Békés Megyei Népújság, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-15 / 295. szám
1987. december 15, kedd o Elhunyt Földvári Aladár Földvári Aladár, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének nyugalmazott főtitkára életének 82. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után, december 12-én elhunyt. Temetése december 21-én, hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elvtársai, barátai, tisztelői 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a temető munkásmozgalmi ravatalozójában. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, az MSZMP VI. Kerületi Bizottsága * * * Földvári Aladár 1906. május 18-án Budapesten született. Élete szorosan összekapcsolódott a munkásmozgalommal, amelyben 1926 óta vett részt. Géplakatosként több vasipari üzemben dolgozott, majd 1933-ban az akkori fővárosi közlekedési vállalatnál, a BSZKRT-nál helyezkedett el: kocsivezető, illetve ellenőr volt. A felszabadulás évében a Közlekedési Szakszervezet függetlenített munkatársa lett, A szakszervezet főtitkárává 1948-ban választották meg. Ezt a tisztséget 1967-ig töltötte be. Ezután a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnökeként tevékenykedett. A SZOT elnöki tisztére 1970-ben választották meg. Ezen a poszton 1983-ig látta el feladatait, majd haláláig a SZOT alelnöke volt. A központi vezetőség tagjaként részt vett ia Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének munkájában is. Földvári Aladár odaadó, áldozatos munkásságát, közéleti tevékenységét több magas kitüntetéssel ismerték el. A közelmúltban kapta meg a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét. Pedagógiai napok zárófoglalkozása A békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskolában tegnap, december 14-én délután tartották a kéthetes iskolai pedagógiai napok zárófoglalkozását, amelyet Makarenko szovjet pedagógus születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékműsorral kapcsoltak 'össze. Az ünnepi hangulatú zárónapon részt vett dr. Gácsér József, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára és Gáspár László, a pedagógiai tudományok doktora, a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója is. Gáspár László előadásában a makarenkói pedagógia és a ma iskolájának összefüggéseiről beszélt. Kiemelte, hogy a makarenkói pedagógia középpontjában álló közösségi nevelés a ma iskolájában egyre kevésbé hangsúlyozott. Mint mondotta, az egymástól elszigetelt osztályközösségek nem vezetnek ki a társadalomba, inkább a rivalizálás és az ellenségeskedés alapjai lehetnek. Legalább iskolai szintű kollektivitásra van szükség ahhoz, hogy a gyerekekben kifejlődjön az együttműködési és sorsvállaló szolidaritási képesség. A jó iskolaközösség kialakulásához az együtt élni és együtt működni tudó tanulókon túl tényleges önkormányzat és az iskolai munkát értékelő aktív közvélemény szükséges. Befejezésül a Padrah-is- kola tantestületének négy tagja a témához kapcsolódó korreferátumokkal zárta az iskolai pedagógiai napokat. —gyár Nőtt a taglétszám, bővült a szolgáltatások köre Tegnap délután Békéscsabán tartotta ülését a Magyar Autóklub Békés Megyei Szervezetének elnöksége. Az első napirendi pont keretében Tóth László, a MÁK megyei titkára tájékoztatta az elnökség tagjait a szervezet idei munkájáról, a költségvetés várható teljesítéséről, s tett javaslatot a jövő évi kiemelt feladatokra. Az elnökség tagjai átfogó kéoet kaptak a megyei szervezet munkájáról. A titkár elemezte a MÁK tevékenységi körét. Az oktatás közel 100 ezer forintos árbevételi túlteljesítéssel zárja az esztendőt. Ugyancsak szép eredményeket produkáltak a miniállomások, melyek elsősorban a vidéki autósok szolgálatában állnak. A tervezettől 200 ezer forinttal teljesítette túl bevételét a turisztikai szolgáltatás. Az idegenforgalmat segítette a klub két lakókocsija, melyek nem voltak teljes körűen kihasználva ez évben. A diagnosztikai bevételek elmaradtak a tervezettől. A békéscsabai műszaki állomáson a reggel 6-tól este 10 óráig tartó két műszak soknak bizonyul, ezért csökkentették a szerelők számát, és a nyitva tartási időt, arfiely este 8 óráig tart. A tervezettnél ugyancsak kevesebben vették igénybe a klub szállítási szolgáltatásait. összességében elmondható, hogy a közel 10 ezer megyei klubtagot számuk 1987-ben dinamikusan nőtt — kielégítő színvonalon szolgálta a szervezet. A jövő évi tervekkel kapcsolatban a titkár elmondta: 1988-ban elsődleges célja az autóklubnak a talpon- maradás, ugygnis a jövő évtől az adózások a klubot is érzékenyen érintik. Kiemelt feladatának tekinti a klub a taglétszám megtartását, a szolgáltatás javítását és szélesítését, az oktatás bővítését, a társadalmi kapcsolatok erősítését, és az orosházi beruházás szorgalmazását, és több rendezvény tartását. A második napirendi pont keretében a békéscsabai szervezet társadalmi kapcsolatát értékelte dr. Horváth Ferenc, a MÁK megyei szervezetének titkára. Elmondta, hogy a társadalmi szervezetekkel, a közületekkel és egyéb intézményekkel igen jó és tartalmas kapcsolatot tartanak. Mindez érvényes a városokban és a nagyközségekben egyaránt. Kölcsönösen képviseltetik magukat egymás rendezvényein és üléseiken. Kiemelten jó az autóklubnak a kapcsolata a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal. Az elnökségi ülés bejelentésekkel, javaslatokkal zárult. —sz— Tanácsülés Lökösházán Horváth Jánosné tanácselnök vezetésével tegnap délután ülést tartott a Lö- kösházi Községi Tanács. Elsőként a résztvevők az új oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatait vitatták meg. Az elmúlt évben bevezetett törvény nyomán a lö- kösházi általános iskolában is megalkották a működési szabályzatot, amelyet jóvá-* hagyott a tantestület, véleményezték a szülők és a tanulók. Baji János iskola- igazgató szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy az iskolában a nevelési koncepció alapvetően nem változott. Üj módszereket nehezen tudnak bevezetni, mivel nemcsak a személyi, de 51 tárgyi feltételek is hiányoznak. A községben jelenleg az iskola három különálló épületben működik, közöttük egy vert falú százados épület négy szükségtanteremmel. Tervezik, hogy a 7. ötéves terv végén hozzákezdenek megyei tanácsi támogatással az új iskola felépítéséhez, melyben lesz végre tornaterem is, Második napirendi pontként a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét vitatta meg a testület. A Haladás Mezőgazdasági Tsz, a MÁV- állomásfőnökség, a Göngyölegellátó és Értékesítő Vállalat lökösházi telepének tájékoztatója kielégítő vagyonbiztonságról számolt be, bár néhol az elkövetett lopások arról tanúskodnak, hogy többet kell tenni a megelőzésért. A Haladás Tsz például szemléleti változást szeretne elérni azzal, hogy az elkövető tsz-tagot . a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel, a kizárással sújtja. Többen megállapították, hogy gondot jelent az eljárások lassúsága, valamint elhangzott, hogy a községben nincs rendőr: jelenléte megnyugvást jelentene a lakosságnak — a garázdákat pedig fegyelmezettebb magatartásra késztetné. Sz. M. Anna néni----------------------------------\ „Emberségből példát” L_ ___________ „K öszönöm a Szíves meghívást, amelynek eleget tenni nem tudok. A lélek kész, ide a test erőtlen. Ezért hát íe ^evél útján kívánok önöknek örömteljes ünneplést, is kívánom a fiataloknak, a leendő tanítóknak, legyenek erős akaratúak, s úgy dolgozzanak és viselkedjenek, hogy b község lakói büszkék lehessenek rájuk, mint új magyar Tanítókra.” Abból a megindítóan és felemelően szép levélből való e néhány mondatnyi részlet, amelyet Árvay Béla és felesége írt Battonyáról a Debreceni Tanítóképző Főiskola rektorának, személyesen részt venni nem tudván a rubinokle-vél átadásának ünnepségén. A 90-es éveiben járó pedagógus-házaspár így otthonában, Battonyán vehette át a díszes oklevelet. A kis battonyai házban mintha megállt volna az idő. Minden csendes, minden múlt idő: az előszoba alacsony polcán rengeteg könyv, kotta, vaskos öreg szótár társaságában Petőfi-versek, emitt egy kötet Bachról, mellette egy másik a Régi magyar orgonák címet viseli, a két kis utcai szobában egyszerű, a gazdáival együtt öregedett szép bútor. A nappali vitrines szekrénye egy emberöltő emlékeit őrzi, fiókja sárgult iratokat, fényképeket rejt. Képek a falon is. Az öblös fotel fölött egyenes tartású, tiszta tekintetű, szép fiatalasszony néz szembe a pillanatokat' kimerevítő masinával, maradva örökre 41 évesnek. 1962 óta ő is csak emlék, a „Summa cum laude” diplomájával, tiszta emberségével, gyermeki ragaszkodásával. Anna néni az ablakra kapja a tekintetét, Béla bácsi a botját forgatja némán. Aztán a beszélgetés köny- nyen indul, Anna néniből árad a szó. Lágyan, édesen ejti az „e”-ket. Mesél, világosan, szabatosan, ízesen. magyarul. Az anyanyelve litván. A második anyanyelve az orosz. Egy litván kis faluban született 1897-ben Anna Kaukaite, és diplomája 1917. május 4-én kelt a Voronyezsi Pedagógiai Főiskolán. Fürgén előkeríti az öreg szekrényfiából a megsárgult diplomát. Ezzel vágott neki valamikor 1920 táján a világnak, no, és azzal a nagy elhatározással, hogy megpróbál eljutni Vlagyivosztokba, mert ott lehet kínai és japán nyelvet tanulni. A sors másként rendezte. Krasznojarszktól északra egy kis faluban találkozott egy fiatal magyar fogollyal, akit Arvav Bélának hívtak, S aki a battonyai szülői házat maga mögött hagyva került Aradra a tanítóképzőbe, onnan tanítónak Máriarad- nára, majd a frontra. — Kész regény, ahogyan végül is eljutottunk Radná- ra. Onnan Gyulára kerültem, Erkel szülőházában laktunk 15 évig, majd 1948 óta itt élünk, ebben a szüleimtől örökölt kis házban. Itt tanítottunk Battonyán mindketten, míg nyugdíjba nem kerültünk — forgatja a faragott fejű botot Béla bácsi. Később szóba kerül a meggyengült egészség — ő már nehezen bírja magát, de szerencsére Anna néni még tesz-vesz a kertben, a ház körül, a nagyobb munkákban segítségükre van a házi szociális gondozónő. Másvalakire nemigen számíthatnak. egyetlen unokájuk az Egyesült Államokban él. Béla bácsi — Most, az öregség nagyon nehéz — sóhajt a házigazda — az emberek is milyenek! — Milyenek? — Nem őszinték, sok az irigy, és valahogy bezárkóztak, nemigen barátkoznak. Aztán meg mennyi prédasá- got láttunk, főleg a ’70-es években, azt sem tudták, hová hányják a pénzt. Az ország meg hol van most már? Anna néni bólogat, a ruhája szélét gyűrögéti. Elegáns selyem kiskosztümjét dicsérem, míg aprósüteménnyel- kínál. — Tudja, a rendes külsőre, a megjelenésre mindig adtam. Ha nem ettem is, megvettem^ a nejlonharisnyát, hogy a gyerekek lássák, rendesen kell kinézni, és hogy kívül-belül példa legyen előttük a pedagógus. — Anna néni hogyan érzi, mi .az anyanyelve? — A litván, a második meg az orosz.' De magyar kenyeret eszem, a magyarságért dolgoztam mindig, ilyenformán már én magyar vagyok. Hallgatunk egy sort, aztán Béla bácsi kézbe veszi a hajdani tablóképet, mesélni kezdi, kinek mi lett a sorsa. Magával ragad színes, élvezetes stílusa, humora, tiszteletet ébresztő műveltsége, kitűnő emlékezete. „Engem mindig meggyógyított az orgona, a gond- .ban-bajban mindig ahhoz menekültem" — árulja el később belső titkait is. Anna néni egyenes' derékkal, tűnődve hallgat, mint aki gondolatban messze jár mögt, hogy előjött millió emlékével minden. Minden, ami — tudják jól ők ketten — lassan befejezett múlt idő . . . Tóth Ibolya Fotó: Kovács Erzsébet Hm! a tv-műsorból kimarad! Cigánybünözés • Gépkocsilopások • Útlevélügyek • Szigorúbb büntetést? December 1-én a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának Dél-alföldi Magazinjában R-fórumot rendeztek,, s Ott négy megye rendőr-főkapitányságának vezetői válaszoltak a nézők kérdéseire. Az idő természetesen kevésnek bizonyult, s így néhány kérdésre az adásban nem volt mód válaszolni, de már akkor elhangzott az ígéret, hogy a megyei lapok foglalkoznak a kimaradt témákkal. A Békés megyéből érkező kérdésekre Mihalik György rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője adta meg a választ. — Van-e Békés megyében cigánybűnözés? — Megyénkben mintegy tízezer cigány él. Többségük rendszeres munkát végez, megélhetését tisztességesen biztosítja, gyermekeit óvodába, iskolába járatja. ök megértették, hogy gyors beilleszkedésüknek ez a járható útja. Természetesen vannak gondjaink. Évente átlagosan 130 cigány származású követ el bűncselekményt. A gondot fokozza, hogy egyes családokra a bűnöző életmód jellemző. Az elkövetett bűncselekmények 90 százaléka vagyon elleni jogsértés, főleg betöréses és besurranásos lopás. A megyében elkövetett rablások elkövetőinek 70 százaléka cigány származású. A rendőri munka fő célja a beilleszkedés elősegítése, és természetesen a bűnöző életmódot folytató személyek rendszeres ellenőrzése, és a következetes felderítés. — Az elmúlt években elszaporodtak a gépkocsilopások. Különösen a lakótelepeken parkoló autók biztonsága kevésbé megoldott. Mit tesz a rendőrség? És mit tehetne a lakosság?«*' — Sok gépkocsi-tulajdonos kizárólag a jó közvilágításban és a rendőri ellenőrzésben bízik. .Az autókban a tulajdonosok gyakran értékes tárgyakat hagynak, amelyek, ha a gépkocsi ellopására nem is, de kifosztására feltétlenül csábítják a bűnözőket. Ráadásul, korszerű riasztó berendezéssel alig találkozunk. A garázs védi ugyan a gépkocsi állagát, azonban az önzetlen garázssorok gépkocsilopás ellen szinte semmilyen biztosítékot nem adnak. Pedig a gépkocsi nagy érték, évek verejtékes munkájának eredménye. A ■ járható út mindenképpen az, hogy a gépjárművek tulajdonosai szervezzék meg a parkolóhelyek, garázssorok úgynevezett kollektív vagyonőrzését, ami más országokban már jól bevált módszer. — Kiutazási engedélyeinket a következő évtől melyik szerv bírálja el? — Január l-től a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányság lesz erre jogosult. Ez a rendelkezés jelentősen megkönnyíti állampolgáraink e célú ügyintézését. További könnyítés: egy jó pár melléklet — amit eddig csatolni kellett az útlevélkérelemhez — megszűnik (például a devizavállaló-nyilat- kozat, munkahelyi vélemény, kisiparosok Kiosz-igazolása stb.). Megszűnik az útiokmányokra eddig rendszeresített különlapos kiutazási engedély. Az útlevél a szo- cialista országokba és a világ összes országába érvényes lesz, ha ezt az állampolgár kéri. Az 1984. január 1. óta kiadott új típusú útlevelek nem lesznek lecserélve. — Milyen kötelezettségei vannak a megye területére érkező külföldieknek? — A nem szocialista országból belépő külföldiek a belépéstől számított 48 órán belül lakcímbejelentésre kötelezettek. A magánlakásban — rokonnál, barátnál — megszálló külföldi a tartózkodási helye szerinti illetékes rendőrkapitányságon kell, hogy eleget tegyen ennek. A szállásadónak is kötelessége a nála megszálló külföldit 48 órán belül bejelenteni. A szocialista országból érkező külföldiek hazánkban 30 napig tartózkodhatnak lakcímbejelentés nélkül. A rendőrkapitányságok munkaidőn túl, illetve munkaszüneti és ünnepnapokon is elvégzik a külföldiek lakcímbejelentésével kapcsolatos feladatokat. — Miért nem büntetik szigorúbban a rendőrök a közlekedés szabályszegőit? — Ma az emberek általános viselkedési zavara a közlekedésben is visszatükröződik. Másodpercnyi időnyereségért vállalnak aránytalanul nagy kockázatot, s ez valószínűleg összefügg a túlhajszolt életformával. A közlekedésben egyre gyakrabban tetten érhető áz önzés, a másik érdekeinek teljés figyelmen kívül hagyása. A szigorúbb fellépésről annyit: a megelőzés hatékonyságát nem a büntetés szigora, hanem annak elke-\ rülhetősége növeli. Ha figyelembe vesszük megyénk lakosságának életszínvonalát, jövedelmi viszonyát, s ezek várható alakulását, akkor az átlagosan egy főre eső 300 forintos helyszíni bírságot és a kétezer forintos szabálysértési bírságolást egyelőre nem tartjuk célszerűnek tovább ^növelni. Megítélésünk szerint' a kellő visszatartás nem az általános, hanem a jelenleginél is differenciáltabb szigortól várható el. Ez azt jelenti, hogy korlátozott erőforrásainkat azokra a kiemelt szabálysértésekre összpontosítjuk, amelyek fő baleseti okként szerepelnek.
