Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

1987. november 27., péntek o MHSZ-titkároh tanácskozása Ülésezett a KIOSZ megyei választmánya A Kisiparosok Országos Szervezetének Békés me­gyei választmánya tegnap, november 26-án tartotta ülését Békéscsabán, a Ki- osz-székházban. Elfogadta a testület Gelegonya József, megyei titkárhelyettes elő­terjesztésében a választ­mány ügyrendjét, majd Fischer Pál, a Kisiparosok Országos Szervezetének el­nökhelyettese tartott elő­adást az új jogszabályok gazdaságpolitikai összefüg­géseiről. Gazdasági helyzetünk ál­talános elemzése után a kis- és középüzemekről beszélt, amelyek hiányoznak a ma­gyar gazdaságból. Itt ugyan­is sokkal gazdaságosabb a termelés, mint egyes nagy­üzemekben. Vonatkozik ez a kisszövetkezetekre, a gmk- ra, a szakcsoportokra, a kis­iparosokra. Jövőre korsze­rűsítik a kisipari törvényt, amelynek értelmében a kis­iparosok az eddigi 6 he­lyett 30 embert foglalkoztat­hatnak. Mindez nagy fel­adatokat ró a vállalkozókra, hiszen a szakmai képesítés előírásait felül kell vizsgál­ni. Az általános forgalmi adó bevezetése befolyásolja a fogyasztást, mondotta, és növeli az adminisztrációt. Erre is fel kell készülni. Az országos szervezet nem ad felmentést a pénztár- könyv vezetése alól, viszont számítógépes rendszerrel se­gíti a kisiparosok jövőbeni munkáját. Elgondolkoztató, hogy 1963 végén 66 ezer kisiparos dolgozott az or­szágban, míg 1986-ban 147 ezer. Ha a fuvarozókat nem számítjuk, akkor a főfoglal­kozású kisiparosok száma mindössze 61 ezer 300. Pe­dig 1980 óta ösztönző ren­delkezések születtek, de ezek a határozatok nem mindig töltötték be a fel­adatukat. Kiderült, hogy a társadalom képtelen elvisel­ni a kimagaslóan jó telje­sítményeket, amely vissza­húzó erőnek bizonyult. Je­lenleg bizonytalanság ural­kodik a kisiparosok köré­ben. Várakoznak, a szabá­lyozók ismerete nélkül nem mernek lépni. Arra számí­tanak, hogy visszaesnek a személyi szolgáltatások, mi­közben ezek árai jócskán emelkednek. Előtérbe ke­rülnek a javítások és nagy igény lesz az árutermelésre. Ez viszont nem valósítható meg a termelés korszerűsí­tése nélkül. Néhány bank hajlandó ezt finanszírozni. Ezután Bordiné Szilágyi Ilona, a Kiosz megyei tit­kára. a továbbképzés jelen­tőségéről és lehetőségeiről szólt, majd kitüntetéseket adott át a gazdasági és a mozgalmi munkában élen­járó kisiparosoknak. S. S. Az MHSZ megyei vezető­sége titkári-szakágvezetői értekezletet tartott tegnap délelőtt Csabacsüdön. A ven­déglátók nevében Frankó Já­nos tanácselnök köszöntötte résztvevőket, majd a három társközség (Csabacsüd, Kar­dos és örménykút) történe­téről, valamint jelenlegi gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális életéről tájékoztatta őket. Ezután Frontó András al­ezredes, az MHSZ megyei titkára ismertette az idei munka eredményeit és a jö­vő év feladatait. Az előbbi­vel kapcsolatban szólt a no­vember 2-i és 3-i technikai szemle tapasztalatairól. ame­lyeket a Békés megyei MHSZ-bázisokon szereztek. A bizottság értékelése alap­ján Orosházán, Mezőkovács- házán és Szeghalmon volt a legtisztább és legesztétiku- sabb a környezet. A gépjár­művek műszaki állapotát és más szempontokat figyelem­be véve Nacsa József és Sa­lamon András békéscsabai; Rábai Bálint vésztői, Garai Sándor gyomaendrődi, Simon István gyulai. Kerekes Gá­bor mezőkovácsházi, vala­mint Petrovszki István oros­házi oktató munkája volt eredményes. Az MHSZ megyei titkára egyebek között a jövő évi célokra vonatkozóan a tö­megbefolyás erősítését, a képzés színvonalának eme­lését és a munkaidőalap vé­delmének szükségességét hangsúlyozta. Bejelentette, hogy az MHSZ megalakulá­sának 40. évfordulójával kapcsolatos megyei feladat­terv már elkészült. Például a „Tiszta, kulturált bázisain­kért” felhívás részét képezi a szocialista versenymozga­lomnak, amelyben lehetőség nyílik az Élenjáró és Kiváló cím elnyerésére. A honvé­delmi nevelést, a fiatalok felkészítését jelentősen elő­segíti az „Egy iskola — egy klub” patronálással megva­lósuló együttműködés. A gazdálkodásban a saját erőforrásokra (bevételekre) kell törekedni a jövőben. Lényeges változásnak tekint­hető a video- és a számító- gépes rendszer bevezetése. A szövetség ezentúl is fontos feladatának tartja a hivatá­sos tiszti és tiszthelyettesi tanintézetekbe való beisko­lázás segítését az utánpótlás érdekében. Az MHSZ-klubok mellett jó partnernek bizo­nyult a békéscsabai 611. sz. szakmunkásképző intézet. A különböző témák meg­vitatását követően légfegy­veres lövészet és több egyéb program szerepelt a délutá­ni foglalkozáson. __v_n J ubileum előtti ISV-mérleg Újkígyóson Számítástechnika az iskolában A megyei könyvtár adott otthont a II. Békés megyei számítástechnikai nap prog­ramjainak, melyet a Neu­mann János Számítógép- tudományi Társaság Békés megyei csoportja szervezett. A napokban lezajlott ren­dezvény célja kettős volt: egyrészt képet adni a me­gye iskoláiban folyó számí­tástechnikai tevékenységről, másrészt újabb lehetőséget biztosítani az ezzel foglalko­zó pedagógusok és más szakemberek közvetlen ta­pasztalatcseréjére. A kiállításon és bemuta­tón 5 általános iskola, 3 középiskola, a tanítóképző főiskola, a megyei pedagó­giai intézet és a Tudo­mányszervezési és Informa­tikai Intézet mutatta be programjait, eszközeit. Bár a kiállítók közül hiányzott néhány jó hírű iskola, a bemutatott programok még­is hű képet adtak arról, hogy hol tart ma a megye iskoláiban a számítástech­nika alkalmazása. A délelőtt megtartott fó­rum kezdetén dr. Szabó Mi­hály, az NJSZT Békés me­gyei csoportjának elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd Zátonyi Sándor, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet csoportvezetője adott rövid tájékoztatást a megyei helyzetről. Mint elmondta, a megye valamennyi isko­lájában már legalább 2 szá­mítógép van, a gépek szá­ma összesen 966. A fórumon feltett kérdé­sekre dr. Szabó Mihály, Zá­tonyi Sándor és Pénzes Sán­dor, a SZÜV Békéscsabai Számítóközpontjának igaz­gatója és Paris György, a Tudományszervezési és In­formatikai Intézet igazgató­ja válaszolt. (A Tudomány- szervezési és Informatikai Intézet szervezi az iskola­számítógépek kiválasztását, beszerzését és programok­kal történő ellátását.) A több mint kétórás beszélge­tés során mód nyílt a prob­lémák kölcsönös megvitatá­sára és a TII terveinek, el­képzelésének megismerésére is. — IS — Jövő tavasszal lesz éppen 20 éve, hogy megalakult az ISV, az Iparszerű Húster­melést Szervező Közös Vál­lalat. A neves jubileumot megelőzve ez év őszén az ország különböző részén ve­lük együttműködő termelő- egységeket meglátogatták, összegezték a közös munka tapasztalatait. Az üzemi tapasztalatok­ból megyei, majd területi megbeszéléseket tartanak, amit országos értékelés kö­vet. Tegnap az Üjkígyósi Aranykalász Tsz-ben az ISV Békés megyei alközpontjá­nak munkáját, tevékenysé­gét értékelték elismert nem­zetközi szaktekintélyek je­lenlétében. A tanácskozáson részt vett Jürgen Mager, az NSZK-beli SALVANA cég vezető munkatársa, aki nagyra értékelte az ISV, a SALVANA és a Debreceni Biogál cégek közös erőfeszí­tését a magyar hústermelés minőségi növelésében. Ma­ger úr alkalmasnak ítéli az együttműködést arra, hogy egy harmadik ország piacán elért eredményeivel fellép­jen, így is növelje az együtt­működés rangját. Érdemes áttekinteni, mire alapozza magas rangú kül­földi vendégünk az ISV nemzetközi megméretését. Arra, hogy a magyar part­nergazdaságokban a közös vállalat szaktanácsaival to­vább javult- a sertéshúster­melés jövedelmezősége. Új­kígyósról — csak a nagy­üzemből — 26 ezer hízott sertést értékesítettek az el­telt 12 hónapban, s egy ki­ló élősúly előállítására még 3 kiló abrakot sem hasz­náltak. A tenyésztés minő­ségét jelzi, hogy kocánként 1800 kiló szaporulati élő­súlyt értékesítettek. Az ága­zat 41,5 millió forint nyere­séggel dolgozott. Erdei István elnökhelyet­tes véleménye szerint az ISV szakemberei jól benne voltak ezekben az eredmé­nyekben. Horváth Ernő, az ISV igazgatóhelyettese a szervezet működése kapcsán elmondotta, hogy kétmillió sertés meghizlalásában se­gédkeztek, technológiával, komplex premixeikkel és ta­karmányozási szaktanácsa­ikkal. Békés megyében 15 partnergazdasággal dolgoz­tak együtt és 350 ezer hí­zott sertés felnevelését se­gítették. D. K. Tegnap a Békéscsabai Meteorológiai Állomásról felhívott minket Unyatinszki Zoltán, hogy Körösladány határában a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet földjén egyelőre azonosíthatatlan kőzetet találtak. A körösladányi- ak elképzelhetőnek tartják, hogy ez az ismeretlen eredetű kőzet akár felülről is jöhetett. Nosza, irány Körösladány! Mi tagadás, az úton már ta­lálgattuk Unyatinszki Zoltánnal, hogy vajon mi lehet az a valami, konkurense lesz-e — hazánkban másodikként — a kábái kőnek? A téeszben Egeresi László ágazatvezető várt minket, s mutatta, hogy mit leltek az előző napon, amikor azért indultak határszemlére, hogy megtekintsék, milyen fejlettségi állapotban van az októberben vetett búza. (Mel­lesleg: biztatóan kicsírázott.) Fekete, lyukacsos, könnyű kőzetet nyújtott át az ágazatvezető, s a meteorológiai állo­más munkatársa — aki már nyolc éve foglalkozik csillagá­szattal, és ment már ki „álmeteorit-riasztásra” — elmé- lyülten nézte, tapogatta, simogatta, kaparta a féltenyérnyi furcsaságot. — Veszett könnyű — állapította meg elsőre —, az is el­képzelhető, hogy valami égett műanyag tárgyból maradt vissza. Elővette gyufáját, s próbálta a gyufa lángjánál meggyúj­tani a kőzetet. De azon a legcsekélyebb elváltozás sem mu­tatkozott. — Az már biztos, hogy nem műanyag, hiszen a gyufa lángja 600 fokos, és az a műanyagnak bőven elég — mondta Unyatinszki Zoltán. — Az is biztos, hogy az utolsó munkák után került a földre — tette hozzá Egeresi László. — A traktor és a gyű­rűshenger nyomában is találtunk belőle, és nem tört széj­jel, pedig törékeny, vagyis ha ráment volna valamilyen gép. az szét is morzsolta volna. A helyszínen nem találtunk olyan nyomot, ami arra utalna, hogy valaki gépjárművel vagy sze­kérrel hordta volna a helyszínre. De menjünk ki, nézzük meg együtt! A tsz központjától 10 kilométerre, a házaktól, tanyáktól meglehetősen távol van az említett hely. Ellipszis alakú te­rületen, körülbelül 2-300 négyzetméteren szóródott szét a fekete anyag. A legkisebb borsónyi, a legnagyobb tenyérnyi méretű. Ahogy a földet alaposabban megvizsgáltuk, égett rögöket, s olyan kukoricatorzsákat találtunk, amelyeknek csak felső része volt megpörkölve, s ez újból arra enged kö­vetkeztetni, mintha ez a fekete anyag felülről jött volna égőn, izzón. — Esetleg nem salakot találtunk? — kérdeztem Unya­tinszki Zoltántól. — Nem, semmiképp, hiszen a salak minden oldalról ki­ég, ez a kőzet viszont néhol üvegesen megfolyt, s egészen zöldes színűre égett — válaszolt Unyatinszki Zoltán, majd a földet kapargatva megállapította, hogy a fekete anyag alatt itt-ott kormos a talaj. Tegnap eddig jutottunk. Hogy az anyag kémiai vizsgálata milyen eredményt hoz, arra még visszatérünk, hiszen sze­retnénk mihamarébb megtudni, hogy ez a körösladányi le­let miféle, kik „szülei”, s merre van hazája? (ungár) Fotó: Fazekas Ferenc Fiizesgyarmat 11 tsz fiataljai készülnek az ifjúsági parlamentre A Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tevékenysége meghatározza, nemcsak a gazdasági egység, hanem az egész település je­lenét és jövőjét. A szövetke­zetben csaknem 400 harminc éven aluli dolgozik, közülük százharminchatan tagjai a KISZ-nek. A fiatalok, KISZ- tagok napjainkban az ifjú­sági parlamentre készülnek, hogy megvitassák a jelentés a kilátásokat. Szőke Zsigmond, a tsz KISZ-bizottságának titkára a következőket mondja erről: — „Tsz-ünkben először ága­zati parlamenteket tartunk, szám szerint négyet, decem­ber első felében, majd az itt megválasztott küldöttek — mintegy hetvenep — össze­vont szövetkezeti ifjúsági parlamenten vetik föl az if­júságot leginkább érintő kér­déseket. Az 1984-es ifjúsági parlamenten elfogadott in­tézkedési tervben három kérdés kiemelt hangsúlyt ka­pott: a pályaválasztás segí­tése, támogatása; a lakásépí­tési támogatások szélesítése: illetve az ifjúságpolitikai cé­lú pénzeszközök bővítése, ha­tékonyabb felhasználása. Át­tekintettük, hogy a tervezet­ből mi valósul meg. Akkor javasoltuk: a lakás- építési alapot — évente 350 ezer forintot használhatunk fel — úgy osszuk fel, hogy minden jelentkező kapjon pénzt. (Egy ember maximum 50 ezer forintot.) Az idén például tízen kértek támoga­tást, ők 35-35 ezer forintot kaptak. Kértük, hogy az építkezést fuvartámogatással is segítse a tsz. A szövetke­zet vezetősége csak annyit ígérhetett, hogy lehetőség szerint támogatják kérésün­ket. Sajnos ennek admi­nisztratív akadályai voltak, de január elsejétől a jogsza­bályok lehetővé teszik a fu- vartámögatást. A feltételek kidolgozását már most meg­kezdték gazdaságunkban. A pályakezdők támogatá­sáról is megállapíthatjuk, hogy felvetésünk visszhang­ra talált. A szövetkezetünk több ösztöndíjat kötött szak­munkásképzősökkel, szakkö- zéoiskolásokkal, és a külön­böző felsőfokú oktatási in­tézményben tanulókkal. Megítélésünk szerint ez meg­érződik a szakember-után­pótlásban. és biztosabb el­helyezkedésben is. Az ösz­töndíjak 300 forinttól 1200 forintig terjednek. Ezenkí­vül a Vörös Csillag közre­működésével Füzesgyarma­ton két éve elindult a szak­munkások szakközépiskolája (az Orosházi Mezőgazdasági Szakközépiskola kihelyezett tagozataként), ahol a tanu­lók többsége szövetkezetünk dolgozója.” A harmadik terület az if­júsági pénzeszközök felhasz­nálása volt. A szövetkezet megemelte a korábbi össze­get, így a KISZ-bizottság évente 135 ezer forintot kap. Harmincezer forint a KISZ­bizottság támogatása. 50 ezer az ifjúsági házé, amely a KISZ-esek irányítása alatt működik, turisztikai célokra 50 ezer forintot, a különbö­ző vetélkedők, versenyek szervezésére díjazására pe­dig 5 ezer forintot kapnak. Ráadásul bizonyos tételeket 1974 óta más alapból fizet a tsz. Például: az iskolák tá­mogatását azóta szociálpoli­tikai alapból finanszírozzák. A három évvel ezelőtt el­fogadott intézkedési tervből a legfontosabb dolgok meg­valósultak, a szövetkezet fia­taljai már csak ezért is ko­molyan készülnek az ifjúsá­gi parlamentre. A KISZ-bi- zottság támogatásával meg­alakult egy előkészítést se­gítő ifjúsági bizottság, mely­nek elsődleges feladata, hogy felkészítse a résztvevőket a demokratikus fórumra. Sze­retnénk, ha mindenki pon­tosan ismerné az ifjúsági parlament feladatait, funk­cióit, jogosítványait. Tétele­sen elemzik, hogy mi nem valósult meg és miért a ko­rábbi intézkedési tervből, és tudatosítani szeretnék: min­denki bátran mondhat véle­ményt. Ez utóbbi kijelentés talán túlságosan fellengzősnek tűn­het, hiszen a kritikát — még ha az valóban jogos is — nem minden vezető viseli el, nem minden esetben tekin­tik a jobbító szándék meg­nyilvánulásának. A KISZ- titkár a saját körülményeik­ről határozottan jelenti ki az alábbiakat: — ..Meggyőződésem, hogy nálunk valóban elmondhat­juk gondjainkat, bátran kri­tizálhatunk, és elöállhatunk ésszerűsítő javaslatainkkal. Erre garancia a szövetkeze­tünk első számú vezetőinek a hozzáállása. Külön hang­súlyozták, hogy <a munkát se­gítő kritikát elvárják, még akkor is, ha az személy sze­rint egyes vezetőket érint. Három évvel- ezelőtt a par­lamenten a fiatalok bátran véleményt nyilvánítottak. Például: a bérezéssel, a nor­marendszerrel kapcsolatban. Felvetették bizonyos munka­helyeken a munkaerő rossz kihasználását, vagy a rossz munkakörülményeket az ál­lattenyésztésben stb. Nincs tudomásunk arról, hogy bár­kit is megtorlás ért volna felszólalásáért.” Az idei ifjúsági parlament sem ígérkezik simának, pro- tokoll-jellegűnek. A KISZ- bizottság előzetes felmérése szerint a fiatalok rákérdez­nek a bérezéssel kapcsolatos kérdésekre, a fizetésekre, a munkakörülményekre, a kü­lönböző pótlékokra, a szabad idő eltöltésének körülmé­nyeire stb. De jó néhányan arra is választ szeretnének kapni, hogy Füzesgyarmat fejlődése biztosít-e hosszú távon perspektívát a ma itt' élő fiataloknak, a családala­pítás előtt álló fiúknak, lá­nyoknak? Lovász Sándor Finn nyelvtanfolyam Orosházán Az orosházi Petőfi Műve­lődési Központ és a finnor­szági Kuusankoski város művelődési háza között az utóbbi években igen szoros kapcsolat alakult ki. A két intézmény csoportjai kiállí­tásokkal, műsorokkal mutat­koztak be egymásnál, s ezek során nagyon sok baráti kapcsolat szövődött. A sike­resebb kommunikáció érde­kében Kuusankoskiban ma­gyar nyelvtanfolyam indult, Orosházán pedig finn nyelv- tanfolyam kezdődött a hé­ten. A tanfolyam vezetője Ir­meli Kniivila, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Finnugor Tanszékének finn lektora. Ö az egyik szerzője a Tanuljunk nyel­veket sorozatban 1985-ben megjelent Finn nyelvkönyv­nek is. A díjtalan tanfolyam résztvevői, zömében a helyi Finn—Magyar Baráti Kör. vagy azon csoportok (Alföl­di Néptáncegyüttes stb.) tag­jai, akik az előző években Finnországban jártak. A jól sikerült első — bemutatko­zó — foglalkozáson 35-en vettek részt. Tóth Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom