Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-03 / 259. szám

1987. november 3., kedd Csúcstalálkozó Csao Ce-jangot választották a KKP főtitkárának Hétfőn megtartotta első teljes ülését a Kínai Kom­munista Párt 13. kongresz- szusán megválasztott Köz­ponti Bizottság. Az ülésen Csao Ce-jagot választották meg a KKP KB főtitkárá­nak. Megválasztották a Politi­kai Bizottságot, amelynek 17 teljes jogú és egy póttagja van, valamint a PB állandó bizottságát, a legszűkebb vezető testületet. Ennek öt tagja: Csao Ce-jang, Li Peng, Ssiao Si. Hu Csi-li és Jao .Ji-lin. A Politikai Bizottság to­vábbi teljes jogú tagjai: Van Li. Tien Csi-jün, Csi- ang Cö-min. Li Tie-jing, Li Zsuj-huan. Li Hszi-ming, Jang Zsu-taj. Jang Sang- kun. Vu Hszüe-esien. Szung . Ping. Hu Jao-pang, Csin Csi-vej. A PB póttagja: Ting Kuan-ken. A titkárság teljes jogú * ■ tagjait és póttagját a PB állandó bizottsága nevez­te ki. A testület tel­jes jogú tagjai: Hu Csi-li, Csiao Si, Zsuj Hszing-ven, Jan Ming-íu. Póttag: Ven Csia-pao. A KKP KB katonai bi­zottságának elnöke: Teng Hsziao-ping. Csao Ce-jan­got kinevezték a bizottság első alelnökévé. Jang Sang- kunt pedig állandó alelnö­kévé. Központi Bizottságán kí­vül megtartotta első teljes ülését a vasárnap véget ért 13. kongresszuson választott Központi Tanácsadói Bi­zottság és a Központi Fe­gyelmi és Ellenőrző Bizott­ság is. Mindkét testület megválasztotta vezető szer­veit. A Központi, Tanácsadói Bizottság új elnöke Csen Jün. alelnökei: Po Ji-po és Szung Zsen-csiung. A Fehér Ház közlése sze­rint amerikai részről hala­déktalanul megkezdik a de­cember 7-én esedékes csúcs- találkozó előkészítését. Rea­gan elnök rendszeres megbe­széléseket folytat majd leg­főbb tanácsadóival, szakér­tőivel a napirenden szereplő kérdésekről, és megfelelő do­kumentumokat is készítenek számára a témákról. Amerikai politikai körök­ben egyelőre főként a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú nukleáris rakéták felszá­molásáról Washingtonban aláírandó szerződés kérdésé­ről esik a legtöbb szó. Va­sárnap több politikus, szená­tor foglalkozott ezzel a kü­lönböző televíziós műsorok­ban. Alan Cranston, a szená­tus demokrata pártcsoport­jának helyettes vezetője úgy vélekedett, hogy a szerződés ratifikálása valószínű, de várható, hogy „a leginkább konzervatív" 15-20 szenátor igyekszik majd nehézségeket támasztani, s az sem kizárt, hogy mások módosításokat akarnak majd beiktatni a szövegbe, különböző feltéte­lekhez akarják kötni a rati­fikálást. „Ha sikerülne azt meggátolniuk, szó sem lehet további leszerelési egyezmé­nyekről'’ — jelentette ki a szenátor. Robert Dole, a Köztársasági Párt szenátusi csoportjának vezetője ugyan­csak azt mondotta, hogy va­lószínűnek tartja a ratifiká­lást, de „csak alapos meg­fontolás után", így nem le­het gyors eljárásra számíta­ni. Dole elismerte: ahhoz, hogy a Szovjetunió kész le­gyen a megállapodásra a ha­dászati fegyverek számának jelentős csökkentéséről, szük­séges a mostani szerződés ra­tifikálása, de ennek ellenére „hosszadalmas eljárásra" számit. Hasonló volt a véle­ménye Richard Lugarnak, a külügyi bizottság egyik re­publikánus tagjának is. Frank Carlucci, Reagan el­nök nemzetbiztonsági ta­nácsadója egy televíziós mű­sorban kijelentette: a köze­pes hatótávolságú eszközök­ről szóló szerződés igen jó, és ha a szenátorok részletesen megismerik majd azt, való­színűleg túlnyomó többség­gel támogatják ratifikálását. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntötte Csao Ce-jangot, a Kínai Kommunis­ta Fárt Központi Bizottságának főtitkárává történt megvá­lasztása alkalmából. Görögország: Ókori lelőhelyek fosztogatása Halkisz kikötőjében, eb­ben az Athéntól északra levő városban a közelmúltban a rendőrség lefoglalt négy ha­lászbárkát, amelyekben 12 felbecsülhetetlen értékű am­fora volt elrejtve. A kikötői hatóságok véleménye szerint csempészekről van szó, akik halak helyett amforákra „vadásznak", és azokat utá­na kiszállítják az országból. A rendőrség akciójával meg­szakadt egy jövedelmező üz­leti láncolat. Az antik tárgyak ellopása es a velük történő kereske­dés Görögországban nagy mértékű problémává kere­kedett. A halkiszi eset nem egyedülálló. Ellenkezőleg. Számtalan hasonló példa akadt már. Az egyik múze­umból négy bronz- és már­ványszobrot tulajdonítottak el. ezenkívül aranyedénye­ket. Aphrodité szobrát . . . Bizonyos értesülések szerint a tárgyak nagy része egv New York-i múzeumban kö­tött ki. Valamelyik Halkisz környéki faluból egy antik sír tűnt el szőrén-szálán, a lávrioni múzeumból nagy számú műkincs vándorolt a tolvajok raktáraiba. Hogy mennyi, azt nem is tudják, mert nem vezettek róluk pontos kimutatást. A jól működő hálózat biz­tos csatornákon juttatja ki külföldre a portékákat. Je­lentős üzletemberek és szen­vedélyes gyűjtők vásárolnak a görög csempészektől, és szabályos rendeléseket ad­nak le előre. Egy példa: az ügyfél kijelenti, hogy ilyen és ilyen amforára van szük­sége, vagy Aphrodité bronz­szobráért ennyit és ennyit fizet. Az is megtörténik, hogy közük: egy meghatáro­zott korból való freskókat vagy ikonokat bármilyen mennyiségben készek meg­vásárolni. Az ügyfelek már az árakat is tudják előre. Ezek termé­szetesen horribilis összegek, mivel Nyugaton az utóbbi időben valóságos járvány uralkodik: mindenki antik tárgyakat akar birtokolni. A műkincscsempészéseket gyakran a turizmus leple alatt hajtják végre. A kül­földiek jachtokkal érkeznek, és különleges felszereléssel, amelyeknek segítségével az­után a víz alól amforákat hoznak fel. majd kicsempé­szik az országból. Az ókori lelőhelyek foszto­gatói Görögországban már a régészek előtt megjelentek. Az első és egyben a legna­gyobb méretű „legális tol- vajlás" a XVIII. század kez­detén történt, amikor' Lord Elgin angol diplomata felbe­csülhetetlen értékű már­ványszobrokat vitt el az athéni Akropoliszról. Ezek a műkincsek, amelyek a Bri­tish Múzeumban találhatók, egy részük pedig Lord Elgin örököseinek tulajdonában van, a görög kormány több­szöri próbálkozása ellenére sem kerülhettek vissza ere­deti helyükre — az Akropo- liszra. Görögország nagy kiterje­désű régészeti lelőhely. Bir­tokaikon dolgozva a földmű­vesek igen gyakran még ma is találnak antik tárgyakat, amelyeket azután gyűjtők­nek adnak el. Leggyakrab­ban azt sem tudják, milyen értékről van szó. Nem csoda, hogy annak idején egy pa­raszt a Milói Vénuszt nevet­ségesen olcsó pénzért adta el. A szobor ma a párizsi Louvr büszkesége. Gorbacsov könyve az Egyesült Államokban Kétszázezer példányban jelenteti meg első kiadásban az Egyesült Államokban a Harper and Row kiadóválla­lat Mihail Gorbacsov „Pe­resztrojka — az átalakulás és az új gondolkodásmód orszá­gunk és a világ számára" című könyvét, amelyet külön az amerikai kiadó felkérésé­re írt, amely egyidejűleg Je­lent meg a Szovjetunióban. A könyvből hétfőn már rész­leteket közölt a U. S. News and World Report című he­tilap. Gorbacsov könyvének első angol nyelvű példányát hét­főn Washingtonban ünnepé­lyesen nyújtották át Jurij Dubinyin szovjet nagykövet­nek Gorbacsov részére. Du­binyin megállapította: igen nagy jelentőségű, hogy Gor­bacsov könyve azokban a napokban jelenik meg, ami­kor létrejött a megállapodás a szovjet vezető és Reagan elnök újabb csúcstalálkozó­járól. ' ÚJ SZQ Ihn* ^^Jwiffnrlci J TÖBB MINT SZÁZ DOLLÁRMILLIÁRDOS Az amerikai Fortune Revue jelentése szerint az egész vi­lágon összesen 132 dollármil­liárdos van. A leggazdagabb a 41 éves brunei szultán. Ne­ki két felesége, három fia és hat lánya van. Palotája 1788 szobás és 25 milliárd dollár­ral rendelkezik. A második helyen van Fahd szaúd-ará- biai király 20 milliárd dol­lárral. A harmadik helyen áll a leggazdagabb amerikai, az arkanszaszi Sam Moore Walton (69), aki 8,4 milliárd dollárral rendelkezik. II. Er­zsébet brit királynő vagyona 7,4 milliárd dollár, de ennek ellenére nagyon takarékos, állandóan oltogatja a lámpá­kat a Buekingham-palotá- ban. Ohió állam volt kor­mányzója két lányának, akik mindketten 60 éven felüliek, együttesen 2,5 milliárd dol­lárjuk van. Ezután követke­zik Beatrix holland királynő. Ross Perot texasi iparmág­nás, Rubert Murdoch, a Hearst család néhány tagja és Rockefeller. ALKOHOLMOLEKULÁK A VILÁGŰRBEN A híres nyugatnémet Max Planck Intézet szakemberei alkoholmolekulákat fedeztek fel két galaxisban, amelyek tízmillió fényévre vannak a földtől. E molekulákat egy rádióteleszkóp segítségével találták meg, amelyet egy spanyol obszervatóriumban állítottak fel. Ez az első bi­zonyíték arról, hogy a Tej- úton kívül is léteznek alko­holmolekulák. FERTŐZÖTT IVÓVÍZ Azok a betegségek, ame­lyeket a fertőzött ivóvíz okoz, naponta 25 ezer ember halálát idézik elő a fejlődő országokban. Az egyesült nemzetek becslése szerint a földön 1,7 milliárd olyan ember él, aki nincs ellátva megfelelő minőségű ivóvíz­zel, és 3 milliárd embernek nincsenek megfelelő szanitá- ris berendezései. A fejlődő országok lakossága egyötö­dének és a falusi lakosság háromnegyed részének nincs elegendő ivóvize. NAGY-BRITANNIÁBAN MEGSZIGORÍTJÁK A FEGYVERELADÁST A britek a jövőben nem vehetnek félautomata pus­kákat, mint eddig. A többi fegyver eladása is szigorú ellenőrzés alatt fog állni. Az engedély nélküli fegyvertar­tásért 6 hónaptól 3 évig ter­jedő börtönbüntetés jár. A belügyminisztériumnak ez a rendelete azért látott napvi­lágot, mert augusztusban egy brit városkában egy meg­bomlott agyú egyén félauto­mata puskájával 15 embert megölt és tizennégyet meg­sebesített. DR. SAKAI HAGYMÁJA A közismerten nagyon egészséges és az ételeknek kellemes, kitűnő ízt adó fok­hagyma mindeddig nagy fej­törést okozott, kellemetlen szagú illóolaj-tartalma miatl ugyanis sokan vonakodtak fogyasztásától. Nos, a sok párlat, kivonat, fokhagyma­drazsé után dr. Kataro Sakai japán professzornak sikerült kikísérleteznie egy „diszk­rét" fokhagymát, mely ízben teljesen azonos a hagyomá­nyossal, a különbség csak az. hogy dr. Sakai hagymájának (ilyen néven hozzák forga­lomba) fogyasztása nem okoz kellemetlen leheletet. Sakai úr már szerződést is kötött egy amerikai vállalattal, ha­vi 10 tonna fokhagyma le­szállítására. BANGLADES LAKOSAI IÖDHIÁNYBAN SZENVEDNEK Megállapították, hogy Bangladesnek mintegy .35 millió lakosa (az összlakos­ság egyharmada) jódhiány okozta betegségben szenved. A legtöbb megbetegedést az ország északi részén tapasz­talták. Az orvosok szerint a jódhiány neurológiai zava­rokat, hallássérüiést és tes­ti deformációt válthat ki, azaz lassítja a szervezet normális fejlődését. Az UNICEF a bangladesi kor­mánnyal együttműködve akciót indított a falusi la­kosság élelmezésének javí­tására, valamint a jódhiány pótlására. Ügy döntöttek, hogy jódozni fogják a sót. MEGBILINCSELIK A REPÜLŐGÉP UTASAIT A British Airways repülő­géptársaság igazgatósága rendeletet hozott arról, hogy a fegyelmezetlenül viselkedő utasokat végszükség esetén műanyag bilincsbe verik. A társaság azért határozta el magát erre, mert az utóbbi hónapokban több kellemet­len eset történt a repülők­ben. Szovjetunió: a 70. fl háború A szovjet állam hét évtize­des történetéből mintegy 20 év telt el az imperializmus kirobbantotta háborúkkal és az azokat követő helyreállí­tással, újjáépítéssel. Az ország 1941-ben siker­rel dolgozott a harmadik öt­éves terv teljesítésén, kiak­názva a szocialista gazdaság előnyeit. Az ipari termelés 1940-ben csaknem nyolcszo­rosán múlta felül az 1913. évit, a mezőgazdaság pedig 10 millió tonnával több ga­bonát adott. A nemzeti jöve­delem a forradalom előttinek hatszorosára emelkedett. Az állam mind többet költött lakásépítésre, kulturális és jóléti intézményekre. Az ál­lami költségvetésből kezdtek több nyugdíjat és segélyt, ösztöndíjat fizetni. Lerakták a szocialista életforma alap­jait. ». Másfél év volt még hátra a harmadik ötéves tervből, amikor 1941-ben a hitleri Németország háborút indí­tott a Szovjetunió ellen. Er­re az időre a fasiszta biroda­lomnak — szövetségesei és a megszállt európai országok lehetőségeit kihasználva — kétszer akkorák voltak a ha­évforduló O szak, amikor a hadiipar nagy része a szó szoros értelmében úton volt kelet felé. Hallatlan erőfeszítéssel te­remtették meg az ország ke­leti részén az új hadiipari bázist, bővítették a termelő- kapacitásokat Közép-Ázsiá­ban és Kazahsztánban. A gazdaságilag fejlett területek megszállása hallatlanul meg­nehezítette a népgazdaság helyzetét, és akadályozta a szükséges változtatásokat. 1941 őszén a termelés a Szov­jetunióban a felére csökkent. Mégis alig egy év alatt gyorsan és pontosan zajlott le az átállás és a. szocialista népgazdaság magas fokú mo­bilitásról tett tanúságot. A gyárak már 1942-ben 1U 300 repülőgéppel, 14 200 harcko­csival, 22 ezer tábori löveg- gel. termeltek többet, mint Németország. A hadiipar ter­melése 1940-hez képest az Uraiban több mint ötszörö­sére, Nyugát-Szibériában 27- szeresére, a Volga mentén kilencszeresére nőtt. A szovjet nép a győzele­mért a hazafias önfeláldozás megrázó példáját mutatta. Sokan teljesítették a frontra behívott emberek normáit, a férfiak helyére sok százezer asszony és sok tízezer nyug­díjas állt. A gyárakban a fiatalok és a serdülők milliói dolgoztak. A mezőgazdaság­ban a megcsappant munka­erő és a gépek helyett meg­feszített erővel dolgoztak, hogy ellássák a frontot és a hátországot. A szovjet hadiüzemek hó­napról hónapra növelték a termelést. A Vörös Hadsereg repülőgépparkja 1945-ben 16 ezer harcigépből állt, ezek nagy. része új konstrukció volt. A hadsereg fegyverzetét 115 100 löveg és aknavető, több mint 15 ezer harckocsi és önjáró löveg alkotta. A háború után Nyugaton azt próbálták bizonyítani, hogy a Vörös Hadsereg győ­zelme a szövetségesek segít­ségének köszönhető. Az ame­rikai és az angol szállítmá­nyok természetesen, nagy je­lentőségűek voltak, különö­sen a hátországot és a fron­tokat ellátó teherautókból és üzemanyagból. A háború éveiben 401 400 gépkocsit és 2 millió 599 ezer tonna üzem­anyagot juttattak el a Szov­jetunióba. Ami a hadifelsze­relést illeti — az amerikai és az angol repülőgépek tizen­két, a harckocsik tíz és a tü­zérségi lövegek két százalék­kal gyarapították a hadsereg fegyverzetét. Vagyis a szo­cialista állam jórészt saját erőből kitűnő minőségű fegy­verzettel látta el hadseregét. Emellett jelentős mennyisé­get adott át a Szovjetunió fegyvereiből Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és más országok partizánjainak. Az i .óiért angol közéleti szeméi ség, Hewlet Johnson A szovjet erő című könyvé­ben megállapította: Oroszor­szág a háborúban aratta le azt a termést, amit a béke­időben vetett el. (APN—KS) (Vége) digazdasági tartalékai, mint a Szovjetuniónak. A fasizmussal vívott harc­ban a Szovjetunióban fel­használtak minden gazdasági és adminisztratív eszközt, a tervgazdálkodás minden le­hetőségét, hogy átirányítsák a népgazdaságot a háború megkövetelte sínekre. Néhány adatból is megítél­hetjük ennek az átállásnak a méreteit és mélységeit. Ami­kor 1940-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a háború elkerül­hetetlen, a nemzeti jövede­lem 15 százalékát fordították katonai kiadásokra, ez a szám 1942-ben 55 százalék lett. Az ipar termelésének 26 százalékával szemben 1942- ben 68 százalék volt a hadi­ipar részesedése, a mezőgaz­dasági termelésben a hasonló arány 6, illetve 24 százalék. A Szovjetunióban egyide­jűleg áttelepítették az ipart a megszállás veszélyének ki­tett körzetekből. Csaknem 1360 nagyüzemet és több mint 10 millió embert kellett evakuálni. Az ismert szovjet közgazdász, N. Voznye- szenszkij írta: a Szovjetunió­ban a háborús gazdálkodás történetében volt olvan idő­Tájkép csata után (Fotó: APN-repro—KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom