Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
NÉPÚJSÁG 1987. november 3., kedd fl háromezer lakosú Bucsa pénzintézete Szeghalom város párt- és tanácsi vezetői is ott voltak Bucsán a takarékszövetkezet új kirendeltségi üzletházának megnyitásán. A jelenlevőket Kanó Károly, a Szeghalom és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke köszöntötte. Bevezetőként méltatta azt az 1924. évi milánói kongresszust, mely minden év október 31-ét takarékos- sági világnappá minősítette. Ezután arra a harminc évvel ezelőtti kezdetre emlékezett, amikor hazánkban, majd itt, a mi megyénkben is megalakultak az első takarékszövetkezetek, köztük 1957-ben a körösladányi, a vésztői, a dévaványai is, melyek ma már a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet szerves részét képezik. Ezután a 13 települést átfogó szövetkezet dinamikus fejlődését említette. . így mindenekelőtt azt, hogy az utóbbi öt évben á Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet betétállománya csaknem kétszeresére, hitel- állománya háromszorosára, nyeresége pedig ötszörösére emelkedett. S miközben a szövetkezet taglétszáma közelíti a 23 ezret, a működési terület lakosainak 44 százaléka tagsági jogon vallja sajátjának e nagy takarékszövetkezetet. Az említett dinamikus fejlődést tanúsítja továbbá az is, hogy az idén három új üzletházat ad át rendeltetésének a szövetkezet és ezzel mind a 11 kirendeltség saját tulajdonú épületben szolgálhatja a települések tagságát, lakosságát. E kirendeltségek egyike a bucsai is, mely 1981 szeptemberében nyílt a helyi tanács által díjmentesen adott épületben. Az akkori döntés helyességét igazolja, hogy Bucsán már 1140 tagja van a takarékszövetkezetnek, akik sokoldalú pénzügyi szolgáltatását október 30-a óta új üzletházban intézhetik a kirendeltség dolgozói. így annak a 6,6 millió forintos betét- és a 10,5 millió forintos köl- csönállománynak a kezelését is, melyet e kirendeltségnél kezelnek. A régi autóbuszváró helyébe lépő új kirendeltségi üzletház — mely 1 millió 200 ezer forintos költséggel épült meg — egy év alatt készült el kifogástalan minőségben, mely köszönhető a Szövterv Békés Megyei Irodájának, továbbá a Szeghalmi Városi Tanács költségvetési ü2emének. Kép, szöveg: Balku9 Imre A régi ... és az új megnyi tása Hányszor még? Késő éjjel van, mindenki elpihent. Csak egy kisgyerek álmát adták el pár pohár italért. Neki nem jutott még igazi apai szeretet, gondoskodás. A szülők már több éve, hivatalosan is összetépték a babaruhát, de a bosz- szú olykor még bosszúért kiált. Ki tudja, hányszor még? Az esetek többségében a történet ugyanaz. Ajtótörés, dulakodás, veszekedés stb... A feldúlt, sértődött, kitaszított férjnek elégtétel, a többieknek szenvedés és talán örökre nyomot hagyó tüskék. Történetünk szenvedő főszereplője, az anya, már gyakori vendég a bíróságon. Kezdetben el-elérzékenyülve, sírdogálva, reszketve próbálta előadni a történteket. Most már nem így van. Gyakorlatiasabb bátorsággal várja a „mátyási igazságszolgáltatást”. A tárgyaláson azonban kérdést kérdés hátán kap, ki tudja még hányszor? Nem érti, miért baj az, hogy egy bejárati ajtót azért kellett kicserélni, mert az nem bírta az évek óta tartó éjszakai megpróbáltatásokat? Főleg azt nem érti, miért furcsa az, hogy attól az embertől várja a kár megtérítését, aki unalmas óráiban, szívét marcangoló, szeszgőzös vulkánként kitörő atyai szeretetével döngeti a már biztonsági zárral ellátott lakás ajtaját? Meditálhat azon is a rideg tárgyalóteremben, miért ez a legfontosabb a bírónak: ki adott felvilágosítást arról, hogy milyen módon hozhatja a törvény képviselőinek tudtára sérelmeit? Pedig mennyire megörült, hogy végre nem küldték más asztalához, amikor a hatóság segítségét, tanácsát kérte. Az anya lassan úgy érzi: ő a vádlott, nem a garázda férj, akinek szinte szárnyakat ad a további önigazság-szolgáltatásra a tárgyalás, és mellét döngetve, elégedett lehet. És szánalmas kinézetével, kocsmapultok mellett gyakorolt sopánkodásaival bárányként altatva másokat, hazugságokkal, másokat elmarasztalva, hibáiból erényt kovácsolva, megnyer másokat ügyének. Hiszen ő példás családapa újra, állítja fűnek-fának — éjjel-nappal dolgozik, így egy ajtó értéke neki csak egy görbe este ára. Mindezek mellett, az apai jogokat követelve, elfeledkezik a kötelességekről. A dicshimnuszok valóságát azonban eddig senki sem ellenőrizte. Az anya nem adja fel! Esténként a magnó pillanatátkapcsolóján a keze, úgy várja az éjszakát, hogy a majd következő fellépés mellé, bizonyítékul, közvetítsen egy — mások számára akár szórakoztatónak is mondható — műsort. És eközben bízik a bírói ítélkezés pártatlanságában, részletekig menő alapossággal, és az igazságos döntésben. Mi mást is tehetne?! — f. i. — Tartalékgyártmányok, belső érdekeltség A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban elkészítették a vállalat 1990-ig szóló programját. Megvalósításának első lépéseként szakítottak a tervezés bázisszemléletével, ami arra ösztönözte a vezetőket, hogy a következő év tervemeléséhez a termelés visz- szafogásával teremtsék meg jó előre a tartalékokat. Ehelyett rugalmas termékszerkezet-váltási politikát dolgoztak ki: a jelenleg gyártott, ma kapós termék mögött készen áll a tartalék, azok a cikkek, amelyeknek a gyártása szinte egyik óráról a másikra bevezethető. Ha például csökkenne a kereslet gáztűzhelyeik iránt, áttérnének a vállalatnál kifejlesztett, és minden hatósági és minőségellenőrzési fórumok által már jóváhagyott villanytűzhelyek készítésére; ezeket az egyszerű, olcsóbb kivitelűtől a keramitlapos változatig tudnák gyártani. A tűzhelygyári program az eredményesség nélkülözhetetlen feltételéül jelöli meg a kifogástalan minőséget. Az üzemben nincs se- lejtbüntetés, de csak kifogástalan termékekért jár munkabér. Nincs évről évre fenyegető, gyakran kapkodáshoz vezető normarendezés, sőt, a minőségi munka érdekében nem kevés normát alapos vizsgálat után „visszarendeztek”. Az új belső érdekeltségi módszerek után kutatva jutottak el az év elején az ország első autonóm brigádjainak megalakításához. November 7-ére készül az ország A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának megünneplésére készül az ország. A következő napokban a november 7-e tiszteletére zászlódíszbe öltözött városokban és falvakban, az üzemekben és intézményekben egyaránt méltó módon emlékeznek meg a hét évtizede történtekről, méltatva a győztes szocialista forradalmat követő időszak történelmi fejlődésének eredményeit. E rendezvények egyúttal alkalmat adnak arra is, hogy tovább mélyüljön a megbonthatatlan magyar— szovjet barátság, s mind többen megismerjék a két nép közös történelmi útjának tapasztalatait. Az ünnep előestéjén, pénteken az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az MSZBT Országos Elnöksége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága díszünnepséget rendez a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi rendezvényre veteránokat, fiatalokat, munkásokat, a közélet kiemelkedő személyiségeit, valamint a diplomáciai testület képviselőit hívták meg. Az ünnepi műsorban orosz-szovjet zeneszerzők kompozícióit szólaltatják meg a hazai művészeti élet kiválóságai. A programot a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti. Az ünnepen kegyeletes megemlékezéseket tartanak országszerte, koszorúkat helyeznek el a szovjet hősi emlékműveknél. Budapesten 10 órakor a Lenin-szobornál, a Felvonulási téren népünk nevében róják le kegyeletüket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. Az Országházban átadják azokat a kitüntetéseket, amelyeket az Elnöki Tanács a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából adományozott a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek tisztségviselőinek és aktivistáinak. Számos intézménynél ugyancsak kitüntetésekkel ismerik el a gazdaság, a tudomány, a kultúra területén kiemelkedően dolgozók tevékenységét. Borisz Sztukalin. a Szovjetunió magyarországi nagykövete november 7-én beszédet mond az ünnep alkalmából a rádióban és a televízióban. A beszédet a Kossuth adó 17' órakor, a televízió 1-es csatornája 19.15 órakor sugározza. Ezen a napon egyébként a rádióban és a televízióban is számos program eleveníti fél a nagy októbert, irodalmi, zenés és dokumentumműsorral emlékezve a sorsfordító eseményre. Az évfordulót kulturális rendezvények sora is köszönti. Hetven év a békéért címmel kiállítás nyílik a Vigadó Galériában. A dokumentációs és képzőművészeti tárlaton rövidebb- holsszabb ideig a Szovjetunióban élt magyar művészek — többek között Ék Sándor és Uitz Béla — alkotásait mutatják be. A Műcsarnokban az októberi szocialista forradalmat megelőző és követő évek képző- művészeti termését állítják ki. Ez az időszak az oroszszovjet képzőművészet egyik legizgalmasabb korszaka. A szovjet múzeumukból és magángyűjteményekből válogatott, Művészet és forradalom című tárlaton csaknem hétszáz, 1910 és 1932 között készült — köztük több. eddig be nem mutatott — alkotás sorakozik. Oruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem forgalma) januártól szeptember végéig 449,8 milliárd forintot tett ki, ez folyóáron 10,6 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában, s 3,9 százalékkal haladja meg a tervezettet. összehasonlító áron számolva 3,7 százalékkal több áru kelt el a kilenc hónap alatt, mint tavaly ilyenkor, a tervezett 0,1 százalékos növekedéssel szemben. Szeptemberben a kiskereskedelem 57,6 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, folyóáron 15,4 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Különösen a vegyes iparcikkek iránt élénkült a kereslet: a forgalom bővülése meghaladta a 21 százalékot az elmúlt év szeptemberéhez képest. A dinamikus forgalmat nem követte a kereskedelem megfelelő ütemű beszerzése. A szeptemberi élelmiszerkínálatról a jelentés megállapítja, hogy összességében kielégítő volt. Tőkehúsból és húskészítményekből, lisztből, cukorból, baromfiból, tojásból kellő mennyiség állt a vevők rendelkezésére. Változatlanul nem teljesen kielégítő az ellátás étolajból és margarinból, az utánpótlás több helyütt akadozó. A tej és tejtermékek meny- nyiségi kínálata elegendői, a vaj- és sajtfélék választéka azonban hiányos. Az őszi-teli ruházati cikkek folyamatosan érkeznek a boltokba. a gyártók azonban több termék — például szövetkabátok és lánykaruhák — szállításával elmaradtak. Bővült a választék férfiingekből. s kielégítő öltönyökből. zakókból is. Több helyütt nem kapható kellő választékban gyapjú- és selyemszövet. s továbbra sincs elegendő alsónemü. valamint csecsemőruházati cikk. Sajtgyárak a Szovjetunióba A Budapesti Élelmiszer- ipari Gépgyár és Szerelő Vállalat hazai és külföldi szervező vállalatok segítségével behatóan elemezte a vállalat termelési szerkezetét, szervezeti rendszerét, s e munka nyomán közösen dolgozzák ki az Élgép hosz- szú távra szóló szerkezet- átalakítási programját. A gazdálkodás vizsgálata során számos olyan gyengeséget tártak fel, amely eddig kedvezőtlenül befolyásolta a vállalati eredmény alakulását. A szervezési szakemberek szorgalmazzák, hogy az Élgép gyorsított ütemben korszerűsítette a gyártmányválasztékot, s ennek érdekében célszerűnek tartják több licenc és know how vásárlását. Hét termelőüzemében a következő években mintegy 400-500 millió forintos fejlesztésre készül a gyár, részben világbanki támogatással. Az már biztos, hogy továbbra is alapvetően tej- és sajtgyári berendezéseket, malomipari gépeket és takarmánykeverő üzemeket, valamint sütőipari technológiákat készítenek. Erőteljes fejlesztéssel növelni kívánják a gépsorok automatizáltságát, s így számottevően bővíthetik piacaikat is. Az Élgép elsősorban a Szovjetunióba exportál, tejipari és sajtgyári gépeket, így főként a szovjet megrendelők igényei alapján kezdték meg a mikroprocesszorral vezérelt teljesen automata gépek fejlesztését. Az első ilyen berendezések várhatóan már jövőre elkészülnek. Azzal számolnak, hogy e korszerű gépek a konvertibilis elszámolású piacokon is kelendőek lesznek. A sütőipari gépsorok legnagyobb vásárlói az NDK-beli és a lengyel, valamint a hazai vállalatok. Az Élgép most új típusú, termelékenyebb feldolgózó- vonalak fejlesztésén dolgozik, ezzel hosszú távra igyekszik biztosítani e termék jövedelmező gyártását és értékesítését. A Méhkeréki Viharsarok Szakszövetkezetben 2,2 millió forint értékben ezer férőhelyes juhhodály építését fejezték be Foto: Béla Ottó
