Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

1987. október 28., szerda Grósz Károly Lengyelországba utazott llEH3EHCKAfi­MM S.ffiirtor 'Mlfli’ltli' I iffurtcrAllgcmti.^ UtCYAkSlÓ (Folytatás az 1. oldalról) sik országban folyó gazdasá­gi reformok iránt. Amennyi­ben valamelyik szocialista ország nagyobb lépéseket tesz a reformfolyamat ki- szélesítése, vagy felgyorsítá­sa érdekében, az biztatást jelent a többi ország számá­ra, mutattak rá. A két ország kapcsolatait mindkét fél rendezettnek, széleskörűnek és fejlődőnek minősítette, aminek Kádár János és Wojciech Jaruzels­ki erre vonatkozó megálla­podásai jelentik az alapját. Egyetértettek azonban ab­ban is, hogy különösen gaz­dasági téren kell az együtt­működésben új formákat ta­lálni, és ezt jól szolgálja a kedden aláírt megállapodás a gazdálkodó szervezetek közvetlen együttműködéséről és a vegyesvállalatok alapí­tásáról. A magyar—lengyel áruforgalmat alapvetően ki­egyensúlyozottnak minősí­tették, és kedvezőnek ítél­ték, hogy abban 26 százalé­kot ér el a szakosodáson és a kooperáción nyugvó szál­lítások értéke. Az idén vár­hatóan 1,2 milliárd rubelt elérő forgalomban magas a gépek aránya. Megerősítették, hogy a két ország azonos véleményen van a KGST korszerűsítésé­nek kérdésében, abban, hogy annak teljes működését di­namizálni kell, mert jelen­legi formájában nemcsak a sokoldalú, de a kétoldalú kapcsolatok és együttműkö­dés fejlesztését is akadályoz­za. A tudományos és műszaki együttműködés szintjével a lengyel és a magyar fél egyaránt elégedetlen és el­határozás született annak továbbfejlesztéséről. Egyet­értettek abban, hogy jól be­váltak a rendszeres konzul­tációk a gazdaságpolitikai kérdésekben és hasznos úgy­nevezett tv-híd létesítése a két ország között. Megállapították, hogy mindkét fél érdekelt az ide­genforgalmi együttműködés fejlődésében és kölcsönös a szándék, hogy ebből kiszűr­jék a ma még meglévő visz- szásságokat. Kölcsönös tevé­kenységgel és felelősséggel kell a kedvezőtlen jelensége­ket visszaszorítani. Azok el­len kell fellépni, akik a tu­rizmust azzal ellentétes cé­lokra használják. A két miniszterelnök egyetértett abban is, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időszak erőfeszítései nyomán javult. Ez minde­nekelőtt a szovjet—amerikai viszonyban és a kelet—nyu­gati kapcsolatokban tapasz­talható. Minden ország fe­lelőssége közös e folyamat erősítésében. Zbigniew Messner külön is köszönetét mondott Grósz Károlynak azért, hogy Ma­gyarország az elsők között és aktívan támogatta a kö­zép-európai fegyverzet csök­kentésére és a bizalom erő­sítésére irányuló lengyel ja­vaslatot, az úgynevezett Ja- ruzelski-tervet, egyben újabb1 konzultációkat helye­zett kilátásba a magyar fél­lel a terv valóra váltása ér­dekében. Grósz Károly ma­gyarországi látogatásra hív­ta meg a lengyel kormány­főt, amit Messner köszönet­tel elfogadott. A nap folyamán egyéb­ként két fontos megállapo­dást is aláírtak. A minisz­tertanács épületében Grósz Károly és Zbigniew Mess­ner jelenlétében Józef Ko- ziol és Marjai József mi­niszterelnök-helyettesek, a Magyar—lengyel Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyes Bi­zottság társelnökei kor­mányközi megállapodást ír­tak alá gazdálkodó szerve­zetek közvetlen együttmű­ködésének alapelveiről és vegyes vállalatok létrehozá­sáról. A dokumentum jól illeszkedik a KGST gyártás­szakosodási és kooperációs határozataihoz, eredménye­sen szolgálja a két ország gazdasági integrációjának fejlesztését és elmélyítését. A megállapodás értelmé­ben a felek elősegítik és tá­mogatják a vállalatok, a tudományos kutatóintézetek termelő és műszaki-tudo­mányos együttműködésének fejlesztését, a gyártásszako­sítást és a termelési célokat szolgáló műszaki-tudomá­nyos együttműködést. Konkrét polgárjogi Szer­ződésekben határozzák meg a pontos feladatokat és ezeket a szerződéseket be­építik az éves árucsere- és a hosszú távú fizetési meg­állapodásba. Az árakat a KGST-árképzés alapján ha­tározzák meg. A vegyes vállalatokat jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek ala­kíthatnak, és azok . tőkeré­szesedéssel működő társa­ságokként jönnek létre. A székhelyország jogi szabá­lyozása szerint működnek önelszámoló, önfinanszírozó vállalkozásként. A keletkező nyereség abban a pénznem­ben utalható át a partneror­szágba, amelyben keletke­zett. Andrzej Dorosz és Patkó András lengyel, illetve ma­gyar pénzügyminiszter-he­lyettesek a két ország kö­zötti egyéni turistaforgalom­ban érvényes valutaellát­mány kötelező összegének emeléséről írtak alá megál­lapodást. Ennek értelmében november elsejétől a lengyel és a magyar turisták tar­tózkodási naponként leg­alább 300 forintot, illetve 1600 zlotyt,^ de minimum 1200 forintot, illetve 6500 zlotyt kötelesek beváltani. Ez a korábbinak a kétsze­rese, és ugyanilyen arány­ban nőtt a kötelező tranzit­beváltás is, ami a magya­roknál napi 1600 zloty, a lengyeleknél (vonattal) 150, gépkocsival 300 forint. Az esti órákban Zbigniew Messner díszvacsorát adott Grósz Károly és kísérete tiszteletére, amelyen mind­két kormányfő pohárköszön­tőt mondott. HATÉKONY MÓDSZER Hatékonynak ígérkező módszert dolgozott ki a Dissuavol nevű francia vál­lalat lopott autók „kézre ke­rítésére”. A gépkocsi^ ka­rosszériájába mikrochipet építenek be. Benzinkutakat, garázsokat, határátkelőhe­lyeket, a nem díjmentes au­tópályák bejáratát detekto­rokkal látják el. Azok össze vannak kapcsolva egy köz­ponti számítógéppel, amely­be betáplálják az ellopott gépkocsi mikrochipkódját. így aztán a jelzett helyeken azonosíthatják a lopott au­tót és értesíthetik a rendőr­séget. TILOS A DOHÁNYZÁS Dohányzási tilalmat ren­deltek el Belgiumban a nyil­vános helyeken. Szeptember elsejétől a hivatalokban, vasúti várótermekben, tan­intézetekben, fedett sportte­lepeken, közjárműveken, ét­termekben, szórakozóhelye­ken, üzletekben, munkahe­lyeken, zárt helyeken tar­tott gyűléseken tilos a do­hányzás. TRÜKK Miamiban a betörők a vészcsengőt használták fel arra, hogy kifosszanak egy ékszerüzletet. Megszólaltat­ták, a rendőrség azonnal ki­vonult. Ezalatt a betörők el­rejtőztek. Miután a rend őrei konstatálták, hogy semmi sem hiányzik, vissza­vonultak. Ekkor rámolták ki a betörők az ékszerüzletet. ÁLLHATATOS FÉRFI Naponta mintegy 147 al­kalommal hívta telefonon ímádottját egy floridai férfi, hogy találkozót kérjen tőle. A hölgy hajthatatlan ma­radt, elenállt a küldött virá­goknak is, a férfit viszont a molesztálások miatt már kétszer is „leültették”. VADORZÓK Barbár módon irtják az emberszabású majmokat Tanzániában — hívták fel a figyelmet a két világhírű tanzániai rezervátum, Sa- rengeti és a Gombé munka­társai. A vadorzók bevált módszere, hogy először az anyaállatot ölik meg, mert tudják, hogy a kicsinyek ösztönösen anyjukba ka­paszkodnak. Áz élettelen nőstény testéről már nem nehéz lefejteni a kis csim­pánzokat, amelyek darab­jaiért 5 ezer dollárt kapnak a gazdag külföldiektől. MODERN NAGYMAMA Milyen legyen a modern nagymama? Egy szófiai új­ságnak a munkatársa tette fel a kérdést olvasóinak. A legfrappánsabb választ egy olyan bolgár asszony adta, akinek három gyermeke és hat unokája van: „A lábán görkorcsolyára, a kezében betétkönyvre és a száján la­katra van szükség.” REJTÉLYES MÚMIA Egy buddhista szerzetes örök lótuszülésbe mereve­dett, hét kilogramm súlyú múmiája okoz fejtörést a vietnami tudósoknak. A Hanoi mellett talált lelet legalább háromezer éves, és az egyiptomi múmiáktól el­térően, nyoma sincs rajta konzerváló eljárásnak. Mind­össze vékony réteg gyanta, fűrészpor és agyag található a testfelületen. VÁLSÁGTÜNET Gazdasági nehézségek mi­att válságban van a torre­ádoripar Spanyolországban. Kisebb a kereslet Dél-Ame- rikában is, így a bikaviado­rok kénytelenek más foglal­kozás után nézni. Taxisofőr­nek, újságkihordónak, vagy szállodaportásnak állnak. NÉPÚJSÁG NEMCSAK NYELNI, RÁGNI IS KELL A zöldségfélék és a gyü­mölcsök fogyasztása nagyon egészséges, de fontos, hogy jól megrágjuk őket, mert a bélmozgást segítő rostos nö­vényi ételek megrágatlan ré­szei a bélrendszerben meg­akadhatnak, s bélelzáródást okozhatnak. Az ilyenkor szükséges műtétek során gyakran találtak a bélben meg nem rágott aszalt gyü­mölcsdarabokat, gyümölcs­magvakat, karfiolrózsákat, káposztagombócokat. Leg- gyakrababn azonban az egészben lenyelt narancsge­rezdek zárták el a belet. Ezek rostjai ugyanis szívó­san ellenállnak az emésztő­nedveknek. RÁKAPTAK „Pizza and Pasta” elneve­zéssel új üzlet nyílt meg Londonban. Az angolok rá­szoktak erre az olasz étel­re. Tavaly például 11 millió fontot adtak ki makarónira, és 17 millió tonna pizzát fogyasztottak. VESZETT DENEVÉR Egy veszett denevér meg­harapott egy 14 éves fiút Spanyolországban, a földkö­zi-tengeri partvidéken. A gyerek aludt, és arra ébredt fel, hogy a denevér beleha­rapott a vállába. Megijedt, mert azt hitte, hogy vámpír támadta meg. Az Egészség- ügyi Világszervezet szakér­tői szerint ezt megelőzően veszett denevérek csak két­szer haraptak meg embere­ket. A gyerek apja megölte a denevért, a fiút pedig be­oltották veszettség ellen. ELLOPTÁK REAGAN SZOBRÁT Ismeretlen tettesek ellop­ták Reagan amerikai elnök mellszobrát egy római öntö­déből, ahonnan Amerikába kellett volna szállítani. Ama- deo Ferrari, a szobor alko­tója kijelentette, hogy Rea­gan akkor rendelte meg tőle az alkotást, amikor június­ban Olaszországba látoga­tott, és viszonzásképpen a szobrásznak ajándékozta Mona Lisa bronzszobrát. A szobrász elmondta, megírta Reagannek, hogy ellopták a szobrát, és ő arra gyanak­szik, hogy egy amerikai ré­szére lopták el. Szovjetunió: a 70. évforduló Milliók forradalma A februári polgári-demok­ratikus forradalom után, az Oroszországi (bolsevik) Szo­ciáldemokrata Pártnak mintegy 24 ezer tagja volt. Az illegalitásból előjőve a párt, miután hozzáfogott a tömegek között folytatott legális politikai és szervező munkához, elsősorban a munkásosztály aktív képvi­selőit fogadta soraiba. Tag­jainak száma április végére már meghaladta a százezret: tömegpárt lett belőle, az oroszországi proletáriátus tömegpártja. A bolsevikok végezték mindennapos mun­kájukat a szovjetekben, a szakszervezetekben, a had­seregben, városon és falun egyaránt, politikailag nevel­ték a tömegeketj s azon igyekeztek, hogy létrehozzák a munkásosztály és a sze­gényparasztság szövetségét, a szocialista forradalom győ­zelméért vívott harc döntő erejét. Június 18-án (július 1-én) békés tüntetésre került sor Petrográdon, amelyen több mint 500 ezren vettek részt, és követelték, hogy a hatal­mat adiák át a szovjetek­nek. Áz Ideiglenes Kor­mány utasítására és az eszer—mensevik vezetők tudtával fegyveresek tá­madtak a tüntetőkre. > A megtorló intézkedések idő­szaka következett, letartóz- tatási parancsot adtak ki Lenin ellen, akit bíróság elé akartak állítani. Lenin most is kénytelen volt illegalitás­ba vonulni. A hatalom az országban mindenütt az el­lenforradalmi Ideiglenes Kormány kezében összpon­tosult. Lenin ekkor arra a követ­keztetésre jutott, hogy a pártnak harci taktikát kell választania. Meghatározta a fegyveres felkelés irányvo­nalát, mert meggyőződése szerint a harc volt az egyet­len eszköz ahhoz, hogy a kialakult körülmények kö­zött a forradalom győzelem­re jusson. Javasolta, hogy vegyék le a napirendről a Minden hatalmat a szovje­teknek! jelszót, amely ko­rábban a forradalom békés fejlődésének irányvonalát fejezte ki, de meg volt győ­ződve róla, hogy ha a szov­jetek megszabadulnak a ‘kis­polgári pártok káros befo­lyásától, akkor a dolgozó emberek hatalmának meg­teremtéséért folytatott harc igazi szerveivé fognak vál­ni: A nyár derekán általá­nos társadalmi, gazdasági és politikai válság tört ki az országban. Megkezdődött a kispolgári, opportunista pártok eszmei és szervezeti széthullása. A forradalom előkészítése során egyre növekedett a bolsevik párt ereje és ösz- szeforrottsága. Októberben a párttagok száma mintegy 350 ezerre nőtt, a párttagok 60 százaléka élvonalbeli munkás volt. A párt, ame­lyet elszakíthatatlan kötelé­kek fűztek a tömegekhez, teljes harci készültségben várta a soron következő döntő ütközeteket. 1917 őszére Oroszország­ban megértek a szocialista forradalom győzelmének fel­tételei. Szeptemberben Le­nin a fegyveres felkelés elő­készítésének feladatát tűzte a párt elé, mint gyakorlati célt. Öva intette a párt köz­ponti bizottságát, hogy a hatalom „megragadása” ér­dekében összeesküvősdihez kezdjen. Lenin szerint a felkelés csak akkor lehet sikeres, ha nem összeeskü­vésre, nem is a pártra, ha­nem az élenjáró osztályra és a nép forradalmi lelke­sedésére épül. Egyúttal konkrét tervet dolgozott ki a petrográdi felkelés lebo­nyolítására. A párt központi bizottsá­gának október 10-i (23-i) konspirativ ülésén megvitat­ták a fegyveres felkelés kér­dését. Az előadói beszédet Lenin tartotta, aki előtte való nap illegálisan tért vissza Finnországból Pet- rográdba. Tíz szavazattal kettő ellenében (Kamenyev és Zinovjev) a Lenin-féle határozati javaslatot fogad­ták el, amely kimondta, hogy minden feltétel meg­érett és a felkelés immár elkerülhetetlen. A követke­ző napokban megválasztot­ták a felkelés katonai veze­tőségét is. Az októberi felkelésben jelentős fegyveres erők áll­tak a bolsevik párt mögött, élükön a petrográdi Vörös Gárdával, amelynek létszá­ma a harcok során 40 ezer főre nőtt. A forradalom e fegyveres élcsapatát több százezer vörösgárdista volt még hajlandó támogatni Oroszország többi városá­ban. A petrográdi helyőrség forradalmi katonáinak szá­ma a felkelés kezdetén meghaladta a százötvenezret. A bolsevikok oldalára át­állt balti flottában több mint nyolcvanezer matróz és mintegy hétszáz hadi, s ki­segítő hajó teljesített szol­gálatot. Tekintélyes katonai ütőerőt jelentettek ezek az alakulatok a forradalom ol­dalán, s mögéjük több mil­lió katona sorakozott fel a fronton és a hátországi helyőrségekben. Legfőbb tá­maszukat azonban a mun­kások és a szegényparasztok jelentették szerte az ország­ban, akik készen voltak ro­hamra indulni a kapitaliz­mus ellen. Az Ideiglenes Kormány ugyancsak össz­pontosította az ellenforrada­lom fegyveres erőit, a bolse­vikok azonban jelentős túl­erőt alkottak e csapatokkal szemben. Az Ideiglenes Kor­mány kilátástalan helyzet­be került. A döntő eseményekre ok­tóber 24-én (november 6-án) került sor. A Szmolnijba érkeztek a II. összoroszor- szági szovjetkongresszus küldöttei, s oda irányítot­tak több vörösgárdista osz­tagot, forradalmár katonák­ból és matrózokból álló egy­séget is. A városba vezető utakat védő helyőrségi csa­patoknak parancsot adtak, hogy egyetlen ellenforradal­mi egységet se engedjenek be Petrográdba. Október 24-én (november 6-án) este Lenin megérke­zett a Szmolnijba, és szemé­lyesen is átvette a fegyveres harc vezetését; a forradalmi erők megkezdték mindent eldöntő támadásukat. Terv­szerűen foglalták el Petrog- rád stratégiai pontjait. Reg­gelre a főváros a felkelő nép kezébe került. Novem­ber 7-én reggel a Forradal­mi Katonai Tanács elfogad­ta az „Oroszország polgárai­hoz!” kezdetű felhívást, amelyet Lenin szövegezett, s amely tudtul adta, hogy megdöntötték az Ideiglenes Kormányt. A. Szirotkin (APN—KS) (Folytatjuk) Ä munkások seregének, a Vörös Hadseregnek egyik alakulata Petrograd utcáin (Fotó: APN-reprodukció — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom