Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
1987. szeptember 5., szombat NÉPÚJSÁG Ülést tartott a megyei pártbizottság Folytatás azj 1. oldalról) deliében hozott határozatai közvetlenül érintik a tanácsi gazdaságot. Összegezve az 1987. évi gazdaságpolitikai feladataink I. félévi teljesítését, megállapítható,, hogy a megye gazdasága csak részben fejlődött a célkitűzéseinknek megfelelően. Az ipari termelés ugyan a tervezettet meghaladóan nőtt, de a mezőgazdaságot sújtó rendkívüli tél és az aszály miatt elvesztette realitását az átlagos időjárás feltételezésével kitűzött 4,5-5 százalékos növekedés. Ezen túlmenően a teljesítés értékelése során az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az eredményeket a termelők jelentős része döntően volumennöveléssel, takarékos költséggazdálkodással, a munkafegyelem javításával érte el. A növekedés ezen elemei lényegesek, de innováció hiányában a növekedés tartós megalapozását, és így hosszabb távú gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását csak részben szolgálhatják. A párt- és állami szervek fokozott erőfeszítéseket tettek, hogy a megváltozott, nehezedő feltételek közepette is javuljanak a lakosság életkörülményei, hogy fejlődjenek településeink. A társadalmi és tömegszervezetek, az érdekképviseleti szervek aktív mozgósító munkájukkal jól segítették a megye lakossága körében céljaink elfogadtatását, támogatását, feladataink megoldását. Az év hátralevő időszakának főbb feladatai: — A tőkés export erőteljes dinamikájának fenntartása a II. fél évben. — A mezőgazdaságot ért aszálykárok pontos felmérése, értékelése, a kárt szenvedett üzemek pénzügyi helyzetének áttekintése és ennek alapján a szükséges teendők meghatározása. — A tanácsi gazdálkodás II. félévi helyzetének áttekintése, a kieső bevételek pótlási lehetőségeinek megvizsgálása, a kiadások ismételt rangsorolása. — A felhalmozódott saját termelésű készletek mielőbbi értékesítése érdekében a piaci munka erőteljes fokozása. — A gazdaság területére irányuló reformfolyamat elemeinek lehetőség szerinti gyors megismerése, az 1988. évi tervező munka igényes, előkészítése és megvalósítása. — A párt-, a KISZ-, az állami, társadalmi és tömegszervezetek érdekképviseleti szervek, az 1987. évi gazdaságpolitikai céljaink teljesülése, a lemaradások pótlása és a feszültségek oldása érdekében folytassanak célirányosabb és konkrétabb irányító, ellenőrző, segítő munkát. A párttagok a feladataink végrehajtását szolgáló intézkedések melletti határozott kiállással, példamutatással vegyenek részt a dolgozók széles rétegeinek mozgósításában. Az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából adódó megyei feladatok ...................... - „ a t.pphnik A Központi Bizottság 1987. julius 2-i aliásloglaiasa alap- ján a gazdasági, társadalmi kibontakozás programjának megvalósítása megyénk párt-, állami, társadalmi szerveitől, gazdálkodó egységeitől és a megye lakosságától is fokozott erőfeszítéseket és erőnkhöz mérten, nagyobb áldozatvállalást követel. Alapvető célunk továbbra is megyénk gazdasági pozíciójának erőfeszítése, népességeltartó és -megtartó képességének javítása, oktatásfejlesztési elképzeléseink megvalósítása, a társadalmi demokratizmus lényegi elemeinek kibontakoztatása, határozottabb követelménytámasztás, nagyobb felelősség érvényesítése. A megváltozott feltételek közepette e célkitűzések megvalósítása, eddigi gazdaságpolitikai,, társadalompolitikai koncepciók alapvonalának megtartása mellett, feladataink újragondolását, a szűkebb lehetőségeknek megfelelő új rangsor felállítását, a végrehajtás eredményesebb eszközeinek feltárását követeli meg. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a megye párt-, állami, társadalmi szervei és gazdálkodó egységei alaposan és sokoldalúan elemezzék a gazdasági, társadalmi reformfolyamat új és módosult elemeit, azok várható, különösen megyénket érintő hatásait. Az elemzést kövesse az érdemi érdekegyeztetésen alapuló helyi álláspont kialakítása és ennek alapján késedelem nélküli intézkedések meghozatala a végrehajtásban. Alapelvként kell mindannyiunk számára elfogadni, hogy energiánk ne a megoldások nehézségeinek ismételgetésében merüljön ki, hanem az esetleges probléma jelzése után figyelmünket és erőnket az adott feltételek között legjobb megoldások megkeresésére és megvalósítására fordítsuk. A megyei pártbizottság 1986. november 27-i feladatterve a gazdasági munka megjavításának leglényegesebb megyei feladatait meghatározta. Az elkövetkezendő időszak tennivalói szervesen épülnek a novemberi programra, annak továbbfejlesztését, kiegészítését képezik. Megyénk termelési szerkezetét természeti, társadalmi és gazdasági adottságaink alapvetően meghatározzák, nagyobb mértékű szerkezetváltozás csak hosszabb időszak távlatában lehet reális célkitűzés. A korszerűbb, a külső és belső piac igényeinek megfelelőbb és jövedelmezőbb termelés- és termékstruktúra kialakítására azonban folyamatosan kell törekednünk: — Építőanyag-iparunknak a termelési szerkezeten belüli súlya megtartható. A termékszerkezet átrendeződése a keresletnek megfelelően, a minőségjavítást szolgáló műszaki fejlesztések útján történjen. — A szénhidrogén-kutatás és -kitermelési program megvalósításának továbbra is külön figyelmet és támogatást biztosítunk. — A gépiparban tovább kell fejleszteni a járműipari részegységek, forgácsolószerszámok, energetikai berendezések és a piaci igényeknek megfelelő, a gazdaságosan exportálható mezőgazdasági gépek gyártását. — A könnyűiparban jónevü, kedvező piaci pozícióval rendelkező, színvonalasan gazdálkodó vállalataink, szövetkezeteink vannak, amelyek nemcsak jelentős szerepet játszanak a munkaerő foglalkoztatásában, hanem magas szakmai kultúrát is képviselnek. Az ágazatot érintő legfontosabb feladat a műszaki fejlesztés és annak célirányos segítése, gazdaságos, versenyképes exportot szolgáló fejlesztések kezdeményezése. — Élelmiszer-gazdaságunkban alapvető feladat a hatékonyság javítása és a gazdaságos, nem rubelelszámolású kivitel dinamikus növelése. A gabona- és húsprogram minőségi elemeinek előtérbe helyezése mellett bővíteni kell a piac által igényelt, kisebb mennyiségű, munkaigényes, gazdaságos termékek előállítását. Tovább kell javítani a búza, kukorica és napraforgó felhasználói igényekhez igazodó bel- tartalmi értékét. Meg kell gyorsítani a fehérjetakarmánytermelés és -feldolgozás megyei programjának megvalósítását. — Jobban ki kell használni idegenforgalmi adottságainkat. A szálláshelyek bővítésével, az idegenforgalmi szervező- és propagandamunka színvonalának javításával el kell érni az idegenforgalom bővülését és az ebből származó jövedelmek növekedését. Tovább kell szorgalmazni a megyei termálvízkészletek gyógyászati alkalmazását. — Nem mondhatunk le arról, hogy a kilencvenes években munkába lépő fiatalok számára egyre nagyobb arányban olyan progresszív ágazatot (elektronika, műszeripar) képviselő munkahelyeket teremtsünk, amely magasabb képzettséget kíván és kvalifikáltabb munkát biztosít. A megye gazdálkodóinak ilyen irányú fejlesztési, szerkezetátalakítási törekvéseit kiemelten kell segíteni. Napjaink és a közeljövő szerkezetátalakítási törekvéseinek fő iránya a gazdaságos, konvertibilis elszámolású kivitel növelése, valamint a gazdasági és műszaki követelményeket kielégítő importhelyettesítés legyen. Továbbra is messzemenően támogatni kell az exportfejlesztésre irányuló vállalati kezdeményezéseket és segíteni kell a külpiacokon való eredményes fellépésüket. A gazdaságfejlesztésben a termelésbővítés extenzív elemeivel szemben, a műszaki fejlesztésnek, a termelési és termékszerkezet-korszerűsítésnek, a technikai, technológiai színvonal javításának és a rendszerszemléletben való gondolkodásnak kell elsőbbséget biztosítani. A vállalati szintű műszaki fejlesztésnek kiemelten kell irányulnia az új termékek arányának javítására, az importhelyettesítő anyagok és termékek kutatására, az önköltség csökkentésére. Minden termelő szervezetnél folyamatossá kell tenni a termelési és termékstruktúra értékelését. Halaszthatatlan feladat a minőség javítása, és ennek érdekében a helyi feladatok megfogalmazása és helyi eszközök kimunkálása. A termelőeszközök alacsony kihasználtsága lehetővé teszi, és egyúttal megköveteli a kapacitáskihasználás színvonalának javítását, a jövedelmezőség fokozása pedig nélkülözhetetlenné teszi az ésszerűbb és takarékosabb eszközgazdálkodást. A gazdálkodás folyamatában, a jövedelmezőség mellett, kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a vagyonnal való hosszabb távon is ésszerű, hatékony gazdálkodásnak. E folyamatokat segítsék a koordinációs szervek, szervezetek és társulások. A termelés szervezeti formáját célszerű gazdasági szempontok határozzák meg. Támogatni kell a piaci hatások által kiváltott megalapozott, szervezeti változásokat, szervezetek különválását, egyesülését, új szervezetek alakulását. A párt-, állami, társadalmi szerveknek közös erővel, egységes fellépéssel, felkészültebben és hatásosabban kell segíteni ezeket a folyamatokat. Gazdálkodó szervezeteknek eredményesebb együttműködést kell megvalósítaniuk termelési, pénaügyi, gazdasági, oktatási, helyi társadalmi feladataik megoldásában., Az együttműködések kezdeményezésében, figyelemmel kísérésében a területi pártszerveknek fokozottabb szerepet kell vállalni. Gazdálkodó egységeink éljenek bátrabban a külkereskedelmi jog megszerzésével és hasznosításával. A külkereskedelmi tevékenység eredményességének fokozása érdekében alakítsanak ki együttműködést más vállalatokkal, szövetkezetekkel. Az értékesítési munka javítása, a piaci elismertség megszerzése legyen folyamatos feladat. Az emberi tényező jelentősége gyorsuló ütemben fokozódik. Elsődleges fontosságú a kibontakozást jelentő törekvések megkülönböztetett támogatása és elismerése. A munkahelyi kollektívák vállalkozási, újítási, munkaversenybeli és szervezési kezdeményezéseit minden eszközzel támogatni kell. Növelni kell a termelésben dolgozó műszaki, közgazdasági és agrárértelmiség szerepét, társadalmi, anyagi, erkölcsi megbecsülését. A vállalati, szövetkezeti vezetők, a párt- és társadalmi szervek e téren legyenek kezdeményezőbbek, és határozzák meg helyi feladataikat a szakemberállomány biztosításában, megfelelő feladattal való ellátásában és tevékenységük reális értékelésében. Fokozni kell a vállalatok és szövetkezetek szerepét és felelősségét a szakmunkásképzésben. A konvertálható tudással rendelkező, rokon szakmában jártas szakemberállomány kialakulását a munkáltatók a rendelkezésre álló eszközeikkel segítsék, ösztönözzék. Szükséges, hogy jövőbeni munkaerőigényeikről reálisabb, pontosabb információt nyújtsanak az oktatás és munkaerő-gazdálkodás részére. Nem nélkülözhető a szakmunkásképzésben a vállalatok közötti együttműködés javítása. A kutatási eredmények eredményesebb és gyorsabb gyakorlati alkalmazása érdekében fokozni kell az együttműködést a megyei és megyén kívüli kutatóműhelyek és a gazdálkodó egységek között. Szélesebb körű információval, gyakorlati bemutatókkal kell ösztönözni üzemeinket a kutatási eredmények még jobb megismerésére, hatékonyabb gyakorlati alkalmazására. A megye állami, társadalmi, érdekképviseleti szervei készítsenek feladattervet arra, hogy az 1988-tól várható új jogszabályok megismertetésében, megértetésében milyen érdemi, konkrét segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak és az állampolgároknak. A lakáskörülmények további javítása érdekében a tanácsok az eddiginél nagyobb mértékben támogassák a fiatal házasokat, a többgyermekes és többszörösen hátrányos helyzetű családokat. Ösztönözni kell a tanácsok és a vállalatok eredményesebb együttműködését a lakásépítésben. Tovább szükséges korszerűsíteni a lakásgazdálkodást, javítani kell a mobilitás feltételeit. Meg kell vizsgálni, milyen lehetőség van a fiatalok lakáshoz jutásának támogatására. Fel kell tárni, hogy a munkáltatók milyen anyagi erővel tudják segíteni a lakásépítést. Az életkörülmények, de megyénk gazdasága egészének szempontjából is alapvető, hogy eredeti terveinkben foglalt ütemnek megfelelően folytatódjék a távközlési hálózat fejlesztése és a vezetékes gázhálózatba való bekapcsolás. Kiemelt figyelmet kell fordítani a termelési és infrastrukturális téren legelmaradottabb három térségünk fejlesztési programjának megvalósítására. Továbbra is súlyának megfelelően kell kezelni és folytatni a lakosság egészségügyi alapellátásának biztosítását célzó erőfeszítéseket, valamint a kórházi rekonstrukciókat. Az egészségügyi fejlesztéseket a szakorvosi intézményhálózat bővítésére és korszerű műszerek beszerzésére kell összpontosítani. Szociálpolitikánk kiemelt feladata az időskorú- lakosság ellátásának javítása, az egységes területi ellátás rendszerének teljes körű kialakítása. Az időskorúak szociális helyzetének javítása érdekében az eddigieknél jóval koordinál- tabb segítségnyújtási rendszert kell megvalósítani. Készüljön egy egységes, komplex szociálpolitikai rendszerre vonatkozó program, amely kiemelten foglalkozzon az időskorúak helyzetével, a lakáshoz jutás feltételeivel és a foglalkoztatás kérdéseivel. A lakosság, a társadalmi és érdekképviseleti szervek bevonásával meg kell vizsgálni, hogy a tanácsi pénzalap központi csökkentését milyen megyei, gazdálkodói, lakossági erőfeszítésekkel lehet ellensúlyozni, illetve a fejlesztéseket miként lehet rangsorolni. Ugyanakkor különösen fontos, hogy a központi források szűkülésének időszakában a megye hetedik ötéves terv időszakára elismert pozícióját fenntartsuk. Ezt az illetékes megyei vezetőknek a központi szervekkel történő egyeztetések során határozottan képviselni kell. A tömegpolitikai munkában az MSZMP KB állásfoglalása, a kormány és a megyei pártbizottság feladatterve képezze a végrehajtás alapjait. Erre épüljenek a helyi, üzemi tennivalók is. Célunk az egységes értelmezés, a cselekvésre ösztönzés, a lakossági fogadókészség kialakítása, erősítése, a végrehajtás biztosítása. Ennek különösen fontos színterei a munkahelyek, ahol a célok és eszközök egyértelmű megfogalmazása mozgósítson. A gazdasági-társadalmi kibontakozás feladatait a párt- és tömegszervezeti oktatásban is íel kell dolgozni, melynek során tudatosítanunk kell, hogy cselekvő, öntevékeny, fegyelmezett munkára van szükség mindenütt feladataink végrehajtásához. A társadalmi és tömegszervezetek az ott dolgozó kommunisták vezetésével az eddiginél nagyobb érzékenységgel és felelősséggel továbbítsák és formálják az állampolgárok politikai közhangulatát, segítsék céljaink megvalósítását. Erősödjön tovább együttműködésük a megye fejlesztési céljainak megvalósításában, a lakosság meggyőzésében és fejlődésünket szolgáló mozgósításában. Minden párttaggal szemben egyértelmű követelmény, hogy alaposan ismerje munkahelye, alapszervezete szakmai és politikai feladatát, hogy környezetében munkájával, magatartásával, meggyőző véleményével képviselje a párt politikáját. Mindenkor mérlegelje, hogy az általa képviselt területi és helyi gazdasági és politikai érdek hogyan illeszkedik a nagyobb közösség és a népgazdaság célkitűzéseihez, érdekeihez. Becsületes munkavégzésével, kezdeményezéseivel mutasson példát a párttagok és pártonkívüliek körében egyaránt. A megyei pártbizottság felkéri a KISZ megyei bizottságát, a megye társadalmi, tömegszervezeteit és érdekképviseleti szerveit, a tömegmozgalmakat és egyesületeket, hogy cselekvőén támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás megyei feladattervének megismertetését és végrehajtását. Fogalmazzák meg tennivalóikat. A megyei pártbizottság feladatterve figyelembe vette a megye egész lakosságának eddigi munkában és anyagi áldozatvállalásban megnyilvánuló magatartását, a megye fejlődéséért érzett felelősségét és erre építve határozta meg a jövő biztonságát és fejlődését megalapozó feladatait. Kéri, hogy a felelősségérzet további növelésével, még jobb munkával, aktívabb közéleti tevékenységgel támogassák a feladatok maradéktalan megvalósítását. Az írásos előterjesztések és a szóbeli kiegészítés feletti vitában felszólalt Domokos János, Csapó Mária, dr. Marsi Gyula, Baukó Mihály, Lukács László, Zalai György és Markó István. A testület az előterjesztéseket a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta. Ugyancsak elfogadta a megyei párt-vb beszámolóját a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. A továbbiakban személyi kérdésekben döntött a testület. Csatári Bélát — nyugdíjba vonulása miatt — felmentette titkári funkciójából, végrehajtó bizottsági tagságából és a gazdaságpolitikai bizottság elnöki teendőinek ellátása alól. Töljb évtizedes eredményes munkájának elismeréseként a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével tüntették ki. A kitüntetést dr. Petrovszki István adta át. A testület Kiss Sándort, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának eddigi vezetőjét a pártbizottság titkárává és a végrehajtó bizottság tagjává megválasztotta. fl megyei pártbizottság új titkára Kiss Sándor 1940-ben született Zsadányban, kisiparos családból származik. Középiskolai tanulmányait Orosházán, az egyetemet Debrecenben végezte az Orosházi Üveggyár ösztöndíjasaként. Az üveggyárban technológusként kezdett dolgozni, majd osztályvezető, később igazgatóhelyettes lett. Számos területen végzett társadalmi és pártmunkát. 1973- tól az MSZMP Orosházi Városi Bizottsága gazdaságpolitikai munkabizottságának tagja volt. 1977 áprilisa óta dolgozik a megyei pártapparátusban, 1979-től a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Magas fokú politikai, szakmai ismerettel, vezetési gyakorlattal rendelkezik. Kézfl jelölésről Csaba János, a jelölőbizottság elnöke mondja: — Amikor megkaptuk a megbízást a jelölésre, az érdekeltek először az igényt fogalmazták meg, mit várnak el a megyei párt- bizottság leendő titkárától. Politikai, szakmai felkészültséget, határozottságot és olyan emberi tulajdonságokat, amelyek alkalmassá teszik erre a felelős beosztásra. Ezeket látták együtt Kiss Sándorban. En még egy tulajdonságát kiemelném, a szerénységet, amelynek egy vezetőt jellemeznie kell. Mindezek alapján jó szívvel javasoltuk őt erre a funkcióra, melyre a megyei pártbizottság meg is választotta. Munkájához sok sikert kívánunk. deményező, nagy munkabírású, döntései megalapozottak. A pártnak 1966 óta tagja. Nős, egy gyermeke van.
