki hozzájuk, míg elevenen él a gyerekek emlékezetében az a sok szép élmény, amit a Szovjetunióban szereztek. Lakótelepi delegáció — ösz- szesen 8 gyerek — járt november elején Hmelnyickij- ben, sok mindent tudnak mesélni az ott töltött napokról. Másnap délutánra beszéltük meg a „randevút”. * * * A gyerekek egymás szavába vágva meséltek, vége- hossza nem volt az élmény- beszámolónak. Lássuk hát — kommentár nélkül —, kinek mi a legkedvesebb, legszebb, legérdekesebb emléke a Szovjetunióban töltött időből. Goldman Júlia: Hmel- nyickijben laktunk, onnan az első nap a régi megye- székhelyre, Kamenyecz Po- dolszkijba vittek minket. Másnap Sipitovka volt az úticélunk, ahol megnéztük az Osztrovszkij múzeumot... Sokat megtudtunk Ukrajna történetéről is. Bozó Ibolya: Nagyon sokat voltunk úton, hiszen ahogy összeadtuk, összesen 400 kilométert tettünk meg a vendéglátóink szerint „közeli” településekre. Egyébként otthon érezhettük magunkat, hiszen végig Ikarusz busz szállított minket. Farkas Gabriella: Mindannyian családoknál laktunk. Tizedik osztályos lányok voltak, akik meghívtak minket, s mi igyekeztünk minél többet megtudni az ott élő gyerekek életéről. Kézzel-lábbal, szótárral és csekély nyelvtudásunkkal elég sokra vittük. Volt alkalmunk megismerni az orosz ételeket is. November 7-én mindenütt nagy ünnepi ebédeket adtak. Ahol én laktam, hatféle saláta volt, aztán töltött paprika krumplival, halak is az asztalra kerültek, meg torták, és az elmaradhatatlan pirog, ami nekem nagyon ízlett. Klaváts János: A felvonuláson vendéglátóinkkal vettünk részt. A város napok óta készült erre az ünnepre. Az utcák díszbe öltöztek, mindenki boldog ünnepeket kívánt a másiknak, s még a csokoládék papírjára is rányomták a Az élménybeszámoló résztvevői Fotó: Kovács Erzsébet 70-es számot, az évforduló tiszteletére. Szóval nagyon szép volt. Kovács Anikó: Érdekes volt számomra az ottani diákok élete, egyenruhája. Kék egyenköpenyt és nadrágot, a lányok szoknyát hordanak, és kötelező az úttörőjelvény is. Hétéves koruktól járnak iskolába, sokat vizsgáznak, és ráadásul szombatonként sem maradhatnak otthon, mert ott akkor is van tanítás. Szóval nem irigyeltük őket... Czifrák Tímea: Nekem az a kedvesség a legemlékezetesebb, amivel fogadtak minket. De mást is megragadott ez a szeretet. Dé- kány Anikó — ő most nem tudott eljönni — egy nagy plüsskutyát kapott emlékül, azzal aludt, azzal kelt, úgy örült neki. Uhrin Nándor: Pedig volt velünk baj elég. Nem mindig tudtuk elmondani, amit akartunk. Én is, egyszer meg akartam kérdezni, lehet-e fürdenem, és azt mondtam, úszhatok-e? Ök természetesen nemet mondtak — azt hitték, az uszodát hiányolom —, így az első nap csak kezet mostam. Másnap, tolmács segítségével tisztáztuk a félreértést, és végre meg- fürödhettem. Szlovák Jánosné, a lakótelepi delegáció vezetője: Iskoláink diákjai ajándékokat készítettek és küldtek általunk a szovjet pajtásoknak. Végtelen örömmel fogadtak minden csekélységet. Többször szerepeltek is gyerekeink, népdalokat adtak elő, amit nagy tapssal jutalmaztak mindenütt. És a búcsúzás! Sokan sírtak az állomáson, hogy eljöttünk. De a levelek jönnek, mennek azóta is, és szeretnénk egyszer viszonozni e kedves meghívást. Nagy Ágnes Titkárválasztás a nagyközségi pártbizottságon A vésztői nagyközségi pártbizottság tegnap délután ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára is. Elsőként Komáromi Gábor tanácselnök ismertette a munkaerő foglalkoztatásának helyi tapasztalatait és feladatait. Ezután Fazekas István, a nagyközségi pártbizottság titkára a tagkönyvcsere előkészítésével kapcsolatos teendőkről tájékoztatta a megjelenteket, majd a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról számolt be. Az utolsó napirendi pontban személyi kérdésekről döntött a testület. Fazekas István eddigi titkárt, nyugállományba vonulása miatt — érdeminek méltó elismerése mellett — tisztsége alól felmentették, és helyére egyhangúan Hunyadi Györgyöt, a megyei pártbizottság volt munkatársát választották meg. Hunyadi György 1949-ben született Vésztőn. Az általános iskola befejezése után kitanulta a dízelmozdony- lakatos szakmát Szolnokon, majd a gőz- és dízelmoz- dony-ivezetői képesítés megszerzése után 16 éven keresztül ebben a munkakörben dolgozott. A ’70-es évek közepén elvégezte a marxista egyetemet, és 1981-ben a szakmunkások szakközépiskolájában leérettségizett. A politikai főiskolán két évvel ezelőtt vehette át az oklevelet. Az ifjúsági mozgalomban kifejtett eredményes tevékenységéért több alkalommal kapott kitüntetést; így egyebek között a KISZ KB Dicsérőoklevelét, valamint az Aranykoszorús Jelvényt. Szakmai vonalon szintén részesült különféle elismerésben. Hunyadi György 1970- ben lépett be a pártba, s az utolsó választáson pedig póttanácstag lett. A Munka Érdemrend bronz fokozatával 1985-ben tüntették ki. Felesége vezetőhelyettes az óvodában, kisebbik fiuk általános iskolás, s a nagyobbik szakközépiskolába jár. —y —n Tanácsülés Eleken Tegnap délután ülést tartott az Eleki Nagyközségi Tanács Szántó István tanácselnök vezetésével. Á napirendi pontok előtt Höfler Pál, a Tejipari Vállalat gyulai gyárának vezetője válaszolt az elmúlt tanácsülésen elhangzott interpellációra, amely azt kifogásolta, hogy Eleken nem lehet elegendő mennyiségű 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet kapni. Höfler Pál elmondta, hogy az utóbbi időben megnövekedett a tejtermékek, így a tej iránti fogyasztói igény is. A felvásárlás viszont nem nőtt ilyen mértékben, az átvett alapanyag zsírtartalma sem érte el mindig a szabványban rögzített minimumot. A gyár választéka bővítésre törekedett, ami megmutatkozott a termékek különböző fokú zsírtartalmában is. Első napirendi pontként Spiegel Pálnak, a Gyula és Vidéke Áfész ügyvezetőjének előterjesztését vitatta meg a tanácsülés. Az áfész a nagyközségben 12 kiskereskedelmi, 6 vendéglátóipari, valamint egy felvásárló egységet működtet különböző formában. Az alapellátásban és az árukínálatban igyekeznek a helyi igényekhez igazodni, de a nagykereskedelmi áruszállítás, elsősorban a Kunság Füszért hiányosan teljesíti a megrendeléseket. Második napirendi pontként Szántó István előterjesztésére került sor, amely a nemzetiségi politika megvalósításával, a nemzetiségi oktatás és közművelődés helyzetével foglalkozott. Eleken a lakosság 42 százaléka magyar, 26 százaléka román, 21 százaléka német és 11 százaléka szlovák. Az óvodákban tanítják a román, illetve a német nyelvet, a szlovákra viszont nincs igény. Az iskolában a német nyelvet mintegy 200 gyerek tanulja, a románt jóval kevesebb, így ezen a téren van még mit javítani. Az előterjesztés megállapította, hogy a középnemzedék nem elég aktív a nyelv- művelés és a hagyományőrzés területén, így félő, hogy idővel nem lesz, aki továbbadja a nemzetiségi kultúrát. Végül a tanácsülés megszavazta azt a javaslatot, hogy iskolai tornaterem építésére sorsjegyet bocsátanak ki. (szőke) Elektromos tűz a mezöberényi Patexban Szalai István a kórházi ágyon. Veszelka Anikó ápolónő a gyógyászatban használatos különleges sprével kezeli a másodfokú égést szenvedett kezeket Fotó: Kovács Erzsébet Ahol a jövedelmek elszakadtak a teljesítménytől Folytatják a kiárusítást a VflÉV-nál Tegnap reggel egy rádióhír hallatán sokan felkapták a fejüket, miután arról adtak tájékoztatást, hogy a mezöberényi Patex elektromos berendezésében tűz keletkezett, s a két ■Villanyszerelőt — Szalai Istvánt és Csillag Mihályt — súlyos égési sebekkel a békéscsabai kórházban ápolják. Nyomban a helyszínre siettünk, hogy erről a sajnálatos esetről olvasóinkat tájékoztassuk. Kovács László, a gyáregység igazgatója elmondta, hogy a megyei munkavédelmi felügyelőség vizsgálatára várnak. A kapcsolóházat lezárták, az üzemrészben a terA leégett kapcsolószekrény melést leállították, összesen 106 szövőgép munkáját állította le az elektromos berendezés meghibásodása. Közben a helyszínre érkezett a tűzoltó-parancsnokság két tisztje, akik a bekövetkezett látványt videóra vették, szemléltetőnek felhasználva a tűzvédelmi oktatásban. A helyszínre érkező munkavédelmi felügyelők előtt miután kinyitották a kapcsolóházat, egy ritkán előforduló elektromos hőjelenség nyomai tárultak fel. Báli Ferenc, a gyáregység főmérnöke elmondta, hogy a kapcsolóházban egymás mellé építettek három elektromos egységet, melyek közül az ajtó mellettinek fele leégett. Mindenki arra gyanakodott, hogy Csillag Mihály villanyszerelő okozta a zárlatot, mivel egy műszaki hiba elhárítására csavarhúzóval akart engedelmességre bírni egy automata kapcsolót. Később a helyszínre érkező Csillag Mihály villanyszerelőtől — akit az eset után a mentők a békéscsabai kórházba szállítottak, ahonnan ambuláns kezelést követően el is bocsátottak — Valentinyi Márton, munkavédelmi felügyelő, csoportvezető, elkérte azt a csavarhúzót, mellyel a kapcsolóhoz nyúlt. Ezen semmilyen arra utaló nyomot nem talált, ami a keletkezett zárlat következménye lett volna. A hibát tehát máshol kell keresni. A vizsgálatot tovább folytatják. Any- nyi mindenesetre tisztázódott, hogy a két villanyszerelő szabálytalanul, feszültség alatt lévő elektromos berendezésen dolgozott. A keletkezett anyagi kárt 50 ezer forint körüli összegre becsülik. A helyreállítási munkák a szemle után elkezdődtek. Több üzem, köztük a Soroksári Textilgyár, a Békéscsabai Patex Gyáregység és a Békéscsabai Mezőgép a műszaki hiba felszámolásához segítségét felajánlotta. Mezőberényből a békéscsabai kórházba igyekeztünk, hogy az ápolásra szoruló Szalai István állapotáról érdeklődjünk. Dr. Gyulai Miklós, a sebészeti osztály vezető főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy Szalai István arcán felszínes első fokú, mindkét kezén pedig másodfokú égést szenvedett. Nyitott sebkezelést alkalmaznak gyógyításánál. A betegnek fájdalmai vannak, de ujjait mozgatni tudja. Ez biztató gyógyulásra enged következtetni. A nyitott sebkezelés mellett a gyógytornának fontos szerepet tulajdonítanak. Az égett részen fertőzést nem tapasztaltak. Gyógykezelése előreláthatóan két hétig tart. D. K. Valamennyi termelőmunkát befejeznek december 1- jétől a felszámolás alatt lévő Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Abbahagyják a műkőgyártást, a garanciális javításokat, s ezzel újabb 140 építőipari szakmunkásnak kell más munkahely után néznie. Többségük várhatóan igénybe veszi az elhelyezkedési segélyt a jelenleginél jobb ajánlatok reményében. Né- hányan kisvállalkozás szervezését tervezik. Veszprém megyében még vannak szabad munkahelyek az építőipari szakmunkások, szerelők, villanyszerelők, lakatosok számára is. Ezek többsége viszont kedvezőtlenebb feltételeket nyújthat, mint amilyenek a VÁÉV-nél voltak. Krankovits István, a pénzintézeti központ megbízottja, ügyvezető igazgató ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy napról napra szembesülniük kell a szabályozó rendszer ellentmondásaival, hiányosságaival is, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatnál ugyanis az utóbbi időben a jövedelmek elszakadtak a teljesítményektől. Még a legkritikusabb időszakban — egy évvel ezelőtt 'is — lényegesen magasabb volt az itt dolgozók jövedelme, mint ameny- nyi a megyei vagy a városi ipari átlag. Hasonlóan magas színvonalúak voltak, s nem csorbultak a szociális juttatások. így a dolgozók egyáltalán nem érzékelhették, hogy a vállalat a csőd felé halad. Most az elhelyezkedésnél a VÁÉV-nál megszokott juttatásokat várják el, s az ellentmondás lényege, hogy ezt a prosperáló vállalatok sem tudják minden esetben biztosítani. Ezért egyetlen embert sem tudott átvenni például a Pápai Textilgyár, amely évről évre munkaerőgondokkal küszködik, és szívesen fogadott volna lakatost, villanyszerelőt. A termelőmunka leállításával egyébként alig nyolcvanra zsugorodik az egykori VÁÉV dolgozóinak száma: műszaki és pénzügyi szakemberek, gépészek és raktárosok vesznek részt a további tárgyalásokban, szakértőként képviselik a pénzintézeti központot a különböző peres ügyekben, és folytatják a VÁÉV vagyonának értékesítését. Az eddigi két árverésen már a gépek 80 százaléka új gazdára talált, eladták a balatonalmádi és a balatonfüredi üdülőket, a központi irodaházat és az egyik nagy raktárt. Tárgyalnak a veszprémi munkásszálló, néhány ajkai épület és a veszprémi 10 ezer négyzetméteres csarnok értékesítéséről. Az eladott ingatlanokért és ingóságokért kapott pénzt — mintegy 400 millió forintot — bankban őrzik; a sorban álló 300 hitelezőnek csak a csődeljárás végén fizetnek.
