Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
<1987. november IX., szerda fl Szovjet Irodalom szerkesztőségi estje Örömük és gondok Hétfőn az orosházi városi könyvtárban a Szovjet Irodalom szerkesztőségi estje keretében Wintermantel István főszerkesztővel beszélgetett Varga Zoltán, a könyvtár igazgatója a lap születésének körülményeiről, a szovjet irodalom utóbbi évtizedének változásairól. „Magyarország nyitott a nagyvilág felé, így a szovjet irodalmi életet is nyomon követi. A hatvanas években megjelentek Bulgakov művei, majd a hetvenes években a modern próza indult hódító útjára. Megnőtt az érdeklődés a szovjet irodalom iránt, ezért 1975 tavaszán elindítottuk a Szovjet Irodalom című folyóiratunkat, ez akkor a legfiatalabb magyar kiadásnak számított” — kezdte történeti áttekintését Wintermantel István. A Központi Statisztikai Hivataltól kapott tájékoztatás szerint hazánkban a legközelebbi népszámlálás 1990- ben lesz. Ezúttal tizenharmadik alkalommal térképezik fel a társadalmi változásokat, a népesség életkori, foglalkozási, képzettségi adatait. A népszámlálás segítséget nyújt az államvezetésnek, a közigazgatásnak, s fontos szerepe van a tervezésben. A népszámlálással egyidejűleg felmérik az ország lakásállományát, s számba veszik a családokat, illetve a háztartásokat is. A soron következő nép- f számlálást a korábbi magyarországi hasonló felmérésekhez viszonyítva korszerűbben bonyolítják le. Ezt részben az állami népességnyilvántartási rendszer teszi lehetővé. A lakosság adminisztratív teendője is kevesebb lesz, mivel a kérdőíveket névre szólóan, a nyilvántartott adatokkal már kitöltve kapják kézhez a népszámlálás során, s csak Szerkesztését tekintve a legmodernebb, jellegzetesen magyar stílusú lap, ezért is sorolják a magyar irodalmi folyóiratok közé. A lapnak sajátos arculata van, amelyet a legrangosabb költők, prózaírók neve fémjelez. A beszélgetésből azt is megtudtuk, hogy II ezer példányban jelenik meg, ami annak köszönhető, hogy megnövekedett az olvasók érdeklődése és a terjesztői munka igen hatékony. (Békés megyében a legmagasabb az előfizetők aránya, ami nem véletlen, mert a terjesztői gárda az országos átlaghoz képest itt sokkal aktívabban, tevékenyebben dolgozik.) — Egy irodalmi folyóirat attól érdekes, hogy mennyire problémafeltáró, társadalomkritikus, mennyire hétköznapi. Ezzel már azt is jeleztem, hogy politikusak vaa többi adatot kell beírni. Az 1990-es népszámlálás új vonása, hogy a kérdőíveket ezúttal nem a kérdezőbiztosok, hanem — elsősorban a városokban és a nagyobb településeken — a megkérdezettek tölthetik ki. A foglalkozást, illetve a képzettséget tudakoló kérdésekre adandó válasz megkönnyítésére külön „Foglalkozási, iskolázottsági kérdőív”-et rendszeresítenek, s ezen az aktív keresők adatait nem a megkérdezettek, hanem a munkáltatók szolgáltatják. Űj lesz a magyar népszámlálási gyakorlatban az is, hogy'a teljes körű felmérés a korábbiaknál kevesebb kérdést tartalmaz, és csupán a lakosság húsz százalékától kérnek több adatot. A teljes körű és a reprezentatív — mintavételes — adatfelvétel párhuzamos alkalmazása több országban m^r jól bevált. A népesség főbb adatairól az összeírást követő másfél hónapon belül gyorsjegyunk: nem a harsogó jelszavak szintjén, hanem a töprengésre késztető olvasmányainkkal — mondta a lap főszerkesztője. A Szovjetunióban felgyorsult az élet, a „glasznoszty” az irodalomban is jelen van. Az óvatoskodó szerkesztési szemléletmód már a múlté. Az irodalom a politika előterébe került. „Mi is őszinte számvetést végeztünk — mondta a fő- szerkesztő —, a tespedtség- ből kilépő szovjet irodalmat minden eszközünkkel támogatjuk. Terveink között olyan művek szerepelnek, amelyeket — éppen a régebbi óvatoskodó szemlélet miatt — eddig nem jelentethettünk meg. A legigazabb prózát akarjuk az olvasók elé tárni: Ajtmatov, Trifonov, Ribakov és Tardovsz- ki műveinek segítségével.” Cs. I. lentést tesz közzé a KSH. A részletesebb — ugyancsak előzetes — eredményeket, például a népesség számát, a nemek megoszlását, a lakások adatait településenként, 1990 közepén hozzák nyilvánosságra. A megyénkénti köteteket 1991 közepéig, a témaköteteket pedig 1992 végéig tervezik közre-, adni. Gondoskodnak arról, hogy a népszámlálás előtt az utcák neve és a házszámozá • sok lehetőleg ne változzanak. Ezért 1989. január 31. és 1990. június 30. között településrésznevet és utcanevet megváltoztatni csak rendkívül indokolt esetben szabad majd. A népszámlálás sikeres végrehajtásához szükséges, hogy a népességnyilvántartás megbízható lakcím kataszterrel rendelkezzen. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal megszervezi ennek számítógépes nyilvántartását és továbbvezetését. A korszerűbb, új megoldások nemcsak egyszerűsítik a népszámlálást, hanem költségeit is lényegesen csökkentik. Népszámlálás 1990-ben Elvetették az őszi búzát, végéhez közeledik a törés, a répaszedés (Folytatás az 1. oldalról) mert az ország más vidékein szerencsésebbek voltak a vetőmag-előállító nagyüzemek, s onnan jut elegendő mag Békésnek is. A cukorrépa-területnek eddig 75 százalékáról került le a termés, a hozam kisebb a tavalyinál, nagy betakarítási veszteség, szakad, törik a termés a száraz talajban. * * * Három mezőgazdasági nagyüzemet is megkérdeztünk a tegnapi napon arról, hogyan haladnak, hol tartanak az őszi munkákkal? A MURONYI LENIN TSZ-BEN Bondár Imre elnök elmondta, hogy a tsz fennállása óta ilyen korán még nem fejezték be a vetést, betakarítást. Ez azonban nem egyértelműen örvendetes tény, mert az eredendő ok a kedvezőtlen időjárás, a szárazság, aminek következtében kevesebb volt a termés, s gyorsabban haladtak ugyan a töréssel, répaszedéssel, de a száraz talajon a magágy-előkészítés nehéz volt. A kukoricavetésüknek csaknem egyharma- dát le kellett silózni, s a többi sem fizetett valami gazdagon, így október 22-re tető alá került a kukorica, egy-két nap múltán befejeződött a cukorrépaszedés és a búzavetés is. A 250 hektár mélyszántást november 25-e körül fejezik be. Biztató, hogy a búzavetés valamivel kedvezőbb képet mutat, mint tavaly. A PUSZTAFÖLDVÁRI LENIN TSZ-BEN Maglóczki Józsefné üzemgazdásztól megtudtuk, hogy a mintegy 1200 hektár kukoricát letörték, a 448 hektár cukorrépából 237 hektárnyit szedtek fel a tegnapi napig. A mélyszántást a tervezett 2150 hektárból csaknem 900 hektáron végezték el, az 1058 hektár búza és 90 hektár őszi árpa vetését befejezték. Nagyon nehéz a talajmunka, többszörös réteglazításra volt szükség. Kedden 2,6 milliméter esőt mértek, ami nem sok, de a semminél több. A talajerő utánpótlása megtörtént, 1800 hektárra juttattak ki műtrágyát és 511 hektárra szórtak szerves trágyát. A SZARVASI ÁLLAMI TANGAZDASÁGBAN Móricz Tibor növénytermesztési osztályvezetőtől kértünk és kaptunk tájékoztatást. — A betakarítási munkákat befejeztük, learattuk a 607 hektár rizst — mondta az osztályvezető —, ami a termést illeti, többet vártunk ugyan, de figyelembe véve az időjárást, jó közepes átlag született. Jól sikerült összességében a napraforgó, ezt az ipari növényt 1148 hektáron termeltük. Gyenge hozamot értünk el kukoricából, melynek termőterülete 1137 hektár volt. Ráadásul az amúgy is gyenge szárú kukoricát egy nagy szél megdöntötte, és ez sok betakarítási veszteséget okozott. — Hogyan haladtak a búzavetéssel? — A múlt hét végére fejeztük be a csaknem 3000 hektár búza vetését, sajnos nem kel a növény. Az őszi mélyszántást a tervezett terület 66 százalékán végeztük el eddig, nagyon nehezen halad ez a munka, ott is kellene az eső. összességében azt mondhatom, hogy igen jó minőségben , sikerült elvégezni az őszi munkákat, jobban, mint tavaly, de nagy erőfeszítések, nagy költségek árán. — A gazdaságnak nagy a jószágállománya, lesz-e elegendő takarmány? — A nagy aszály ellenére a tömegtakarmány biztosított, van széna, siló. — Végül a talajerő-utánpótlásról. Milyen arányban használtak fel istállótrágyát és hogyan ítéli meg ennek a hasznosságát? — Nagy a szarvasmarhaállományunk, így adva van a lehetőség, amellyel élünk is. Nagy területre juttattunk ki szerves trágyát, 4700 va- gop körül, és ezen a kötött talajon külön jelentősége, fontossága van az istállótrágyának. — Emellett természetesen műtrágyára is szükség van. Volt-e gond az ellátással? — Gondunk azzal volt, hogy a nitrogén és a foszfor tartalmú műtrágyákra várni kényszerültünk, és emiatt kellett egyes munkákat késleltetni, illetve átszervezni. t T Szakszervezeti élet a MŐV-nál A gazdasági, társadalmi életünkben bekövetkezett változások a szakszervezetek munkáját 4» jelentősen befolyásolják. A párt júliusi határozata, a szeptemberi kormányprogram arra készteti a szakszervezeteket: gondolják át többoldalú érdekképviseleti munkájukat, és ahol szükséges, változtassanak — a tagság érdekében. Mit fog tenni az új helyzetben az egyik legnagyobb múltú szakszervezet, a vasutasoké? Erről érdeklődtünk a békéscsabai állomásfőnökségen. » Debreceni Sándor, a békéscsabai . állomás vezető főbizalmija először számokat sorol fel. — Az állomáson tulajdonképpen valamennyi - dolgozónk tagja a szakszervezetnek. összesen 540-en vagyunk, ebből a forgalmi csoportban 315-en, a kereskedelmiben 120-an, a forgalmi-utazóban pedig 105- en. Százalékban is alig kifejezhetően elenyésző azoknak a száma, akik nem lépnek be a szakszervezetbe. — Mivel magyarázza a magas taglétszámot? — Elsődlegesen azzal, amit a szakszervezet nyújtani tud a tagjainak: kedvezményes üdültetés, segélyek kiutalása, ingyenes jogsegélyszolgálat, segítség a beiskolázásoknál, kamatmentes kölcsön lakásvásárlásra. Mindezt a tagdíjakból tudjuk biztosítani. Ezeket azonban más munkahelyeken is megkapják a dolgozók. Fontosabb az, hogy új dolgozóinkat meg tudjuk győzni — ha még nem tagok —, hogy érdemes belépniük a szervezetbe. Ezért már az adatfelvételkor figyeljük: kit kell „megtérítenünk”. Természetesen van a dolognak érzelmi oldala is. A vasutas-szakszervezet még a múlt század közepén alakult, szinte egy idős a magyarországi vasútforga- lom megindulásával. Jó hírnévnek örvendünk, nincs szükség sok beszédre: az emberek tudják, miért érdemes belépni. De majd hallgassa meg őket is. — Említette a tagdíjakat. Ügy tudjuk, hogy ezen a téren változás történt. .. — 1987. január elsejétől új tagdíjfizetési rendszert vezettünk be. Az új havi tagdíj valamennyi dolgozónál a havi összkereset egy százaléka. Az elképzelésnek több előnye is van: egyszerűsödött a tagdíj kiszámítása, csökkent, az adminisztrációs munka, nincs szükség bélyegragasztásra, mert a tagkönyvben egyszerűen csak lebélyegzik a tagdíjfizetés tényét. A tagság is egyetértett a változtatással, bár hallatszottak olyan hangok is, hogy miért nem a nettó keresetből vonják le a tagdíjat. A magyarázat egyszerű. Köztudott tény, hogy a vasút az alapmunkaidőben végzett munkát nem tudja jól megfizetni, illetve dolgozóink a munkaerőhiány miatt kénytelenek túlórázni. Ha csak a nettó keresetből vonnánk le a tagdíjakat, nagyon kevés lenne a bevétel, nem tudnánk biztosítani az előbb felsorolt kedvezményeket. Igaz, hogy dolgozóink átlagkeresete havonta 8-9 ezer forint, de ők nem 160-180 munkaórát dolgoznak le, hanem a túlórákkal együtt 230-240-et. — Talán a legnagyobb baj az, hogy nincs elég munkás a vasútnál — folytatja Katona Istvánná, a körzeti üzemfőnökség főbizalmi-helyettese. — Ettől függetlenül a munka minősége nem romolhat. Túlórázni kell, ünnepnapokon is dolgozni kell, ezt a fiatalok egyre kevésbé vállalják. Amikor elmondjuk, mire számíthatnak a vasútnál, legtöbbjük már akkor eláll a munka- vállalási szándékától. Jellemző a nagy terhelésre, hogy akadt olyan dolgozónk, aki tavalyi szabadságát az idén vette ki. Mostanában leginkább az adóreform részletei foglalkoztatják az embereket. A fogadtatás vegyes. Igaz, még nem született olyan rendelkezés, amely mindenkinek egyértelműen tetszett volna. Ilyenkor jönnek a kérdések: hol a szakszervezet? Nos, mindenhatóak azért mi sem vagyunk. Azt kiharcoltuk, hogy a személyi jövedelemadó januártól októberig terjedő összegét a MÁV kifizesse a dolgozók helyett. De van, aki decemberben kap béremelést. Biztos, hogy elégedetlen lesz a szakszervezettel. Az emberek saját bőrükön érzik az ország gazdasági helyzetének romlását, tervezgetnek és gondolkoznak. Most már nem úgy teszik fel a kérdést: megtegyem-e?, hanem: meg- éri-e nekem, hogy megtegyem? Óriási a felvásárlási láz, mindenki most akar megvenni mindent egyszerre és azonnal. És amikor a pénztáraknál kiderül, hogy az áru többe kerül, mint ami rá van írva, nekünk szegezik a kérdést ismét: mit tettetek az effajta áremelések ellen? Ilyenkor nagyon nehéz jót válaszolni. A munkáselbocsátás réme a MÁV-ot nem fenyegeti, és — évek óta először — tavaly 750 millió forint nyereségrészesedést fizethetett dolgozóinak. Segélyezési keretünk 50 ezer forint, aki segélyt kért vagy beutalót, kapott minden további nélkül, de nem mondhatjuk az embereknek, hogy mit tettünk értük eddig, ha ők eleve úgy kérdeznek: miért nem tettétek meg ezt vagy azt? Szerencsére a nagy többség józan, belátó és reális, nem kíván lehetetlent. Mégis, most mindenki vár, és nem tudja, mit hoz a jövő, ezért tart tőle. * * * — Mit jelent önöknek a szakszervezet? — kérdeztük az állomásfőnökség dolgozóit. Szirbucz István tolatásrendező: — Biztonságot és segítőkészséget. Gondjainkkal bármikor megkereshetjük a bi- zalmikat, s biztos, hogy valamilyen módon megoldják azokat. Csak hát az adó . . . Tudjuk, hogy szükség volt rá, de most már előbb számolunk, aztán cselekszünk ... Felföldi József kocsirendező: — Volt olyan dolgozónk* aki sokáig nem akart szakszervezeti tag lenni. Hiába győzködtük, hogy rosszabbul jár minden téren, csak nem akart belépni. Nekem is volt vitám egy részlet- kérdésben a vezetéssel. Előkerült a kollektív szerződés, amelyből feketén-fehéren kiderült: nincs igazam. A számomra hátrányos döntést azonban már megszavazták, így kénytelen vagyok alkalmazkodni a többség akaratához. * * * Az állomásfőnökség szak- szervezetén belül negyven százalékra tehető a 30 éven aluli tagok száma. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa 1985-ben határozatot hozott az alapszervezeti ifjúsági tagozatok létrehozásáról. A fiatalokat leginkább foglalkoztató gondok nagyobbrészt megegyeznek azokkal, amelyek a tagság egészét érintik. Az ifjúsági tagozat tervei között szerepel az, hogy nagyobb önállóságot 'adjon az ifjúsági programok kialakításában, ösztönözze a fiatalokat, hogy aktívabban vegyenek részt az alapszervezeti feladatok végrehajtásá- sában. Igyekszik megköny- nyíteni a lakáshoz jutást — lakásépítési kölcsönök odaítélésével. Döntési joga van a fiatalok számára biztosított üdülési lehetőségek elosztásában.' Anyagi kereteiken belül igyekeznek minden rászorulót segélyhez juttatni, ennek elsődleges feltétele: ne legyen az illetőnek fegyelmije. * * * A leírtakból talán kitűnt: a nagy hagyományokkal rendelkező vasutas-szakszervezet továbbra is lelki- ismeretesen igyekszik ellátni felelősségteljes munkáját. Szilasi Mihály A Jászberényi Aprítógépgyár gyártmányai egyre keresettebbek a külföldi piacokon. Az itt készülő berendezéseket, pótalkatrészeket — amelyekből az idén mintegy 760 millió forint értékben gyártanak — elsősorban az építő-, az élelmiszer-, a vegyiparban és a bányászatban alkalmazzák. A termékeik nagy részét Franciaországba, az NSZK-ba, az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítják (MTl-fotó: Szabó Sándor - KS)
