Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
1987. október 10., szombat NÉPÚJSÁG Fehér gyémánt — Nagyszénásról Belépés igazolvánnyal, vagy anélkül Januárban nyílt meg, azóta igen sok fiatal keresi fel Gyulán a Komlóban működő Diáktanyát. Jó programok szervezéséről a városi KISZ-bizottság gondoskodik : nagy népszerűségnek örvendett például a Kamarilla együttes Sanszpódium című zenpi előadása, a középiskolák bemutatkozása, vagy az itt megrendezett divatbemutató és kozmetikai tanácsadás. Mit tervez erre a tanévre a KISZ- bizottság? — kérdeztük Bó- di Katalin középiskolai felelőst. — Az eltelt néhány hónap már bebizonyította, hogy a városban tanuló mintegy 2 ezer középiskolás diák megkedvelte ezt a helyet. Legfőbb célunk továbbra is a városi diákmozgalom erősi- tése. A gyulai diákéletnek szép hagyományai vannak — Erkel-diákünnepek, diákhét, tanévbúcsúztató —, a Diáktanya rendezvényeivel a középiskolások folyamatos kapcsolattartását szeretnénk segíteni. Ehhez természetesen olyan programok kellenek, amelyek igazán érdeklik őket. Ezért szeretnénk, ha itt kialakulna egy öntevékeny diákkör, akik velünk közösen teremtenének igazi színes diákéletet. Az állandó tagság kialakítása érdekében úgy gondoltuk, hogy szeptembertől májusig diákigazolványokat rendszeresítünk, mellyel a belépés ingyenes lesz — persze rendezvényeinkből másokat sem zárunk ki. Egy-egy igazolvány 120 forintba kerül, s itt vásárolhatják meg nálunk a KISZ-bizottságon. — Mennyi pénzből gazdálkodhat ebben az évben a Diáktanya? — Saját költségvetésünkből 20 ezer forintot tudunk e célra biztosítani. Ezen kívül pályázat útján nyertünk újabb 20 ezer forintot az Állami Ifjúsági Sporthivataltól, s számítunk némi pénzre a tagsági díjakból is. — Milyen rendezvényük volt az új tanévben? — Szeptember 27-én vendégünk volt Bogdán Csaba, az Első Emelet gitárosa. Rendszeres programunk az „E havi vendégeink” sorozat, melynek keretében politikusokat, művészeket, sportolókat látunk vendégül. Kedd délutánonként itt találkoznak a számítógépes diákkör tagjai. Működésükhöz megfelelő technikai hátterünk van: mintegy 500 ezer forint értékben képmagnókkal, ITT-tévékkel és Commodore számítógépekkel rendelkezünk. Legközelebb október 9-én este Orbán Béla és Bari Lajos humoristákat látjuk vendégül, akik Symly Show című műsorukkal mutatkoznak be. — Csak diákok lehetnek a Diáktanya tagjai? — Nem! Mi örülnénk, ha pedagógusok is jönnének. A kötetlen találkozás egyik félnek sem árt... Sz. M. Nagyszénáson 1970-ben kezdték építeni, s 1973-ban adták át a járulékos beruházásokkal együtt az Október 6. Tsz pulyka telepét. A 14 nevelőól egyenként tizennégyezer négyzetméter alapterületű. A teljes kapacitással üzemelő ágazat évente 300 ezer db pulykát fogad,. ebből 280-290 ezer darabot értékesít. A pulykaágazat munkájáról, a telepen történt fejlesztésekről, az itt dolgozók érdekeltségéről beszélgettünk Fábián János ágazatvezetővel. — A nádudvari hizlaló- pulyka-rendszer tagjai vagyunk, fehér gyémánt pulykát nevelünk, illetve hizlalunk. A rendszergazda tenyészti a szülőpárt, ő keltet, napos' korában kerül a telepre a kispulyka. 1980— 81-ig mi 17 hetes idővel neveltük, pecsenyesúlyban értékesítettük a pulykákat, 1982-ben áttértünk a 2 fázi- sos rendszerre. Ezzel a módszerrel az egy évre szóló 140 vagonos szerződésünket 20 vagonnal meg tudtuk emelni. Később tovább finomítottuk az eljárást. A juhászat megszüntetésével kaptunk egy újabb telephelyet, ahová a kakasok egy részét átvittük, 20-21 hétig neveltük. Ez a gigant eljárás lehetővé tette, hogy 11-12 kg- os súlyban értékesítsük a pulykákat. A nevelési idő megnyújtásával a kockázat is nőtt. Még körültekintőbben kell foglalkoznunk az állategészségügyi problémákkal. A pulyka egyébként is nagyon érzékeny a baromfibetegségekre. — Az új módszer bevezetésével hogyan alakul a takarmányfelhasználás ? — Az 1 kg értékesített súlyra felhasznált takarmány 2 kg 95 dkg, költsége 23,— forint. Természetesen a takarmány árának növekedésével nálunk is emelkednek a költségek. — Az értékesítést hogyan oldják meg? — Nincs gond az értékesítéssel. Hosszú távú szerződést kötöttünk az orosházi és a debreceni baromfifeldolgozóval. Évi 160 vagon pulykahúsra szerződtünk. A jércék egész testként kerülnek értékesítésre a KGST-n belül, a kakasok tőkés exportra kerülnek, daraboltan, főleg a nyugat-európai országokba, Ausztriába, Svájcba és az NSZK-ba. Itt- .hon pedig az ország minden részébe eljutnak a pulykahúsból készült termékek: vákuumfóliás és dobozolt pulykasonka, pulykájává, pulykafelvágott. Nyereségtervünk 1987-re 7,3 millió forint. Ez annak a függvénye, hogy a jelenleg bent lévő állományunkat hány kilóra tudjuk felhizlalni. A költségek egyre emelkednek, ezért mindent elkövetünk, hogy a jövőben is versenyképesek lehessünk. Ennek érdekében igen nagy beruházásokat végeztünk: az olajkazánról átálltunk gázfűtésre. A modernizálás remélhetőleg költségcsökkenéshez fog vezetni. Amíg olajfűtéssel ' oldottuk meg a kispulyka hőigényét, addig óránként 216 forint volt a költség. Az átállás eredménye: 82,50 óránként. — Hányán dolgoznak a telepen? Van-e anyagi érdekeltségi rendszer? — 51 -en dolgoznak jelenleg a telepen. Vannak szocialista brigádjaink: gondozói, takarító-, segédmunkás- és karbantartó-brigád. Teljes bérezés van. A gondozók az értékesített súly után kapják a fizetést, és ameny- nyiben az elhullás minimális, vagy a takarmányfelhasználás gazdaságosabb, akkor premizálásban részesülnek. (Csete) Fehér gyémánt pulykák Fotó: Fehér Béla hiszen a 240 kilométernyi folyószakaszból mindössze 75 a szabályozott. A beruházásokon kívül fenntartásra 41 milliói forintot fordított az igazgatóság, amiből egyebek között 5 veszélyesnek minősített ) kereszteződést védtek be, de ebből is maradt még 21. Kép, szöveg: Béla Ottó — Egy megújított szervezettel indítottuk az idén a felkészülést, és ennek is köszönhető, véleményem szerint, hogy magasabb színvonalat, hatékonyabb felkészülést tapasztaltunk a szakaszmérnökségektől — summázta dr. Goda Péter, a Kövizig igazgató főmérnöke. Megtudtuk még azt is, hogy a folyók töltéseinek sajnos, csak 49 1 százaléka Jelenleg is folyik a Fehér-Körös jobb oldali töltéserősítése Százmillió forint töltéserősítésre Békés megyében a folyók hossza 240 kilométer, a védvonalaké 100 kilométerrel több. Ezt az utat kellett végigjárni annak’ a bizottságnak, amelynek tagjai egyebek mellett azt is vizsgálták, hogyan birkózna meg ez a védvonal egy esetleges árhullámmal. Az elmúlt napokban tartották meg a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság területén a már hagyományos őszi ár- vízvédelmi szemlét. Az ott látottakat, tapasztaltakat tegnap, pénteken délelőtt értékelték a Kövizig székházában. végleges méretű. Az idén fejeződik be a Fekete-Körösön 1983-ban megkezdett 85 millió forintos beruházás. Megkezdődött a Kettős-Körösön az a töltéserősítési munka, ami a torkolattól a mezőberényi hídig terjed. Beruházási költsége eléri a 100 millió forintot, befejezésének várható időpontja 1990. Folyószabályozásra az idén 19 millió jutott. Itt is van bőven további feladat, Utóvizsgálat a rehabilitációról A szarvasi Népi Ellenőrzési Bizottság 1985-ben vizsgálta a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását és szociális helyzetét. Az idei ellenőrzés célja az volt: hogyan alakult a rehabilitációs tevékenység? Erről az utóvizsgálatról tárgyaltak október 9-én, pénteken délelőtt a NEB-tagok. Az augusztusban, szeptemberben megtartott helyszíni vizsgálat kiterjedt a városi tanács művelődési-egészségügyi osztályára, a Szirén ruházati, valamint a Vas- Fémipari Szövetkezetre. Az írásos jelentés szerint a helyi rehabilitációs bizottság ülései alkalomszerűek, a rendelkezésre álló munkahelyekről viszont nyilvántartást vezetnek. Az elmúlt évben 56-an nyújtottak be elhelyezkedési kérelmet, ugyanakkor a munkáltatók 29 esetben kértek segítséget a bizottságtól. Az 56 rokkant közül 14 személynek ajánlottak fel egészségügyi állapotának megfelelő munkakört, ebből 10-en éltek is a lehetőséggel. Az idén 30-an kerestek munkahelyet, de csak hármat tudtak felajánlani. A két ipari szövetkezetben nem alakítottak ki külön üzemrészeket a megváltozott munkaképességű dolgozóknak. A Szirén gépátalakítással és vásárlással próbálja megoldani a gondokat. Ezek a dolgozók általában az eredetihez hasonló munkakörbe kerülnek, így átképzést, betanítást nem igényelnek. A Vas- Fémipari Szövetkezetben sincs több ilyen munkahely, mint 1985-ben, négy dolgozót azonban átképeztek. A népi ellenőrzési bizottság összességében megállapította: a helyi rehabilitációs bizottság nem tud elegendő és megfelelő munkahelyet felajánlani, a rehabilitáltak többsége szociális és átmeneti járadékot kap. Szükségesnek tartják, hogy a helyi rehabilitációs bizottság, a miniszteri rendeletnek megfelelően instruktort jelöljön ki, aki az üzemekben folyó rehabilitációs munkát figyelemmel kíséri. S. S. Dőlt betűvel A favágás — Nem szakma ez már kérem, hanem favágás — dohog dunántúli ismerősöm, aki egy éve nyitott kisvendéglőjében épp a harmadik pincércsapatnak adta ki a munkakönyvét. Miközben együttérzően bólogatok arra a megjegyzésre is, hogy ma már nincsenek nagy nevek a szakmában, nincsenek városszerte ismert pincérek, Géza urak, meg Józsi urak, a magam tapasztalatai között kutatok. Elsőként egy néhány évvel ezelőtti kínos emlék jut eszembe. Akkor külföldi vendégemet kísértem Budapestre, majd onnan haza. A főváros látványától, a vendéglátás színvonalától szinte hüledezett. Sok mindent említhetnék, ami megkapta, ami lenyűgözte, de a történetben most nem ez a fontos. Hanem az, ahogyan a nap végződött. Foton a Fáy-présházban, ahol fél évvel korábban a reformnemzedék Magyarországának Ihangulatát idéző kisvendéglő nyílt. Nos, oda mentünk vacsorázni. Egy igazán magyar helyre, oda, ahol Vörösmarty az örökbecsű sort írta: „Fölfelé megy borban a gyöngy”. Nos, a látvány, ami bennünket fogadott, minden addig kialakult Magyaror- szág-képet halomra döntötte vendégemben. A látvány betetőzése a mellékhelyiség volt, amit tulajdonképpen (szerencsére!) nein is látott, mert az onnan kiáramló bűz miatt \be sem merészkedett. Mit is mondhattam volna neki, akinek hazájában a tengerparti illemhelyeken szőnyeg- padló van, halk zene szól, és azokat a sajátos ülőalkalmatosságokat minden használat után \fertőtlenítik. De ne menjünk ilyen messzire az időben. Maradjunk csak napjaink valóságánál. Tapasztalatom innen is van elég. (A közelmúltban kénytelen voltam megismerkedni a magyar vendéglátás keresztmetszetével. Egy hétig jártam az országot, sajnos jobbára vendéglői kosztra kárhoztatva. (Azért mondom, hogy sajnos, mert nem volt olcsó mulatság.) Amit láttam, ha megosztanám Miguel Asturiassal és a már halott Pablo Nerudával, bizonyára megtagadnák híres-hízelgő könyvüket: Megkóstoltuk Magyarországot. A magyar vendéglátás olyan önmagából kifordult állapotával találkoztam, ami csak ja legkritikusabb jelzőkkel illethető. Sem a vendéglők-éttermek tisztaságára, sem az ételválasztékra, sem a konyhára, sem a pincérek működésére — egy soltvadkerti maszek vendéglő kivételével — nincs egy jó szavam. Az embernek néha olyan érzete támadt, mintha kifejezetten terhes lett volna a szíveslátás- ra-vendéglátásra berendezkedett házigazdák számára. E tekintetben a csúcs egy Balaton-parti étterem volt, ahol a fél órai várakozás után belénk botló pincér az arcpír legkisebb jele riélkül közölte, hogy nincs magyar nyelvű étlapja. Ezt a furcsaságot azzal magyarázta, hogy hétszámra nem teszi be hozzájuk (nem osztályon felüli helyről van szó) magyar vendég a lábát. Aki pedig mégis beteszi — azt hiszem — e különös vendégfogadás után többet nem kívánkozik oda. Hanem meghökkenésem itt nem ért véget, mert a német nyelvű étlap sem volt akármilyen. Budapesti, a Fészek Klubba való. A Balatonon. Nyilván így olcsóbb, a külföldi meg úgy sem tud magyarul. Öt (palira lehet venni. Csak füstölgők, és közben eszembe jut, hogy néhány éve, a szerződéses rendszer bevezetésétől csodát vártunk. A legszebb magyar vendéglátós hagyományok feltámadását. Most, az első szerződések lejárta tájékán, már jól látható, hiú ábrándokat kergettünk. A szerződéses tulajdonosok szeme előtt — valószínűleg a szerződéses rendszer hibájából — egy cél lebeg: minél többet besöpörni az üzletből. Még azon az áron is, hogy közben valósággal lerohad az üzlet, összességében 'az egész hazai vendéglátás. A legrangosabb szakmai díjjal kitüntetett megyei étterem vezetője mondta a minap: a vendéglők nem aszerint különböztethetők (meg, hogy melyik a szerződéses és melyik nem. Hanem aszerint, hol van jó vendéglős, szakmáját megszállottan szerető szakember és hol pancser. Sajnos — tette Jiozzá lemondóan — egyre több a pancser. Alig van rangos vendéglátás. Fájdalom, mert a jó vendégfogadás több annál, mint aminek látszik. A gazdaságot emelő, idegenforgalmat szervező iparág. Egy nemzet önbecsülésének és kultúrájának sajátos tükre. Ezért pedig érdemes megtanulni jó levest fózni, ízletes húst sütni, s a vendéget — lett-légyen hazai vagy külföldi — tisztességgel kiszolgálni.
