Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LOPJA 1987. NOVEMBER 5.. CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLU. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Nemzetközi találkozó Moszkvában Mihail Gorbacsov és Kádár János felszólalása a fórumon A Kreml kongresszusi palotájában szer­dán nemzetközi találkozó kezdődött, ame­lyen azoknak a pártoknak, mozgalmak­nak a képviselői vesznek részt, amelyek delegációval képviseltetik magukat az ok­tóberi forradalom 70. évfordulója alkal­mából rendezett moszkvai ünnepségeken. A pártok és mozgalmak moszkvai esz­mecseréjén Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a vezetésével magyar kül­döttség is részt vesz. A delegáció tagjai Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Gyürke József, a KB külügyi osztályának vezetője. A korunk időszerű kérdéseit áttekintő tanácskozás résztvevői Mihail Gorbacso- vot, a házigazda ország képviselőjét vá­lasztották meg az eszmecsere elnökévé. Megkezdődött a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban azok­nak a teherautóknak a gyártása, amelyek kínai piacra ke­rülnek. Ebben az évben 295 darab K—26-os billenőteknős teherautót szállítanak (MTl-fotó: Matusz Károly — KS) Koszorúzási ünnepségek november 4-e alkalmából Az SZKP KB főtitkárá­nak megnyitóját követően Athos Fava, az Argentin KP főtitkára, Harilaosz Flora- kisz, a Görög KP KB főtit­kára és R. R. Ram, az In­diai Nemzeti Kongresszus (I) Párt Országos Bizottságának főtitkára kapott szót. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szó­lalt fel. Kedves Elvtársak, Barátaim! Ismét üdvözlöm Önöket — ezúttal mostani találkozónk résztvevőinek minőségében. E találkozó minden szem­pontból rendkívüli, tükrözi a mai. világban végbemenő mélyreható változásokat. Megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak Önöknek, amiért eljöttek hozzánk, hogy részt vegye­nek ünnepségeinken. Ez szá­munkra megtiszteltetés és egyben támogatás is. Elvtársak! Önök valamennyien részt vettek az október 70. év­fordulójának szentelt ünne­pi ülésen. Ez felment en­gem attól, hogy ismét a mi dolgainkról beszéljek. Itt csupán néhány elképzeléssel szeretnék foglalkozni — mintegy folytatásaként an­nak, amit az ünnepi be­szédben is kifejtettem. Halk zene szólt, miközben gyülekeztek' a gyulaiak, a meghívott vendégek a Mo- gyoróssy könyvtár lenyűgö­zően elegáns, szép épületé­ben, a 39 millió forintos Történelmi távlatban ter­mészetesen éppen a szocia­lizmus _ ezt meggyőződéssel valljuk —? járul hozzá dön­tő mértékben a civilizáció fejlődése közben kialakult kritikus pontok áthidalásá­hoz. Éppen ez a társadalmi rendszer rendelkezik poten­ciálisan azzal a képességgel, hogy hatékonyan befolyásol­ja annak a hegeli „mérték”- nek, annak az érdekegyen­súlynak a felkutatását, amely lehetővé teszi az em­beriség számára, hogy el­vileg új, más és számára a megmenekülést ígérő szintre küzdje fel magát. A szocializmus potenciálja még távolról sem tárult fel tel­jes mértékben. Tulajdonképpen mélyre­ható társadalmi forradalom van folyamatban, amelynek forrásai októberhez vezetnek vissza. De a forradalom időtartama, újszerűsége és egyenlőtlensége, az előre­mutató elmozdulások és a „visszaúszások” egymásba fonódása és egymás mellett való létezése, a revolúciós és az evolúciós folyamatok váltakozása és kölcsönös kapcsolata életképtelenné tesz minden olyan logikai sémát, amelyet régi tan­könyvek szerint állítottak össze. A kor társadalmi mozgá­sának logikája egyre vilá­gosabban látszik. Lényege költséggel átalakított egyko­ri városházában. A koráb­ban érkezők bejárták a földszintet és az emeletet, míg végül mindenki a va­lamikori díszteremben gyü­az, hogy a kizsákmányoló társadalom anyagilag és szellemileg önmagát járatja le. Sem a szocializmus törté­netének negatív mozzanatai, sem a marxizmus tagadói­nak egész könyvtárai, sem a világban folyó ideológiai polémia élessége és kifino­multsága nem képes megcá­folni azt a következtetést, hogy a kapitalizmusnak igenis van alternatívája. És ez az alternatíva — a szo­cializmus. A fejlődés változatossága azonban továbbra is meg­marad. A történelmi spirál minden egyes fordulóján rendelkeznek a régi világ erői azzal a lehetőséggel, hogy az adott pillanatban legveszélyesebb ellentmon­dás kiiktatásával meghosz- szabbítsák uralmukat. Így történt például a tu­dományos-műszaki forrada­lom kapitalista felhasználá­sával. Természetesen, a tő­kés rendszer belső antago- nizmusai minden egyes sza­kaszban újratermelődnek, de már új módon, máskép­pen. A műszaki forradalom egyébként még csak a kez­det kezdetén tart, és kapita­lista módon való felhaszná­lásának fő következményei még ezután jelentkeznek. E problematika alapozó el­méleti kutatása éppen csak, lekezett, ahol a tervezők és az építők megteremtették a nyugalom szigetét, a könyv varázslatos birodalmát. Hogy ezek a szavak sem­mit sem túloznak, azt bi­hogy elkezdődött. A kapita­lizmus általános válságának állandó elmélyüléséről szóló szokványos formula mögül éppen csak, hogy áttetszik a termelési módban végbeme­nő folyamat lényege, nem is beszélve a politikai előre­jelzésekről. Fékezte a folyamatok megértésének új szintre való emelését az a körülmény is, hogy a létező szocializmus a műszaki fejlődés tekinteté­ben még elmarad a kapita­lizmustól. Eme elmaradás leküzdésének előfeltételei a szocialista társadalom for­radalmi átalakulásának me­netében alakulnak ki, ak­kor, amikor ez a társadalom minőségileg új állapotba nő át. De éppen ez — a holnap társadalma — jelenti a szo­cializmusnak azt a maga­sabb típusát, amely a tár­sadalmi alternatívát keresők segítségére lesz. Bizonyára észrevették, hogy az ünnepi ülésen el­hangzott beszédemben szól­tam a kapitalizmus tör­vényszerűségeinek két kü­lönösen veszélyes megnyil­vánulásáról : a militarizáló- dásról és a fejlődő világgal folytatott egyenlőtlen keres­kedelmi cseréről. De mind­ez csak megfelelő állami po­litika segítségével lehetsé­ges, és amíg e politikának szüksége van. támaszra, fenntartják a „szovjet fenye­getéstől” való rettegést, szi­lárdan tartják a fejekben azt a meggyőződést, hogy vannak „elsődleges” nemze­ti érdekek, és vannak má­sodlagosak, a világpolitiká­nak és a világgazdaságnak vannak „alanyai” és „tár­gyai”. Ez a neokolonializ- mus területe. zonyítják azok, akik ott jártak, és bizonyítja az ün­nepélyes hangulat, mely az új könyvtárépület avatását jellemezte. Délután 4 óra­kor dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, Ra­dies Katalint, az MSZMP KB osztályvezetőjét, Nagy Jenőt, a megyei pártbizott­ság titkárát és Juhász Je­nőt, a művelődési minisz­térium osztályvezetőjét, az ünnepi pillanatok minden résztvevőjét. Radics Katalin könyvtár­nyitó beszédében a gyulai intézmény másfél évszáza­dos múltját idézte, tisztelet­tel emlékezve az alapító Mogyoróssy Jánosra, aki a helyi iskola színvonalának emelése érdekében 300 kö­tetes könyvtárat alapított, adományát a város közönsé­gének is ajánlva örök idők­re, visszavonhatatlanul.) — Pedagógusok, egyházi emberek, a művelődés ügyé­ért lelkesedő társaságok, közéleti emberek, város- és kultúraszerető polgárok, ki­váló könyvtáros szakembe­(Folytatás a 3. oldalon) Az 1956-os ellenforrada­lom áldozatainak emléke előtt tisztelegték, s a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány megalakulásának 31. évfordulójára emlékeztek szerdán a fővárosban. A néphatalom hőseinek, az ellenforradalmárok ellen vívott harcban elesettek em­lékhelyeinél, sírjainál lerót­ták kegyeletüket a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek, valamint a fegyveres erők és testületek képvise­lői. Budapesten koszorúzási ünnepséget rendeztek az MSZMP Budapesti Bizottsá­gán, megemlékezve a népi hatalom iránt elkötelezettek küzdelmeiről, a fegyveres harcok áldozatairól, s a For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának évfordulójáról. A Magyar Népköztársa­ság, valamint a munkásosz­tály vörös lobogójával, il­letve Budapest zászlajával feldíszített Köztársaság té­ren, a néphatalom hőseinek emlékhelyénél több százan gyűltek össze, hogy tiszteleg­jenek az ellenforradalmárok ellen vívott harcban, a párt székházának védelmében el­esettek emléke előtt. A munkásmozgalmi mártírok emlékműve mellett magaso­dó dombormű kőfalánál a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága nevében Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, to­vábbá a főváros állami, tár­sadalmi és tömegszerveze­teinek vezető képviselői ko­Békéscsaba város oktatási és művelődési intézményei­ben dolgozókat köszöntötték tegnap délután a megye- székhely városi tanácsának dísztermében. Kutas Gyula, “bz MSZMP városi bizottsá­gának első titkára emléke­zett a noszf eseményeire és jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy a hagyományok tiszte­lete mellett változó világ­ban élünk, a szertartások helyett egyre inkább tenni­valóinkat vesszük számba. Egyre világosabban látjuk november 7. üzenetét, ami­kor a kényszer birodalmá­ból a szabadság birodalmá­ba jutottak a népek. A szo­cializmus fejlődése azonban nem egyenes vonalú diadal­szorúztak. Elhelyezték a megemlékezés virágait a pártház egykori védői és az elesett hősök hozzátartozói is. Megkoszorúzták az ellen­forradalmárokkal vívott harc mártírjainak sírjait a Mező Imre úti temetőben. Az ellenforradalmárok el­leni fegyveres harcban el­esettek emlékművénél, a Mező Imre úti temetőben — ahol a koszorúzási ünnep­ségen katonák, rendőrök, munkásőrök és ifjúgárdis­ták álltak díszőrséget — Havasi Ferenc és Jassó Mi­hály tisztelgett a hősök sír­emléke előtt. Budapest Fő-< város Tanácsa nevében Ivá- nyi Pál tanácselnök és Far- kasinszky Lajos általános elnökhelyettes koszorúzott. A fegyveres erők és testületek koszorúját Kovács Jenő al­tábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Kiss Sán­dor rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes és Dósa István, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese; a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­ségének koszorúját Tihanyi Sándor, a szövetség elnök­ségének tagja és Halas La­jos, a szövetség országos bi­zottságának tagja; a főváro­si ifjúsági szervezetek ko­szorúját pedig Kiss Péter és Halász Etelka helyezte el. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival és a dísz­század tiszteletadásával ért véget. A főváros több kerületé­ben is megemlékeztek az el­lenforradalom elleni harc mártírjairól. menet, életünk feltételei a vártnál is nehezebbek. Elő­térbe került a személyiség szerepe és alkotása, a peda­gógusok, népművelők által nevelt ember egyénisége. Korszerű műveltségre, szi­lárd tudásra van szükség. Békéscsaba város kultúr- munkásai akarják a jobbat, alkotóművészei aktívak. Az ünnepi beszédet köve­tően Sasala János, a városi tanács elnöke jutalmakat adott át óvoda- és iskolave­zetőknek, az általános és középfokú tanintézetek, a munkaközösség-vezetők kép­viselőinek, a közművelődés­ben dolgozóknak. b. zs. „Meg kell őrizni az elmúlt évtizedek művelődésbeli vívmányait” — mondotta Radics Katalin Fotó: Veress Erzsébet (Folytatás a 2. oldalon) Védeni és növelni kell a kulturálódás közösségi tekintélyét- mondotta Radics Katalin, az MSZMP KB osztályvezetője a gyulai városi Könyvtár megnyitóján Pedagógusok, népművelők jutalmazása

Next

/
Oldalképek
Tartalom