Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
1987. november 2. hétfő o Halónak napján November legelején a halottakra emlékeznek szerte a világban. Ilyenkor — ha máskor nem — felkerekednek az emberek, s rendbete- szik elhunyt szeretteik sírjait, virágot helyeznek azokra. Gyertyát gyújtanak, mécsest égetnek, s a pislákoló, lebegő kis lángok fényénél emlékeznek. Rokonokra, barátokra, s másokra is. Mindenkinek vannak — a ma született csecsemőnek is — halottjai. Az élet megkerülhetetlen törvényei közé tartozik mindez. Halál nélkül élet sincs, s nekünk, élőknek, kötelességünk elhunytjaink emlékét ápolni, emlékezni rájuk. Ha megfeledkezünk róluk, magunkról mondunk ítéletet. Mert bárhol tartunk is most, elődeink munkáját nem feledhetjük. Nem feledhetjük közvetlen halottainkon túl az ország jobb sorsa érdekében életüket feláldozókat, azokat, akiknek földi maradványai többnyire jeltelen sírban nyugszanak, azokat, akik egy nagy, egy országnyi közösség érdekében áldozták fel életüket. Vajon kellőképpen ápoljuk-e elődeink emlékét, azokét, akiknek életüket köszönhetjük, azokét, akiknek minden szónál szen- tebb volt a szó: haza? * * * Szombaton és vasárnap megyeszerte rendeztek megemlékezéseket a halottak napján. Képünk a békéscsabai Vasúti temetőben készült, ahol a Jókai Színház művészei, Monori Balázs, Csizmadia Éva és Józsa Mihály megyénkben élő költők, írók műveiből összeállított, az alkalomhoz illő műsort adtak elő. P. F. Mi lesz Gyulán a népkerti volt könyvtárépülettel? November 4-én nyílik meg faz új városi könyvtár Gyulán, a Városház utcában. A helybelieket már régen foglalkoztatja, hogy mi lesz a korábbi, megüresedő épületből? Erről kérdeztük, dr. Marsi Gyulánét, a művelődési osztály vezetőjét. — Több elképzelés is felvetődött: a legjobban azt szerettük volna, ha képző- művészeti kiállítóterem lehetne itt, ahol még műhelymunkára is volna mód. A nehezedő gazdasági helyzetben azonban meg kellett fontolnunk, hogy miből teremtjük elő az óriási felújítási összeget. Végül úgy döntöttünk, hogy eladjuk az MHSZ-nek a Béke sugárút végén fekvő ifjúsági és úttörőház épületét. A modellezők már régen ott dolgoznak, de többi klubjuk és gépjárművezetői iskolájuk számára is új helyet kerestek. Megegyeztünk, így az ifjúsági- és úttörőház csoportjai átkerülnek részben a népkertbeli épületbe, részben a művelődési központba. — Mennyire lesz alkalmas e hely az új feladatok ellátására? — Már ebben a formában is tudjuk használni, például táncos rendezvényekre, de természetesen a jövő évben az épületet felújítjuk és alkalmassá tesszük új művelődési funkciókra. Az átalakítás költségeit fedezi az MHSZ-től kapott összeg, sőt még az új városi könyvtárnak is jut- belőle. Emellett könnyebb lesz az irányítás, a lakosság pedig a központban gazdagodik egy újabb művelődési lehetőséggel. (Szőke) Vonalban voltunk Eleken Egy héttel ezelőtt, október 26-árt délután az eleki tanácsházán vártuk olvasóinkat. S bár napokkal előtte a nagyközségben is hirdették a lehetőséget, a reméltnél is kevesebben jöttek el, illetve telefonáltak. • Talán az volt az oka, hogy az itt élőknek semmi __ gondjuk, problémájuk nincsen? A z első kérdező a helyi gyógyszertárból hívta fel a 32-es számot. Az Elekről induló helyközi buszok közlekedésével kapcsolatos volt kérdése. Többek között felvetette, hogy a Kétegyházá- ról 7.40-kor induló vonathoz nagyon rossz a buszcsatlakozás; 6.58-kor indul a busz, ezért az utasoknak rossz időben fagyoskodniuk kell a kétegyházi állomáson. Hét végén — megítélése szerint — kevesebb busz indul Elekről. Héjjas Béla, a Körös Volán személyszállítási és idegenforgalmi osztályának vezetője adott választ. Ezekben a napokban még tartanak az egyeztetések, de hamarosan — tehát a tavasz végi új menetrendi változásokat jócskán megelőzve — megváltozik a kérdéses Elek —Kétegyháza közötti buszjárat indulási ideje. Az érdekelt települések lakosságát időben értesíteni fogják az indulási-érkezési időpontokról. Ami a hét végi járatsűrűséget illeti, arról az osztályvezetőnek az a véleménye: kielégíti az igényeket. * * * Elekről utak építésére pályázatot nyújtottak be a Békés Megyei Tanácshoz. Ezek sorsáról érdeklődött Kovács Gergely tanácstag is, különös tekintettel a Vasút soron tervezett útburkolat megépítéséhez kért támogatásra. Mint elmondta, közel nyolcszázan élnek erre, hét utca nyílik a Vasút sorról. A nagyközségi tanács által biztosított anyagból társadalmi munkában építették meg a járdát; a közút építéséhez szükséges ún. útalap egy részét is már lerakták. A választ Szeberényi Andor, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetőhelyettese adta meg. A korábban meghirdetett pályázatra közel kétszáz kérést nyújtottak be a helyi tanácsok; az igény többszörösen meghaladja a lehetőségeket. Hogy a döntés minél objek- tívebb legyen, ezért a számítástechnika segítségét vették igénybe, ezekben a napokban még tart a pályázatok beprogramozása. A megyei tanács testületé elé az elosztásra kerülő végleges összeg jóváhagyásra decemberben kerül, a számítógép által végzett rangsorolás után a szétosztott támogatások összegéről pedig a januári végrehajtó bizottsági ülésen döntenek. Értelemszerűen minderről az érdekelt tanácsok időben értesítést kapnak. A helyi OTP-kirendeltsé- gek dolgozói több kérdést is feltettek, telefonon. Ebből az egyik szintén közlekedési. Az ún. Újtelepen a Rákóczi utca mikor kap szilárd burkolatot? — kérdezték. „Leestünk a korékpárról, annyira egyenetlen” — fogalmaztak. Szántó István tanácselnök ígéretet tett arra, hogy még ezen az őszön útgyaluzást végeznek itt. Szilárd burkolat majd csak akkor épülhet, ha a kiosztott közművesített telkeken mindenütt befejeződik a családi házak építése. * * * Ezekben a hetekben ha valami nagyon izgatja az embereket, hát az a személyi jövedelemadó. Többen is megkérdezték: a tanácsokhoz befolyt adó várható ösz- szege mennyi lesz, és azt majd mire fordíthatják? Egyelőre még nem született ezzel kapcsolatos jogszabály. Egy hét múlva szerkesztőségünkben éppen az új adózási formákról feltett olvasói kérdésekre szeretnénk választ adni szakértők segítségével a legközelebbi Vonalban vagyunk keretében. A vendégszakembereknek akkor majd ezt a kérdést is megismételjük, a válaszról az eleki kérdezőket is tájékoztatjuk. * * * Az OTP-fiók dolgozóinak egy másik kérdése az volt: mikor rendezik már az ún. polgári iskola udvarát? Napos időben száll a por, eső után pedig nagy a sár a nemrégiben felújított általános iskola udvarán. A választ szintén a nagyközségi tanács elnöke adta meg. Az iskolaudvart füvesítik, jövő tanévben már rendezett udvaron tölthetik el a tanulók az óraközi szüneteket, délutáni szabadidejüket. Nemesi László A kibontakozás jegyében Nyílt párbeszéd a megyeszékhelyen Nagy feladatok előtt áll az ország. A fejlődésnek a korábbinál nehezebb szakaszában vagyunk, sokasodnak a gazdasági gondok, a társadalmi feszültségek. A Központi Bizottság júliusi állásfoglalása és a kormányprogram feltételezi, hogy a párt tagjai, az egész társadalom megérti, és munkájával segíti, újfajta gondolkodással, cselekvéssel következetesen vállalja az elképzelések megvalósítását. Cselekvő példamutatást A pártszervezetekben jó- néhány hete folyik a stabilizációs és a kibontakozási programból adódó helyi, konkrét feladatok megfogalmazása. Elkészültek a megyei, a városi, a községi, valamint a vállalati, üzemi feladattervek, amelyek nagyobb része a gazdasági teendőkkel foglalkozik. Éppen a békéscsabai városi pártbizottság ülésén hangzott el: nem engedhető meg a tehetetlenség, a megszokott sémákhoz való ragaszkodás, a kényelem, a közömbösség, most már a cselekvésen a sor. Társadalmunknak erős, egységes, cselekvőképes pártra van szüksége. Tiszta, nyílt beszéd, hiszen a párt csak akkor képes a vezetésre, céljainkat csak akkor érjük el, ha a politikai egységet követi a tenniakarás egysége, ha a szavakat tettekké változtatjuk, ha a párttagság képviseli a politikát, kiáll mellette, legjobb képességei szerint, felelősen részt vesz a megvalósításában. Az említett fórumon is akadtak kétkedők, ami a gyakorlati megvalósítást illeti, egyesek nehezebben igazodnak el a bonyolultabb helyzetben, és valljuk be, az információ sem mindig a legjobb. Olyan ember viszont nem volt, aki önkényesen értelmezte volna a párt politikáját. a helyi tennivalókat. A Központi Bizottság állásfoglalása is kimondja: „Mindenekelőtt szilárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szükség ... A kommunisták felelősségteljes magatartással mutassanak példát.” Persze, ez nem azt jelenti, hogy a párttagok kritika nélkül fogadjanak el mindent, meggondolatlanul nyújtogassák a kezüket, mert rend és fegyelem nélkül ugyan hová jutunk. A cél éppen az, hogy őszintén mondjanak véleményt, vitatkozzanak; keressék a legjobb megoldásokat és jelezzék a visszásságokat. Szembenézni a nehézségekkel A városban és a hozzá tartozó településeken a programot megvitatták, kiegészítették. Nem a gondok eltüntetésére, megkerülésére, hanem tudatos kezelésére vállalkoztak. Ezzel a felfogással sikerült elérni, hogy a lakosság felelősen gondolkodó, meghatározó része elégedetten nyugtázta: végre bátran ési határozottan A napokban fejeződött be a Szarvasi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata az állat- tenyésztés helyzetéről a kisgazdaságokban. A vizsgálat eredményeit tegnap tárgyalta meg a bizottság Szarvason. Az ellenőrzés kiterjedt a Békésszentandrási Tessedik Tsz, a Csabacsüdi Lenin Tsz és a Szarvasi Dózsa Tsz által integrált területekre. A bizottság ezzel a feladattal megbízott tagjai a téeszek háztáji tevékenységének áttekintésén túl több mint harminc kistermelővel is elbeszélgettek, s ennek alapján a következő megállapíszembenézünk a nehézségekkel, és levonjuk a megfelelő következtetéseket. Az aggodalmak nem oszlottak el teljesen, de az emberek többsége bízik abbanj hogy jó úton haladunk. A nyílt párbeszédre jellemző: ma már kimondjuk, hogy a megyeszékhely gazdasága a nyolcvanas években alapvetően jól működött* a gyökeres szerkezetváltásra viszont nem volt nagy lehetőség, hiszen kevés az úgynevezett húzóágazatok részaránya. A folyamatot gátolják a szűkös anyagi források, ad elmaradott műszaki és technikai feltételek, a felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya. Ugyanakkor a vállalatoknál sokszor a meglévő lehetőségeket sem használják ki, amely fékezi az exportot, a rugalmasabb piaci munkát. A gazdaság fejlődési üteme nem éri el az 1985. februári városi pártértekezleten meghatározott színvonalat. A munkaerő összetétele is ellentmondásos, az érdekeltségi rendszer hiányosságai miatt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése egyenlőtlen, a lakásépítés nem tart lépést az igényekkel. Igaz, a város önmagához képest fejlődött, de a célokat nem sikerült teljesíteni. Vonatkozik ez a gazdaságra, a szolgáltatásokra, az infrastruktúra különböző területeire. Ez azért is fájó, mert tovább növeli a más megyeszékhelyektől való lemaradást, állandósítja a hátrányos helyzetet. A belenyugvás megbocsáthatatlan és óriási luxus. Ezért rövidebb távon a meglévő termelőkapacitások jobb kihasználását, műszaki fejlesztést, különösen a tőkés exportot bővítő és ahhoz igazodó termékszerkezet korszerűsítését kell szorgalmazni. Hosszabb távon viszont elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy milyen korszerűbb, értékesebb termékeket előállító ágazatokat lehet fejleszteni. Aligha csupán vágyak ezek, hiszen kézzelfogható alapja van az elektronikai iparnak, a forgácsolószerszám-, a mezőgazdasági gép-, valamint a csomagolóanyag-gyártásnak. Ezzel párhuzamosan a piaci feltételek javítása is szükséges, főleg a gépipar egyes területein. Nagy hangsúlyt kap a minőség megtartása, illetve javítása a könnyűiparban, az építő- és i építőanyag-iparban. A mezőgazdaságban továbbra is előtérben áll a gabona- és a húsprogram, a kertészeti termelés és a kisállattenyésztés fokozása. Az élelmiszeriparban a! kibontakozás egyik alapja a műszaki fejlesztés, mert csak így lehet versenyképes termékeket külföldön értékesíteni. tásokat tették. A Szarvasi Dózsa Tsz-ben a baromfi, a Csabacsüdi Lenin Tsz és a Békésszentandrási Tessedik Tsz vonzáskörzetébe tartozó kistermelőknél a sertés a meghatározó állatfaj. A vizsgált időszakban a vágóbaromfinál erőteljes növekedés, a vágósertésnél termelésvisszaesés tapasztalható. A vágómarha-termelés stagnál, de a felvásárolt tej mennyisége mindhárom té- eszben növekszik. A vágósertés termelésében 1986-ban bekövetkezett nagymértékű visszaesés 1987-ben ugyan mérséklődött, de még így Szó esett a pártbizottsági ülésen az életkörülmények javításáról is. De szigorúan a realitások figyelembe vételével. Ugyanis a VII. ötéves tervben Békéscsabán is kevesebb jut beruházásokra, szociálpolitikára, j Ezért elsőbbséget kel} kapnia az egészségügynek, az oktatási, a szociális és a kommunális ellátásnak. Mielőbb szükséges befejezni a sportcsarnokot, az autóbusz-pályaudvart, a mentőállomást, a gimnázium bővítését. Napirenden tartják az út- és szennyvízhálózat fejlesztését, a városi kórház második ütemének megvalósítását, az idősek garzonházának az építését, a szociális gondozói hálózat bővítését, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának a lehetőségét. A vezetők felelőssége A közérzetjavító tennivalókról az , Országgyűlésben is sokat beszéltek. Ez azonban nemcsak országos feladat, erre mindenütt van lehetőség. A megyeszékhelyen is! Ebben nagy szerepe van a vállalati, a lakossági, a társadalmi összefogásnak. Jobban figyelembe kell venni az emberek öntevékenységét, a feladatokat mindenképpen rangsorolni kell. Fontos az is, hogy a lakosság és a város vezető testületéi között folyamatos és őszinte legyen a párbeszéd, erősödjön a kölcsönös bizalom. Ehhez összehangoltabb, önállóbb és felelősségteljesebb munkára van szükség minden területen. Egyszóval: nyitottabb várospolitikát kell megvalósítani! Ebben a folyamatban elengedhetetlen a pártfegyelem szigorítása, a közéleti tisztaság, a vezetőkkel szemben támasztott követelmény. Nem valók ugyanis vezetői tisztségekbe olyan emberek, ak' érzéketlenek, nem a köz érdekeivel törődnek' vagy nem ismerik az állampolgárok sorsát, életét. Azok érdemelnek tiszteletet és elismerést, akik nem személyes ügyeikkel, dolgaikkal vannak elfoglalva, hanem az emberekével. A mulasztás, a hanyagság, a felelőtlenség, a károkozás, a morál megsértése, a fegyelmezetlenség nem maradhat következmények nélkül. E folyamat szerves része a párton belüli fegyelem megszilárdításának, azoknak a védelme, akik a program megvalósításáért becsületesen, odaadóan dolgoznak. Ez ma a párthoz való tartozás mércéje! Az ebből táplálkozó bizonyossággal kell tenni a dolgunkat, ha nem akarjuk, hogy kívül maradjunk a fejlődés sodrán. Nem csupán a gazdaságunkat teszik próbára a változó feltételek. A szemléletünket, politikai magatartásunkat is hozzá kell igazítani a mai követelményekhez. Seres Sándor sem éri el az 1985-ös színvonalat. A megállapításokat Jem- csok János, a vizsgálat vezetője a következőkkel egészítette ki: — A, kisüzem; állattartást három fő tényező befolyásolja: a jövedelmezés, a takarmányok minősége ésbel- tartalmi értéke, valamint a tenyészanyag-ellátás. A táptakarmányok beltartalmi értékét illetően több kifogás merült fel. A termelők nyomatékosan tették szóvá, hogy gyakran változik a keveréktakarmány összetétele, s emiatt az állatok tartási (hizlalási) ideje meghosszabbodott, ami a jövedelmezőség romlásához vezet. — Marik — Állattenyésztés a kisgazdaságokban
