Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

1987. december 15., kedd NÉPÚJSÁG A magyar külügyminiszter Egyiptomban tárgyal Francia politikai botrány II Rainbow Warrior ügy Hétfőn Egyiptomban foly­tatódtak Várkonyi Péter külügyminiszter tárgyalásai; ezek középpontjában ezúttal a kétoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tése állt. Atef Szidki miniszterel­nök a magyar diplomácia vezetőjét fogadva elégedet­ten állapította meg, hogy az elmúlt években gazdasági kapcsolataink egyenletesen továbbfejlődtek, új együtt­működési formákkal gazda­godtak. Az egyiptomi kor­mányfő, akárcsak Jusze] Vali miniszterelnök-helyet­tes, mezőgazdasági és föld­hasznosítási miniszter han­Bukarestben az elnöki pa­lota kongresszusi termében hétfőn megkezdődött a Ro­mán Kommunista Párt or­szágos konferenciája. A nagy jelentőségű belpolitikai eseményen több mint 2500 küldött és több száz meghí­vott van jelen. A tanácskozást Nicolae Ceausescu, ■ az RKP főtitká­ra nyitotta meg. Ezt köve­tően Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB tit­kára tett javaslatot a KB ajánlása alapján a konfe­rencia napirendjére és munkaszerveinek megvá­lasztására. Az előterjesztést Csíki Lajost azért kínoz­ták meg, mert kezet emelt a királyra és elárulta a ha­zát. A királyi pribékek ké­jes élvezettel taposták, hi­szen nemzetidegen elem­ként rebelliskedett: a kom­munistákkal paktált. Papp Pál, Emin Duraku, Jankó Cmelik és Fejős Klára sem kerülhették el hóhérjaikat. A Sinkovicsokra is azt üvöltözték csonttörés köz­ben a horthysta pribékek: árulók! Szembefordultak a felszabadítókkal! Nemzet­idegen elemekkel paktáltak. Az lett volna furcsa, ha Csákinál és Sinkovicséknál is másféle következtetésre jut a csendőrcsizmatalp-lo- gika. Az előbbi kisebbségi magyar létére mert szembe­fordulni a népnyúzókkal, az utóbbiak a „felsőbbrendű’' magyarság egyedeikéní mertek szembefordulni a fa­sizmussal. El kellett tapos­ni őket. El is taposták őket. A szó szoros értelmében. Mert hát nem az számított, hogy ki milyen ember: a fajtája határozta meg az állami polgár értékét. Csá­ki is, Papp Pál is, Fejős Klára is, Szervó Mihály is, Emin Duraku, Mayer Ott­mar, Jankó Cmelik, Sinko- vicsék is ezzel- a csendőr- csizmatalp-logikával for­dultak szembe, amikor az embert keresték, s lázál­mukban sem kérdeztek rá az emberként megismert és elismert társukra: milyen a te fajtád? Miért számított volna az, hogy milyen nem­goztatta Egyiptom készségét a mindkét ország számára hasznos gazdasági, kereske­delmi, tudományos és egyéb területeken kapcsolataink elmélyítésére. Várkonyi Péter délután az egyiptomi külügyminisztéri­um diplomáciai tanulmá­nyok intézetében előadást- tartott a magyar külpolitika törekvéseiről. A külügyminiszteri láto­gatás alkalmából sor került a magyar—egyiptomi ide­genforgalmi jegyzőkönyv aláírására, mely a kétoldalú turisztikai forgalom bővíté­sét tűzi ki célul. a küldöttek egyhangúlag el­fogadták. Ennek alapján a háromnapos konferencián megtárgyalják a XIII. párt- kongresszus óta végzett munkát és meghatározzák a gazdaságépítés további fel­adatait. A plenáris tanácskozáson Nicolae Ceausescu mondott beszédet. A konferencia délután plenáris üléssel folytatódott, majd szekciókban tanácsko­zott. Kedden a munkabizottsá­gokban folytatódik a mun­ka. zeti közösségből nőtt ki az ember? Miért lett volna jobb vagy rosszabb valaki csak azért, mert az anya­tejjel együtt éppen Arany vagy éppen Zmaj nyelvét kapta hozományba. Nem számított. Csak az számí­tott, hogy a társ olyan em­ber legyen, aki képes fel­ismerni az ellenséget, a csizmatalplogikából táplál­kozó népnyúzó politikát. Mi sem természetesebb, mint hogy győzelemre vitték az ügyet. Az életüket építették bele az új világ alapjaiba, de zokszó nélkül. Nekik mindannyian gyerekeik vol­tunk. Végrendelkezni ugyan nem volt lehetőségük, de azt, amit ránk hagyomá­nyoztak, végrendelet nélkül is a magunkénak valljuk. Ez az örökség nemcsak fel­jogosít, hanem kötelez is bennünket árra, hogy szem­beforduljunk mindenkivel, aki a csendőrcsizmatalp-lo- gika szellemében szeretne rangsorolni bennünket. Csak egyetlen mércét, nem­zeti hovatartozásunkat is­merve. Mert vannak még ebben a hazában olyanok, akik rangsorolni szeretnének. Például egy Milivoje Stan- kovic nevű tartalékos kato­natiszt, aki vette magának a bátorságot és kinyilatkoz­tatta (nem akárhol, hanem a Szerbiai Dolgozó Nép Szo­cialista Választmányának el­nökségi ülésén!), miszerint a hazánkban élő nemzetisé­gek megbízhatatlanok: „A folytatása Francia hivatalos helyen megerősítették az új-zélandi hírt, hogy Alain Mafart őr­nagy, francia titkosszolgálati tiszt, az utóbbi évek egyik legkínosabb francia politikai botrányának egyik főszerep­lője hétfőn egészségügyi okokból hazatért Franciaor­szágba — ami új vihart ka­vart Franciaország és Üj- Zéland között. David Lange új-zélandi miniszterelnök Mafart távozását „az ENSZ- közvetítéssel létrejött ren­dezés botrányos és kirívó megsértésének” nevezte. Mafart őrnagy és Domi­nique Prieur százados, a francia titkosszolgálat tagjai részt vettek abban a szabo­tázsakcióban, amelynek so­rán Wellington új-zélandi kikötőben felrobbantották a Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédő mozgalom vitor­Az NDK-ban az eddig leg­átfogóbb amnesztia kereté­ben több mint 28 ezer sze­mély mentesült a büntetés alól. Az NDK megalakulásá­nak 38. évfordulója alkal­mából meghirdetett közke­gyelem révén 24 600 elítéltet kiengedtek a börtönökből, míg a többieknek nem kel­lett megkezdeniük a kisza­bott büntetés letöltését, il­letve néhány esetben be­szüntették az eljárást. Az amnesztia nem vonatkozott azokra, akiket náci háborús, vagy más, az emberiség el­len elkövetett bűnökért, il­letve kémkedésért, vagy gyilkosság miatt ítéltek el. Másrészt a törvény értelmé­ben a közkegyelemben ré- szesülteknek, ha három éven belül újabb bűncselekményt követnek el, a most elenge­dett büntetésüket is le kell tölteniük. következő kérdés a bizton­sági szolgálat egysége. Helyzetünk ezzel kapcsolat­ban is rendkívül érzékeny. Négy szomszédunk van, ne­künk van a leghosszabb ha­tárvonalunk az országban. Ezek a mi szomszédaink ha­tár menti övezeteikbe a sa­ját népüket telepítették be, mi pedig nemzetiségiekkel népesítettük be a határ menti övezetet. Így azután, nem lebecsülve ezeknek a nemzetiségeknek a szerepét és hazaszeretetét, lényegé­ben kedvezőbb feltételeket teremtettünk számukra a hírszerző tevékenységhez. Tartományaink véletlenül sem tudnák önállóan, a köz­társaság segítsége nélkül, a határok biztonságát szava­tolni. S ha ezzel kapcsolat­ban nem jutunk egyetértés­re, akkor nagy bajok lesz­nek.” Mondanunk sem kell ta­lán, hogy az alkotmánymó­dosításról kezdeményezett vitában kecmergett felszín­re ez a régen kihaltnak vélt -logika; Honnan költöztetett en­gem a határ menti övezet­be ez a Milivoje Stankovic? A nemzetiségeket nem tele­pítették ide. Itt éltek és itt születtek. Itt vannak ott­hon, a Milivoje Stankovic- félék mindenfajta bizalmat­lansága ellenére. Eddig úgy tudtam, hogy Vajdaságból éppúgy, mint hazánk más részeiből is az ügy győzelme után pat­kányhordaként menekültek a magyar horthysták, a szerb és crnagorai csetni- kek, a horvát usztasák, a muzulmán fasiszták, az al­bán ballisták . . . Minden nemzetünk és nemzetisé­günk söpredéke. Kivétel láshajóját, a Rainbow War- riort. Az új-zélandiak elfog­ták a két francia titkosszol­gálati tisztet, és tíz évi bör­tönbüntetésre ítélték. Ké­sőbb a francia kormánnyal abban állapodtak meg — ENSZ-közvetítéssel —, hogy büntetésüket nem keftN új- zélandi börtönben letölteni­ük, hanem három évre a Déli-sark közelében fekvő Hao korallzátonyon lévő francia támaszponton kell szolgálniuk. Tartózkodási helyüket ez idő alatt nem hagyhatják el, és nem nyi­latkozhatnak a sajtónak. Lange követelte, hogy Mafart haladéktalanul tér­jen vissza Hao szigetére, ha a francia hatóságok nem engedik megvizsgálni egész­ségi állapotát egy új-zélandi orvosszakértőnek. Mint az NDK államtaná­csának közleménye rámutat, a társadalomba történő visz- szailleszkedés elősegítése ér­dekében a közkegyelemben részesültek számára munka­helyet és — amennyiben szükséges volt — lakást is biztosítottak. Mint a főállamügyész egy korábbi sajtónyilatkozatából kiderült: az ország lakossá­gának egy része kétkedéssel fogadta az amnesztiát, s több helyütt éppen azt kifogásol­ták, hogy lakást kaptak az elbocsátottak. A közkegyelem helyessé­gét a főállamügyész a ko­rábbi amnesztiák kedvező tapasztalataival igazolta, és rámutatott, hogy az NDK- ban a bűncselekmények szá­ma az elmúlt másfél évti­zedben mintegy ötödével csökkent. nélkül. Mint ahogyan az sem légből kapott állítás, hogy minden nemzetünk és nemzetiségünk a saját vé­rével járult hozzá mindany- nyiunk hazájának kiépíté­séhez. Ezt nem tudná Mi­livoje Stankovic, az a Mili­voje Stankovic, aki a Szer­biai Tartalékos Tisztek Szö­vetségének az elnöke?! Eset­leg nem akarja tudni, mert (nem lebecsülve ugyan a nemzetiségek szerepét és hazaszeretetét) nagyon is megfelel a pillanatnyi cél­nak, ha bedobjuk a köztu­datba: jó lesz vigyázni, a nemzetiségeket könnyen be­szervezhetik a külföldi hír­szerző szolgálatok! Ha már elkövettük azt a balgaságot, hogy nem telepítettük szét őket, akkor legalább a köz­társasáig ügyeljen rájuk. Nem akarok vitatkozni Milivoje Stankoviccsal: az ilyesféle logikával egyéb­ként sem lehet vitatkozni. Azt is tudom, hogy ebben az alkotmányvilógban — hall­gatólagosan — a mélyütések is létjogosultságot nyertek. Azt azonban nem tudha­tom, hogy gondolnak-e a következményekre azok, akik hatalomféltő és hata­lomszerző elvakultságukban fajtánk alapján akarnak rangsorolni bennünket. Ve­lem akarja elhitetni Milivo­je Stankovic, hogy megbíz­hatatlan (másodrendű ál­lampolgár) vagyok, * mert Jugoszláviában vagyok ma­gyar? Esetleg a szomszé­dommal akarja elhitetni, hogy csak akkor élhet biz­tonságban, ha a köztársa­ság állami hatalma veszi ol­talmába — mert én vagyok a szomszédja?! Fehér István CSIGATENYÉSZTÉS UveghAzban Csupán Franciaországban évente csaknem egymilliárd csigát fogyasztanak el, s ez más országokban is kedvelt csemege. Az ellenőrizetlen csigagyűjtés Nyugat-Euró- pában, sőt, a mediterrán or­szágokban is erősen meg- csappantotta az étkezésre alkalmas csigafajok állo­mányát. Tajvan szigetén tró­pusi csigafajokat ma már farmokon szaporítanak, de a fogyasztók ezeket nem kedvelik annyira, mint az európai csigákat. Egy izrae­li egyetem kutatójának most sikerült az észak-izraeli Hermon-csúcsról * elnevezett Hermon-csigát üvegházban tenyésztenie. ■ Természetes környezetükben több évig eltart, amíg a csigák felnő­nek; a laboratóriumban lét­rehozott megfelelő páratar­talmon és hőmérsékleten, to­vábbá, ha bőségesen táp­lálják őket, már hat hónap alatt elérhetik végleges nagyságukat. A Hermon- csigáknak szaporodásuk előtt szükségük van leg­alább egy rövid nyári pihe­nőre. A kutató azonban el akarja érni, hogy az „üveg­házi” állatok egész éven át szaporodjanak. Számításai szerint egy 20 méter hosszú és 5 méter széles épületben Csúcs után Comisóban A szicíliai Comiso lakosai azon még vitatkoznak, hogy robotrepülőgép-támasa- pontjukat mire használják majd, de abban egyetérte­nek: csakis békés célra. Az Olaszországba telepí­tendő 112 amerikai robotre­pülőgép elhelyezésére 1981- ben jelölték ki a kisváros mellett elterülő, elhagyatott, második világháborús repü­lőteret. Az újjátépített tá­maszpontra 1984 óta érkez­tek a közepes hatótávolságú rakéták. Akkor óriási béke­tüntetésektől volt hangos Comiso. Olaszország minden részéből jöttek ide az em­berek tiltakozni, ám a vá­roska lakói „az ablakból” nézték a fejleményeket. Nagy gazdasági fellendülés­re számítottak a rakétatele­pítés nyomán. Várakozásuk­ban azonban csalódtak, s most, hogy december 8-án Washingtonban Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök alá­írta a közepes és a rövidebb hatótávolságú atomfegyverek felszámolásáról szóló szerző­dést, ők is szót emelnek a saját érdekükben. „Városunk lakosai a raké­tatelepítés kérdésében kü­lönböző nézeteket vallottak — mondja Rosario La Per- na polgármester —, most azonban egyöntetűen az a véleményünk, hogy a tá­maszpont katonai használa­tát meg kell szüntetni, bé­kés céloknak, a környék gazdasági felvirágoztatásá­nak szolgálatába kell állíta­ni a támaszpontot. Nagyon súlyos hiba lenne, ha a kor­mány nem venné figyelembe álláspontunkat.” Kisszövetkezet fűthető lakatosmííhelYt bérelne Békéscsabán Ajánlatokat a 23-782-es telefonszámon kérjük. évente mintegy 5 tonna csi­gát „aratnak le”. OLASZ JÁRMŰVEZETŐK Huszonnégymillió olasz rendelkezik gépjármű-veze­tői engedéllyel, a felnőtt la­kosság 53,5 százaléka. Közü­lük 20 millió ül a volán mö­gé legalább háromszor he­tente. Minden harmadik olasz átélt már egy közleke­dési balesetet, és minden 10. szenvedett közben kisebb- nagyobb sérülést. Itália köz­útjain jelenleg 22 millió gépkocsi, 6 millió motorke­rékpár és robogó közleke­dik. VIKING UTCA Svéd régészek helyreállí­tották a X. századi Birka nevű viking (normann) tele­pülés egy utcáját, s azt a stockholmi történeti múze­umban mutatják be. Látha­tók ott viking családi házak és műhelyek is — ezekben most kézművesek viking módra érméket vernek, bő­röket készítenek iti, és munkálnak meg. Hasonlóan életjtű viking falut alakí­tottak ki az angliai Jorvik viking közoontban is. fel­használva az utóbbi évek gazdag leleteit. Az ásatá­sok színhelyén, a 9 méter­rel a föld alatt létesített múzeum tengelyében — egy öt zsúpfedeles házzal szegélyezett — X. századi utca húzódik. Az utca men­tén egy kereskedelmi hajó, eredeti elárusító bódék. a házakban normann bútorok és edények láthatók. A vi­kingek Jorviknak nevezték az angliai Yorkot, s az egy­kori Jorvik a X. században London után az ország má­sodik' legnagyobb városa volt. Ezen a szegény vidéken már annak idején szemet szúrt, hogy a támaszponton úszómedence, modern lakó­házak, mozik épültek, csupa olyasmi, amiről Comiso la­kói nem is álmodhatnak. Közben, 1981 óta, a 29 ezer lakosú kisvárosban megkét­szereződött a munkanélküli­ség, ma háromezren vannak állás nélkül. A támaszpon­ton azonban mindössze 40 helyi lakos kapott ipunkát az elmúlt években. Vajon most milyen célra alakítják majd át a katonai bázist? Elképzelésekben nincs hiány. Vannak, akik polgári repülőteret, mások egyetemet, vagy természeti csapások áldozatait segélye­ző központot, megint mások olyan kutató- és konferen­ciaközpontot javasolnak, amely hasznosíthatja a tá­maszponton meglévő beren­dezéseket és épületeket. Kétséges, hogy a NATO érdekeit szem előtt tartó olasz kormány ilyesmibe be­leegyezne. A hadászatilag jelentős földrajzi fekvésű Szicíliában miért nélkülöz­nének egy támaszpontot, amelybe annyi pénzt beleöl­tek már? Rómából egyelőre nem érkezett konkrét vá­lasz. Csak annyit mondtak, hogy a probléma még nem időszerű, hiszen a közepes hatótávolságú rakéták fel­számolásáról szóló szovjet— amerikai szerződés végre­hajtása legkevesebb három évig tart. A comisóiak azon­ban, úgy tűnik, ilyen soká­ig nem akarnak várni a jö­vőjüket érintő kérdés eldön­tésével. A Gyulai Lenin Mg. Termelőszövetkezet a Fehér-Körös hídjánál fekvő gyümölcsösében ZÁRTKERTI INGATLANOKAT ÉRTEKESÍT 45,— Ft négyzetméteres árban. Érdeklődni: dr. Juhász István jogtanácsosnál. Telefon: 61-440, 62-357, 61-613. Bukarestben megkezdődött az RKP konferenciája Marchais a leszerelésről Sajnálatos, hogy a párizsi vezetés nem tud a „nukleáris elret­tentésnél” jobb módszert ajánlói a béke védelmére akkor, ami- :or a világ valamennyi fővárosában lelkesedéssel üdvözlik az első ukleáris leszerelési megállapodást — hangsúlyozta vasárnapi rá- iónyilatkozatában Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt [»titkára. Az Europe—1 rádióadónak nyilatkozva Marchais elítélte kormányt, mert az a közepes hatótávolságú és a líadműveleti- arcászati rakéták felszámolását előíró szovjet—amerikai szerződés apósán azt ecsetelte, „milyen veszélyek leselkednének” földré- zünkre, ha leszerelnék az összes európai atomfegyvert. Marchais z FKP nevében üdvözölte a szerződést, és méltatta a Szovjetunió- ak a szerződés megkötése érdekében tett erőfeszítéseit. Az újvidéki MaíyarSió-ban olvastuk Csendőrcsizmatalp-logika Amnesztia az NDK-ban Kardból ekevasat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom