Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-11 / 214. szám
i 1987. szeptember 11., péntek o Kormányszóvivői tájékoztató Meghalt Garai Gábor Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Garai Gábor Kossuth- díjas költő, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Látóhatár főszerkesztője, szeptember 9-én, életének 59. évében, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Temetéséről később intézkedünk. * * * A megyénkben tartózkodó Arad megyei szakszervezeti küldöttség tegnap délután ellátogatott a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 3-4-es számú gyárába. A romániai vendégeket a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői fogadták, majd Nemes László gyárigazgató bemutatta a békéscsabai üzemet ' Fotó: Kovács Erzsébet Iparjogvédelmi fórum Garai Gábor 1929. január 27-én budapesti értelmiségi családban született, apja Marconnay Tibor költő volt. Garai Gábor a közgazdasági egyetemen tanult, majd tanulmányait félbehagyva a MÁV-nál vállalt munkát, s később szerzett tanári oklevelet. 1958-tól az Európa Könyvkiadó szerkesztőjeként, 1960-tól 1964-ig az Élet és Irodalom rovatvezetőiéként, majd szerkesztőjeként, illetve 1972-ig főszerkesztő-helyettesként tevékenykedett. A Magyar Írók Szövetségében 1964 óta töltött be felelős tisztségeket. 1968-ig az írószövetség titkára, 1972 és 1976 között főtitkárhelyettese, majd 1981-ig főtitkára volt. A Látóhatár című irodalmi folyóirat főszerkesztőjének 1985-ben nevezték ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1966-tól 1980-ig volt tagja. Garai Gábor első versei a negyvenes évek végén jelentek meg. Költészete az ötvenes évek közepétől bontakozott ki, Ének gyógyulásért címmel 1958-ban közreadott verseskötetében lendületes költeményekben tett hitet a szocialista átalakulás mellett. Líráját a hatvanas évek elején az emberi szolidariMSZMP Központi Bizottsága, Művelődési Minisztérium, Magyar írók Szövetsége, a Látóhatár Szerkesztősége tás, a közéleti tisztaság, a termelő munka és a felelősséggel párosult szabadság eszményének hirdetése jellemezte. Verseiben a közös érdek, a közösségi erkölcs érvényesülését sürgette. A hetvenes évektől a szocialista költészet megújítására vállalkozott, Ablakban a Nap, Elégiák évada, Szélcsend és újra szél, Indián nyár című kötetei lírájának intellektuális elmélyülését tanúsítják. Több versében a szocialista országokban tett utazásai során szerzett élményeit fogalmazta meg. A hatvanas években megindult irodalmi kibontakozás a műfordítást is fellendítette, s ez a legkiválóbb költőket is fordításra ösztönözte. Garai Gábor mint műfordító is jelentősét alkotott, főként német és orosz lírikusok műveit — közöttük Brecht, Jevtusenko, Majakovszkij verseit — tolmácsolta magyarul, s nevét drámafordításokkal is ismertté tette. Utolsó kötetei, a Lady lovagja című prózai műve és A tiszta zengés című verseskötete tavaly látott napvilágot. Garai Gábor munkásságát három alkalommal ismerték el József Attila-dijjal, s 1965-ben Kossuth-dijat kapott. Az újítások, találmányok sorsáért felelős — az ötleteket, javaslatokat elbíráló — vállalati műszaki vezetők részére szervezett háromnapos iparjogvédelmi fórum kezdődött tegnap Siófokon, az Iparjogvédelmi Egyesület és az Országos Találmányi Hivatal rendezésében. A gazdasági életben küszöbön álló változásokra — főként az innovációhoz, a műszaki fejlesztéshez fűződő vállalati érdekek módosulására, erősödésére — készíti fel az érdekelteket. Az egyik központi téma azzal az előre látható ellentmondással foglalkozik, amely a vállalatok egy részénél a nehezedő anyagi helyzet és a hosszú távú célok közt alakulhat ki: arról igyekszik meggyőzni az érdekelt szakembereket, hogy szűkösebb körülmények közt is érdemes többet áldozni a termelési folyamatok és a gyártmányok korszerűsítését ígérő szellemi termékekre. A másik időszerű téma a személyi jövedelemadó és az újítási, találmányi díjak viszonya. A részt vevők nemcsak az adózás tervezett módjáról és mértékéről kapnak friss tájékoztatást, hanem azt is megvitatják, hogyan. befolyásolhatja ez az újító, feltaláló tevékenységet. alkotó Innovációs Műhely Innovációs menedzserkép-' zést indít az Alkotó Ifjúság Egyesülés az Országos Találmányi Hivatal és azl, In- nofinance Általános Innovációs Pénzintézet közreműködésével — jelentették be tegnap az egyesülés székházában tartott sajtótájékoztatón. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjához elengedhetetlen a menedzser- képzés egyik speciális ágazatának, az innovációs menedzserek képzésének megszervezése — mondottal a sajtótájékoztatón Bőle Dezső, az Alkotó Ifjúság Egyesülés igazgatója. Hangsúlyozta, hogy most elsősorban a gyakorlati, a munka- módszereket átadni tudó „mesteremberekre” van szüksége. Forint- és dollár- milliók múlnak azon, hogy az üzemekben, intézményekben szakszerűen foglalkozzanak az újításokkal, találmányokkal, s azokat végigkövesse az első ötlettől a gyártásig és a piacig az innovációs menedzser. Az Alkotó Innovációs Műhely összefoglaló néven meghirdetett tíz tanfolyam között helyet kapott például az iparjogvédelemnek, az innováció gazdasági feltételeinek és a munkahelyi légkör számítógépes vizsgálatának oktatása. Az egyik tanfolyamon bemutatnak új tetőszigetelési eljárásokat,' technológiákat is, szakmunkásoknak, technikusoknak. Fiatal mezőgazdasági szakembereknek szól az agrárinnovációs kurzus. Az" innovációs menedzserek komplex képzése egy egyéves, 128 órás program- sorozat lesz, amely hazai és nyugat-európai elméleti és gyakorlati tapasztalatokra épül. A „tananyagban” szerepel többek között közös műhelymunka, bentlakásos tréning, információfeldolgozás, külkereskedelmi technikák, szellemi alkotótechnikák oktatása. A kormány ülését követő tájékoztatójában Bányász Rezső elsőként a magyar— csehszlovák kormányfői tárgyalásokat kommentálta. Mint mondotta, ez a baráti munkalátogatás jól szolgálta egymás helyzetének még mélyebb megismerését, a tapasztalatcserét, a kétoldalú kapcsolatok bővítési lehetőségeinek áttekintését. Megállapították, hogy a bős— nagymarosi vízlépcső építése a közös ütemterv szerint folyik, és megállapodtak az építkezés meggyorsításában. Foglalkoztak az idegenforgalom feltételeinek javításával is. Megállapították, hogy mindkét országban nagy gondot fordítanak a nemzetiségek egyenjogúságának érvényesülésére, kulturális és társadalmi fejlődésére. A tárgyalásokat a közvetlen, személyes, baráti hangnem jellemezte. A munkatalálkozóknak ezt a gyakorlatát kívánjuk a jövőben is folytatni. A szóvivő a népgazdaság idei fejlődéséről nyilatkozva mindenekelőtt kiemelte, hogy a testület igen széles körű, négy és fél órás vitát folytatott arról, hogyan is áll gazdaságunk, s milyen irányelvek alapján dolgozzák ki a jövő évi tervet és költségvetést. A vitában megállapították, hogy az év eddig eltelt időszakában az 1985—86-os kedvezőtlen tendenciákhoz képest bizonyos előnyös változások már tapasztalhatók a gazdaságban, de a szükséges fordulat még nem ment végbe. Az ipari termelés kissé élénkült, a növekedés szerkezete viszont kedvezőtlen. A konvertibilis elszámolású kivitel emelkedett, a behozatal kismértékben csökkent, az áruforgalom egyenlege azonban körülbelül a tavalyi, passzív szinten van. A rubel elszámolású kivitel a behozatalt meghaladóan nőtt. A lakosság jövedelmei a tervezettnél magasabbak lettek, a vállalati vásárlóerő növekedése miatt ott is élénkültek beruházások, ahol ez nem kívánatos. A gazdasági folyamatok romlása egészében ugyan megállt, de a kedvezőtlen tendenciák kiváltó okai ma még jelen vannak a gazdaságban. Fejlődésünk tehát csak részben felel meg a terv céljainak. A. vitában igen nagy szerepet játszott a jövő évi költségvetés előkészítése. Már az idei költségvetés teljesítésének is az a vezérelve, hogy a bevételeknél mérsékeltebben növekedjenek a kiadások. A mostani adatok szerint a deficit a költségvetésben eredetileg előirányzott 43,8 milliárddal szemben várhatóan 34-35 milliárd forintra leszorítható. Jövőre a cél a költség- vetési hiánynak az ideihez hasonló ütemű, további lényeges csökkentése. Bányász Rezső kitért arra is, hogy a kormányprogram vitájában az elmúlt hetekben sokan szorgalmazták: az adóreform miatt várható negatív társadalmi hatásokat fokozottabban ellentételezzék szociális intézkedésekkel. Egy kérdésre válaszolva ismertette az adóreform életbe lépéséig szükséges átmeneti intézkedéseket. Az Elnöki Tanács elé terjesztendő törvényerejű rendelettervezet például előírja, hogy a személyi jövedelem- adó bevezetésekor az úgynevezett bruttósítás — felszorzás — során a munkáltatónak átlagosan olyan mértékben kell emelnie a dolgozók keresetét, hogy a kézhez kapott fizetés ne csökkenjen. Ami a takarék- betétek kamatait illeti: a betétek titkosságának megőrzése mellett a tervezet szerint a bank tízszázalékos adót von le a kamatfélék után, ugyanakkor a bankkamatot a levont összeg arányában megemeli. Magyarán: senkit sem ér semmiféle veszteség. A szóvivő (a Magyar Nemzet kérdésére) emlékeztetett arra, hogy a kormány munkaprogram-tervezetét nemcsak testületek vitatták meg, hanem a sajtó segítségével lényegében az egész lakosság véleményt nyilvánított. A megjegyzések, javaslatok alapján számos alkalommal átdolgozták az eredeti programtervezetet, tehát az a változat, amely a jövő héten az Országgyűlés elé kerül, már igen sok ember elgondolásait, javaslatait is tartalmazza. A kormány úgy határozott, hogy 1988. január 1-től foglalkoztatási alapot hoz létre, és lehetővé teszi, hogy a munkáltatók — a költségek egyidejű viselése mellett — élhessenek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a SZOT- tal együttműködve rövidesen kidolgozza és közzéteszi az intézkedéshez kapcsolódó új munkajogi szabályokat. A téma hátteréről (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső elmondotta, hogy elhelyezkedési támogatást ma az kaphat, aki vállalatának felszámolása, vagy saját munkakörének megszűnése után a meghosszabbított felmondási idő elteltével sem tud elhelyezkedni. A költségvetés csak tíznél több dolgozó felmondása esetén téríti vissza a vállalatoknak a meghosszabbított felmondási időre járó átlagkeresetet. A munkáltatók így érdekeltek abban, hogy az eddigieknél átgondoltabban intézzék az átszervezéseket. Valószínűleg azonban mindezek az intézkedések sem elegendőek valamennyi várható konfliktus feloldására. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának érdeklődésére a szóvivő bejelentette: Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának meghívására október elején a tervek szerint hivatalos látogatást tesz Bonnban. E látogatásra a kétoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából fontos időszakban kerül sor. A két ország viszonyáról elmondható, hogy azt problémák nem terhelik, s a kapcsolatok a kölcsönös érdekek alapján dinamikusan, jól fejlődnek. Bányász Rezső (a Magyar Hírlap kérdésére) a KGST- tagországok képviselőinek legutóbbi, szófiai ülését is kommentálta. Kiemelte: az ilyen tanácskozások azért is szükségesek, mert módot adnak a nemzeti érdekeket kifejező elgondolások és a közösségi érdekek összhangba hozására. Ami a magyar felet illeti: gazdasági helyzetünk, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében eddig tett intézkedéseink lehetővé és szükségessé teszik, hogy a KGST munkájában is a jelentős fordulat érdekében lépjünk fel. Megítélésünk szerint ez a magyar népgazdaság és a KGST-közösség előrelépéséhez egyaránt szükséges. A Világbanktól szerkezet-átalakítási célokra nemrégiben felvett 150 millió dolláros hitelről (az MTI külföldi adások szerkesztősége érdeklődésére) a szóvivő elmondta, hogy eddig összesen 13 olyan hosszú lejáratú kölcsönmegállapodást kötöttünk a Világbankkal — összesen 1,2 milliárd dollár értékben —, amely fejlesztési céljaink importigényének kielégítését segíti. Egy kérdésre (Magyar Nemzet) válaszolva a szóvivő bejelentette azt is, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata alapján a III. kerületi Vera tér nevét Lékai bíboros térre változtatják. Itt készült el az a felszentelés előtt álló templom is, amelynek építését még Lékai László szorgalmazta. Szokatlan fél év Rekordnyereség, s ami mögötte van Alaposan rácáfolt az első félévi statisztika az előzetes véleményekre. A vállalatok első hat hónapjáról készült mérlegek alapján kiderült, hogy a vállalati eredmények —| avagy ahogy a köznyelv fogalmaz: a vállalati nyereségek — 18,9 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Pedig, mint mindig, a szabályozók szigorodása miatt a vállalatok a| csökkenő eredményekre panaszkodtak. önmagában ez a szám viszont eltakarja azokat a jelentős különbségeket, amelyek az egyes ágazatok között vannak, és bizony az ipar nem került előkelő helyre. A gazdálkodók jövedelmei itt átlagosan 15 százalékkal növekedtek, de ezen belül is nagy szóródást mutatnak a különböző ágazatok. Jó eredménnyel zárta az első fél évet az élelmiszeripar, a vegyipar, a kohászat és a bányászat is, viszont lemaradt a gépipar és a könnyűipar. Rz árak is nőttek A részletes elemzések viszont kimutatták, hogy nemcsak a jobb munka, a hatékonyabb termeiéi növelte meg a vállalati eredményeket — ilyen mértékű növekedésre hosszú évek óta egyébként nem volt példa —, hanem az árak is emelkedtek. A következő évi nagy változásoktól tartva jó néhány cég már most növeli az árait, hogy aztán a kötelező termelői árcsökkentés után ne járjon a mostaninál rosszabbul. Magyarán folyik a bázisteremtés,- ami jól ismert egy-egy szabályozóváltozás előtt. A veszteséges cégek száma nemigen változott tavalyhoz képest, több mint 200-an zárták hiánnyal az első fél évet. De tegyük gyorsan hozzá, hogy az első fél évben nem csökkent az állami támogatás, így a vállalati eredmények mintegy fele ebből a forrásból származott. Tehát nem olyan egyértelműen pozitív jelenség, hogy ekkora ütemben nőttek a vállalati eredmények, illetve a növekedés nem mindig a vállalati jó munka eredménye. Kedvező változások Ugyanígy értékelhetjük a konvertibilis export alakulását jelző számokat is. Az első fél évben 11 százalékkal növekedett a konvertibilis kivitel. Az emelkedés egy része abból származik, hogy több árut adtak el magyar vállalatok, de a forint árfolyamé-* nak változása is megemelte a bevételt. És az is kitűnik, hogy a gépipar ismét elmaradt a többiek mögött. Mint a számokból látható, drasztikus változás nem következett be az első fél év során, viszont tagadhatatlan, hogy kedvező folyamatok is elindultak. Például csökkent a termelő ágazatok fajlagos anyagfelhasználása, ami nagy eredménynek számít. Ugyanígy a munkaerő-gazdálkodás is a korábbitól eltérő mozgást mutat. Miközben a bérek összességében 3,6 százalékkal nőttek, eközben az átlagbérek ennél jobban növekedtek a hatékony létszámgazdálkodás, illetve leépítések nyomán. Vagyis itt, ezen a területen, úgy tűnik, már megindultak a kedvező folyamatok. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a tervezett adóreform és a vállalati jövedelemszabályozás változása miatt a gazdálkodók várakozó álláspontra helyezkedtek. Hiszen nem kalkulálhatnak biztosan arra, hogy mi lesz jövőre, és valószínűleg az elértnél jóval nagyobb eredményekre is képesek lehettek volna. Korszerű gépekkel Hogy mi lesz a második fél évben, azt nagyon nehéz előre megjósolni. Ám az Országgyűlés őszi ülésszaka után már egyértelművé válik, milyen keretek között gazdálkodhatnak jövőre a vállalatok. És az is bizonyos, hogy a következő évi statisztikák alapvetően más álláspontot fognak tükrözni, hiszen ha a javaslatokat elfogadja a Parlament, akkor átalakulnak az árarányok és a vállalatok jövedelmi pozíciói. S a valóban jól gazdálkodók a korábbinál tágabb teret kapnak tevékenységük fejlesztésére. Ez már azért is alapvető fontosságú, hiszen az idei első fél év mérlegadatainak összesítéséből kitűnt, hogy a konvertibilis export nagyobb részét olyan cégek állítják elő, amelyek gépparkja elöregedett és elavult. Hosszabb távon tehát az exportot, amely ma Magyarország számára létfontosságú, csak úgy lehet növelni, ha modern gépekkel, fejlett technológiával rendelkeznek a vállalatok. Lakatos Mária
