Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
szerda 1987. október 28., Tegnap megyénkbe látogatott Vágner Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója. A vendéget fogadta Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára. A vezérigazgató a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat és a Népújság szerkesztőségének vezetőivel folytatott eszmecserét, majd a .Kner Nyomdába látogatott, ahol Balogh Miklós vezérigazgató-helyettes fogadta és mutatta be az üzemet. Képünk a könyvgyártó részlegben készült Fotó: Fazekas Ferenc Nyugdíj-előkészítés, -ügyintézés Tegnap Békéscsabán ülést tartott a Békés Megyei Társadalombiztosítási Tanács. Az ülés első részében a munkáltatói nyugdíj-előkészítés helyzete és a nyugdíjügyintézés alakulása szerepelt napirenden. Ennek során az ülés résztvevői megállapították, hogy az üzemi nyugdíj-előkészítés nem újkeletű, azonban az évek során átértékelődött. A kezdeti, úgynevezett i „klasszikus” nyugdíj-előkészítést felváltotta a szolgálatiidő-el- ismerési kérelmek formája. A megváltozott forma ugyan mennyiségileg nem csökkenti az igazgatóság munkáját, de a dolgozónak segítséget jelent, valamint megfelelő tájékozottságot ad a nyugdíjra jogosító szolgálati idő vonatkozásában, és — nem utolsósorban — biztonságérzetet is jelent számára. A jogszabályi módosítás any- nyiban jelent változást, hogy a korhatár betöltése előtti egy év jobban érvényesül, mint ezt megelőzően. Elhangzott továbbá, hogy a munkáltatói jogsegélyszolgálatok nagy körültekintéssel végzik ilyen irányú munkájukat. A nyugdíjügyintézés 1987-ben kedvezően alakult: az átlagos elintézési idő 20- 21 nap. A résztvevők nevében dr. Varga Imre, a megyei társadalombiztosítási tanács elnöke ez alkalommal köszönte meg a nyugdíjba vonuló dr. Pankotai Istvánnak, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatójának munkáját. (Marik) ítélethirdetés a megyei bíróságon Szabálytalanságok láncolata okozta a tragédiát az Orosházi Üveggyárban Két évvel ezelőtt, 1985. október 29-én, a reggeli órákban hatalmas tűz pusztított az Orosházi Üveggyárban. A lángok között négyen lelték halálukat, a kár kis híján elérte a 27 millió forintot. A nyomozás során még csak sejteni lehetett, ám a bírósági eljárásban egyértelművé vált: szabálytalanságok sorozata vezetett a tragikus tűzvész kialakulásához. Az ügyben tegnap hirdetett ítéletet Gyulán a Békés Megyei Bíróság dr. Nikula Valéria büntetőtanácsa. Az elsőrendű vádlottat, Csont Józsefet foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek, ezért 42 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat. Sarkad! Ferencet és a harmadrendű vádlottat, Laczkó Lajost több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, és különösen nagy kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége miatt Sarkadi Ferencet halmazati büntetésül 3 évi és 6 hónapi fogházbüntetésre, míg Laczkó Lajost 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte (utóbbi büntetésének1 végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette). Csont Józsefnek, mint az üveggyár műszaki igazgató- helyettesének, feladatai között szerepelt többek között a gyári munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok irányítása, a tűzvédelmi szabályok megtartásának biztosítása. Sarkadi Ferenc a tűzvész idején munkavédelmi csoportvezetőként dolgozott a gyárban, így felelősség terhelte — működési területén —, egyebek mellett a felújítások, fejlesztések baleseti veszély- forrásainak, egészségkárosító hatásának feltárásáért. Laczkó Lajos, mint tűzvédelmi vezető — aki azóta nyugdíjba vonult — a gyár helyi kivitelezésű fejlesztéseinek tűzvédelmi minősítésével foglalkozott, ellenőrizte a tűzvédelmi szabályok megtartását, stb. Jóval a tűzeset előtt, 1983-ban felújították az üveggyár I-es számú öblöshutáját. Röviddel az üzembe helyezés után kiderült: a hutában a zajszint meghaladja a megengedett mértéket. A Ki mit gyárt? nevű katalógusban fedezték fel, hogy a Sajóbábonyi Vegyiművekben poliuretánhabot is gyártanak, ami hangszigetelésre is alkalmás. A sa- jóbábonyiak úgy tájékoztatták az üveggyár képviselőit, hogy a habot elsődlegesen kárpitos- és textilipari célokra készítik, s mivel Orosházán építésre szánják, azt csak a tűzrendésze,ti hatóság engedélyével tehetik. Elmondták azt is, hogy az anyag könnyen ég, nehezen és hatásosan csak vízzel oltható, technikai okokból nem ajánlják. Mindezek ellenére az üveggyáriak megrendelték a hangszigetelőt, s azt a gyár egyik gmk-ja fel is ragasztotta az I-es huta térelválasztó lemezére. Mint később kiderült, a munka nem tartozott a gmk tevékenységi körébe. Arról, hogy a szigetelőhab milyen veszélyes anyag, 1985. január 7-én jó néhá- nyan meggyőződtek. Akkor történt, hogy a szigetelővel bevont válaszfal egyik ajtaját — engedély nélkül — hegeszteni próbálták, de a hő hatására a poliuretán hab meggyulladt, és csak nehezen, két poroltóval és vízzel tudták csak eloltani. Október 29-én a térelválasztó fal huta felőli oldalán ismét hegesztéshez készültek, megint csak engedély nélkül. A hegesztő felment a szerelőállványra, magával húzta a munkakábelt, ami közben kilengett, a vége hozzácsapódott az alumínium falhoz, villamos ív keletkezett, melynek következtében meggyulladt a szigetelő. A közelben nem találtak tűzoltókészüléket, kénytelenek voltak távolabb keresgélni. A szigetelő egyre jobban füstölt, égett, a terjedését poroltóval már nem tudták megakadályozni. Néhány perc alatt az egész helyiség lángba borult, így a közeli irodahelyiségben dolgozó négy alkalmazott már nem tudott kimenekülni. Halálukat a rendkívül magas hőmérséklet és az égés során felszabadult mérgező gázok okozták. Az 1. fokú bíróság Csont József felelősségét abban állapította meg, hogy a vádlott ismerte a szigetelő tulajdonságait, mégsem akadályozta meg a beépítését, s ezzel közvetlen veszélybe került a dolgozók élete, testi épsége. Nem ellenőrizte a szigetelő beépítésével kapcsolatos munkálatokat, a munkavédelmi szabályok megtartását. Sarkadi Ferenc felelős, többek között mert közreműködött a szigetelő beszerzésében, és Laczkó Lajossal együtt felelősek a bekövetkezett következményért is. A januári tűzesetet nem jelentették a tűzrendészet! hatóságnak, és nem tettek intézkedéseket a hasonló esetek elkerüléséért. A tegnap kihirdetett ítélet nem jogerős: az ügyész mindhárom vádlottra súlyosbításért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek. László Erzsébet Hz eleki tanács középtávú elképzelései Nagyközségünk, mint más hasonló Békés megyei település, változó sikerrel próbálja megvalósítani, fejlesztési elképzeléseit. Egy sajátos, négy nemzetiségű település a múlt örökségeivel együtt kialakította mindazon intézményhálózatát, amely biztosítja a lakosság ellátottságát az oktatás, egészségügy, kereskedelem területén. Sajnos, az intézményeink többsége 100-150 éves épületekben lett elhelyezve, és így jelenleg is nagy gondot jelent felújításuk, fenntartásuk. A nagyközségi tanács a VII. ötéves tervben 252 millió forinttal kezdte a munkáját, ebből 220 millió forint költségvetési előirányzat. A számok láttán kitűnik, hogy a kiterjedt intézményhálózat fenntartása milyen nagy anyagi megterheléssel jár. Igaz, tanácsunk kinyilvánította, hogy az alapellátás területén mindent meg kell tegyünk, hogy a lakosság ez irányú igényeit biztosítsuk. A község lakossága nemcsak igényt támaszt, hanem tevőlegesen is segíti a község fejlődését. Itt kell megemlíteni az új iskolához I való lakossági hozzájárulást: öt éven keresztül minden aktív kereső évente 200 forinttal járult, illetve járul hozzá, ezenkívül a lakosság megszavazta a településfejlesztési hozzájárulást évi 600 forint összegben. Sorolhatnám tovább, például az útépítéshez, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat lakossági hozzájárulását. A társadalmi munka értéke az előző évben meghaladta a 8 millió forintot. Ezek a tevékenységek mind azt mutatják, hogy lakosságunk szereti települését, és az igényesebb életfeltételhez adja munkáját, anyagi hozzájárulását. A középtávú fejlesztési elképzelésekben szereplő tennivalókból már elkészült a nyolctantermes iskola, a gyulai áfész kivitelezésében három új kereskedelmi egység, a Kunság Kereskedelmi Vállalat új ABC-áruhá- zat épített, a Gyulai Szabók Szövetkezete új üzem építését kezdte meg. A felsorolt beruházásokhoz tanácsunk jelentős anyagi hozzájárulást biztosított. Társulás formájában jelenleg folytatjuk a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését. mintegy 28 millió forintos költséggel. Igaz, a tervezés1 során igényként jelentkezett egy tornaterem építése, egészségházunk áthelyezése, a művelődési ház korszerűsítése. Itt a tervezéskor még nem volt ismert, hogy fejlesztési elvonások várhatók a tanácsi pénzeszközökből, így át kell értékelnünk a terveket; a soron következő falugyűléseken és munkahelyi megbeszéléseken a helyes sorrendiséget ki kell alakítanunk. A lakásépítés területén is értünk el eredményeket, mivel a közelmúltban alakítottunk ki 40, egyenként 1500-1900 négyzetméteres építési telket, melyeket közművesítettünk, ezeket átlagban 80 ezer forintért tudjuk adni az építkezőknek. Tanácsunk a fiatal építkezőknek, 35 éven aluliak esetében, kedvezményes áron is tud telket biztosítani közművesített területen, a telek nagysága 680 négyzetméter, az ára egységesen 25 ezer forint. Jelenleg 19 OTP-beruházású lakás építése is folyamatban van, a földszinten helyet kap majd az új posta és a 600 állomásos Crossbar-telefonállomás (képünkön). Mint már említettem, felújításaink jelentősek. Felújítottuk az ún. polgári iskolát, a művelődési ház tetőzetét, a tanácsháza építése pedig most történik. Lehet, hogy a felsoroltakban a dicsekvés érződik. Ha igen, akkor az azért van, mivel úgy érezzük, amit elvégeztünk, rengeteg munkát takar, amelyet ez a közel hatezer ember községéért, szebb és jobb életéért tettünk, és a tapasztaltak szerint tenni is fogunk a jövőben — a felnövekvő nemzedékeinkért. Szántó István tanácselnök Fotó: Kovács Erzsébet Tárcaközi munkacsoport az ellátás javításáért Mint ismeretes, a közelmúltban koordinációs tárcaközi munkacsoport alakult, amelynek feladata, hogy az utóbbi időben tapasztalható nagyarányú felvásárlás ellenére biztosítsa a lakosság áruellátását a termelők, a kül- és belkereskedelem munkájának összehangolásával. A munkacsoport vezetője, Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát az eddigi döntésekről, és azok várható eredményeiről. Elmondta, hogy az intézkedések megalapozásához olyan információs rendszer kidolgozására volt szükség, amelynek segítségével nyomon követhetők a nagy- és kiskereskedelem készleteinek, tartalékainak alakulása, a lakosság igényeinek változásai, a hazai termelők szállítási készsége, valamint az importlehetőségek. A kellő információk birtokában a munkacsoport eddig egyebek közt döntést hozott az építőanyag-forgalmazás! rendjéről, s intézkedett, hogy az építkezők kellő időben tájékozódjanak lehetőségeikről, illetve teendőikről az anyagbeszerzéssel kapcsolatban. Aki a már birtokában lévő építőanyagutalvány alapján1 megállapodott a gyártó céggel, még az idén garantáltan hozzájut az építőanyaghoz. Az élelmiszer-kínálat javítása érdekében a munka- csoport állásfoglalása alapján a MÉM szükség esetén terven felül 2000 tonna húst szállít a kereskedelemnek, a tejipar pedig többlettejport és vajat, a gabonaipar többletrizst importál. Mivel a mosó- és tisztítószerek iránt is igen megnövekedett a kereslet, a munka- csoport felkérte a Külkereskedelmi Minisztériumot, hogy mihamarabb intézkedjék az importalapanyagok beérkezése érdekében. Felhívta a kereskedelmi vállalatok figyelmét is, hogy a keresleti cikkekből fokozottan töltsék fel készleteiket. A munkacsoport legutóbbi ülésén a többi között áttekintette az év végi ünnepek várható árukínálatát. Megállapította, hogy az élelmiszerek döntő többségéből elegendőnek ígérkezik a mennyiség, édesipari termékekből is kielégítő lesz a választék, ám a szaloncukor és a díszdobozos desszertek kínálatának javítására további tárgyalások szükségesek az iparral. A déligyü- mölcs-behozatalra kapott importkeretek döntő hányadát a vállalatok narancs és mandarin behozatalára kívánják fordítani, a Belkereskedelmi Minisztérium azonban szorgalmazza, hogy színesebb legyen a választék, s a lehetőségekhez képest próbáljanak vásárolni banánt és más déligyümölcsöket is. Az ellátás kritikus pontja immár hónapok óta a tartós fogyasztási cikkek kínálata. A munkacsoport határozata értelmében a kereskedelem további' tárgyalásokat folytat a hazai termelőkkel, hogy a leginkább keresett termékek — színes tévék, fagyasztóládák, automata mosógépek — az év végi ünnepek előtt kaphatók legyenek az üzletekben. Importból a karácsony előtti hetekben a szokásos meny- nyiségű, az év eddigi időszakánál színesebb áruválaszték érkezik, mind a szocialista. mind a tőkés országokból. Az egész évben forgalomba kerülő importcikkeknek az időarányosnál jóval nagyobb része kerül ekkor az üzletekbe. A tárcaközi munkacsoport legközelebbi ülésén ellenőrzi az addig hozott döntések végrehajtását, s a piaci információk alapján ekkor is a legfontosabb ellátási problémákkal foglalkozik majd.
