Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1987. OKTOBER 28., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Grósz Károly Lengyelországba utazott Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására tegnap hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazott. Kíséretében van Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Patkó András pénzügyminiszter-helyettes, valamint Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Bi- czó György, hazánk varsói nagykövete, akik Varsóban csatlakoztak a kísérethez. Grósz Károly búcsúztatására a .Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Jerzy Piatkowski követtanácsos, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Az ünnepi díszbe öltözött varsói repülőtéren a magyar vendégeket Zbigniew Messner lengyel kormányfő, Józef Koziol miniszterelnök-helyettes fogadta, és jelen volt Biczó György, Magyarország varsói nagykövete. A magyar kormányfő mostani varsói tárgyalásai jól illeszkednek abba a ’80-as években kialakult gyakorlatba, amit a magas szintű politikai érintkezések rendszeressége jellemez. Grósz Károly Zbigniew Messner tavalyi magyarországi látogatását viszonozza. Ez — Moszkva és Bonn után — a magyar miniszterelnök harmadik külföldi útja. A Grósz Károly kíséretében lévő magyar küldöttség a hivatalos ünnepi fogadtatás után szálláshelyére hajtatott, majd a miniszterelnök a varsói Győzelem téren megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sírját. Rövid bejegyzést tett az ott található emlékkönyvbe. Ezt követően, még a dél» előtti órákban, a lengyel Minisztertanács épületében Zbigniew Messner és Grósz Károly részvételével megkezdődtek a miniszterelnöki tárgyalások. Zbigniew Messner és Grósz Károly behatóan tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és a stabilizációs programokról, amelyek megvalósításán mindkét ország dolgozik. Ügy a szűkkörű eszmecserén, mint az azt követő plenáris ülésen Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy nem elsősorban a külső gazdasági környezet rosz- szabbodásában, hanem elégtelen alkalmazkodási képességünkben kell keresnünk jelenlegi problémáink okait. Az egész gazdasági kibontakozáshoz szorosan kapcsolódik a politikai intézmény- rendszer reformja, a parlament és a kormány viszonyának megváltoztatása. Lengyel részről azt húzták alá, hogy a gg^dasági reform felgyorsítására, a második szakasz megindítására azért nem kerülhetett előbb sor, mert nem voltak meg a megfelelő gazdasági feltételek. Különösen azt tartották kedvezőnek, ^Ogy immár több éve folyamatosan nő a mezőgazdasági termelés. Mindkét fél kölcsönös érdeklődését hangoztatta a má(Folytatás a 2. oldalon) Jogászok tanácskozása Tegnap tartotta vezetőségi ülését a Magyar Jogászszövetség Békés Megyei Szervezete Békéscsabán, az ügyvédi kamara székházában. Dr. Fekete Antalnak, a megyei szervezet elnökének megnyitója után dr. Sós Sándor megyei titkár adott számot az elmúlt félévi tevékenységről. A megyei titkár beszámolója szerint az időszak legfontosabb eseménye a közigazgatási tagozat megalakulása volt. Ezután szólt a Magyar Jogászszövetség országos elnök-titkári értekezletén elhangzottakról. Dr. Bartó Éva, a megyei vállalati jogásztagozat elmúlt időszakban végzett munkájáról, eredményeiről és a vállalati jogtanácsosok problémáiról beszélt. Szálamé .dr. Vántus Katalin gazdasági vezető beszámolt a szervezet pénzügyi helyzetéről, és arról, hogy akadozik a megyében lévő 350 jogászszövetségi tag új tagkönyvének kézhez juttatása, s nem folyamatos a tagdíj- befizetés. A vezetőség határozatot hozott a tagkönyvcsere és a tagdíjbefizetések meggyorsítására. B. V. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — október 27-én, tegnap, ülést tartott. A napirend a következő volt: — Beszámoló Békés Megye Tanácsa V. B. tervosztályának munkájáról; — A diákszociális ellátás helyzete a megyei NEB- vizsgálat alapján; — Bejelentések. A tervosztály munkájában meghatározó helyet foglal el a tanácsigazgatás fejlesztésének irányítása, az éves és középtávú tervezés. Az elmúlt esztendőkben a tanácsi gazdálkodásban jelentős változások történtek, melyek a helyi önállóság növekedésében, az új szabályozó rendszer bevezetésében nyilvánulnak meg. Megnőtt a jelentősége a szintetizáló, komplex tervezésnek, amely nem a részérdekeket, hanem a megyei célokat helyezte előtérbe. Az ez irányú munka közel két évtizedes múltra tekint visz- sza, fordulópontról azonban csak az 1980-as évektől kezdődően lehet beszélni. Ezt egyrészt a népgazdaság helyzete váltotta ki, másrészt pedig a helyi tanácsok önállósági törekvése. A döntések előkészítése, a tervek cél- és eszközrendszerének alaposabb újragondolása vált szükségessé. Ennek kapcsán javaslatokat kértek a társadalmi és érdekképviseleti szervektől, I valamint figyelembe vették a tudományos kutatások eredményeit. A tervosztály a megye előtt álló feladatok megoldásában igyekezett közreműködni. Ismert, hogy Békés megye történelmi hátrányban van sok megyével szemben. Az utóbbi tíz évben azonban számos területen sikerült előrelépni. Fejlődött a lakossági infrastruktúra, s itt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változások is tapasztalhatók. Több színvonalas létesítmény — a főiskola, a megyei könyvtár, a mezőhegyest a békési nevelőközpont, vagy a ma átadásra kerülő biológiai szennyvíz- tisztító — jól példázza fejlődésünket. A vitában elhangzott vélemények azt erősítették, hogy az osztály munkamódszerében, stílusában jól alkalmazkodott az új követelményekhez. Korszerű gondolkodás, operativitás, a megoldás keresése jellemzi munkájukat. Jók a kapcsolataik a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, a tanács ágazati osztályaival, és mindinkább ez jellemzi a gazdálkodó egységekkel és szellemi központokkal kialakított együttműködését is. A helyzetelemző vitából az is kiderült, hogy a középtávú tervcélokat a szűkülő anyagi lehetőségek miatt újra kell rangsorolni, továbbra is meghagyva az olyan elsődlegességeket, mint az ivóvízminőség-javító, vagy a középfokú oktatás fejlesztését célzó program. A tervezésben a térségi szemlélet legyen az uralkodó, ötvöződjön a távlati gondolkodás és a napi operativitás. A végrehajtó bizottság — elismerve az osztály színvonalas munkáját — a beszámolót elfogadta. A Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta a diákszociális ellátás helyzetét. Az előterjesztés bevezetőben a tanulói létszámról és a tantermi ellátottságról adott képet. A VII. ötéves tervben az általános iskoláknál 202, a középiskoláknál 54, a szakmunkásképzőknél 31 tante- remfejlesztést irányoztak elő. Ezek többsége a tervidőszak végére valósulhat meg, így a nagy létszámú korosztályok fogadása, a megfelelő feltételek biztosítása még a tervidőszak végén is gondot okoz, mivel két év múlva már a középfokú iskolákban tetőzik a demográfiai hullám. Várható, hogy több helyen még a tervezett tanterembővítés is elmarad — anyagi fedezet hiányában. Ami a diákétkeztetést illeti, ennek térítési rendszere ellentmondásos. Az általános iskolás tanulók napközi igénybevétele esetén a család jövedelmétől, a gyermekek számától függően fizetnek térítési díjat. A legszembetűnőbb az ellentmondás a középiskolai menza térítési díjánál, ahol 70- 170 forint között változik az összeg. Az általános iskolai diákotthonokban a szülők jövedelmi viszonyaitól, szociális helyzetétől függően a térítési díj 130-450 forint között van, a szakmunkástanulók 210 forintot fizetnek egységesen, a szakközépiskolás, valamint a gimnáziumi tanulók havi 130-820 forintig terjedő differenciált besorolás alapján fizetnek. A diákotthoni ellátás, illetve kihasználtság területenként eltérő. Békéscsabán a kollégiumi igényeket középfokon nem tudták kielégíteni. A 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben 200 férőhelyre 500 kérelem érkezett. A körülmények is változóak, a jól felszerelt (békéscsabai Kossuth Zsuzsanna középiskolai leánykollégium) intézménytől a salét- romos, vizes, korszerűtlen fűtésűig (békési városi középiskolai diákotthon) sokféle megtalálható. A felsőfokú oktatási intézményeknél a diákszociális ellátásban jelentős változást hozott a jogszabályok módosítása. A DATE főiskolai karán és az óvónőképző intézetben az ellátás megfelelő. összességében megállapítható, hogy a demográfiai hullám az általános és középiskolákban súlyosbította a diákszociális ellátás problémáit. A VII. ötéves terv végére a 14-18 éves korosztályok elhelyezésénél gondokra lehet számítani. A végrehajtó bizottság az előterjesztést — elismerve a népi ellenőrzés ebben végzett munkáját — elfogadta. Ügy foglalt állást, hogy a diákszociális ellátás kérdéskörét be kell illeszteni a kidolgozás alatt álló átfogó szociálpolitikai programba. Valós felmérések alapján kell megállapítani a tényleges költségeket, s akik ezt nem tudják vállalni, ott indokolt a segítség. Arra kell törekedni, hogy a továbbtanulásban az ilyen természetű anyagi gondok ne jelentsenek akadályt. A bejelentések sorában a testület előzetes tárgyalás keretében megvitatta a megyei tanács végrehajtó bizottságának feladattervét, amely az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása és az ennek alapján készült megyei pártbizottsági munkatervhez kapcsolódik. S. F. Mintegy 240-féle termeket gyártanak a békési Start Sportszergyártó Szövetkezetben a verseny- és a tömegsportnak. Képünkön a hidraulikus versenykosárlabda-állványok alkatrészei készülnek Fotó: veress Erzsi fl jövő évi bérszabályozásról A bruttósítás kérdőiéiül A bérrendszer 1988. évi változásairól tartott előadást tegnap Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében dr. Pongrácz László kandidátus, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője. A téma sokakat vonzott, a terem zsúfolásig megtelt. Bevezetésként a kereset- és bérpolitika mozgásterét behatároló tényezőkről szólt Pongrácz László, arról, hogy az országban nagyobb a vásárlóerő, mint amit a gazdaság fedezni képes. Az adósságállomány növekedését pedig mérsékelni kell, a belföldi felhasználás nem nőhet. Nagyon szerény nominálbér-növekedéssel (4 százalék) és jelentős reálbér- csökkenéssel kell tehát számolni. A helyzet sajátosságait, a célkitűzéseket figyelembe véve alakították ki a jelenleg legjobbnak tűnő szabályozási rendszert, melyben központilag szabályozzák külön a béreket, s külön az adózott nyereségből anyagi ösztönzés címén történő kifizetéseket. (Az ismertetett szabályozás nem vonatkozik a mezőgazdasági üzemekre.) A nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő leépítését célozza a bértömeg-szabályozás, ebbe a formába tartozik a vállalatok többsége. Ahol a létszám növekedése népgazdasági érdeket szolgál, ott az átlagbér-szabályozás érvényesül a jövő évtől. A bruttó keresettömeg 4 százalékkal, az átlagkereset pedig 5 százalékkal nőhet, ami ténylegesen az idei évről áthúzódó hatásokat is figyelembe véve 2,5 százalék és 3,5 százalék lesz. Azokat, akik ezeket a határokat átlépik, szankciókkal sújtják, például tízszeres bírsággal. Az adózott nyereségből történő kifizetéseket adóval szabályozzák, melynek mértékét a bér százalékában progresszíven határozzák meg. A magasabb vezető állásúak • érdekeltsége a versenyszférában a vagyonará- nyos nyereséghez és a vagyon növeléséhez kötődik majd. A bértarifarendszer lényegében nem változik, a felső határok átléphetők lesznek. Az alsó határok viszont, tehát a minimálisan kifizetendő bérek kötelező érvényűek. A bruttósítás mikéntje változatlanul a vállalatok érdeklődésének középpontjában áll. A munka itt két alapműveletre osztható. Az egyik az 1987-es vállalati szintű keresetek felbruttósítása, ami ugyan nagy munka, de egzakt képlet lévén hozzá, egyszerűen elvégezhető. A másik, az új egyéni bruttó keresetek megállapítása úgy, hogy azonos teljesítmény esetén a nettó kereset ne csökkenjen, már bonyolultabb feladat, mégpedig azért, mert különféle bérformák működnek, és sok esetben a vállalati bérrendszert kell átalakítani emiatt. Ahol teljesítménybérben dolgoznak, ahol különféle pótlékok vannak, lehetetlen úgy átalakítani a rendszert, hogy a két cél — az azonos teljesítmény esettén azonos nettó bér, illetve a teljesítménynövelés ösztönzése — egyszerre megvalósulhasson. Vagy az egyik, vagy a másik elv csorbát szenved, és e tekintetben a vállalatok vezetőinek és a szakszervezeteknek kell közösen és kezde- ményezően olyan megoldást találniuk, amely a kisebb rosszat jelenti. Senki ne várja, hogy központilag előírják, milyen utat kövessenek, ezt maguknak kell kialakítaniuk. — szí — Eleki hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az eleki tanács középtávú elképzelései: ez a címe annak a cikknek, amelynek szerzője a nagyközségi tanács elnöke, Szántó István. Az írás többek között részletesen beszámol az utóbbi évek eredményeiről, és a már megkezdett beruházásokról is. Többek között szó van a 600 állomásos crossbar-rendszerű telefonközpontról, amely régi álma az elekieknek. Ha minden a tervek szerint alakul, 2-3 éven belül már ennek segítségével teremthetnek kapcsolatot a külvilággal az itt élők. (A cikk lapunk 3 .oldalán olvasható.)
