Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTOBER 10., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XI II ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Kádár János Kínába utazott NSZK gazdasági vezetőkkel találkozott Grósz Károly Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának meghívására1 pénte­ken hivatalos, baráti látoga­tásra a Kínai Népköztársa­ságba utazott. Kíséretében van Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kö­tni Géza, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter, a Központi Bizottság tagjai. Iván László hazánk Pénteken a protokolláris kötelezettségek, a találkozók után a kötetlen kikapcsoló­dást nyújtó budapesti város­nézés és a Dunakanyarban lett látogatás módot adott arra, hogy a királyi vendé­gek képet alkothassanak hazánk kulturális értékeiről, és saját benyomásaik alap­ján szerezzenek élményeket fővárosunk építészeti érté­keiről. A budapesti városnézés el­ső állomásaként a vendégek a várnegyedbe látogattak, majd a Mátyás-templomba érkeztek. A templom ha­gyományaihoz híven II. Margit királynő és Henrik herceg kézjegye is bekerült pekingi nagyköve'te a hely­színen csatlakozik a kíséret­hez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lá­zár György, az MSZMP fő­titkárhelyettese, Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és őszi István, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője búcsúztatta. a magas rangú vendégek — köztük a világ minden tá­járól érkezett államfők, mi­niszterelnökök és uralkodók — sorait őrző emlékkönyv­be. Az ismerkedés Budapest­tel a Belvárosban ért véget. Áz uralkodói pár és népes kísérete végigsétált a Váci utcán. A királyi pár és kísérete a budapesti városnéző sétát követően a Dunakanyarba látogatott. II. Margit királynő és Henrik herceg este megnéz­te a hazánkban vendégsze­replő új dán táncszínház társulatának előadását a Madách Színházban. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke — NSZK-beli hivatalos látogatásának fő­városi programját befejezve — pénteken délelőtt Mün­chenbe, Bajorország szék­helyére utazott. Tartományi útjának jelentőségét az ad­ta meg, hogy számos ma­gyar vállalatnak van hosszú ideje! szoros kapcsolata ba­jor partnerekkel. Köztudott az is, hogy az NSZK-ba lá­togató magyar turisták kö­zül igen sokan választják Münchent és környékét úti­célul. Grósz Károly vendéglátó­ja Münchenben Frarm Josef Strauss, a Keresztényszociá- lis Unió (CSU)I elnöke, ba­jor miniszterelnök volt. A Minisztertanács elnöke még csütörtök este a ma­gyar nagykövetségen talál­kozott a nyugatnémet gaz­dasági körök befolyásos sze­mélyiségeivel. A kötetlen nagykövetségi fogadás ven­dégei között volt Ignaz Kiechle élelmezési, mező- gazdasági és erdőgazdasági miniszter, dr. Ludolf-Georg von Wartenberg, gazdasági minisztériumi államtitkár, Helmut Schlesinger, a Né­met Szövetségi Bank alelnö- ke, valamint Berthold Beitz, a Krupp cég Felügyelő Ta­nácsának elnöke és Hans Otto Thierbach, a „német gazdaság keleti bizottsága” nevű tekintélyes szervezet Magyarországgal foglalkozó munkabizottságának elnöke. Grósz Károly a fogadás alkalmából vázolta a kor­mány gazdasági elképzelé­seit, a reformfolyamat 1 to­vábbfejlesztéséből, a ma­gyar ipar szükséges szerke­zeti átalakításából adódó feladatokat. Ismertette azo­kat a területeket, amelyek különösen előnyös együtt­működési lehetőségeket kí­nálnak a nyugatnémet cé­geknek. A kormány elnöke pén­tek reggel — még München­be utazása előtt — a gymni- chi kastélyban villásregge­lin találkozott Bernhard Vogel rajna-pfalzi minisz­terelnökkel. Ez a találkozó is azoknak a megbeszélé­seknek a sorába illeszkedik, amelyek révén Grósz Ká­roly több tartomány vezetői­vel is közvetlen személyes kapcsolatot alakít ki. A magyar kormányfő megbeszélést folytatott Franz Josef Strauss-szal. Grósz Károly és kísérete délután látogatást tett a BMW autógyárban. A ma­gyar miniszterelnök Bajor­országból péntek este Stutt­gartba, Baden-Württemberg tartomány székhelyére uta­zott. A dán királynő programja Gyógyszerészeti konferencia A Magyar Gyógyszerésze­ti Társaság idei országos konferenciája pénteken kez­dődött a tatabányai úttörő­házban. A kétnapos tanács­kozáson mintegy 200 szak­ember tárgyal a gyógyszer- ellátás és a -forgalmazás időszerű feladatairól. A tanácskozás nyitónap­ján elhangzottak szerint az eddiginél jobb lakossági el­látás, valamint a racionális és rugalmas készletgazdál­kodás érdekében a közeljö­vőben megújul a hazai gyógyszerforgalmazás. Erre azért van szükség, mert je­lenleg hosszú utat tesz meg a gyógyszer a gyárakból a patikákig. A mintegy 7 mil­liárd forint értékű készlet átlagosan több mint 200 na­pig áll a két nagykereske­delmi forgalmazó raktárá­ban. Az előrelépés egyik lé­péseként kezdték meg a kö­zelmúltban — egyelőre négy megyében — a gyógyszerek közvetlen szállítását a gyá­rakból a nagyobb gyógyszer- tárakba. A későbbiekben ezt az áru útját lényegesen rö­vidítő és a szállítási költsé­geket jelentősen csökkentő módszert a többi megyére is kiterjesztik. Az Egészségügyi Minisz­tériumban megkezdődött — szintén a jobb ellátás érde­kében — a jelenlegi kézi készletnyilvántartás számí­tógépbe vitelének kidolgozá­sa. Az áttérés után a hazai forgalomban levő mintegy 1200-féle gyógyszer és más­fél ezer alapanyag mennyi­ségéről, helyéről pontos és naprakész információt kap­nak a szakemberek. Az eszmecserék erősítik a testvérvárosi kapcsolatokat A Békéscsabán tartózkodó zrenjanini politikai delegá­ció tegnap a városi tanácson a megyeszékhely párt- és ál­lami vezetőivel tárgyalt. A megbeszélésen részt vett dr. Szemenyei Sándor, a békés­csabai városi pártbizottság titkára és Fekete Jánosné, a városi tanács általános el­nökhelyettese. Mind a ven­déglátók, mind pedig a Mr. Borislav Odadziő tanácsel­nök által vezetett háromta­gú delegáció egyetértett ab­ban, hogy az idei év közös rendezvényei jól sikerültek, s a találkozók, az eszmecse­rék egyre inkább szolgálják azt a célt, hogy a két test­vérváros jobban megismer­je egymást, tanuljunk egy­más munkájából, eredmé­nyeiből, gondjaiból. Ezután a következő év programját egyeztették. A tervek szerint többek között politikai, tanácsi igazgatási, szakszervezeti és ifjúsági küldöttségek látogatnak egymás otthonába. Mód lesz a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek és vállalatok tapasztalatcseréjére, talál­koznak egymással a testvér- városok oktatási szakembe­rei, s lesz olyan rendezvény, ami Békéscsaba és Zrenja- nin vendéglátását reprezen­tálja. Természetesen folyta­tódnak a sporttalálkozók is. Jövőre pedig elkezdődik az 1989-es „zrenjanini kulturális napok Békéscsabán” rendez­vénysorozat előkészítése. A megbeszélés előtti pillanatok a városi tanács folyosóján Fotó: Kovács Erzsébet Őszi megyei könyvhetek Megnyitó Szarvason Irodalmi est, író-olvasó találkozó, kiadói újdonsá­gok, könyvvásár — a könyvhetek idején megkü­lönböztetett figyelem' fordul a könyv, az irodalom felé. Több szó esik egyéni és társadalmi szerepéről, tu­datformáló hatásáról, s ar­ról, hogy az irodalom is­mereteket és élményeket ad, szórakoztat, gyönyörködtet, lelkileg gazdagít. Erről a bűvös hatalomról és óriási felelősségről szólt Szilágyi Imre, a Mészöv általános titkárságának megbízott ve­zetője tegnap este az őszi megyei könyvhetek megnyi­tó ünnepségén, a szarvasi Árpád Szállóban. Mint mondotta, a fogyasz­tási szövetkezetek fontos feladatuknak tekintik, hogy segítsék az emberek) műve­lődését, igényes szórakozá­sát, valamint azt, hogy ér­tékes olvasmányok jussanak el mindazokhoz, akik szere­tik és igénylik a könyvet, de azokhoz is, akik még nem találkoztak az olvasás élményével. Az ünnepi he­tek alatt különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy bőséges választék vár­ja az érdeklődőket, hogy minden olvasó megtalálhas­sa, amit keres. Szilágyi Im­re hangsúlyozta, hogy az írók, költők, az alkotók ün­nepén a könyvtárosokat és boltosokat, bizományosokat is tisztelet illeti, hiszen va­lamennyien együtt munkál­kodnak a lakosság művelt­ségének gyarapításáért. A 27. őszi megyei könyv­hetek megnyitó beszédét irodalmi est követte, ame­lyen Sarusi Mihály író és Kántor Zsolt költő vett részt. Október 9—31,: őszi könyvhetek megyénkben. Amikor több figyelem, tisz­telet jut az élő magyar iro­dalomnak, a kortárs szer­zőknek, a szép könyvnek. S ha ezek a visszatérő ren­dezvények sikeresek, .betöl­tik szerepüket, talán eljön még az az idő, amikor kü­lön akció nélkül is ünnep lesz, ha egy-egy szép köny­vet veszünk kézbe. N. K­Fotó: Fazekas Ferenc R sarkatfi cukorgyár jövője Kombinát vagy részvénytársaság? Nagy horderejű kérdést vi­tatott tegnap reggeli, fél 7- kor kezdődő ülésén a Sar- kadi Cukorgyár vállalati ta­nácsa. A továbblépés útját kellett meghatározniuk, a je­lenlegi állapot ugyanis nem ad lehetőséget a fejlődésre. A lépéskényszer részben külső, részben belső okokra vezethető vissza. Az iparági, illetve a piaci versenyben Sarkad csak egy korszerűbb, nagyobb kapacitású gyárral esélyes. Ehhez pedig tőke kell. A cukorgyár tehát al­ternatívákat keresett ahhoz, hogy a szükséges tőkét elő­teremtse. Az egyik variáció arra épül, hogy a Békéscsabai Állami Gazdaság egyesülne a Sarkadi Cukorgyárral, és mint nagy mezőgazdasági kombinát működne tovább, lehetőséget adva a fejlesz­tésre. (Hasonlóra van példa a megyében: a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát.) A Békés megyei nagy ré­patermesztő szövetkezetek (a monopolhelyzettől félve) egy másik variációt javasolnak, mégpedig azt, hogy valami­lyen formában (például rész­vénytársaság, közös vállalat, vagy egyéb) ők adják össze a pénzt, vertikális integrá­ciót alakítva ki a termelők és feldolgozók között. A két alternatíva vitája során azonban felmerült egy har­madik lehetőség is, az, hogy esetleg más érdekeltségi kö­rökből (például bankok) is tudnának tőkét szerezni, mondjuk részvénytársasági forma létrehozásával. A részvénytársasági for­ma ma még szokatlan, szin­te példa nélküli gazdasá­gunkban, ám az kétségtelen, hogy a közgazdasági feltétel- rendszer ezt a szabadabb tő­kemozgást, vállalkozói kész­séget kibontakoztató formát egyre inkább előtérbe he­lyezi. A döntés tehát nem köny- nyű, és az elhatározás való­ban sorsdöntő. Éppen emi­att a vállalati tanács tagjai nem tudták elkötelezni ma­gukat egyik alternatíva mel­lett sem, de ellene sem. Most a lehetőségek, a köz- gazdasági környezet további tanulmányozásában állapod­tak meg, és abban, hogy no­vember 30-ig elhalasztják a végső döntést. — szatmári —

Next

/
Oldalképek
Tartalom