Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
I o1987. szeptember 12., szombat NÉPÚJSÁG Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mengisztu Hailé Mariamot, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága főtitkárát, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. * * * Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Joao Bernardo Vieirát, Bissau- Guinea Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. * * * A magyar—laoszi diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter táviratban üdvözölte Phoune Sipraseuth-öt, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét. Fennakadás a magyar— jugoszláv vasúti forgalomban Pénteken reggel 8 órakor sztrájkba léptek a varasdi vasúti csomópont dolgozói, s Horvátország egész északnyugati részén, így a Zágráb—Varasd— Csáktornya—magyar országhatár közötti vonalon is megbénult a vonatközlekedés — jelenti az MTI belgrádi tudósítója. A sztrájkolók követelték, hogy az infláció ellensúlyozására fizessék ki nekik első héthónapi keresetük 60 százalékát. Miután követelésüket teljesítették, a kora délutáni órákban ismét szolgálatba álltak. Véget ért Honecker látogatása Tegnap délután Bajorország székhelyén, Münchenben ért véget Erich Honecker ötnapos hivatalos NSZK- beli látogatása. Az NDK párt- és állami vezetője a nap folyamán beható tárgyalásokat folytatott Franz Josef Strauss bajor miniszter- elnökkel, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, s Dachauban, az egykori haláltábor színhelyén lerótta kegyeletét a nemzeti szocialista rémuralom áldozatai emléke előtt. Erich Honecker a hazautazása alkalmából közzétett írásos sajtónyilatkozatában a látogatás eredményét a józan ész és a realizmus /sikerének, az emberek és a béke javára szolgáló nyereségnek nevezte. Ünnepélyes fogadtatás lesz Opatijában Ma kiköt a Szent Jupát Opatijában még javában tart a nyár. Az utcákon német szó keveredik angollal, franciával. Ám az utóbbi néhány napban a szokásosnál is több a magyar. Van, aki társasúton jött, sokan magánúton érkeztek, hogy ielen legyenek az idei szezon a helybeliek szerint is legrangosabb eseményén, a Szent Jupát érkezésén. Várhatóan ma 11 órakor az immáron világhírű két magyar, Fa Nándor és Gál József horgonyt vet Opatija kikötőjében: Ott, ahonnan két évvel ezelőtt világ körüli bolyongásukra indultak. Amikor e tudósítás készült, feltehetően 40-50 kilométerre voltak a parttól. Azt reméltük, hogy sikerül velük kapcsolatot teremteni az MHSZ rádióján. De kiderült,1 hogy erre csak déltől van lehetőség. így aztán be kellett érnünk egy „éteri hallgatózással”. Beszélgetésükből kiderült: nagyon fáradtak, de egészségesek, és ha holnap szárazföldet ér a lábuk, egy ideig hátat fordítanak a víznek. Az itteni meteorológiai előrejelzés szerint holnap is szép idő lesz, enyhe széllel. Opatija főterét mindenesetre már díszítik az ünnepélyes fogadtatásra. Reggel több hajóval mennek előjük, hogy megfelelő kísérettel partot érjenek. Látó János Medvehistóriák Még egy vérmedve 5. Medvesorozatunk utolsó részében még egy történetet idézünk régi, kárpáti medvevadászatokról, éspedig egy olyat, amelynek főszereplője ezúttal is egy veszedelmes vérmedve. A régi neves vadászok közül Thurn-Rumbach István szintén gyakran vadászott nagyvadra, és eközben, 1926 őszén, amikor már 'hó és sűrű köd borította a havasokat, egy váratlan medvevadászatra invitálták. Ezt a következőképpen írja lt: „Iuon Almasan vadőr — aki a faluból mint küldönc jött — azzal állított be, hogy a hegyoldalban egy tehenet leütött a medve. Előadta, hogy a hegycsúcson a dühöngő szélviharban egy öregasszonyra bukkant, aki eltévedt a ködben. Kétség- beesetten óbégatott, s hosz- szú biztatás után elmondta, hogy a hegyhát túlsó oldaláról menekült. Megfutamodott a medvétől, amely egyetlen vagyonát, a tehenét rabolta el. A rablás reggel, néhány órával a fenti találkozás előtt történt egy elhagyott juhakolban, ahova ez a szerencsétlen nő még az elmúlt este tért be a tehenével a hóvihar elől. Az asszony elbeszélése szerint már világos reggel volt, amikor egyszerre csak teljes csendben megjelent a nagy medve. Az asszony éppen a tüzet élesztgette az akolban, de a medve nem törődött vele, hanem egyetlen ütéssel leterítette az akol kerítéséhez kötött tehenet. A tehénnek valószínűleg eltört a nyaka, mert hiába vergődött, sehogy sem .tudptt többé talpra $11 medve tépdeste, lakmáro- zott belőle. A környékbeli parasztok szerint a medve, ha rabol, ráugrik a kiszemelt áldozatra, és mancsának egyetlen csapásával vagy egy szörnyű harapással eltöri a préda nyakcsigolyáját. így valóban megeshet, hogy miközben a medve egy biztosabb hely felé vonszolja a megbénult, de még élő prédát, az utóbbi szörnyű bőgést hallat. Csodálatos, hogy ezzel nem törődik a feltűnést egyébként nem kedvelő, barbár ragadozó. Hiszen módjában lenne megölni a prédát. Áfonyaszedők mesélték, hogy a szívtelen medve még be sem várta az áldozat kimúlását, máris hozzálátott a lakmározáshoz. A sok mendemondából mindenesetre az az egy igaz, hogy a medve gyakran az emberek közvetlen közeléből ragadja el áldozatát. Ilyenkor nem sokat törődik az óbéga- tó néppel, sem a rohanó szelindekekkel.” A történet után a vadász a vadőrrel elindult felkeresni az elrabolt tehén tetemét. Meg is találták, és örömmel tapasztalták, hogy a medve csak a hátsó combot és a zsigereket falta fel, tehát volt remény arra, hogy hamarosan visszatér falatozni. Közben szakadni kezdett a hó, és igen kellemetlen helyzetbe került a dög közelében összeállított magaslesen ücsörgő vadász. „Teltek a percek, múltak az órák. Ügy emlékszem, hogy már nagyon sok hó nyomta a vállamat — memadt, és olyan sűrűn vágta a havat, hogy a hirtelen keletkezett hóförgeteg tüstént eltakarta a nagy fekete testet. A szélben az ülésem is veszedelmesen billegni kezdett. Kis idő múlva elállt a szél, és újból láthatóvá vált a medve. Mindez pillanatok alatt történt, éppen csak hogy elővehettem a bundám alá rejtett fegyverem. A medve majdnem futva érkezett. Ügy látszik, éhes volt, mert minden ácsorgás nélkül hirtelen a dög mellett termett. Szép, fekete medve volt. Ma már csak arra emlékszem, hogy a medve a döghöz érve megállt. Nézte a véres csontokat, egyet nyalt rajtuk, aztán hirtelen két lábra ágaskodott. Ekkor valami bizonytalan szimat juthatott hozzá, mert hirtelen kinyúlt, és ágaskodó testtel, az orrát egyre a magasba kapkodva szimatolt felém. Tudtam, hogy minden pillanatban szelet kaphat, s ezért a válla magasságában gyorsan a melle közepébe lőttem. A medve hanyatt esett, majd helyben fordult egyet. Idétlen és fájdalmas hangon bömbölt, és félelmetes fogaival kapkodott a levegőben maga körül. Azon voltam, hogy még egyszer lövök, fel is álltam már, a medve azonban vért okádva és bőgve elrohant alattam. Ezt a bömbölést nem felejthetem el soha. Orrán, száján sugárban ömlött a vére. Rövidesen aztán véget ért a nagy rohanás, felbukott a havon és hallatszott, hogy vége...” ... És vége a mi sorozatunknak is. E történeteket úgy összegezhetnénk, hogy lám, bármilyen veszélyeket is rejteget a medvevadászat, mégis mindig vonzotta a vadászokat. Mintha valami titokzatos erő hajtotta volna őket: vakmerőkké váltak és sélte tovább a vadász —, éppen azon voltam, hogy kockára tették, -életüket. A ni. Még éjt a sze&ériy pára, felállók és terázom ezt a vadászát örőkölt ősi ösztöne és állítólag , Vérfagyasztóan. keltetiletlenné . vált havat, . ez -L»' .hiszeniá..-vadás^&~ bőgötVd^kov*a,m^Jve felé "lÉtíflr üemttar- léc A tehén bőgéSfe még sokáig- láttam; niprt a^rrtedve ovo- hallsíSzSott, mert kőiében a mában lökésszerű gzéh tá- %£ty , (Vfge) Emlékülés a népgazdasági tervezés 40. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) zömbösíteni, a magyar népgazdaság fejlődését új és tartós alapokra helyezni, akkor országunk elkerülhetetlenül elszakad a világgazdaság és a műszaki fejlődés fő irányaitól. A magyar gazdaság helyzete összességében lényegesen rosszabb, mint három évvel ezelőtt volt. Ezzel összefüggésben a társadalomban is feszültségek halmozódtak fel. A gazdaság előtt álló feladatok közül Maróthy László kiemelte, hogy a külföldi adósságok növekedését még az idén erőteljesen le kell lassítani, néhány év alatt pedig meg kell állítani. Csökkenteni szükséges, majd fel kell számolni az állami költségvetés deficitjét. Fontos feladat a termelési szerkezet gyorsabb átalakítása, mégpedig intenzívebb műszaki fejlesztéssel és az érdekeltségi viszonyok átalakításával. A tervezés reformjáról, megújításáról szólva Maróthy László kifejtette: ma egyre sürgetőbben vetődik fel tervezési gyakorlatunk hatékonyabbá tétele. A nép- gazdasági tervezés feladatának tekintjük, hogy reális képet és értékelést adjon a változó gazdasági helyzetről, a kapcsolódó technológiai, műszaki és társadalmi folyamatokról; megbízhatóan előre jelezze a fejlődés külső és belső feltételeit; valós fejlődési és cselekvési változatokat mutasson be és dolgozza ki a végrehajtás feltételeit, illetve eszköz- rendszerét. Maróthy László végezetül arról szólt, hogy a tervezésnek helye, szerepe volt és van a szocialista társadalom építésében, a stabilizációs és kibontakozási program megvalósításában. Hatékony és előremutató változásra van szükség a tervezés minden szintjén és szakaszában, az átfogó gazdaságpolitikai véleményalkotástól a biztos alapot teremtő, objektivitást hordozó módszertani eszköztár továbbfejlesztéséig. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára köszöntötte az emlékülés résztvevőit, mindenekelőtt azokat a tervezési szakembereket, akik maradandó érdemeket szereztek a magyar tervgazdálkodás létrejöttében és kibontakoztatásában. Németh Miklés köszöntőié A hazai tervezési gyakorlatról szólva megállapította, hogy az 1968 óta eltelt időben beigazolódott: a szocialista tervgazdaság központi tervleb*ntás nélkül is működőképes, és tervszerűen irányítható. Bebizonyosodott, hogy a vállalati önállóság, a döntések megfelelő szintre helyezése új tartalékokat és energiát szabadít fel, a helyi gazdálkodói lehetőségek szélesítése, az ez- ze' járó felelősség megteremtése, a "szocialista vállalati kollektívák aktív vállalkozói magatartása pedig közvetlen termelőerővé válik. A reformfolyamatban ' — amely távolról sem volt egységes vonalú és még nem zárult le — a népgazdasági tervezés átalakult és fejlődött, emellett számos olyan hagyományt is megőrzött, amelyet tartós értéknek tekintünk. A munka szerves részévé vált a prognosztika, a tervezők erőfeszítéseket tesznek a társadalmi hatások felmérésére, a műszaki fejlődés folyamatainak a tervezésbe való integrálására. A tervben egyre ) nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi és értékfolyamatok. A tervezési rendszert értékelő számvetésre szükség van — mondotta Németh Miklós —, önmagunkat csapnánk be, ha azt hinnénk, hogy miközben a gazdaság súlyos gondokkal küszködik, tervezési és irányítási rendszerünk tökéletes. A párt kibontakozási programja alapján készült kormányzati munkaprogram megvalósulásához, a fordulat eléréséhez a tervezés tartalmi és módszertani megújulására van szükség. Ma és a közeljövőben a népgazdasági tervezés legfontosabb feladata az, hogy hathatósan segítse a stabilizációt, majd a kibontakozást. A tervezésnek a jövőben elsődlegesen a jövedelemtermelésre, s nemcsak az elosztásra kell aktívan hatnia. Az emlékülésen részt vett Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja. Ott voltak az ' állami, a párt-, a gazdasági, a társadalmi és a tudományos élet vezető képviselői, valamint a tervezéssel foglalkozó nemzetközi tudományos kerek- asztal-konferencián részt vett külföldi vendégek. * * * Tegnap az Akadémián befejeződött a tervezéssel foglalkozó kétnapos nemzetközi tudományos kerekasztal- konferencia. A tanácskozáson hazánk tervezőivel együtt nyolc ország vezető szakemberei vitatták meg a tervezés szerepét és jövőbeni lehetőségeit. A konferencián Hoós János tervhivatali államtitkár összegezte I zárszavában az elhangzott előadásokat, a vita tapasztalatait. Sajtótájékoztató az idei keresetekről és a foglalkoztatáspolitikáról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a SZOT képviselői tegnap közös sajtótájékoztatót tartottak bér- és munkaerő-gazdálkodási kérdésekről. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az év első felében az anyagi ágazatokban a keresetek tömege 4,2 százalékkal, az átlagkeresetek pedig 6,2 százalékkal, a népgazdasági (érvben előirányzottnál s a teljesítményeknél is jobban emelkedtek. Becslések szerint az év végéig a kiáramló keresettömeg 0,5-1 százalékkal, az átlagkeresetek növekedése pedig körülbelül egy százalékkal haladja meg a népgazdasági tervben számítottat. Ezért nagyon fontos, hogy»a hátralevő időszakban a vállalatok megfontolt, felelősségteljes bérgazdálkodást folytassanak. Az államtitkár szólt arról is, hogy — bár elterjedtek ilyen hírek — a kormány az idei évre a kedvezőtlen tendenciák ellenére sem tervez bérstopot. Ezek a híresztelé- . sek is hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban a teljesítmények emelkedése nélkül is fokozták dolgozóiknak a kifizetéseket. A tervezettnél magasabb keresetkiáramláshoz hozzájárult az is, hogy a vállalatok egy része az idei kifizetésekkel akarta javítani jövő évi bérpozícióját. Jövőre ugyanis a bérek tömegét szabályozzák majd központilag, s ennek a szabályozásnak az alapja az idén kifizetett bér lesz. Azok -< a kifizetések azonban item s azárpífának piajd bele az " *. ahwty^é^%'jráIla‘.-> az idén töbfcfetad'üy$I'r j "■ oá ' •í.'ít.-í.* í végre, illetve amennyivel a mostani központi bérszabályozásban túllépték az engedélyezett kereteket. A jövő évi bérszabályozásról szólva azt is elmondta, hogy a gazdasági követelményekkel összhangban a nettó keresettömeg 1988-ban 3 százalékkal nőhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalatok valóban ennyivel emelhetik a dolgozók bérét, mert ennek a 3 százaléknak egy részét egyebek között leköti például az idei, évközi béremelések áthúzódó hatása. Jövőre egyes vállalatoknál egy forintnyi bérfejlesztésre sem lesz mód. Jelenlegi gazdasági helyzetünkben elkerülhetetlen a bérgazdálkodás szigorítása — mondta az államtitkár —, ám ez nem jelenti azt, hogy ne keresnénk az előrelépés lehetőségét. Az ÁBMH vezetői’ szükségesnek tartják a bérreformra vonatkozó elképzelések mielőbbi kidolgozását — hangsúlyozta az államtitkár. Nem értenek egyet ugyanis azokkal a véleményekkel, amelyek szerint bérreformra majd csak a stabilizációs időszak után gondolhatunk. Az ÁBMH erre vonatkozóan kidolgozza a koncepcióját, s azt széles körű vitára bocsátja. Az ÁBMH elgondolásának lényege, hogy a stabilizáció időszakában meg kell teremteni valamennyi feltételt ahhoz, hogy a széles értelemben vett bérreform a stabilizációs időszak yégérg, yagy közvetlenül azt kpvejäen- átfogóan v é/eztesse IjSr •* _ mellett, ing jesftiüényék hélí ’ yotob tél* ‘ hajtottak ^jfegramat; Js, nrnefi a kohrnány csütört|j%i'íüléséíj;. fogadott M H Ü politika eszközrendszerének bővítéséről. A cél, hogy a foglalkoztatásban tapasztalható feszültségeket ne tűz- oltásszerűen csillapítsák, hanem lehetőség legyen a folyamatok befolyásolására, újabb feszültséggócok kialakulásának megelőzésére. Ez átfogó gondolkodásmódot kíván, az oktatás és a gazdaság szakemberszükségletének összehangolásától kezdve a területi elhelyezkedési feszültségek feloldásáig. Igen jelentős intézkedés, hogy a kormány döntött a foglalkoztatáspolitikai alap létrehozásáról, amelyből a jövő évtől kezdve az átképzések, a dolgozók elhelyezkedésének támogatása mellett lehetőség lesz egyedi pályázatok útján a kisebb körzetek foglalkoztatási feszültségeinek enyhítésére is. Az alap összege jövőre 1,2-1,5 milliárd forint lesz, amit a költségvetés finanszíroz. Ott György, a SZOT köz- gazdasági és életszínvonalpolitikai osztályának vezetője elmondta, hogy az év hátralevő részében a szak- szervezetek is szükségesnek tartják az eddigieknél megfontoltabb vállalati bérgazdálkodást. A szigorúbb bér- gazdálkodás azonban csak akkor valósítható meg, ha az elkövetkezendő hónapokban az árak sem emelkednek jelentősebben. A szak- szervezetek is egyetértenek azzal, hogy mielőbb ki kell dolgozni a bérreform koncepcióját, annak fő irányait, s ebben .tevékeny részfe v$l- ■> talpak. r A’ szajcszefveíetek^,,, ugyanakkor i loh*asógk -UJ- ^dkoztatáspoírtikai k cgpfiójukát is, Vázt eK | , té£es szervek élé terjesszék.
