Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

1987. október 20., kedd o Gyulaiak dicsérete Vízügyi szemlék az Alsú-Tisza mentén Országszerte mostanában, a vízügyi „békeidőben” tart­ják meg a vízügyi szemlé­ket folyóinkon. Az Alsó- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság (Ativizig) főmunka­társától, Vágás Istvántól kértünk tájékoztatást a nagy jelentőségű ellenőrzésekről. Mint megtudtuk, az Ativi­zig felügyeleti körébe tarto­zó, mintegy 400 kilométeres folyópartszakasz bejárása az idén három hét alatt törté­nik meg, október hónapban. Ez a legfontosabb „békete­vékenység” — mondotta a szakember —, mert ilyen­kor fedezhetők fel azok a problémák, meghibásodások, amelyek árvízi készültség esetén vészhelyzetet okoz­hatnának. A szemléken a helyi felelő­sökön, a szakágazat embe­rein kívül a főmérnök és az igazgató is részt vesz, vala­mint az országos igazgatóság és az árvízvédelmi szolgálat képviselői is. Az Ativizig te­rületén nyolc árvízvédelmi szakaszt járnak be az ille­tékesek. Békés megye terü­letéről Békésszentandrás környéke, a Körös-torkolatok tartoznak a szegedi központ­hoz, de ezek árvízvédelmi szempontból nem tartoznak a veszélyeztetett zónákhoz. Megtudtuk viszont, hogy a Tisza alsó szakaszán van az ország legerősebb, összefüg­gő töltésteste, amely euró­pai szinten is jelentősnek számít, a hatvan-hetven méter széles töltéslábakkal és az 5-6 méteres töltésma­gassággal. Érdeklődtünk a Tisza víz­minőségéről is. Különösebb problémákat nem említett Vágás István, ám ez nem jelenti azt, hogy a Tisza egy tiszta vizű folyó lenne. Saj­nos elég sok a belföldi és külföldi eredetű szennyező­dés. Egy jó együttműködés­ről is hallhattunk a Gyulai Vízügyi Igazgatósággal, a Köviziggel. A békalencsétől a gyulaiak jó munkájának köszönhetően megmenekül­tek a folyók. Az időjárás — ez ügyben legalábbis — ked­vezőbb közreműködése ré­vén a Tiszába minimális mennyiségű békalencse ke­rült. A gátak szemléje során a vízügyiek a belvízvédelem berendezéseit is ellenőrzik. Bár ahogyan a szakember fogalmazott, a legjobb bel­vízszivattyú a szél meg a nap. p. a. Jubileumi ünnepség a Beköt békési telepén Az önálló exportjoggal rendelkező Békéscsabai Kö­töttárugyár első vidéki te­lephelyét húsz évvel ezelőtt Békésen hozta létre azzal a céllal, hogy helyben tud­janak munkát biztosítani lá­nyoknak, asszonyoknak. A Béköt-telephely 20. évfor­dulója alkalmából szomba­ton, október 17-én ünnepsé­get rendeztek, melyen az el­ért eredményekről, a to­vábbi célkitűzésekről Ko- moroczki Jolán telepvezető adott számot. Elmondotta többek között, hogy 1967 októberében 60 dolgozóval indult az üzem. Az első időben gyermekpó­lókat varrtak, majd csecse­mőholmik. varrására kaptak megbízatást. 1974 óta 99 szá­zalékban exportra dolgoz­nak. Egyebek között holland, francia, NSZK, USA meg­rendelőknek készítik a leg­divatosabb holmikat Béké­sen. Jelenleg 110-en dolgoz­nak a telepen. A békési telep három szo­cialista brigádja évről évre kimagasló eredményeket ér el. Az idén a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére a békési üzem Május 1. szo­cialista brigádja fordult fel­hívással a Béköt valameny- nyi szocialista brigádjához, hogy teljesítsék az éves ter­vet, különös tekintettel vál­laljanak pluszt is a szovjet exporttervfeladatokból A Május 1. brigád vállalásá­hoz híven egész évben idő­arányosan jól teljesítette tervét. a. A CSABA SZÖNYEGSZÖVÖ HSZ felvételre keres gyors-gépírni tudó munkatársat TITKÁRNŐI munkakörbe. Jelentkezni' lehet: Békéscsaba, Kétegyházi út 7., telefon: 27-655. A Démász Hódmezővásárhelyi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi létesítményt október Zl-én FESZÜLTSÉG ALA HELYEZI: Dombegyház, Gyümölcsöskert, 20 kV 4- OTR-állomás. A vezetékek és berendezések érintése életveszélyes. KÖZÜLETEKNEK NAGYKER. ELADÁSI ÁRON SZOLGÁLUNK KI forgácsolószerszámokat! — keményfémlapkás esztergakéseket — szerelt esztergakéseket — gyorsacélokat — különféle marókat — fűrésztárcsákat — csőmenetmetszőket. UNIVERZÁL NAGYKERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTŐ RAKTÁR, Békéscsaba, Bartók Béla út 42. Telefon: 24-133. Paks lakóinak élete nagyot változott az atomerőmű fel­építésével. Áz elmúlt tíz év alatt a település lakosainak szá­ma duplájára nőtt. Ma már 26 ezren élnek a városban. Az atomerőmű több mint 3700 embernek ad munkát. Azok a fiatalok, akik szakmát szerettek volna szerezni, vagy felső­fokú tanintézetben kívántak továbbtanulni, a paksi gimná­zium elvégzése után Szekszárdra, Székesfehérvárra, Duna­újvárosba, esetleg Budapestre voltak kénytelenek jelentkez­ni. A városnak tehát szüksége volt egy szakközépiskolára, ezért 1984-ben hozzákezdtek építéséhez. Ugyanakkor bizo­nyossá vált, hogy az atomerőmű bővítése folytatódik, s így az újabb munkahelyek újabb szakembereket igényelnek. Ám középfokú atomenergetikai képzés nem volt Magyarorszá­gon. Ily módon a város és a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) igénye találkozott. Ezért a szakközépiskola építésébe 1986. januárjában a PAV is „beszállt”, majd nyolc hónap múlva — au­gusztus 26-án — az ünne­pélyes tanévnyitó keretében átvágták a nemzetiszínű szalagot a vállalat iskola- épülete előtt álló „tudás ka­puján” és megkezdődött az oktatás. Közben azért történt né­hány fontos, említésre mél­tó esemény. Tulajdonképpen az új oktatási törvény tet­te lehetővé az intézmény lét­rejöttét. A törvény ugyanis kimondja, hogy hazánkban vállalat is tarthat fenn szakmunkásképző intézetet. Mivel ez esetben szakközép- iskoláról volt szó, ezért a PAV engedélyt kért az ille­tékes minisztériumoktól, ahonnan négy hónap múlva meg is érkezett a jóváha­gyás. A szakközépiskola te­hát a PAV által fenntartott intézmény. Az iskola műkö­déséhez szükséges összeget az atomerőmű adja. A fenn­tartási költség évente 20 millió forintjába kerül a vállalatnak. S.még egy fon­tos dolog: az iskola egyelőre kísérleti jelleggel működik. Az iskola igazgatója, Ko- váts Balázs — „civilben” nukleáris mérnök — 11 éve a vállalat dolgozója. Gya­korlott nyilatkozó, s ezen nem is kell csodálkozni, hi­szen az általa vezetett in­tézménnyel eddig 180 újság­cikk, 3 tévé- és 5 rádióadás foglalkozott. — Nehéz egyedül létezni ezzel az iskolatípussal — mondja az igazgató. — So­kan támogatják ezt a for­mát, ám legalább ennyien ellenzik is. Bár az utóbbi időkben követőkre találtunk. Ez év január elsejétől a Ganz-MÁVAG egy, már mű­ködő szakmunkásképzőt vett át a fővárosban. A Hungar Hotels is hasonló utakat ke­res. Jártak már nálunk ta­pasztalatokat gyűjteni a Rá­ba, az Ikarus, a Taverna, sőt a Bábolna vezetői is ... Az iskolatípus sajátossága, hogy munkajogi értelemben nincsenek főállású tanárok. Minden pedagógus a PAV dolgozója, s ennek megfele­lően nem tanári, hanem iparvállalati bérezési beso­rolásban van. Az állandó tantestületben kilenc tanár dolgozik. Ezenkívül 26 óra­adó vállalati szakember — mérnökök, fizikusok, tolmá­csok — oktat az iskolában. Az elv: tanítsd az utódodat! A munkaidő negyed 8-kor kezdődik és 15.35 óráig tart. Ez idő alatt az iskola épü­letét csak igazgatói enge­déllyel hagyhatják el az in­tézmény dolgozói. Nincsenek kötelező óraszámok, nincs túlóra. Az óraadó „tanárok” az atomerőmű és a város­ban levő iskola között in­gáznak. A tanórák közti 10 perces szünetben autóbusz hozza-viszi őket és-az eset­leg gyakorlatra induló diá­kokat. — Nálunk azok tanítják a tantárgyat, akik csinálják is. Fizikus a fizikát, a tol­mács a nyelveket oktatja — tájékoztat nem kis büszke­séggel Kováts Balázs. — Minden vállalati tanár csak egy tantárgyat taníthat, s ez heti 2-3 óra elfoglaltságot jelent számára. Ezért plusz fizetést nem kapnak, a ta­nítást ugyanis munkaidőben, a vállalat érdekében vég­zik ... Az iskola középfokú szak­embereket képez. Az ötéves atomerőmű-gépész szak érettségit és technikusi mi­nősítést ad. Az ugyancsak érettségit is nyújtó alkalma­zott számítástechnikai szak­ra ötszörös a túljelentkezés. A négyéves műszerész sza­kon elektronikai és irányí­tástechnikai ágazaton fo­lyik az oktatás. Szintén négyéves a villamosipari szak, a hároméves gépszere­lő és karbantartó lakatos szakon pedig szakmunkáso­kat képeznek. Az iskola fel­vételi körzete elsősorban a Dél-Dunántúl és Bács- Kiskun megye, de szerte az országból érkeznek jelentke­zők a felvételire. Idén a 130 helyre 420-an pályáztak. Van tehát miből válogatni, ezért aztán például hármas tanulmányi átlag alatt nem is várnak jelentkezőt a szakmunkásosztályba. De a technikusi képesítést adó szakra sem javasolják azo­kat a fiatalokat, akiknek ál­talános iskolai átlaga 4-es alatt volt. A többfordulós felvételin először egy matematika-, fi­zika-feladatlapot kell meg­oldaniuk a jelentkezőknek, majd következik a magyar helyesírás és fogalmazás­vizsga. Ezt követően egy egyforma kérdőívet töltenek ki a jelentkezők a szüleik­kel közösen, de más-más te­remben. A felvételi bizott­ság ebből következtethet a családi háttérre, sőt arra is, hogy a szülő választotta-e gyermekének az iskolát vagy esetleg a csemete ér­deklődik az ez irányú ta­nulmányok iránt. Az írásbe­lik után a szóbeli vizsga kö­vetkezik, majd ezt követi a szigorú orvosi ellenőrzés. A felvételin név nélkül, csak úgynevezett kódszá­mokkal szerepelnek a je­lentkezők, s a vizsgák után számítógép összesíti a pont­számokat, majd sorrendet állít fel az elért eredmények alapján. A felvehető lét­szám alatt vonalat húz a bi­zottság, s akik e vonal fö­lött szerepelnek, azok meg­kezdhetik tanulmányaikat a választott szakon. Ezzel a módszerrel — az igazgató szerint — megakadályozha­tó az esetleges protekció. A PAV a tanulás költsé­geit — tankönyv, utazás, munkaruha — fizeti, s emel­lett a diákszakszervezet el­bírálása alapján a tanulók havonta megállapított ösz­töndíjat kaphatnak. — A másik nagy ösztönző a diákok bizonytalanságban tartása — fogalmaz az igaz­gató. — Magyarán, ha va­laki ide kerül, az még nem jelenti azt, hogy bérelt he­lye van az atomerőműnél. Ha jól tanul, akkor van esé­lye arra, hogy a vállalat al­kalmazza majd az iskola el­végzése után. A PAV ugyan­is csak a tanulók 30-40 szá­zalékának tud munkát adni. — S mi lesz például azzal a végzett atomerőmű-gé­pésszel, aki nem kap mun­kát az atomerőműnél? — Az elhelyezkedhet pél­dául egy hőerőműnél is. Amennyire speciális a kép­zés, annyira általános is. Egyébként országszerte szí­vesen látják az itt végzett fiatalokat. .. Az iskola kísérleti jelle­génél fogva megformálta a szakmunkások fémipari alapképzése nevű egyéves tantárgyát. Pályázatot írtak ki az erőmű dolgozóinak, s a beérkezett művek közül a legjobbat fogadták el. Esze­rint e tantárgy keretében nem kalapácsfejeket reszel­nek egy éven át a hallgatók, hanem nyolcas, tízes cso­portokban go-kart autókat gyártanak, melyek 'elkészíté­sében szinte minden fém­ipari művelet benne foglal­tatik. Az irodalomoktatás sem szokványos. Például vi­lágirodalomból csak azt a három témát „járják kö­rül”, amelyek a diákokat — életkori sajátosságaiknál fogva — érdeklik. * * * Ez év szeptember 7-én je­les esemény zajlott le Paks város történetében, ugyanis ez a nap a főiskolai képzés nyitánya. Iskolát avattak, s a Budapesti Műszaki Egye­tem Gépészmérnöki Kara paksi energetikai üzemmér­nöki szakának hallgatói megkezdték tanulmányaikat. Hornok Ernő Dolgozatot írnak az alkalmazott számítástechnikai szak di­ákjai A Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépiskolájának impo­záns épülete; a bejárat előtt a „tudás kapuja” Fotó: Bacsa András Paksi példa „Tanítsd az utódodat!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom