Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
1987. szeptember 5., szombat o Szerkesztőségi beszélgetés Kondoroson a népesség megtartásáról és a munkalehetőségekről „Nagyon kényes dolog...” K(V)ÜZdelem a szemét ellen A hét közepén haragos emberekkel találkoztam a városiasodé Gyomaendrődön, a szemetes Mező Imre-lakótelepen. Több mint egy hétig nem ürítette ki a szemét elszállításával is foglalkozó költségvetési üzem a 450 lakás 123 kukáját, amelyek olyannyira túlcsordultak már a hulladéktól, hogy néhány ráérő lakó a háztömbök között — kényszerűségből — szemétégetésbe kezdett. A kukáskocsi helyett egy „ecsetes” ember járta végig a kukákat és mindegyikre ákombákom betűkkel a KVÜZ feliratot festette ... Szerkesztőségünk a kon- dorosi Népújság-hét keretében több gazdasági vezetőt tanácskozásra hívott a község népességmegtartására irányuló munkalehetőségek, munkaalkalmak kihasználásának megbeszélésére. Ezt a programunkat szeptember 2-án dálután, a tanácsházán rendeztük. Meghívásunkat elfogadta és részt vett a közös munkában: Zsijak András, az Egyesült Tsz elnök- helyettese, dr. Komlovszky Ferenc, a TAKEV, takarmánykeverő szövetkezeti vállalat igazgatója, Hajdú Mihály, az áfész elnöke, Hicz Ferenc, a Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet kondorosi telepének vezetője, Kozma Ferenc, a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet kondorosi részlegének vezetője, Hajdú Mátyás, a Békés Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat kondorosi takarmánykeverő üzemének vezetője, Sznyida András, a Szarvasi Szirén I. Sz. műszaki vezetője, Mok- rán Mátyás, Kondoros Nagyközségi Tanács elnöke. Szerkesztőségünket Dupsi Károly újságíró képviselte. — Mennyire érzik Kondoros gazdasági egységeinek vezetői a helyi munkaerőkínálatot, az ingázásból adódó társadalmi feszültségeket, mennyire kondorosiak a munkaalkalmak teremtésében, s egyáltalán, milyen Kondoros lakosságának mobilitása, miközben a munkaerő foglalkoztatására helyi intézkedések születnek? *— erről a kérdéscsoportról beszélgettünk. lAlig egy negyed százada ezen a településen is az egyetlen munkalehetőséget a termelőszövetkezet biztosította. Az akkori körülmények között a termelés legmunkaigényesebb ágazata, a kertészet — a faiskola és a zöldségtermesztés, a hűtőház részére a szamóca termesztése — jelentette, nagyon sok kondorosi ember, család megélhetési forrását. Ez az ágazat az érdekeltség irányának megváltozásával válságba került. Évről évre egyre kevesebb munkaerőt igényelt a csökkenő feladatok ellátására. Hogy az emberek mégse maradjanak munka nélkül, a tsz létrehozott néhány melléküzemazhat vajon az iromány, amely ilyen nagy csalódást okozott? Elkaptam a másolatát, tudniillik, szerzője hivatalos helyekre is megküldte. A sorok 1987. március 27-i keltezésűek: „Kedves Ádám Barátom! Az alábbiakat éppen azért írom, mert úgy érzem, hogy csak akkor tarthatom magamat barátodnak, ha a Te érdekedben, pontosabban egy általad is szolgálni kívánt ügy érdekében kimondom azokat a dolgokat, amelyeket mások is látnak, de valamilyen okból nem tesznek szóvá előtted. Én, mint eddigi életemben nemegyszer, most is vállalom a hálátlan szerepet és kimondom <a kemény igazságot, vállalva a további következményeket is. Ezek láttán mindjárt a végén kezdem: ha azt akarod, hogy a Celladamból valamikor — s mielőbb — gyógyszer legyen, saját magadnak le kell állítani a CDM mindenféle emberi alkalmazását, amíg a szer nagyon alapos, széles körű kivizsgálása meg nem történik, és amíg a CDM-nek újbóli szintézise steril és pirogénmentes körülmények között zajló stabil gyógyszerformulálása, kiszerelése meg nem valósul. Több ok vezetett a fenti javaslatra: az utolsó adatok a múlt szombati orvosi értekezleten kerültek felszínre. A CDM nem mindig ugyanaz. A már említett orvosi értekezleten — amelyen met, de ezek kevésnek bizonyultak a szabad munkaerő foglalkoztatására. Megindult az ingázás három városba. Békéscsaba, Orosháza, Szarvas ipari létesítményeibe azonban nemcsak a képzetlen munkaerő vándorolt el. A község vezetése látva a kialakulóban lévő helyzetet, munkaalkalmak “ teremtése után nézett. A Szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet, az ugyancsak szarvasi Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, ebben az időszakban latolgatta a telep létesítésének gondolatát. Közben a termelőszövetkezet iparszerűvé szervezte sertéstenyésztését, több szövetkezet együttes kezdeményezésére létrehozták a szövetkezeti takarmánykeverőt, fejlesztette kondorosi jelenlétét a Békés Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat. A község fejlődésnek indult. A lakosság ellátásának szervezésében fokozta tevékenységét az áfész. Oj házak, lakások sora épült. Valameny- nyi az új, a megújult igények szerint. A jövőben rendkívül bízó kondorosiak a népesség megújításából nagy intenzitással vették ki részüket. Ebben a községben csaknem 8 ezren élnek, s a lakosság 10 százaléka általános iskolás korú! Időközben a két szarvasi szövetkezet a helyi tanács támogatásával megnyitotta telephelyét. A képzetlen munkaerő egészen ismeretlen szakmában helyezkedett el. Egy részük, mert keresni akart, a tsz-ben maradt a férj jövedelmének kiegészítésére, a család megélhetésének biztosítására vállalt munkát. A vasipari szövetkezet telephelye alacsony színvonalon teljesített Szarvason, a részleg megszüntetését fontolgatták. Azután megbízták Kozma Ferencet, aki a műszaki fejlesztési osztályon dolgozott, hoey szarvasi létére váljék kondorosivá, s nézze meg, mit lehetne tenni azzal az üzemmel, ahonnan elkívánkoznak az emberek Itt igazán tetten érhető az a korábban felvetett gondolat, hogy a munkaalkalmak teremtésében mennyire a CDM-et használó oivosok egy csoportja vett részt — hangzott el a megállapítás, hogy a CDM-injekciók már ránézésre is különbözőek. Például egyszer erősen, máskor gyengén opaleszkálnak... ...Eddig is tudtad, hogy a kezelési nyilatkozatot egyes orvosok több ezerért írják alá. Ez a szombati értekezleten ismét szóba került, s most egy 70 ezer forintos esetet említett Feketéné. A CDM megengedhetetlen üzletet jelent igen sok orvosnak és nem orvosnak egyaránt.” A levélíró arról is említést tesz, hogy orvosi titulussal nem is rendelkező egyének gazdagodhatnak ily módon, tudniillik a kezelési nyilatkozatot aláíró egyén egyszerűen odabiggyesztheti a dr. szócskát a neve elé, és asszisztensnők, rosszabbik esetben ápolónők folytatnak a Celladammal „magánpraxist”. — Azt a szóbeszédet is felhozza lépése igazolására a csoportból távozott onkológus, hogy a feketézők Celladam helyett már desztillált vízzel töltött fecsken- dezőket árusítanak. A gyanútlan beteg vagy hozzátartozója pedig megveszi, mert úgy gondolja, így jobban jár, mint ha most már több ezer forinttal fizet egy orvost, egészségügyi dolgozót. „A felelősség iszonyú és nem hárítjuk át azokra, akik a Te abszolút jó szándékoddal ténylegesen visszaélnek. És ne feledd, ha valaki egy volt kondorosi a szarvasi vasipari szövetkezet. Székely Lászlót, a szövetkezet elnökét jellemző türelemmel szólt a vasasszakma megszerettetéséről.) Ma már évi 54 millió forint értékű árut termelnek Kondoroson. Azok az emberek, akik valamikor a csavarhúzó kezelésében a szakmában hátrányos helyzetűeknek számítottak, ma „Fiam” márkájú csavarbehajtó gépekkel dolgoznak. Valamikor 21 fő vállalt itt munkát, most pedig már hatvanan dolgoznak. Keresetük — lévénl a szövetkezetnek több telepe — a szarvasiakétól alig marad el néhány forinttal. A Szirén kondorosi telepén is sok1 minden történt. A legfontosabb: korszerű üzemcsarnok épült, 10 milliós fejlesztést valósítottak meg a szarvasiak. De — és ez a község vezetőinek gondja — az itt folyó erőfeszítéseket, hogy legyen női munkaerőt , foglalkoztató üzem is — a lakosság részéről nem a várt, a remélt érdeklődés kíséri. Egyenesen aggasztó, hogy azok, akik itt vállalnak munkát, a munkaidőalapot sem dolgozzák le. Naponta minden negyedik varrónő valamilyen oknál fogva távol marad a munkahelytől. Olyan munkahelyen, ahol mindenkinek megvan a maga reszortja, hiányzás esetén felbomlik a szervezeti rend, zaklatottá válik a munka, mivel azonos időben a hiányzók helyett is dolgozni kell. Emiatt az egyéni teljesítmények nem a megszokott szerint alakulnak, a kereset is mást mutat, mint egy jól működő szalag esetében. Itt egyenes teljesítménybérben dolgoznak az emberek. Van, aki 7000 forintot keres, de yan 5000 forintos kereset is, de van ennél kevesebb is. A Szirén vezetése kényesen ügyel arra — hallottuk Sznyida András műszaki vezetőtől —, hogy azonos műszaki feltételek között, azonos teljesítménybérrel számoljanak. Többet csak az kereshet, aki többet is teljesít. Mivel munkájuk lennej szeretnék beindítani a teljes második műszakot. Erre 44 százalékos műszak- pótlékkal ösztönöznek. így a hamisított CDM-tői vagy egy álorvos valódi hibája miatt hal meg, a felelősség akkor is mindenkit, pontosabban minket is terhel. A helyzetet ugyanis — amiből ezek a visszaélések fakadtak — mi teremtettük meg, illetve tartottuk fenn. Ádám! Találj ki valamiféle elfogadható okot, amiért átmeneti időre leállítod a CDM humán alkalmazását. Aztán teljes erővel neki egy olyan kutatásnak, amelynek végeredményeinél már a fenti veszéllyel nem kell számolni. Hidd el nekem, ezt senki nem behódolásnak vagy megfutamodásnak fogja elkönyvelni, hanem igaz emberséged és felelősségtudatod bizonyítékának. Csalódást egyedül a belőled élősködőknek fogsz okozni, de ezek megérdemlik sorsukat. Baráti üdvözlettel és bizalommal várom döntésedet: Dr. Lugosfalvi Ervin” Baráti hangvételű levelének különös, de őszinte aggódást sejtető címet is adott az orvos: „Érted haragszom, nem ellened” — ekképpen sommázta mondanivalójának lényegét. Hogyan hatott a levél tartalma Kovács Ádámra? G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: Érdeklődik a külföld) varrógépek mellett szabad munkahelyeket kínálnak a kondorosiaknak. A GMV takarmánykeverőjében munkásfelvétel van. Legalább tíz embert keresnek, akik a megnövekedett helyi feladatok ellátásában jó kereseti lehetőséggel részt vehetnének. Rövidesen a szövetkezeti takarmánykeverőben is bővülhet a foglalkoztatottak száma, mivel premixgyártó üzemrésszel gazdagodnak. A helyi áfész is új ipari üzemek létesítését mérlegeli. Az élelmiszerszakmában szeretnének fejleszteni, 25-30 új munkahelyet létesíteni. Édesipari készítmények gyártását tervezik kooperációban valamelyik, már piacon megragadt vállalattal. Mokran Mátyás tanácselnök egy csokorra való infrastruktúrát említ. Valószínűleg ezzel hozható összefüggésbe az a tény, hogy a fiatalok, a település 30-35 éven aluli lakói innen városokba települnek, de az is igaz, hogy a középkorú nemzedék a városokból hazatelepül Kondorosra, de az sem ritka, hogy a városok) lakóiból Kondoroson! vásárolnak ház építésére alkalmas portát, vagy éppen családi házat. — Nehezményezzük, hogy a 'városi lakókhoz képest Kondoroson is drágábban jutunk hozzá a villamos áramhoz, a gázhoz, és több mindenhez. Eddig mindig az építés költségeire hivatkoztak. Ezeknek a szolgáltatásoknak az alapfeltételét a községekben lakók teremtik meg. ök adják össze megtakarított pénzüket azért, hogy falun is változzanak az életkörülmények. Ott, ahol megtermelik az ország kenyerét, hússzükségletét, intenzív ipari tevékenységet folytatnak, társadalmi életet élnek és küszködnek a népesség megtartásáért, ugyanolyan ! keményen dolgoznak, mint bárhol az országban, nem érezzük indokoltnak azokat a mesterséges gátakat, melyek a falu és a város közeledésének útjába állnak, mert ezek nehezítik további munkánkat — összegezte gondolatait a tanács elnöke. Dupsi Károly Növényvédelmi előrejelzés A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja még mindig jelez növényfertőzést: a zöldségféléken, főleg a másodterménynek vetett, üde lombozató futóbabon, valamint a paradicsomon és a paprikán észlelhető a le- véltetvek őszi elszaporodása. A védekezést nehezíti, hogy valamennyi termény érésben van. Vigyázzunk, hogy csak a legrövidebb, vagyis a növénytől függően 3-5 napos várakozási idejű szereket — Unifosz, Decis — használjunk. A központ arra is figyelmeztet, hogy a legismertebb kiskerti rovarölő szernek, a Bi—58-nak hosz- szabb, a zöldségféléken 7 nap a várakozási ideje. A káposztaféléken a bagolylepkehernyók kártétele fokozódik. A lepkék elhúzódó rajzása nyomán még mindig vannak frissen kelt lárvák, amelyek befúrják magukat a káposztafejbe, s onnan már semmilyen eszközzel sem űzhetők ki. A befurakodást tehát meg kell előzni a fiatal, még kívül, a leveleken táplálkozó kis hernyók elleni védekezéssel. Ehhez felszívódó készítményt .— például Bi—58-at — javasolnak; tanácsos a permetlébe a szer tapadását, hatását fokozó Nonitot is keverni. Az ügy viszonylag egyszerűnek tűnik. Az immáron öt éve üzemelő Skoda Bobr típusú kukáskocsi elromlott, s mivel országszerte alkatrész- hiány mutatkozik e téren is, ezért a narancssárga jármű a műhelyben, a szemét pedig a kukákban maradt. — A Skoda meghibásodása esetén IFA-teherautóval először a közületek kukáit kell kiürítenünk, s majd csak ezután következhet a lakossági szemét elszállítása — tájékoztat Seprenyi Lajos, a városi jogú nagyközségi tanács vb. építő- és karbantartóüzemének — közismertebb nevén költségvetési üzem — vezetője. — A szemetet időközben már elszállították, ám a kukák mellé helyezett, hulladékkal teli zsákokat rendszeresen otthagyják. Nem lenne jobb helye ezeknek is a kocsi tartályában? — Kérem szépen, mi annak idején csak a 110 literes űrtartalmú kukák ürítésére Kötöttünk szerződést. Nekünk csak ezt fizetik meg. A kukák mellé kitett szemetet bárki odaviheti, olyan is, aki nem a környéken lakik. Lehet kukát venni a boltban, vegyenek a lakók, s mi a benne elhelyezett szemetet elszállítjuk. Ma már lehet akár 15 kukája is egy családnak. Ez év május 1-ig ugyanis kukánként kellett fizetni az ürítési díjat. Május elejétől új, megemelt díjat alkalmazunk, amely tömbházak esetében lakásonként havi 35 forintot, családi házaknál 30 forintot jelent havonta. — Mi az oka az ötforintos különbségnek? — Egy nemrégiben megjelent rendelet szerint a szervezett szeméthordást vállaló cégnek — jelen esetben a KVÜZ-nek — kell a lakosság kukáit biztosítani. Ám a rendelet nem írja le, hogy az ehhez szükséges pénzt honnan teremtsük elő. A helyi tanács illetékeseivel történt tárgyalás után döntöttünk úgy, hogy a Mező Imre-lakótelepen a díj emelésével öt év alatt teljesen lecseréljük a kukákat. Az elmúlt héten egyébként 40 új edénnyel gyarapítottuk a lakótelepet. A kukákat pedig azért jelöltük meg, hogy a nagyközség lakossága az új és a még használható kukákat nehogy rosszakkal, használhatatlanokkal cserélje ki. (!?) — S mi a helyzet a családi házak kukáival? — Itt nem tudjuk elvégezni a cserét. Egy kuka 840 forintba kerül, s mivel ezer edényről van szó, ehhez 840 ezer forintra lenne szükségünk. így a családi házak lakóinak tulajdonában maradnak a kukák. — A négylakásos lakótelepi házak előtt csak egy kukát hagytak. Ahol kettő volt, onnan az egyiket önök elszállították .. . — A 15 négy lakásos épületnél két háznál volt csak 2-2 kuka. Az egyik ezekből már használhatatlan volt. Ezeket elvittük, s helyükre újakat tettünk. Másnap azonban az újakat visszahoztuk, nehogy azt mondják a környék lakói. hogy ott csak azért van új kuka a régi mellett, mert a házban felelős beosztású személyek laknak. A kukakihelyezés, kérem, nagyon kényes dolog... — A lakótelepen talán hasznosabb lenne konténeres szemétgyűjtőket alkalmazni? — Az erre vonatkozó terveink már készen vannak. Ám a konténerekhez más típusú szállítójármű szükséges, tárolóhelyeket kellene kialakítani, s egy ilyen 3 köbméteres konténer 18 ezer forintba kerül. Terveink szerint összesen 1 millió 216 ezer forintra lenne szükség a beruházáshoz. A szemétszállítás nekünk nem üzlet, csak gondunk van ezzel a szolgáltatással. A munka szabadáras tevékenység, ezért a lakossági kukaürítés és -szállítás alacsony díját a közületek magasabb — kukánkénti 41 for rintos — díjával egyenlítjük ki... Egyébként ha ön úgy gondolja, még 40 új kukát kivihetünk a Mező Imre-la- kótelepre! — Nézze! Én ezzel a cikkel a lakosságot kívánom tájékoztatni az ügyről, de ha van 40 kukájuk, hát vigyék ki a lakótelepre. Csak aztán ürítsék is rendszeresen! Hornok Ernő Ürítés után... a szerző felvétele