Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-16 / 244. szám

J^STj^oktöber^ö^j^entek o Őszintén a gabonatermelésről E zekben a napokban nagy erőkkel dolgoznak a földeken. A betakarí­tási munkák mellett a legnagyobb feladatot az őszi búza vetése adja a gaz­daságoknak. Az elmúlt időszakban több helyen arról beszéltek, írtak, szüksége van-e Magyarországnak a gabonaterme­lésre? A MÉM hároméves munkaprog­ramja, amely 1988 és ’90 között érvényes, a következőképpen fogalmaz: „A növény- termesztésben ökológiai adottságainknak megfelelően a gabonatermesztés szerepe, súlya változatlanul meghatározó marad, annak ellenére, hogy reálisan 1990-ben is a jelenlegi gabonatermő területtel számo­lunk. Az összes gabona vetésterülete így a tervidőszak végén 2,86 millió hektár kö­rül alakulhat. A gabonaágazaton belül a szerkezetmódosítást az állattenyésztés igé­nyeihez, a külpiaci elhelyezési lehetősé­gekhez, valamint az egyéb kultúrák (fe­hérjenövények) megnövekedett területigé­nyéhez igazodva szükséges megvalósítani. Növelni kell a kukorica-, árpaterületet és célszerű valamelyest csökkenteni a búza vetésterületét.” Érdemes egy rövid történelmi visszate­kintést adni a felszabadulás utáni hazai gabonatermelésről. Magyarország a het­venes évek elejéig gabonaimportőr volt. Éppen ez indította arra az elhatározásra a kormányzatot, hogy a hatvanas évek végén meghirdesse a gabonaprogramot. Az alapvető cél az volt, hogy olyan mennyi­ségű és minőségű kenyér- és takarmány- gabonát termeljünk itthon, amely meg­szünteti a behozatalt, amely biztonságos alapot ad a kenyérellátáshoz és lehetővé teszi a húsprogram megvalósítását. Eze­ket a célkitűzéseket a hetvenes évek vé­gére elérte a mezőgazdaság, sőt, azóta egyre nagyobb mennyiségű gabonát ex­portálunk. A nyolcvanas évek elején az elavult fajták és a termeléstechnológiai berende­zések felújítását, korszerűsítését szolgáló újabb beruházási programot indítottunk. Ha ezt a lépést nem teszi meg a kor­mányzat, gabonatermelésünk visszaesett volna a hatvanas évek színvonalára, de a legjobb esetben is stagnálás következett volna be. 1983-tól világbanki hitelek fel­vételével sikerült meggyorsítani a fej­lesztést és így napjainkig mintegy 900 ezer hektáron — az összes gabonaterület 31 százalékán — alkalmazunk korszerű tech­nikát. Megjegyezzük, hogy ezek az új gé­pek, eszközök, nemcsak a gabonaterme­lés színvonalának emelését szolgálták, ha­nem az egész növénytermesztését is. Ennek eredményeként a magyar gabo­natermelés jelenlegi színvonalára jellem­ző, hogy a világ legfejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező országai között az egy főre eső gabonatermesztésben a 3-5. helyet foglaljuk el. Ugyanakkor a termelési költségeink alacsonyabbak, mint más or­szágokban. Ez a gabonatermelés alapozta meg az európai színvonalú belső húsel­látást. A termelés mellett a gabonaprog­ram keretében korszerűsítettük a tárolást is. összesen 1,3 millió tonnával bővítettük a gabonatároló teret. A gabonaprogramban részt vevő mező- gazdasági üzemek 1986-ig 2,7 millió tonna többletgabonát termeltek. Ezt a mennyisé­get jórészt exportáltuk. Kétségtelenül igaz, hogy a gabonaárak az elmúlt években a világpiacon csökkentek, de ennek ellenére még ma is előnyünk származik a gabona­exportból. Míg az 1980-as évek elején egy dollár kitermelési mutatója a gabonaex­portnál 20-22 forint volt, addig tavaly 36- 40 forintért tudtunk kitermelni egy dol­lárt. Célszerű tudatosítani a hazai közvéle­ményben, hogy a kormány munkaprog­ramja igen erőteljesen számít az élelmi­szer-gazdaság, ezen belül a gabonaágazat mennyiségi és minőségi fejlesztésére. Ezt követeli meg a belső ellátás, valamint a gabonaexport, amelynek a népgazdasági egyensúly megteremtésében igen komoly szerepe lesz a jövőben is. A külpiaci szakértők véleménye szerint ugyanis a gabonafélék világpiaci árai tovább nem csökkennek. Mindent összevetve, ha több gabonánk lenne, az még a jelenlegi piaci körülmények között exporttámogatás nél­kül is eladható lenne. n fentiek figyelembevételével megál­lapítható, hogy a búza a jövőben is a szántóföldi növénytermesztésünk egyik legfontosabb növénye marad. Nye­reséges termesztése a legtöbb mezőgazda- sági nagyüzem számára létkérdés. Éppen ezért most a búzavetések időszakában alaposan át kell gondolni a gazdaságok­nak, hogyan, miképpen kívánnak hozzájá­rulni az élelmiszer-gazdaság feladatainak teljesítéséhez. (verasztó) Szociálpolitika az orosházi Mezőgépnél Napjainkban a jobban gazdálkodó termelőegységek több pénzt tudnak fordítani a dolgozók szociális ellátá­sára. így van ez az Oros­házi Mezőgép Vállalatnál is, ahol ebben az évben mint­egy 9 és fél millió forint a szociálpolitikai alap össze­ge. Fábri József né szb-tit- kár a következőképpen rész­letezi az összeg elosztását: — Lakásépítési és -vásár­lási támogatást csaknem egymillió 300 ezer forint összegben juttatunk dolgozó- -inknak. A szétosztásnál egyeztetik a szakszervezeti bizottság és a gazdasági ve­zetők az elképzeléseket. Az idén 18-an részesültek tá­mogatásban a keretből. Ked­vezményes fuvart is ad a vállalat dolgozóinak. A szo­ciális juttatások közül je­lentős az üzemi étkeztetés. Ebben az évben vezettük be a két menüt, amelyből vá­laszthatnak a munkások. A dolgozói térítés az áremelke­dések után is változatlanul 13,50 Ft maradt. Az üdültetésben igyek­szünk bővíteni a kínálatot. A SZOT-beutalókon kívül Lillafüreden, Harkányfür- dőn, Balatonszepezden és Békésszentandráson tudunk pihenési lehetőséget biztosí­tani dolgozóinknak. Csere­üdültetést valósítunk meg egy csehszlovák partnervál­lalattal. Vendégeink Gyopá- rosfürdőn saját üdülőnkben tölthetik el a szabad idejü­ket, míg mi Brnóba utazunk csehszlovák barátainkhoz. Terveink között szerepel Bulgáriában Várna mellett csereüdültetés kialakítása, emellett Balatonszéplakon bérelünk a főidényben két szobát. Támogatják az idős nyug­díjas vállalati dolgozókat is. Ebben az évben több mint ötvenhatezer forintot fizet­tek ki részükre. Orosházán három autóbusz, míg Mező- kovácsházán egy mikrobusz segít a munkásszállításban. Javult az üzemegészségügyi ellátás színvonala is, az idén szalagos EKG-készülé- ket vásároltak saját orvosi rendelőjükbe. Hetente há­romszor másodállású üzem­orvos szolgálja a munkások egészségének megőrzését. Nagy gondot fordítanak már évek óta a megválto­zott munkaképességű dolgo­zók foglalkoztatására, reha­bilitációjára. Kulturális és sportcélokra több mint egymillió-három­százezer forintot fordítanak. Részt vállalnak a társada­lompolitikai feladatok meg­oldásából. Mezőkovácsházán évente hozzájárulnak a ta­nácsi óvoda-bölcsőde mű­ködtetési költségeihez. Orosházán a Táncsics Mi­hály Gimnázium és Szakkö­zépiskola támogatására for­dítanak pénzt. A városi ta­nács feladatainak megoldá­sához is anyagi erőket jut­tat az Orosházi Mezőgép Vállalat. A városban tartott jelentősebb sportversenyek díjainak egy részét a Me* zőgép biztosítja. A szocialista brigádok részt vállalnak a környezet- védelmi tennivalókból. Gyo- párosfürdőn az emlékmű környékének rendben tartá­sát már évek óta az arany­koszorús Haladás szocialista brigád tagjai végzik. A szakszervezeti bizottság fi­gyelemmel kíséri a takaré­kossággal, újítással, éssze­rűsítéssel kapcsolatos javas­latokat. A darabolóüzem két szocialista brigádja együtt­működési megállapodást kö­tött a hulladékhasznosításra vonatkozóan. Ennek lénye­ge: méretre vágják a kelet­kező hulladék vasat, és így felárral veszi át tőlök a MÉH. Értesítjük dolgozóinkat, nyugdíjasainkat, kismamáinkat, hogy » 1987. okt. 17-én, 18-án, 24-én és 25-én KELMEVÁSÁRT TARTUNK. Helye: Béköt-tanműhely, Ör utca 1. szám. Nyitva tartás: szombaton: 6—16 óráig. Vasárnap: 8—14 óráig. A vásárlást a személyi vásárlási kartonnal lehet lebonyolítani a megjelölt értékhatárig. Tájékoztatjuk nyugdíjasainkat, hogy a vásárlási kartonokat a helyszínen vehetik át. Várjuk dolgozóinkat: kereskedelmi osztály. fliányzik valami az autójához? Nálunk beszerezheti! 1987. OKTÓBER 19—24-IG AUTÓALKATRÉSZ-BÖRZÉT TARTUNK, melyen: UAZ, Nysa, Lada, Dácia, Trabant, Wartburg, Skoda gépjármű-alkatrészeket és autófelszerelési cikkeket 20 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL ÁRUSÍTUNK! Gyulai Autójavító Vállalat, Gyula, Mártírok u. 9. Telefon: 62-822. 6—15 óráig. Az Újbarázda újabb vállalkozása „Kis gilisztával nagy halat foghatni” A gilisztahumusz-gyártás különösebb beruházást nem igényel. Időjárástól függően az ágyásokat naponta öntözni kell A Bélmegyeri Űjbarázda Tsz évi 500 millió forintos árbevételének 23 százalékát az alaptevékenységek — az állattenyésztés és a növény- termesztés —, 77 százalékát pedig az ipari és a kereske­delmi melléküzemágak ad­ják. Két évvel ezelőtt az ál­lattenyésztés ágazata némi­leg bővült. Ekkor — 1985 októberében — ugyanis 1 millió 200 ezer darab kali­forniai vörös hibrid fajtájú giliszta érkezett Olaszor­szágból a bélmegyeri szö­vetkezetbe. * * * A tsz állattenyésztő-tele­pein évről évre nagy meny- nyiségű hulladék, azaz trá­gya képződik. Ennek hasz­nosítására keresett megol­dást a tsz vezetése. Szóba került a biobrikett-előállí- tás, a gombakomposzt és a gilisztahumusz készítése. Vé­gül ez utóbbi kettő megva­lósítására nyílt lehetőség. A gilisztahumusz gyártá­sához azonban először is jó munkabírású gilisztákra van szükség. Nem is akármilye­nekre. A magyar giliszták ugyanis humuszkészítésre kevésbé alkalmasak. E cél­ra az USA-bán kitenyész­tett kaliforniai vörös hibrid fajta a leginkább megfelelő. Egy olasz cég elfogadható ajánlatot tett, s a behozatal előkészítése 1984. tavaszán megkezdődött. Mivel a tsz nem kapott devizát e célra, ezért más megoldást kellett keresni. Az üzlet végül is megköttetett. A szövetkezet faipari melléküzemága által gyártott raklapokat egy oszt­rák vállalat vásárolta meg. Ugyanide érkezett Olaszor­szágból az 1 millió 200 ezer­nyi giliszta, s az osztrákok ezzel fizettek a bélmegyeri- eknek. Egy giliszta egyéb­ként egy forintba került. Az üzletmenet lebonyolításában a Generálimpex Külkereske­delmi Vállalat segített. A giliszták 12 darab 2 négyzetméteres, úgynevezett Receptek A giliszta emberi táplál­kozásra is felhasználható. Magas fehérjetartalma mi­att a kínaiak a gilisztát nemcsak alkalmanként, ha­nem rendszeresen is fo­gyasztják. Az USA-ban nem­régiben jelent meg egy sza­kácskönyv, amelyben több száz gilisztás étel receptje található. íme Ízelítőül ket­tő: KIS WORMBURGER PASTETOM Egy csésze aprított gilisz­tát, egy csésze zabkását, fél csésze szeletekre vágott vö­röshagymát, egy evőkanál olajat keverjünk össze két tojással, egy kevés liszttel, sóval és borssal. Főzzük ezt 15 percig egy negyed liter vízben, majd melegen tálal­juk. GILISZTACURRY ZÖLDBORSÓVAL Hozzávalók: tej, kókusz­dió, répa, cukor, vaj, aprí­tott vöröshagyma, só, egy gerezd fokhagyma, egy ka­nál curry, négy tojás, egy doboz zöldborsó, bors és 20 deka apróra vágott giliszta. Melegítsük meg a tejet, s adjuk hozzá a kókuszdió­port és a cukrot. Vajban pá­roljuk meg a hagymát, te­gyük hozzá a szétnyomott fokhagymát, majd a curryt, és keverjük össze a tejjel. Ezután adjunk hozzá lisztet, s főzzük 10 percig lassú tű­zön, kevergetve. Közben Verjük fel a tojásfehérjét, és adagoljuk hozzá lassan a currys szószt, majd tegyük bele a borsót és a gilisztát. Az ételt ezután tartsuk 40 percig meleg sütőben. Jó étvágyat! ágyúsban érkeztek. A vörös hibrid legfőbb tulajdonsá­ga, hogy rendkívül szapora fajta. Jelenleg már 240 ágyúsban 24 millió giliszta végzi munkáját. — A giliszta szinte min­denevő ’— tájékoztat Gólya János, állattenyésztési fő- ágazatvezető. Egy ágyás évi szervesanyag-szükségle- te 10 mázsa. Ez lehet szer­ves trágya, kommunális, vagy mezőgazdasági, növé­nyi hulladék, sőt szennyvíz- iszap is. A trágyát 5-10 cen­timéteres rétegben, a hosz- szú sorokban elhelyezett ágyások tetejére rakjuk. Ezt a táplálékot a giliszták 20- 21 nap alatt rágják át, s ek­kor újabb réteget terítünk az ágyúsokra. Persze a do­log nem ilyen egyszerű. Az „élelmet” ugyanis elő kell készíteni. Az istállótrágyát összerakás után melegedni, azaz fermentálódni hagy­juk, majd kémhatását sem­leges értékre állítjuk be. Az ágyás év végére a 70- 80 centiméteres magasságot is elérheti. Ekkor a gilisztá­kat néhány napig éheztetik, majd egy 5 centiméteres ré­teg leterítésével felcsalják a „korgó gyomrú” állatokat. Ezt a gilisztákkal teli réte­get leszedik, ládákba te­szik, s egy új „munkahely­re”, másik ágyúsba telepí­tik. (Mint megtudtuk, a gi­liszták leginkább a ló- és a nyúltrágyát kedvelik, s fo­gyasztják előszeretettel.) A megmaradó — gilisztáktól megszabadított, körülbelül 70 centiméter vastag — hu­muszréteget átrostálják, s a gyártási folyamat ezzel be is fejeződik. Ágyúsonként évente 6 mázsa humusz ke­rül a zsákokba. A tsz eddig nem értékesítette a termé­ket, hanem a búza-, a kuko­rica- és a szójaterületeken szórta a földekre. — Egyelőre a fő hangsúly a szaporításon van. Tízezer ágyúsig szeretnénk növelni az állományt, s a szaporí­tás 1989. végéig — ha a gi­liszták is úgy akarják — be­fejeződik. Ezután kezdődhet majd a piacra termelés — mondja Gólya János. A gilisztahumusz nagy előnye, hogy semleges kém­hatású, s egy grammnyi mennyiség több milliárd ta­laj lakó baktériumot tartal­maz, melyek a talajéletet ja­vítják. Ezzel szemben a mű­trágya túlzott használata sa­vanyítja a talajt, s éppen a már említett baktériumokat teszi tönkre. A biokerté­szetnek világszerte jövője van. A gilisztahumuszra te­hát nemcsak itthon, hanem külföldön is akad vevő. Bel­földön 800—1200 forintot fi­zetnek egy mázsányi humu­szért. NSZK-ban — a piaci viszonyoktól függően — egy tonnányi mennyiségért 400 márkát adnak. * * * A giliszta tehát egyelőre szaporodik. Feladatát szor­galmasan végzi, s két év múlva már a tsz konyhájá­ra is tisztes nyereséget hoz­hat. Hornok Ernő« Szorgalmas „dolgozóknak” bizonyulnak a humuszgyártó kaliforniai vörös hibrid fajtájú giliszták V. L. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom