Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

Bukaresti Nemzetközi Vásár 1987. október 19., hétfő Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök nyitotta meg szomba­ton a XIII. Bukaresti Nem­zetközi Vásárt. A termelők és külkereskedők hagyomá­nyos őszi bukaresti sereg­szemléjén ezúttal a vendég­látó Románián kívül 36 or­szág — köztük Magyaror­szág — 500 cége képvisel­teti magát. Az október 25-ig nyitva tartó Bukaresti Nem­zetközi Vásáron több mint 700 hazai vállalat vesz részt. A magyar pavilonban Ho- dicska Tibor ideiglenes ügy­vivő és Györfi Károly ke­reskedelmi tanácsos üdvö­zölte a vendégeket. A Bukaresti Nemzetközi Vásáron a Hungexpo szer­vezésében 16 magyar válla­lat csaknem 645 négy­zetméteres nemzeti ki­állítással vesz részt. A magyar—román áruforga­lom értéke tavaly 540 millió rubel volt, 1987-re 636 mil­lió rubeles, jövőre pedig 650 millió rubeles forgalmat irá­nyoztak elő. Várhatóan a vásár idején írják alá az 1988. évi magyar—román árucsere-forgalmi jegyző­könyvet. A bukaresti vásárváros­ban október 22-én tartják meg a magyar napot. Angliai vihar Tizennyolc halálos áldo­zat és több száz sebesült, 300 millió fontsterlingre rú­gó lakossági károk, súlyo­san megrongált műemlék- épületek, természetvédelmi körzetek felbecsülhetetlen értékű fa- és növényritkasá­gainak pusztulása — ez a Délkelet-Anglián péntekre virradóra végigszáguldott orkán szombat reggeli mér­lege. A brit farmerek szerint a mezőgazdaságban emberem­lékezet óta nem okozott ter­mészeti csapás a mostani­hoz hasonló katasztrófát. A híres ősparkok és botanikus kertek felismerhetetlenné váltak. A londoni Hyde park főgondnoka szerint „száz évbe telik, amíg a park újra olyan lesz, mint csütörtök este volt”. A Kew Gardens főkertésze közölte, hogy a faritkaságai, egzotikus nö­vényzete révén világhírű bo­tanikus kertben „kétszáz év munkája semmisült meg né­hány óra alatt”. A katasztrófa sújtotta or­szágrészekben nagy erőkkel, a hadsereg bevonásával folynak a romeltakarítási és mentési munkálatok. Az il­letékesek közlése szerint Délkelet-Angliában a hét végén még korlátozott ma­rad a vasúti közlekedés, és az elektromos művek dolgo­zóinak megfeszített munká­ja ellenére több község és falu félmilliónyi lakosa sem számíthat hétfő előtt az áramszolgáltatás helyreállí­tására. Csernobil: Az emberi tényező A csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség okait, a berendezések tökéletesítésének lehetőségeit, a biztonság növelésének módjait a legkülönbözőbb szakemberek vizs­gálták a baleset után. Kimaradtak azonban közülük az em­ber és a technika egymásra hatásának szempontjából talán legfontosabb két terület, a pszichológia és az ergonómia szakértői — hívja fel a figyelmet szombati számában a Pravda. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a vezérlő­pultoknál ülők munkavégzése szempontjából mennyire fontos idegállapotuk, az a képességük, hogy helyes dönté­seket hozzanak, illetve, hogy mennyire fontos az, hogy a munkahely kiképzése megfelelően kiszolgálja az embert, a kezelőszervek úgy legyenek kialakítva, hogy minden hely­zetben a legegyszerűbben közölhessék a berendezésekkel a helyes utasításokat. Emellett szovjet atomerőműben egyszer végeztek pszichológiai és ergonómiai felmérést, méghozzá éppen Csernobilben, fél évvel a baleset előtt. Az erőmű személyzete először nem túlzottan lelkesedett a vizsgálatért: ki tudja, miért járkálnak, jegyezgetnek, fény­képeznek itt valamiféle idegenek? Azután megszokták őket, és a diszpécserek a megszokott módon futkároztak a kü­lönböző gombok között, amelyek közül némelyek csaknem 15 méterre vannak egymástól. Stopperórával a kézben könnyű volt megállapítani, hogy nem minden diszpécser képes vészhelyzetben megfelelő1 gyorsasággal lenyomni a megfelelő gombot. Más kézelőgombokat annyira közel he­lyeztek el egymáshoz, hogy a diszpécser véletlenül is meg­nyomhatja a másikat. Mindezt gondosan feljegyezték, s látva a felmérés értel­mét, az erőmű vezetése hívta meg a szakembereket további vizsgálatok elvégzésére 1986 márciusára. Ezt az időpontot más munkák miatt el kellett halasztani, április 24-e volt az újabb terminus. Akkor személyes okokból nem tudtak utaz­ni, 26-án hajnalban pedig megtörtént a robbanás. Így papíron maradtak a korábbi megállapítások: nem ritka, hogy ^ diszpécser 30-50 másodpercre „kikapcsol”, anélkül, hogy maga ezt észrevenné; különösen monoton az éjszakai műszak, amikor nem folyik megelőző karbantar­tás, kevesebb a nem rutinjellegű tevékenység; a vészriadók idején a diszpécsertől túl gyors, logikus és hibátlan döntést követel meg a rendszer. Megállapították azt is, hogy a stressz nem minden emberre hat egyformán. Így a pszicho­lógiai vizsgálatok során megfelelően összeválogatott állandó brigádok jobban képesek megfelelően irányítani a beren­dezéseket, jobban elviselik a monoton munkát. Ugyancsak megállapították, hogy a műszerek és a kezelő­szervek összevissza vannak elhelyezve. A legfontosabb, legfelelősségteljesebb döntést igénylő kezelőszervek elren­dezése nem átgondolt, nem válnak külön a többi, másod­rendű gombtól, vagy kartól. Az azonos gépcsoportok mű­szereit sokszor különböző skálákkal és számlapokkal látták el, ami oka lehet a tévedésnek. Nem különítették el a vészhelyzetben szükségessé váló műszerek tablóját. A ki­jelzőrendszerek figyelése kimeritő, a fényjeleket adó jelző­tablók bekapcsoláskor elvakítják az operátort. Javasolták azt is, hogy hozzanak létre külön pihenőszobákat a pszicho­lógiai feszültségek levezetésére. A Pravda hangsúlyozza: a vizsgálatot végző szakembere­ket azóta sem kérdezte senki. A jelek szerint munkájuknak semmi értelme nem volt. Egyetlen olyan visszajelzést nem kaptak, hogy javaslataikat bármelyik atomerőműben hasz­nosították volna. Pedig ideje volna megérteni ezeknek az „apróságoknak” a valódi jelentőségét. Befejeződött a jogásztanácskozás Siófokon tegnap záróülés­sel ért véget az a háromna­pos jogásztanácskozás, ame­lyet a Minisztertanács által elfogadott munkaprogram fő törekvéseivel összefüg­gésben a jogpolitika idősze­rű kérdéseinek megvitatá­sára szervezett a Magyar Jogászszövetség vállalati jo­gász tagozata. Dr. Kun László igazságügyi minisz­terhelyettes elnökölt a mun­kaértekezlet záró ülésén, amelyen dr. Török István, a jogászszövetség vállalati jogász tagozatának elnöke tartott előadást a jogtaná­csosi kar helyzetéről és ér­dekvédelméről. A jogásztalálkozó után dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogászszövetség főtitkára az MTI tudósítójá­nak kérésére összegezte a siófoki értekezlet munkáját. A tanácskozáson foglalkoz­tak azzal, mit kell tenniük a vállalati szervezetben mű­ködő jogászoknak azért, hogy a kormány munka- programját minél eredmé­nyesebben támogathassák a gazdálkodás területén. Fon­tos követelmény most a gaz­dasági élet diktálta jogi feladatok megoldásában, hogy elméleti tudásukat ille­tően, és gyakorlati tevékeny­ségükhöz naprakész tájéko­zottsággal rendelkezzenek a gazdasági jogászok. Ehhez mindenekelőtt öntevékeny­ségre van szükség, ugyan­akkor arra is, hogy a gaz­dasági vezetők — miként erről több előadásban is szó esett — tekintsék egyenran­gú partnerüknek a vállalat­nál dolgozó jogászt, hiszen mindegyikük szándéka ugyanaz: legyen eredménye­sebb a gazdálkodás, minden tekintetben megfelelőé^ ala­kuljon a vállalati működés. Elmondta azt is a főtitkár, hogy az eddiginél nagyobb szerepet — és ezzel össze­függésben megfelelő eszkö­zöket is — szükséges bizto­sítani a vállalati jogászok­nak. El kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek régóta nehezítik a jogtaná­csosok vezetőként való mű­ködését. Ehhez természete­sen szükség van szaktudá­suk növelésére, ugyanakkor felelősségük fokozására is a vállalati szervezetben. A jo­gászértekezleten bebizonyo­sodott — hangsúlyozta a fő­titkár —, hogy az új felada­tok, a nagyobb felelősség vállalására a jogásztársada­lom kész, ugyanakkor várja' is, hogy az eddiginél érde­mibb munkát végezhessen a kibontakozásért, amelynek a megvalósításában elsősorban maguknak a gazdálkodó szervezeteknek van fontos szerepük. A Békéscsabai .Városi Tanács Költségvetési Üzemének dol­gozói úgy tervezik, hogy még az idén tető alá hozzák a megyeszékhely új mentőállomásának épületét. A 60 milliós beruházás első szintjének monolit keretváza már elkészült, jelenleg a födémpaneleket emelik a helyükre. Képünk szom­baton készült, az üzem dolgozóinak felajánlása alapján kommunista műszakban dolgoztak a hét végi jó időt ki­használva Fotó: Veress Erzsi Szarvas: Művész testvérpár kiállítása Szakmai versenyek az Orosházi Üveggyárban A szarvasi Tessedik Sá­muel Múzeum ad otthont október 17-től az év végéig a szarvasi születésű Klimaj György festőművész és test­vére, Klimaj János fafara­gó kiállításának. Klimaj György már gim­nazista kora óta kötődik a képzőművészethez. Mesterei, ■tanárai mind neves művé­szek voltak, közülük Békés megyében talán a legismer­tebb Cs. Pataj Mihály. Az utóbbi években festményei­vel sok sikert ért el. Több amatőr kiállításon vett részt, és önálló kiállításokon is be­mutatkozott. Modern felfo­gású, színpompás képein — többek között — a szarvasi tájat örökíti meg. Klimaj János szintén ifjú kora óta űzi a fafaragást. A népi iparművész címet 1981- ben kapta meg. Használati és dísztárgyai ritka kéz­ügyességről és a vele páro­suló esztétikai érzékről ta­núskodnak. Kisméretű szob­rai a paraszti munka egyes mozzanatait villantják fel. A kiállítást megnyitó dr. Losonci Miklós művészet- történész a következőket mondta róluk: „Mindkettő­jüknek sikerült műveikkel a hétköznapokba ünnepet va­rázsolni, és ezt az örömöt mindenkinek átadni.” (Marik) Október 17-én szakmai versenyek napját rendeztek Orosházán, a 11. üveggyári ifjúmunkás és szakmunkás- tanuló napok keretében. Gép­lakatosok, esztergályosok és villanyszerelők mérhették össze tudásukat. A gyárban dolgozó fiatal szakmunká­sok közül 29-en vettek részt a versenyen, mely két rész­ből állt: elméleti, szakmai és politikai tesztlapok kitöl­téséből, valamint egy mun­kadarab elkészítéséből. A géplakatosok feladata egy prizma megmunkálása volt. A legtökéletesebb mun­kadarabot Széli Tibornak sikerült elkészítenie, aki a gépjármű-belsőforgalmi üzem dolgozója. Az eszter­gályosok hagyományos és NC-kategóriában indulhat­tak. Trapézmentes orsó el­készítésére 120 percet kap­tak. A hagyományos kate­góriában Nagy János forgá­csoló, az NC-kategóriában Tárnyik Pál, a formaüzem dolgozója bizonyult a leg­ügyesebbnek. Haraszti Sán­dor, a villanyszerelők ver­senyében szerezte meg az első helyet, összteljesítmé­nyének elismeréseként a Szakma Ifjú Mestere címet Gutyán Tibor, a gépészeti karbantartó üzem dolgozója A ragyogó napsütés utcára csalta az embereket szombaton délelőtt Mezőberényben, ahol országos kirakodó- és állatvá­sárt tartottak. Az ország minden részéből idesereglett ára­sok, népművészek és bazárosok örültek á hatalmas érdek­lődésnek és a jó időnek Fotó: Veress Erzsi Földgázzal hajtott járművek A közúti gépjárművek üzemeltetésének energiata­karékos és környezetkímélő megoldásairól tanácskoztak a szakemberek pénteken és szombaton Debrecenben. A hazai közlekedési vállalatok energiagazdálkodással és műszaki fejlesztéssel foglal­kozó szakemberei! hangsú­lyozták, hogy a motorizáció gyors fejlődése olyan össze­tett kérdések megoldását ve­ti föl, mint az úthálózat kor­szerűsítése,1 a hatékonyabb közlekedésszervezés, a jár­műtervezés új útjai, s a környezetkímélő hajtóanyag­felhasználás. Ez utóbbival kapcsolatban értékelték azt az egyéves kí­sérletet, amelyre a debrece­ni központú Hajdú Volán Vállalatot jelölte ki az Ipari és a Közlekedési Minisztéri­um. A kísérlet során föld­gázüzeműre alakították át a vállalatnál néhány autó­buszt, tehergépkocsit és ta­xit. A tapasztalatok1 kedve­zőek: a földgáz lényegesen kevésbé szennyezi a levegőt, mint a benzinnel, vagy a dísel olajjal meghajtott gépkocsik. Mindemellett ki­fejtették az előadók, hogy a földgázüzemre való áttérés akkor lenne igazán jelentős, ha a hazai összüzemanyag- felhasználásnak legalább ha­todát, hetedét tenné ki. Az országban száz gáztöltő állo­más létesítését feltételezve, ez mintegy hatmilliárd fo­rintos beruházást igényelne. A rendkívüli mértékben el­használódott járműállomány, s a felújításra szoruló úthá­lózat jelenleg nem reális alap egy ilyen beruházás­hoz. KEDDTŐL — KEDDIG! taroljon olcsóbban télire A CSABAI HÜSKERTÖL! Import burgonya 8,50 Ft/kg. Vöröshagyma 9,— Ft/kg Alma 9,— Ft/kg . A nagy tételű lakossági áru beszerezhető: Békéscsaba, Hajnóczy u. 2. Orosháza, Kisszik u. 2. Medgyesegyháza, Damjanich u. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom