Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

1987. szeptember 5., szombat ■KHilUETifa MOZI Rázós futam Aki kedveli az izgalmakat meg a látványosságot, a se­bességet, a száguldást, a ve­szélyt, a mélybe zuhanó, lángra lobbanó autókat, a lövöldözést, remekül szóra­kozhat Bruce Morrison Rá­zós futam című. színes, új- zélandi filmjén. Híres autó- versenyzők karrierje gyak­ran törik ketté balesetek miatt: Judd Person legjobb barátjának halálát okozta vakmerőségével, nagyravá- gyásával. Az a barát a sze­relője volt, most a tragiku­san elhunyt társ fia, Casey Lee tölti be ezt a szerepet. Judd és Casey együtt jár­ják a világot, autós show- val keresik a kenyerüket, s nem megy túl jól a bolt. Az autóversenyző sorsa a film történetének csak egyik szálát szolgáltatja, a mási­kon még bonyolultabb ese­mények futnak. Egy szigo­rúan őrzött kutatóközpont­ban olyan vírust tenyésztet­tek ki, amelyet a hadsereg biofegyverként akar majd alkalmazni. Hogy erre ne kerülhessen sor, dr. Chris­tine Rubin kutatóorvos el­lopja a veszélyes vírus egyet­len ki tenyésztett törzsét az intézetből. Eddig még akár nemesnek is kiálthatnánk ki tettét. De mit ér a fiatal doktornő békevágya és bi­zalmatlansága a kormány haditerveivel szemben, ha éppen a Cl A emberének szánja a veszélyes vírust? Nyilvánvaló, az amerikai fél sem „karácsonyi tortát" akar sütni belőle .. . A további fejlemények ké- zenfekvőek: J uddnak pénz, Christine-nek pedig sofőr kell — méghozzá jó pén­zért jó sofőr. Így jön létre az üzlet, ahol mindenki meg­kapja, amit kér, amiért megfizet. S így kapja meg a mozi néző is az izgalmakat meg a látványt. A rejtélyes útról és csomagról persze Judd és mitfahrerje mit sem tud a kaland elején. Ám egyre meredekebb hely­zetekbe, egyre sűrűbb go­lyózáporba keverednek. Kap­kodhatja a fejét a néző is: üldözés, menekülés úton, ví­zen és a levegőben. A hő­sökkel együtt Üj-Zéland me­seszép tájain " suhanunk. Christine hamarosan kény­telen lesz beavatni társait a vállalkozás lényegébe; az egymásrautaltság rokonszen- vet szül, és a partnerek ki­tartanak egymás mellett. Közösen indulnak az újabb és újabb veszélyek és esé­lyek felé. Majdnem happy andről is beszélhetnénk, elvégre Judd, Casey és Christine — na meg a vírus — megmene­külnek, ha nem is a ÓIA embereinek, hanem inkább a bravúrnak és a mesének köszönhetően. A rózsaszín­fekete álomautó a magasba emelkedik, az üldözők pedig valamennyien a szakadékba zuhannak, szörnyethalnak. A veszélyes vírustörzsre ki tudja, mi vár az Amerikai Egyesült Államokban? Jól tudom, nem kell min­den filmtől súlyos igazságot, okos mondanivalót várni. Nem is vártam. De hát job­ban esett volna azon a ké­ső nyári délelőttön egy kis szórakoztatás; mondjuk, ke­vesebb borzalom, ke\ esebb őrület, kevesebb zuhanás. S aligha róhat meg érte vala­ki, ha a Rázós futamot nem sorolom kellemes moziélmé­nyeim közé . .. Niedzielsky Katalin Tanácsadás a szülőknek, foglalkozások hetente kétszer Új helyen a békéscsabai logopédia Az eredményekhez türelem és idő kell Fotó: Gál Edit Gazdagodó Krúdy-képünk Czére Béla könyve Krúdy Gyuláról A -békéscsabai Petőfi ut­cai logopédia szeptember elsejétől a Beloiannisz utcai belvárosi iskolába költözött. Három világos, korszerűen felszerelt tanteremben foly­nak ezután a beszédhibás gyerekek foglalkozásai. A békéscsaba és körzete óvo­dáiból, iskoláiból érkező gyerekekkel két főállású és két óraadó logopédus foglal­kozik. — Körülbelül négyszáz be­szédhibás gyereket szűrtünk ki az elmúlt tanév végén — mondta dr. Nagy Lászlóné, az egyik főállású logopédus. — Sajnos azonban ezek mindegyikét nem vehettük fel. hiszen így is valameny- nyien a maximális túlórán Telül dolgozunk. Ilyenkor, amikor az igény és a lehe­tőség között ilyen nagy a különbség, elsősorban a sú­lyosabb esetekre összponto­sítunk. Enyhébb beszédhiba esetén tanácsadást tartunk a szülőknek, így az otthoni gyakorlás kerül előtérbe. A hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön délután tartott fogadóórán bárki kérhet fel­világosítást vagy tanácsot tőlünk. A tantermekben délelőtt az óvodások, délután az is­kolások foglalkozásai foly­nak. Egy-egy órán — a megfelelő eredmény érdeké­ben — csak négy-öt gyerek vehet részt. — Sajnos, sokszor ez az alapos munka sem hozza meg rövid idő alatt a gyü­mölcsét —< vette át a szót Nagy Gyuláné logopédus. — A szülők gyakran türelmet­lenek, hajlamosak azt hin­ni, hogy a beszédhiba javí­tása egy orvosi kezeléshez hasonló.1 Azt várják, hogy néhány megjelenés után már hibátlanul beszél a gyerme­kük. Ezen a területen pedig fél években vagy években mérik az előrehaladást. Sok konfliktus származott abból, hogy a szülő nem hozta rendszeresen a gyermekét, pedig ez nagyon fontos len­ne az eredményesség szem­pontjából. Nem beszélve _a szülőt terhelő felelősségről, hiszen lehet, hogy épp emi­att alakulnak ki a gyerme­kében különféle személyi­ségzavarok, gátlásosság, visszahúzódás, vagy esetleg a pályaválasztás okoz majd törést benne. A békéscsabai logopédu­sok elsősorban óvodás ko­rúak, és kisiskolás korúak között végeznek szűréseket, de ők foglalkoznak a há­roméves korig nem beszélő, megkésett beszédfejlődésű gyerekekkel és azokkal az egyéves kicsinyekkel is, akiknek hallássérülése már csecsemőkorban ismert volt. Nagy Mária Szinte kérdezni is felesle­ges, hogy nagy író-e Krúdy Gyula. Természetesen igen, s így az életművét elemző monográfia okkal kapott he­lyet a Gondolat Kiadó Nagy magyar írók című sorozatá­ban. A kérdés mégsem ne­vetséges, hiszen tudnivaló, hogy nemzedékek sora nőtt fel úgy, hogy Krúdynak szinte a nevét se hallotta. Csak az 1978-as centenári­um után készült gimnáziumi tankönyvek foglalkoznak végre méltó terjedelemben a szerző életművével, de a „törzsanyag” még mindig csak egyetlen elbeszélés. Egyetlen regényét nem kell tehát elolvasniuk! ma sem az érettségizőknek. Szeren­csére Krúdynak vannak, s egyre nagyobb számban, ol­vasói. Művei — főleg az utóbbi évtizedben — rendre megjelennek, és el is fogy­nak. Krúdy tehát kényszerű és szükségszerű csipkerózsi- ka-évtizedek után ismét népszerű szerző. Nemcsak nagy magyar író, hanem egyike a legnagyobbaknak. Voltaképpen ez az állítás Czére Béla monográfiájának is központi tétele. A modern — de már klasszikus értékű — magyar prózának Móricz Zsigmond mellett legna­gyobb, de egy másik pólu­son elhelyezkedő mesterét látja Krúdy Gyulában. S ehhez legfeljebb kiegészítés­képp érdemes hozzátenni, hogy van a század ezen el­ső évtizedeiben egy harma­dik pólus is: Kosztolányi Dezső prózája. Vagyis a színkép sokkal gazdagabb, mint régebben gondoltuk. A magyar próza a század első harmadában egyértelműen túllépett a hagyományos lí- raiságon és anekdotizmuson, s a magyarság és európai­ság kettős kötöttségében a korszerűség különböző vál­tozatait dolgozta ki. E változatok közül Krúdyé azért látszik a legkülönö­sebbnek, mert a legnagyobb szerepet szánta az alkotói szubjektumnak. Nem líri­záló, hanem valóban lírai próza ez, vagyis, a líraiság nem modor, nem következ­mény, hanem e prózának lé­nyegi jellemvonása. Olyany-, nyira, hogy mint Czére meg­állapítja, a költői kép, a stí­lus fontosabb szerepet kap, mint a cselekmény a művek szerkezetében. A lényegi pályaegység el­lenére is változó krúdy szemlélet- és ábrázolásmód­ja. A pályakezdő, 1910-ig tartó szakasz után a szerző három nagy alkotó» korsza­kot különböztet meg. Az el­ső nagy alkotói korszak (1911—1917), a Krúdy-ha- sonmások jegyében telik el Szindbád és Rezeda Kázmér alakjának megteremtésével. A második korszak! (1918— 1921) nagy művei a látomá- sos regények (Napraforgó. N. N„ Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban). S végül az utolsó korszak (1922—1933), a lírai realiz­mus és az anekdotizmus vonzásában telik el, nyi­tányként a Hét bagoly cí­mű regénnyel. E regény egyik hőse így búcsúzik a századvégi világtól: „Űj vi­lág jön ide, megszűnik a régi Magyarország ábrándo­sainak, tehetetlen álmodo­zóinak világa. Elmúlnak a szélmalmok az Alföldről, és eltűnnek a fantasztikus, légvárakat építő magyarok. Reális, bátor, mindenkin és mindenen keresztülgázoló emberek jönnek.” S bár nem egészen így történt, azt mindenesetre láthatjuk, hogy az „álmodozó” Krúdy nyi­tott szemmel figyelte a ma­gyar világot, és annak vál­tozásait. Czére Béla könyve nem­csak hasznos, hanem szépen és jól meg is írt bevezetés Krúdy műveinek világába. S annak is érdemes forgat­nia ezt a munkát, aki már sokat olvasott Krúdytól és Krúdyról, mert a szerző szuverén módon építi fel a pályaképet. Vasy Géza Nyitnak a fővárosi színházak Érvek és ellenérvek a Celladamról „Kimondom keményen az igazságot 8. A következő napokban, hetekben sorra megnyitják kapuikat a fővárosi színhá­zak. Az évadnyitó előadások programját többségében a repertoárdarabok közül ál­lították össze, néhány tár­sulat azonban új produkció­val várja közönségét. Elsőként ma, szeptember 5-én a Madách Színház kezdi meg az évadot a Macskák című musicallel. Szeptember 6-tól az Állami Bábszínház is fogadja kis közönségét, a Népköztársa­ság útján lévő épületben a Hüvelyk Matyit, a Jókai té­ren pedig a Hófehérke és a hét törpe című mesét játsz- szák ezen a napon. A Magyar Állami Opera­ház új évadja szeptember 15-én kezdődik a Bánk bán előadásával, a Nemzeti Szín­ház évadnyitó előadása 21- én Az ember tragédiája lesz. A Várszínház Gábor Andor víg játékának, a Dollárpapá­nak premierjével nyitja meg kapuját 22-én. A Katona József Színház szeptember 20-án a Catul­lus című drámával, a Ma­dách Kamara 23-án a Ro­mantikus komédiával nyit. A Vígszínház a nyáron Sze­geden bemutatott, nagy sikerű zenés produkció, A nyomorultak rockszínházi előadásának ad otthont szep­tember 11-től, a Pesti Szín­házban pedig egy nappal később tartják meg az évadnyitó előadást, a Vesze­delmes .viszonyokat tűzve műsorra. A Fővárosi Ope­rettszínház a Mária főhad­naggyal kezdi meg az évadot szeptember 19-én, a Thália Színház 25-én a Lel­tár miatt nyitva című kaba­rét választotta nyitóelőadás­nak. Az Arany János Szín­ház 26-án az Óz, a nftgy varázsló, illetve az Emil és a detektívek című darabok­kal, a Mikroszkóp Színpad 15-én Az állam is felkopik című kabaréval, a Vidám Színpad 17-én a Kabos- show-val nyitja meg kapuját. A József Attila 1 Színház évadnyitó előadása szeptem­ber 12-én egyben premier lesz: Dario Fo Nem fizetünk, nem fizetünk című vígjáté­ka, amelyet a múlt évad vé­gén, néhány, bemutató előt­ti előadásban már láthattak az érdeklődők. A Játékszín szeptember 18-án kezd a Helyet az ifjúságnak című darabbal.] Ezt Paul Vulpius ötlete nyomán Fodor László és Lakatos László írta. Mindkét szerző a húszas­harmincas évek színházi vi­lágának ismert alkotója volt. A történet egy buda­pesti bank vezérigazgatósá­gán játszódik a legnagyobb gazdasági válság idején Szereplői többek között Se­ress Zoltán, Rátonyi Róbert. Fazekas Zsuzsa, Pregitzer Fruzsina. — Dr. Szegő Péter vagyok, Kovács Ádám munkatársa — mutatkozik be az orvos, és miután tájékoztatom ar­ról, hogy Jugoszláviából jöt­tem, a következő kéréssel fordul hozzám. — Ajánlatos lenne és eb­ben az önök lapja sokat se­gíthetne, felhívni a külföldi páciensek figyelmét arra, hogy mi nem tudunk nekik teljes gondozást, ellátást biz­tosítani. Azt sem lehet vi­szont elvárni tőlünk, hogy több száz kilométer távol­ságból hatásosan kezeljünk — magyarázza higgadt, ki­mért hangon dr. Szegő Pé­ter. Nagyon szeretnénk, ha nem a betegek járnának ide, hanem az önök országában kijelölnének egy intézetet, amely vállalkozna a Cell- adam kiadására, és a gyógy­szer hatásának kérdésével központilag foglalkoznának. Mi ezzel az intézettel készsé­gesen konzultálnánk, ellát­nánk a szükséges mennyisé­gű készítménnyel. Akkor már a szakemberek döntenék el, kinek szükséges adni ezt a készítményt. Szakmailag ez lenne a helyes út. Mi Magyarországon szor­galmazzuk a palliativ bizott­ságok felállítását. Csak eze­ket a bizottságokat látnánk el Celladammal addig, amed­dig a törzskönyvezés meg nem történik. (A kutatócsoport egyéb­ként úgy vélekedik, hogy az imént vázolt formában az onkológusok visszakaphatnák a betegeiket. Ez a bizottság ugyanis szakemberekből áll­na és csak azokban az ese­tekben javasolná a Cell- adam-kezelést, amikor a be­tegek túl vannak már a mű­téten, a citosztatikus vagy a sugaras kezelésen. így a szer adagolása nem járna ve­széllyel és a feketepiac is megszűnne.) — Azt szeretnénk, ha a szakma döntene a Celladam sorsa felől és ne a beteg ha­tározza el, hogy ezt a keze­lési formát választja — je­lenti ki dr. Szegő Péter. — Felvették-e hivatalo­san is a kapcsolatot ilyen ér­telemben a jugoszláv egész­ségüggyel? — érdeklődök a tervek végighallgatása után. — Mi a jugoszláv egész­ségüggyel még nem vettük fel a kapcsolatot, mert úgy érezzük, hogy nincs jogunk tolakodni — hangzik a vá­lasz. — Ha azonban ajánla­tunk valamelyik jugoszláv intézetet érdekli, hajlandók vagyunk felvenni vele a kap­csolatot. Egyetlenegy dolgot tettünk, felkerestük a jugo­szláv nagykövetséget és je­leztük, hogy számos ottani állampolgár keres fel ben­nünket, sajnos, betegek is. Ügy érezzük viszont, hogy ha a szakma is érdeklődne, megkönnyíthetnénk ezeknek a pácienseknek a sorsát. Számunkra azonban a leg­megfelelőbb az lenne, ha a magyar egészségügyi hatósá­gokon keresztül, tehát legális úton történne a kapcsolatfel­vétel. Annyi kérdésem lenne még, de dr. Szegő Péter most már igazán kénytelen a tü­relmetlenül várakozó páci­ensek felé fordulni. Jól tudom, a legnagyobb illetlenség levéltitkot kitere­getni. Ez esetben azonban a magánügy közügy is egyben. Egy orvos etikai gondjait tartalmazza a levél, amelyet a kutatócsoport sokat ígérő tagja, dr. Lugosfalvi Ervin hagyott Kovács Ádám, a rákkutató csoport „cégtulaj­donosának” asztalán. A fel­mondásának, távozásának okát írta le benne. — Ervin egy Júdás! — ilyen szavakkal reagált a szemtanú állítása szerint a levél tartalmára a kutatócso­port egyik tagja. Mit tártál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom