Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Ülést tartott a SZOT Emlékülés a népgazdasági tervezés 40. évfordulóján A magyar népgazdasági tervezés 40. évfordulója alkalmából tegnap emlékülést rendezett az Országos Tervhivatal a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az emlékülésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Marótliy László beszéde Emlékeztetett arra, hogy a tervgazdasági rendszert az első hároméves terv kidolgozásától és kezdetétől számítjuk. Az első lépésekre ma nem egyszerűen tiszteletadással gondolunk — mondotta —, hanem figyelünk a mának szóló tanulságokra is. Bebizonyosodott, hogy nemzeti összefogással nagyon nehéz helyzeteken is úrrá lehet lenni. Ma, amikor bonyolult nemzetközi és hazai feltételek közepette ismételten gazdaságunk megújításának, modernizálásának feladatával kell szembenéznünk, feltehetjük a kérdést: mennyiben segítette az ország fejlődését a tervgazdálkodás, a tervezés. Fokozatosan kiépülő terv- gazdasági rendszerünk egyfajta társadalmi racionalitás és érdek hordozójaként, célmeghatározó és cselekvésalakító szervező erejével döntő szerepet játszott a négy évtized társadalmi és gazdasági átalakulási folyamatában. Részese politikánk és gazdaságpolitikánk sikereinek, eredményeinek és természetesen kudarcainak, hibáinak is. A modern állam és társadalom irányításában a tervezés rendkívül fontos szerepet tölt be. Az OT elnöke ezután gazdaságunk mai körülményeivel foglalkozott. Mint mondta, az utóbbi másfél évtizedben késedelmesen és nem elég hatásosan alkalmazkodtunk a felgyorsuló világgazdasági változásokhoz. A gazdaság teljesítménye a nemzetközi értékrendek módosulásának hatásaként leértékelődött, a termelési szerkezet változásai nem követték a világgazdaság áramlatait. Belső fel- használásunk ismét megalapozatlanul emelkedett. Mindezek együttes hatásaként a gazdaság egyensúlya tartósan megbomlott. Jelenleg a magyar népgazdaság történetének egyik legnehezebb időszakát éli. Éppen ezért tudatában kell lenni annak, hogy amennyiben a súlyos és nagy erővel ható folyamatokat nem tudjuk megállítani, hatásukat kö(Folytatás a 2. oldalon)' A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának tájékoztatója alapján megvitatta a szakszervezetek időszerű feladatait a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításában. A SZOT főtitkára beszámolt arról, hogy milyen eredményekkel kezdődött meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa július 10-i állásfoglalásában megfogalmazott tennivalók végrehajtása. Megállapította, hogy az elmúlt időszakban számos kérdésben — viták és egyeztetések után — közeledett egymáshoz a kormányzati szervek és a szakszervezetek véleménye. A Minisztertanács munkaprogramjának kidolgozásakor figyelembe vette a mozgalom több javaslatát is. A jobb megértést és tisztánlátást szolgálta a SZOT és a kormány vezetőinek augusztus 6-1 munkamegbeszélése, az elnökség augusztus 24-i ülésén a kormány készülő munkaprogramjáról folytatott konzultáció Grósz Károllyal, a Minisztertanács elnökével. Az előadó áttekintett több, a tervezett adóreformmal kapcsolatos kérdést, kiemelve: miben sikerült közelíteni az álláspontokat és milyen területeken maradtak fenn további egyeztetést igénylő, elsősorban az 1988. évi népgazdasági terv keretében megvalósítandó feladatok, a szociális ellátás, gondoskodás terén. A szak- szervezetek arra törekszenek, hogy az adórendszer tervezett korszerűsítésével és az előttünk álló időszak gazdaságpolitikai követelményeivel összhangban álló, elsősorban a nyugdíjasokra és a gyermekes családokra összpontosító, e rétegek gondjait mérséklő megoldások szülessenek. A SZOT főtitkára külön is üdvözölte a kormányzatnak azt a szándékát, amely — a szakszervezetek kezdeményezésére — átfogó bérreform kidolgozására és annak fokozatos megvalósítására irányul. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában a szakszervezetek aktív szerepet kívánnak vállalni.. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ezután személyi kérdésekben döntött. Ligeti Lászlót és Palotai Károlyt — érdemeik elismerésével — felmentette SZOT-elnökségi tagságukból és alelnöki tisztségükből. Virizlay Gyulát — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette SZOT-tit- kársági tagságából, SZOT- titkári tisztségéből, és megválasztotta a testület alelnö- kének. Petrák Ferencet megválasztotta a SZOT-el- nökség tagjának, a SZOT al- f elnökének. Csikós Pált meg- ! választotta a SZOT-titkárság ‘ tagjának, a SZOT titkárának. Dr. Bartos Istvánt kooptálta ' a SZOT tagjainak sorába. Az Elnöki Tanács Virizlay Gyulát, a s^kszervezeti mozgalomban végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjével tüntette ki. A kitüntetést Gáspáj Sándor, a SZOT elnöke adta át. Cserépgyáravatás Béke Ez év januárjában kezdte meg a próbaüzemet, illetve a cserépgyártást a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat új, korszerűen felszerelt „Jamina” Tégla- és Cserépgyára. Tegnap, pénteken délután tartották Békéscsabán az ünnepélyes gyáravatót; melyen részt vett Szűcs Endre, az ÉVM miniszterhelyettese, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Androsovszki György, a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezérigazgatója is. A vendégeket Baukó Mihály, a DTCSV igazgatója köszöntötte, majd röviden felvázoltai a beruházás történetét. Békéscsabán immár nyolc évtizedes hagyományokkal rendelkezik a tégla- és cserépgyártás. A jó tradíciók megőrzésével1 és a legújabb technikai vívmányok fel- használásával jelenleg az ország legkorszerűbb kerá- miacserép-gyára üzemel Békéscsabán. (Erről láthatnak képriportot lapunk 5. oldalán.) A szalagokról lekerülő, úgynevezett holland típusú ! cserép mintegy 95 százaléka első osztályú. Másfél évvel ezelőtt még a III. számú gvár termékei számítottak a legkorszerűbbnek, ma náluk már a gépek elhasználódása miatt lényegesen nagyobb a selejtarány. Az új formátumú cserép mellett komplett tetőfedő, szegélyzáró, hófogó és szellőzőcserepeket is gyárt az új üzem, és nemcsak a holland típusokhoz, hanem1 a III. gyárban gyártott Marseilles' típusú cseréphez is. A beruházás 290 millió forintba került, s mindent beleszámítva, egy esztendő alatt elkészült. A tegnapi ünnepségen kitüntetésben részesültek azok, akik a kivitelezés során kiemelkedően dolgoztak. Szűcs Endre miniszterhelyettes adta át az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend ezüst fokozatát ; Bottá Györgynek, a DTCSV fejlesztési osztályvezetőjének, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig Rácz Jánosnak, az 'ÁÉV kőművesének. Több miniszteri kiváló kitüntetést is adományoztak. A vállalat KlSZ-alapszerve- zetének kezdeményezésére minden évben megválasztják az „Év emberét”. Az idén Lehoczki András, a „Jamina” gyár igazgatója lett az „Év embere”. Öt is köszöntötték az ünnepségen. — szí — Szűcs Endre miniszterhelyettes méltatja az új beruházást Fotó: veress Erzsébet Magyar—csehszlovák barátsági rendezvények A magyar—csehszlovák barátsági napok keretében tegnap délelőtt Krygel Óta, a Cseh Béketanács tagja a békéscsabai kórházat kereste fel Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára kíséretében. A kassai fúvóstrió tagjai a szlovák tájházzal ismerkedtek, majd a szlovák gimnázium és általános iskolába látogattak el, ahol ott volt Krygel Óta és Ivan Vrabel, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese is. Megismerkedtek az iskola életével, munkájával, s az oktatási intézmény keretében működő óvodát (képünk itt készült) is felkeresték. Ebéd után a csehszlovák vendégek örménykútra utaztak, ahol a helyi általános iskolában fogadták, s tájékoztatták őket a település vezetői a község .életéről, a nemzetiségi munkáról. A Képek Csehszlovákia életéről című kiállítás fél hatkor nyílt meg a művelődési házban, ahol ezután béke-, barátsági nagygyűlést tartottak. Az ezt követő kulturális műsorban a kassai fúvóstrió, valamint a tardos- bányai és örménykúti művészeti csoportok léptek fel. A csehszlovák vendégek a késő esti órákban utaztak el megyénkből. Fotó: Kovács Erzsébet Szezonkezdés a Sarkadi Cukorgyárban Tegnap reggel 6 órakor a Sarkadi Cukorgyárban feldübörögtek a gépek, s megkezdődött a cukorrépa-feldolgozási szezon. A tervek szerint az idény 105 napos lesz, ezalatt 345 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. Ebből a mennyiségből 41 ezer tonna cukrot szeretnének nyerni. A pénteken beérkezett ezer tonna répa cukortartalma 16,4 százalék, ami a korábbiaknál jobb. A szezonban várhatóan 16 százalék lesz átlagosan a cukortartalom. A nagy szárazság miatt viszonylag kevés a cukorrépatermés. A gazdaságok óriási erőfészítéseket tesznek, hogy betakarítsák a répát; a száraz földből még gépekkel is nehéz felszedni a termést. A cukorgyár a karbantartási idényben néhány kisebb fejlesztést hajtott végre. Az 1990-re befejeződő nagyszabású automatizálási program pedig a cukorfőző készülékek korszerűsítését célozza. Már „dolgozik” az Intelikon nevű folyamatszabályozó berendezés, amely a nyerslé felhasználásakor nyújt segítséget. A melléktermékek közül a melaszt teljes mennyiségben a szeszipar, a takarmányozásra felhasznált préselt répaszeletet pedig a gazdaságok vásárolják fel. (szilasi) Folyamatosan érkezik a cukorrépa Fotó: Fazekas Ferenc
