Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

1987. november 5., csütörtök Nemzetközi találkozó Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) Peresztrojkánk, átalakítá­sunk összes nemzetközi kö­vetkezményeivel szertefosz- latja a „szovjet fenyegetés­től” való félelmet. A mili- tarizmus elveszíti politikai ürügyeit. Ma már nem lehet a világ fejlődését csak a két ellen­tétes társadalmi rendszer harcának szemszögéből szemlélni. E fejlődés dia­lektikája feltételezi a té­nyezők sokaságának egysé­gét és harcát, versengését és kölcsönhatását. Éppen a kü­lönböző társadalmak e köl­csönhatásában vizsgázik minden egyes társadalom. Természetesen ez nem je­lenti egybeolvadásukat, va­lamiféle konvergenciájukat. Az SZKP képviseletében szeretném most néhány szó­val kiegészíteni azt, amit erről tegnapelőtt a beszé­demben mondtam. Mint ahogyan sok másnak is a mai világban, a kommunis­ta mozgalomnak is megúju­lásra, minőségi változásokra van szüksége. Ma különösen fontos, hogy a mozgalom nemcsak nem­zeti, hanem természeténél fogva nemzetközi erő is. Az ilyen erőre különösen nagy szüksége van a mai embe­riségnek. Ami az SZKP-t illeti, belső terveit és tette­it nem tudja elképzelni a nemzetközi összefüggéseken kívül, és természetesen nem tudja elképzelni attól elvo­natkoztatva sem, hogy mi­lyen jelentőségűek lehetnek azok elvbarátainkra és ál­talában a haladó erőkre. Mi magunk is nagyon megérez- tük, hogy az egy helyben to- pogás időszakában mennyi­re csökkent a szocializmus nemzetközi ösztönző ereje. A peresztrojka, az átalakí­tás tehát a Szovjetunióban ilyen szempontból is idősze­rűvé vált. Az új szakaszban teljes egészében számolunk Penzai jegyzetek Peresztrojka A szovjet emberek nyíltak, barátságosak. Nem egy ta­lálkozás győzött meg arról, hogy többre tartják az őszinte szókimondást — még ha nem is értenek min­dennel egyet, mint a mis­másolást. Most is őrzöm em­lékezetemben Iván Ivano- .vics Kuzmenyko, poltavai lapszerkesztő szívből fakadó őszinteségét. De ugyanígy élnek bennem azok a vete­rán katonatisztek, akikkel a Második ukrán front című cikksorozat kapcsán beszél­gettem Kijevben, Harkov­ban, Zaporozsében és Kurszkban. Csakhogy ez a nyíltság valahogy máskép­pen festett hivatalos talál­kozáskor és másképpen a fehér asztalnál baráti be­szélgetés során. Most vi- szontrá hivatalos találkozá­sok hangneme változott meg. Az őszinteség és nyílt­ság jellemezte a beszélgeté­seket. a találkozásokon fel­vetett kérdésekre adott vá­laszokat, a Penza megyei és városi pártbizottságon, a Penzanszkaja Pravda szer­kesztőségében tartott hosz- szúra nyúló eszmecserét éppúgy, mint a járásokban, a kolhozokban tett látoga­tásokat. Legtöbb szó a pe­resztrojka körül forgott. Enélkül nincs haladás, je­lentették ki több helyen. A penzai városi tanácsnál el­mondták, hogy nyolcvan üzemük közül 28 nem tud­ja teljesíteni a tervet. Je­lenleg még több a probléma, mint a. siker. Az átalakítás folyamatával sehol sem vol­tak elégedettek. Lassú ez a folyamat, magyarázták. A miértekre különböző vála­szokat kaptunk. Talán a legfrappánsabb az volt, amit á nyikolszki pártbizott­ságon hallottunk. azzal, hogy munkánk mi­lyen jelentőségű nemcsak vi­lággazdasági és világpoliti­kai síkban, hanem a szocia­lizmus, a demokrácia és P haladás erőinek nyújtott mo­rális támogatás szempontjá­ból is. A nemzetközi színtéren az antagonista társadalom és a konfrontációs feszültség al­ternatív programjának ke­resésekor számos kérdés vár válaszra. E kérdésekkel pár­tunk, a párt elméleti, tudo­mányos erői igen komolyan kezdtek foglalkozni — meg­szabadulva azoktól a sé­máktól és elképzelésektől, amelyek korábban, más idő­szakban és az alkotó mun­kát meghatározó más felté­telek között alakultak ki. Közös munkálkodásra, vizsgálódásra szólítjuk fel nemcsak a testvérpártokat, a kommunistákat, hanem a szocialistákat és a szociál­demokratákat is, valamint a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés más irányzatainak képviselőit: mindazokat, akiknek drágák az emberi szellem vívmá­nyai; akik a felnövekvő nemzedékek számára meg akarják őrizni és értékesí­teni kívánják e vívmányo­kat. Ez a közös munka lét- fontosságú a kialakult új­fajta helyzet megértéséhez, amikor civilizációnk meg­újítása egybefonódik az em­beri nem fennmaradásának feladatával. Az újfajta » gondolkodás egyben új erkölcsöt, újfajta pszichológiát jelent. Mind­ennek arra kell irányulnia, hogy minden embernek — miközben saját hazájának állampolgára, saját pártjá­nak tagja, bármifajta hala­dó nemzeti mozgalom akti­vistája marad — át kell éreznie felelősségét az iránt is, hogy milyen legyen az egész világ a jövőben, és le- gyen-e egyáltalán. — A szemléletváltás lassú. Az emberek nem félnek a peresztrojkától, csak az a baj, hogy elszoktak az ön­állóságtól. Még mindig so­kan az utasításokat várják — mondta a pártbizottság másodtitkára. Kalislejszki járásban a mezőgazdasággal ismerked­tünk. Központja Kalislej község, ahol fémmegmunká­ló, traktorjavító, tejfeldol­gozó és egyéb élelmiszer- ipari üzem működik. A já­rás párttitkára fiatal ember. Viktor Szergejevics Tjuga- jev mindössze 39 éves. Szakképzettsége mezőgazda- sági mérnök. A járásban 18 állami gazdaság és szövet­kezet 150 ezer hektáron gazdálkodik. Legnagyobb múltja az 1919-ben alakult Októberi Forradalom Szov- hoznak van. Eredményével a legjobbak közé tartozik a járásban. A járásban 56 ezer tonna gabonát, 64 ezer tonna cukorrépát, és 220 ezer tonna burgonyát termelnek. Búzából az átlag hektáronként 22 mázsa, rozsból pedig 23 mázsa volt. A kukoricát silózzák, mert nem érik be a korán be­köszöntő hűvös időjárás miatt. A mostaninál jobb termésátlagot is elértek már. Az augusztusi esőzések mi­att képtelenek voltak idő­ben betakarítani a gazdasá­gok. Sok gondot okozott az alkatrészhiány, a gépek foly­tonos javítása, az állatte­nyésztésben pedig a leg­több problémát a tehénál­lomány megőrzése jelenti. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordíta­nak a szerkezetátalakításra, a technológiai fejlesztésekre, valamint a munkakörülmé­nyek javítására. A találkozón felszólalt Ká­dár János, az MSZMP főtit­kára, aki a következőket mondta; Tisztelt Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében üd­vözlöm a találkozó kezde­ményezőit és minden részt­vevőjét. Nagy jelentőségű eseménynek tartjuk, hogy a nagy október 70. évfordulója alkalmából Moszkvába érke­zett különböző pártok, moz­galmak képviselői és más fe­lelős tényezők itt összegyűl­tek, kötetlen formában szól­hatnak, és a kölcsönös tiszte­let alapján meghallgathatják egymás véleményét az em­beriséget foglalkoztató fon­tos kérdésekről. Elvtársak, Barátaim! Századunkban nemcsak az emberiséget fenyegető ve­szélyek növekedtek, hanem azok leküzdésének reális le­hetőségei is. A nagy október az emberiség történelmében először a dolgozó osztályo­kat emelte hatalomra a Föld egyhatodán. Mi, kommunisták, elveink- bőí kiindulva é§ szándéka­ink szerint az emberiség bé­kés jövőjéért folyó küzde­lemben és munkában készek vagyunk minden erőnket latba vetni a közös célok ér­dekében. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló együttműködésben nélkülöz­hetetlen a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom közreműködése. Az egész emberiség jövő­jét érintő’ kérdések megoldá­sát senki sem tekintheti sa­ját kiváltságának. Mi sem tekintjük annak. Tudjuk, hogy csak a legszélesebb ösz- szefogással szavatolhatjuk a legfőbb emberi érték, az élethez való jog érvényesü­lését. A jelenlegi helyzetben a nemzetközi viszonyok alaku­A járásnak 80 faluja van. Közülük a jókora távolságra lévő Szumit, s ott a Kirov Kolhoz központját magunk is felkerestük. Davidov Ale- kszandr Timofejevics 25 éve dolgozik a szövetkezetben, 11 éve pedig elnök. Ez a já­rás egyik legnagyobb kol­hoza, tájékoztatta delegáci­ónkat a kultúrotthonban. Több mint 11 ezer hektáron gazdálkodnak. A földterület felén gabonatermesztéssel foglalkoznak. A termésátla­gok meghaladják a járásit. Jelentős a szarvasmarha- és birkaállományuk. A közel­múltban több újítást vezet­tek be. Öntözik a lucernát, támogatják a háztáji terme­lést. A tagoknak 350 borjút adtak ki nevelésre. — Legtöbb gondot a gé­pek javítása és ára okozza. A mezőgazdasági termékek­hez képest igen sokba kerül­nek — mondja az elnök. — Mennyi a háztáji föld területe? — Negyed hektár, de aki kéri, és meg is tudja mű­velni, egy hektárt is kap­hat. A tagok odahaza ba­romfi-, sertés- és tehéntar­tással, foglalkoznak. Jelenleg a háztájiban 250 tehén van. A Kirov Kolhozhoz nyolc falu tartozik. Mindent meg­tesznek, hogy távol a város­tól minél jobb körülménye­ket teremtsenek és a fia­talok számára is vonzóvá tegyék az itteni életet. A lakásokba bevezették a gázt, aszfaltutakat létesítenek, gondoskodnak a kulturális és egészségügyi ellátásról Évente 10 családi házat építenek. Egy összkomfortos, fürdőszobás lakás 29 ezer rubelbe kerül. Al tagok in­gyen kapják a lakást, 10 évig azonbán a szövetkezet­ben kell dolgozniuk. lását még változatlanul be­folyásolják a tartós feszült­ségek, de erősödnek már a kedvező irányú folyamatok is. Alapvető fordulat egyelő­re nem történt, de az eddi­gi eredményekre épülő áll­hatatos erőfeszítések elvezet­hetnek az áttöréshez. Az el­múlt másfél-két évben már­is sokat javult a nemzetközi légkör. Fontos, hogy egyre inkább tért hódít a nukleá­ris kor követelményeinek megfelelő új politikai s gon­dolkodásmód és felelősségtu­dat. Bizakodásra elsősorban az ad okot, hogy ismét meg­élénkült a kelet—nyugati párbeszéd, rendszeressé vál­tak a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok tárgyalásai. Belátható közel­ségbe került a szovjet—ame­rikai megegyezés a közepes hatótávolságú és a hadmű­veleti-harcászati rakéták fel­számolásáról. E szerződés létrejötte első ízben rendel­né el korszerű atomfegyve­rek teljes felszámolását, s ezáltal hozzájárulna a világ nagyobb biztonságához. Fon­tosnak tartjuk a küszöbön álló tárgyalások, a megálla­podás létrejöttének politikai következményeit; erősödhet a két nagyhatalom, és álta­lában az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, további ösztönzést kaphat a fegyverzetkorláto­zás, s a javuló légkör meg­könnyítheti az előrelépést a kapcsolatok más területein is. Elvtársak, Barátaim! Itt Moszkvában, a nagy október 70. évfordulóját most a szocialista gondolkodás és gyakorlat megújulásának je­gyében ünnepük a szovjet emberek. Meggyőződésem szerint a Szovjetunióban folyó átalakítás eredményei és ta­pasztalatai nemcsak a szov­jet nép számára fontosak. Akárcsak 70 évvel ezelőtt a nagy október, úgy ma a Ellátogattunk az egyik te­henészeti telepre. Itt talál­koztunk Krunyeva Vera Pavlovnával, egy alacsony termetű, beszédes ukrán asszonnyal, a telep egyik dolgozójával. — Mi az a peresztrojka? — kérdem tőle. — Például, hogy maga most megkérdez engem — válaszolja éles hangon, hogy a körülöttem lévők is hall­ják. — Mert azelőtt ha ki­jöttek ide a városból, csak az elnökkel és a párttitkár­ral beszéltek, de most már a mi véleményünkre Is kí­váncsiak. — Ennyi a változás? — No, nem, ezt csak úgy mondtam, hogy ilyen is van. A lényeg az, hogy aki jobban dolgozik, az jobban is keres. És ez a legfonto­sabb. Van két fiam. Mind a kettő kapott lakást. Egyik se akar elmenni a kolhozból. Én 15 éves korom óta dol­Szovjetunióban folyó átala­kítás is világpolitikai ténye­ző. Az átalakítás kedvező nemzetközi hatása máris lát­ható, szinte kézzel foghatóan érzékelhető. Magyarországon is a társa­dalmi és a gazdasági fejlő­dés fontos kérdéseinek meg­oldásán dolgozunk. Célunk az, hogy a már korábban be­vezetett reformok következe­tes továbbfejlesztésével, a szocialista rendszer humá­nus alapelveit érvényesítve megteremtsük a hatékony, racionális gazdálkodás felté­teleit. Tudatában vagyunk annak is, hogy szocialista fejlődésünk elengedhetetlen feltétele a társadalom legszé­lesebb rétegeinek a bevoná­sa a közös gondolkodásba, a döntési folyamatokba és a közös munkába. Ezért gaz­dasági problémáink megol­Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki a nagy ok­tóberi szocialista forrada­lom1 70. évfordulójának ün­nepségsorozatán részt vevő magyar párt- és állami kül­döttség tagjaként tartózko­dik Moszkvában, szerdán a szovjet mikroelektronikai ipar fellegvárába, a moszk- va melletti Zelenográdba látogatott. Űtjára elkísérte Borisz Tolsztih, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjet Tudományos-műszaki Álla­mi Bizottság elnöke és Raj­nai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykövete. A Zelenográdi Tudomá­nyos- termelési Egyesülés dísztermében Eduard Iva­nov, az elektronikai ipari miniszter helyettese köszön­tötte Németh Károlyt, majd Viktor Szaveljev tájékoztat­ta az Elnöki Tanács elnökét a Moszkva egyik külterüle­tét képező, de önálló városi tanács által irányított 160 ezer lakosú város történeté­gozok itt. Még a háború előtt kezdtem. Mindenféle munkát végeztem. Nekem van összehasonlítási ala­pom. Alacsony volt a fize­tés, háztájit se kaptunk. Mi akkoriban a két kezünkkel építettük a házat a férjem­mel, most meg a fiatalok ingyen kapják. Néhány éve még mentek el innen, most meg jönnek vissza. Van a faluban kultúrotthon, mú­zeum, korszerű iskola, egészségház, bolt, posta, be­vezették a gázt. Mindenhez hozzájutunk, amire szüksé­günk van. Persze, dolgozni kell. Ez így van rendjén. Aki többet dolgozik, az job­ban is éljen. Ez a peresz­trojka véleményem szerint, amit én csak helyeselni tu­dok. Szúrni falunak ezer lako­sa van. Minden hatodik la­kos személygépkocsival, minden harmadik pedig motorkerékpárral rendelke­zik. Kiépült a telefonhálózat is. Jelenleg 100 telefonja van dásától elválaszthatatlan fel­adat politikai intézmény- rendszerünk tökéletesítése és a szocialista demokrácia to­vábbi sokoldalú kibontakoz­tatása. Tisztelt Elvtársak, Barátaim! Nagyra értékelem az el­hangzott gondolatokat, talál­kozónk demokratikus légkö­rét, és elkötelezettségét a bé­ke és a haladás ügye mellett. Derűlátó vagyok, és bízom abban: együttes gondolkodá­sunk hasznosan járul hozzá, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban végleg felülkereked­jen a józan ész, a béke, az ember védelme. Meggyőző­désem az is, hogy ma ez szol­gálja legjobban mozgalmunk eredeti, nagy célját, az em­ber felszabadításának ügyét. Köszönöm a figyelmüket. ről, életéről, munkájáról. Ezt követően Jurij Gyakov, az egyesülés vezérigazgatója számolt be a vállalat tevé­kenységéről, nemzetközi kapcsolatairól. A zelenográ- diak bolgár és magyar vál­lalatokkal hoztak létre közös vállalatot, tevékenyen részt vesznek a KGST 2000-ig szóló tudományos-műszaki fejlesztési programja mik­roelektronikai terveinek megvalósításában. Németh Károly a tájékoz­tatókra válaszolva szüksé­gesnek mondotta az együtt­működés fejlesztését, a kö­zös termelés minőségének még magasabb szintre eme­lését, majd megtekintette a vállalat automata szerelő- csarnokait. Az üzemlátogatás után a város központi kultúrpalo­tájában Németh Károly részt vett a zelenográdi dol­gozók ünnepi nagygyűlésén, ahol beszédet mondott. A látogatást követően Né­meth Károly az esti órák­ban visszatért Moszkvába. a falunak, magyarázza Ogu- ló Taiszia Nyikolajevna ta­nácselnök. Szerdobszkban született, Penzában végezte a tanárképző főiskolát, s hat éven át tanított, mielőtt ta­nácselnökké választották. Férje traktoros a kolhozban. — Mivel tölti a szabad idejét? — Szeretek olvasni. — Hogyan jutnak hozzá a legújabb irodalmi művek­hez? — Mindent elő lehet je­gyezni a postán. Ügyi hogy néha hamarabb kapjuk meg a könyveket, mint a város­ban a boltban. — Mit olvasott legutóbb? — Ribakovtól az Arbat gyermekeit. De csak egy részletet a Novij Mirben. A sztálini személyi kultuszról szólt. Nagyon kíváncsi va­gyok a könyvre, hamarosan meg fog jelenni. Serédi János (Folytatjuk) ) Ilyen családi házakat épít Szumiban a Kirov Kolhoz o és a glasznoszty Németh Károly üzemlátogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom