Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-11 / 266. szám

<1987. november IX., szerda fl Szovjet Irodalom szerkesztőségi estje Örömük és gondok Hétfőn az orosházi váro­si könyvtárban a Szovjet Irodalom szerkesztőségi est­je keretében Wintermantel István főszerkesztővel be­szélgetett Varga Zoltán, a könyvtár igazgatója a lap születésének körülményeiről, a szovjet irodalom utóbbi évtizedének változásairól. „Magyarország nyitott a nagyvilág felé, így a szov­jet irodalmi életet is nyo­mon követi. A hatvanas években megjelentek Bul­gakov művei, majd a hetve­nes években a modern pró­za indult hódító útjára. Megnőtt az érdeklődés a szovjet irodalom iránt, ezért 1975 tavaszán elindítottuk a Szovjet Irodalom című fo­lyóiratunkat, ez akkor a legfiatalabb magyar kiadás­nak számított” — kezdte történeti áttekintését Win­termantel István. A Központi Statisztikai Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint hazánkban a legkö­zelebbi népszámlálás 1990- ben lesz. Ezúttal tizenhar­madik alkalommal térképe­zik fel a társadalmi válto­zásokat, a népesség életko­ri, foglalkozási, képzettségi adatait. A népszámlálás se­gítséget nyújt az államveze­tésnek, a közigazgatásnak, s fontos szerepe van a terve­zésben. A népszámlálással egyidejűleg felmérik az or­szág lakásállományát, s számba veszik a családokat, illetve a háztartásokat is. A soron következő nép- f számlálást a korábbi ma­gyarországi hasonló felmé­résekhez viszonyítva kor­szerűbben bonyolítják le. Ezt részben az állami népesség­nyilvántartási rendszer teszi lehetővé. A lakosság admi­nisztratív teendője is keve­sebb lesz, mivel a kérdőíve­ket névre szólóan, a nyil­vántartott adatokkal már kitöltve kapják kézhez a népszámlálás során, s csak Szerkesztését tekintve a legmodernebb, jellegzetesen magyar stílusú lap, ezért is sorolják a magyar irodalmi folyóiratok közé. A lapnak sajátos arculata van, ame­lyet a legrangosabb költők, prózaírók neve fémjelez. A beszélgetésből azt is meg­tudtuk, hogy II ezer pél­dányban jelenik meg, ami annak köszönhető, hogy megnövekedett az olvasók érdeklődése és a terjesztői munka igen hatékony. (Bé­kés megyében a legmaga­sabb az előfizetők aránya, ami nem véletlen, mert a terjesztői gárda az országos átlaghoz képest itt sokkal aktívabban, tevékenyebben dolgozik.) — Egy irodalmi folyóirat attól érdekes, hogy mennyi­re problémafeltáró, társada­lomkritikus, mennyire hét­köznapi. Ezzel már azt is je­leztem, hogy politikusak va­a többi adatot kell beírni. Az 1990-es népszámlálás új vonása, hogy a kérdőíveket ezúttal nem a kérdezőbizto­sok, hanem — elsősorban a városokban és a nagyobb te­lepüléseken — a megkérde­zettek tölthetik ki. A foglal­kozást, illetve a képzettsé­get tudakoló kérdésekre adandó válasz megkönnyíté­sére külön „Foglalkozási, is­kolázottsági kérdőív”-et rendszeresítenek, s ezen az aktív keresők adatait nem a megkérdezettek, hanem a munkáltatók szolgáltatják. Űj lesz a magyar nép­számlálási gyakorlatban az is, hogy'a teljes körű fel­mérés a korábbiaknál keve­sebb kérdést tartalmaz, és csupán a lakosság húsz szá­zalékától kérnek több ada­tot. A teljes körű és a rep­rezentatív — mintavételes — adatfelvétel párhuzamos al­kalmazása több országban m^r jól bevált. A népesség főbb adatai­ról az összeírást követő más­fél hónapon belül gyorsje­gyunk: nem a harsogó jel­szavak szintjén, hanem a töprengésre késztető olvas­mányainkkal — mondta a lap főszerkesztője. A Szovjetunióban felgyor­sult az élet, a „glasznoszty” az irodalomban is jelen van. Az óvatoskodó szerkesztési szemléletmód már a múlté. Az irodalom a politika elő­terébe került. „Mi is őszinte számvetést végeztünk — mondta a fő- szerkesztő —, a tespedtség- ből kilépő szovjet irodalmat minden eszközünkkel támo­gatjuk. Terveink között olyan művek szerepelnek, amelyeket — éppen a ré­gebbi óvatoskodó szemlélet miatt — eddig nem jelentet­hettünk meg. A legigazabb prózát akarjuk az olvasók elé tárni: Ajtmatov, Trifo­nov, Ribakov és Tardovsz- ki műveinek segítségével.” Cs. I. lentést tesz közzé a KSH. A részletesebb — ugyancsak előzetes — eredményeket, például a népesség számát, a nemek megoszlását, a la­kások adatait településen­ként, 1990 közepén hozzák nyilvánosságra. A megyén­kénti köteteket 1991 köze­péig, a témaköteteket pedig 1992 végéig tervezik közre-, adni. Gondoskodnak arról, hogy a népszámlálás előtt az ut­cák neve és a házszámozá • sok lehetőleg ne változza­nak. Ezért 1989. január 31. és 1990. június 30. között te­lepülésrésznevet és utcane­vet megváltoztatni csak rendkívül indokolt esetben szabad majd. A népszámlá­lás sikeres végrehajtásához szükséges, hogy a népesség­nyilvántartás megbízható lakcím kataszterrel rendel­kezzen. Az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatal meg­szervezi ennek számítógépes nyilvántartását és tovább­vezetését. A korszerűbb, új megol­dások nemcsak egyszerűsí­tik a népszámlálást, hanem költségeit is lényegesen csökkentik. Népszámlálás 1990-ben Elvetették az őszi búzát, végéhez közeledik a törés, a répaszedés (Folytatás az 1. oldalról) mert az ország más vidéke­in szerencsésebbek voltak a vetőmag-előállító nagyüze­mek, s onnan jut elegendő mag Békésnek is. A cukorrépa-területnek eddig 75 százalékáról került le a termés, a hozam ki­sebb a tavalyinál, nagy be­takarítási veszteség, szakad, törik a termés a száraz ta­lajban. * * * Három mezőgazdasági nagyüzemet is megkérdez­tünk a tegnapi napon arról, hogyan haladnak, hol tarta­nak az őszi munkákkal? A MURONYI LENIN TSZ-BEN Bondár Imre elnök el­mondta, hogy a tsz fennál­lása óta ilyen korán még nem fejezték be a vetést, betakarítást. Ez azonban nem egyértelműen örvende­tes tény, mert az eredendő ok a kedvezőtlen időjárás, a szárazság, aminek követ­keztében kevesebb volt a termés, s gyorsabban ha­ladtak ugyan a töréssel, ré­paszedéssel, de a száraz ta­lajon a magágy-előkészítés nehéz volt. A kukoricaveté­süknek csaknem egyharma- dát le kellett silózni, s a többi sem fizetett valami gazdagon, így október 22-re tető alá került a kukorica, egy-két nap múltán befeje­ződött a cukorrépaszedés és a búzavetés is. A 250 hek­tár mélyszántást november 25-e körül fejezik be. Biz­tató, hogy a búzavetés vala­mivel kedvezőbb képet mu­tat, mint tavaly. A PUSZTAFÖLDVÁRI LENIN TSZ-BEN Maglóczki Józsefné üzem­gazdásztól megtudtuk, hogy a mintegy 1200 hektár kuko­ricát letörték, a 448 hektár cukorrépából 237 hektárnyit szedtek fel a tegnapi na­pig. A mélyszántást a ter­vezett 2150 hektárból csak­nem 900 hektáron végezték el, az 1058 hektár búza és 90 hektár őszi árpa vetését befejezték. Nagyon nehéz a talajmunka, többszörös ré­teglazításra volt szükség. Kedden 2,6 milliméter esőt mértek, ami nem sok, de a semminél több. A talajerő utánpótlása megtörtént, 1800 hektárra juttattak ki műtrá­gyát és 511 hektárra szórtak szerves trágyát. A SZARVASI ÁLLAMI TANGAZDASÁGBAN Móricz Tibor növényter­mesztési osztályvezetőtől kértünk és kaptunk tájé­koztatást. — A betakarítási munká­kat befejeztük, learattuk a 607 hektár rizst — mondta az osztályvezető —, ami a termést illeti, többet vár­tunk ugyan, de figyelembe véve az időjárást, jó köze­pes átlag született. Jól si­került összességében a nap­raforgó, ezt az ipari nö­vényt 1148 hektáron ter­meltük. Gyenge hozamot értünk el kukoricából, mely­nek termőterülete 1137 hek­tár volt. Ráadásul az amúgy is gyenge szárú kukoricát egy nagy szél megdöntötte, és ez sok betakarítási vesz­teséget okozott. — Hogyan haladtak a bú­zavetéssel? — A múlt hét végére fe­jeztük be a csaknem 3000 hektár búza vetését, sajnos nem kel a növény. Az őszi mélyszántást a tervezett te­rület 66 százalékán végeztük el eddig, nagyon nehezen halad ez a munka, ott is kellene az eső. összességé­ben azt mondhatom, hogy igen jó minőségben , sikerült elvégezni az őszi munkákat, jobban, mint tavaly, de nagy erőfeszítések, nagy költségek árán. — A gazdaságnak nagy a jószágállománya, lesz-e ele­gendő takarmány? — A nagy aszály ellenére a tömegtakarmány biztosí­tott, van széna, siló. — Végül a talajerő-után­pótlásról. Milyen arányban használtak fel istállótrágyát és hogyan ítéli meg ennek a hasznosságát? — Nagy a szarvasmarha­állományunk, így adva van a lehetőség, amellyel élünk is. Nagy területre juttattunk ki szerves trágyát, 4700 va- gop körül, és ezen a kötött talajon külön jelentősége, fontossága van az istállótrá­gyának. — Emellett természetesen műtrágyára is szükség van. Volt-e gond az ellátással? — Gondunk azzal volt, hogy a nitrogén és a fosz­for tartalmú műtrágyákra várni kényszerültünk, és emiatt kellett egyes munká­kat késleltetni, illetve át­szervezni. t T Szakszervezeti élet a MŐV-nál A gazdasági, társadalmi életünkben bekövetkezett vál­tozások a szakszervezetek munkáját 4» jelentősen befo­lyásolják. A párt júliusi határozata, a szeptemberi kor­mányprogram arra készteti a szakszervezeteket: gondol­ják át többoldalú érdekképviseleti munkájukat, és ahol szükséges, változtassanak — a tagság érdekében. Mit fog tenni az új helyzetben az egyik legnagyobb múltú szakszervezet, a vasutasoké? Erről érdeklődtünk a bé­késcsabai állomásfőnökségen. » Debreceni Sándor, a bé­késcsabai . állomás vezető fő­bizalmija először számokat sorol fel. — Az állomáson tulaj­donképpen valamennyi - dol­gozónk tagja a szakszerve­zetnek. összesen 540-en va­gyunk, ebből a forgalmi csoportban 315-en, a keres­kedelmiben 120-an, a for­galmi-utazóban pedig 105- en. Százalékban is alig ki­fejezhetően elenyésző azok­nak a száma, akik nem lép­nek be a szakszervezetbe. — Mivel magyarázza a magas taglétszámot? — Elsődlegesen azzal, amit a szakszervezet nyúj­tani tud a tagjainak: ked­vezményes üdültetés, segé­lyek kiutalása, ingyenes jog­segélyszolgálat, segítség a beiskolázásoknál, kamat­mentes kölcsön lakásvásár­lásra. Mindezt a tagdíjakból tudjuk biztosítani. Ezeket azonban más munkahelye­ken is megkapják a dolgo­zók. Fontosabb az, hogy új dolgozóinkat meg tudjuk győzni — ha még nem ta­gok —, hogy érdemes be­lépniük a szervezetbe. Ezért már az adatfelvételkor fi­gyeljük: kit kell „megtérí­tenünk”. Természetesen van a dolognak érzelmi oldala is. A vasutas-szakszervezet még a múlt század közepén alakult, szinte egy idős a magyarországi vasútforga- lom megindulásával. Jó hír­névnek örvendünk, nincs szükség sok beszédre: az emberek tudják, miért ér­demes belépni. De majd hallgassa meg őket is. — Említette a tagdíjakat. Ügy tudjuk, hogy ezen a téren változás történt. .. — 1987. január elsejétől új tagdíjfizetési rendszert vezettünk be. Az új havi tagdíj valamennyi dolgozó­nál a havi összkereset egy százaléka. Az elképzelésnek több előnye is van: egysze­rűsödött a tagdíj kiszámí­tása, csökkent, az admi­nisztrációs munka, nincs szükség bélyegragasztásra, mert a tagkönyvben egysze­rűen csak lebélyegzik a tagdíjfizetés tényét. A tag­ság is egyetértett a változ­tatással, bár hallatszottak olyan hangok is, hogy mi­ért nem a nettó keresetből vonják le a tagdíjat. A ma­gyarázat egyszerű. Köztu­dott tény, hogy a vasút az alapmunkaidőben végzett munkát nem tudja jól meg­fizetni, illetve dolgozóink a munkaerőhiány miatt kény­telenek túlórázni. Ha csak a nettó keresetből vonnánk le a tagdíjakat, nagyon kevés lenne a bevétel, nem tud­nánk biztosítani az előbb felsorolt kedvezményeket. Igaz, hogy dolgozóink át­lagkeresete havonta 8-9 ezer forint, de ők nem 160-180 munkaórát dolgoznak le, hanem a túlórákkal együtt 230-240-et. — Talán a legnagyobb baj az, hogy nincs elég munkás a vasútnál — folytatja Ka­tona Istvánná, a körzeti üzemfőnökség főbizalmi-he­lyettese. — Ettől függetlenül a munka minősége nem ro­molhat. Túlórázni kell, ün­nepnapokon is dolgozni kell, ezt a fiatalok egyre kevés­bé vállalják. Amikor el­mondjuk, mire számíthat­nak a vasútnál, legtöbbjük már akkor eláll a munka- vállalási szándékától. Jel­lemző a nagy terhelésre, hogy akadt olyan dolgozónk, aki tavalyi szabadságát az idén vette ki. Mostanában leginkább az adóreform részletei foglal­koztatják az embereket. A fogadtatás vegyes. Igaz, még nem született olyan rendel­kezés, amely mindenkinek egyértelműen tetszett vol­na. Ilyenkor jönnek a kér­dések: hol a szakszervezet? Nos, mindenhatóak azért mi sem vagyunk. Azt kiharcol­tuk, hogy a személyi jöve­delemadó januártól októbe­rig terjedő összegét a MÁV kifizesse a dolgozók helyett. De van, aki decemberben kap béremelést. Biztos, hogy elégedetlen lesz a szakszer­vezettel. Az emberek saját bőrükön érzik az ország gaz­dasági helyzetének romlá­sát, tervezgetnek és gon­dolkoznak. Most már nem úgy teszik fel a kérdést: megtegyem-e?, hanem: meg- éri-e nekem, hogy megte­gyem? Óriási a felvásárlási láz, mindenki most akar megvenni mindent egyszer­re és azonnal. És amikor a pénztáraknál kiderül, hogy az áru többe kerül, mint ami rá van írva, nekünk szegezik a kérdést ismét: mit tettetek az effajta ár­emelések ellen? Ilyenkor nagyon nehéz jót válaszolni. A munkáselbocsátás réme a MÁV-ot nem fenyegeti, és — évek óta először — ta­valy 750 millió forint nyere­ségrészesedést fizethetett dolgozóinak. Segélyezési ke­retünk 50 ezer forint, aki segélyt kért vagy beutalót, kapott minden további nél­kül, de nem mondhatjuk az embereknek, hogy mit tet­tünk értük eddig, ha ők eleve úgy kérdeznek: miért nem tettétek meg ezt vagy azt? Szerencsére a nagy többség józan, belátó és reális, nem kíván lehetet­lent. Mégis, most mindenki vár, és nem tudja, mit hoz a jövő, ezért tart tőle. * * * — Mit jelent önöknek a szakszervezet? — kérdeztük az állomásfőnökség dolgozó­it. Szirbucz István tolatás­rendező: — Biztonságot és segítő­készséget. Gondjainkkal bár­mikor megkereshetjük a bi- zalmikat, s biztos, hogy valamilyen módon megold­ják azokat. Csak hát az adó . . . Tudjuk, hogy szük­ség volt rá, de most már előbb számolunk, aztán cse­lekszünk ... Felföldi József kocsiren­dező: — Volt olyan dolgozónk* aki sokáig nem akart szak­szervezeti tag lenni. Hiába győzködtük, hogy rosszab­bul jár minden téren, csak nem akart belépni. Nekem is volt vitám egy részlet- kérdésben a vezetéssel. Elő­került a kollektív szerződés, amelyből feketén-fehéren ki­derült: nincs igazam. A szá­momra hátrányos döntést azonban már megszavazták, így kénytelen vagyok al­kalmazkodni a többség akaratához. * * * Az állomásfőnökség szak- szervezetén belül negyven százalékra tehető a 30 éven aluli tagok száma. A Szak- szervezetek Országos Taná­csa 1985-ben határozatot ho­zott az alapszervezeti ifjú­sági tagozatok létrehozásá­ról. A fiatalokat leginkább foglalkoztató gondok na­gyobbrészt megegyeznek azokkal, amelyek a tagság egészét érintik. Az ifjúsági tagozat tervei között szerepel az, hogy na­gyobb önállóságot 'adjon az ifjúsági programok kialakí­tásában, ösztönözze a fiata­lokat, hogy aktívabban ve­gyenek részt az alapszerve­zeti feladatok végrehajtásá- sában. Igyekszik megköny- nyíteni a lakáshoz jutást — lakásépítési kölcsönök oda­ítélésével. Döntési joga van a fiatalok számára biztosí­tott üdülési lehetőségek el­osztásában.' Anyagi keretei­ken belül igyekeznek min­den rászorulót segélyhez jut­tatni, ennek elsődleges fel­tétele: ne legyen az illető­nek fegyelmije. * * * A leírtakból talán kitűnt: a nagy hagyományokkal rendelkező vasutas-szak­szervezet továbbra is lelki- ismeretesen igyekszik ellát­ni felelősségteljes munká­ját. Szilasi Mihály A Jászberényi Aprítógépgyár gyártmányai egyre keresettebbek a külföldi piacokon. Az itt készülő berendezéseket, pótalkatrészeket — amelyekből az idén mintegy 760 millió fo­rint értékben gyártanak — elsősorban az építő-, az élelmiszer-, a vegyiparban és a bányászatban alkalmazzák. A termékeik nagy részét Franciaországba, az NSZK-ba, az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják (MTl-fotó: Szabó Sándor - KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom