Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

1987. szeptember 5., szombat o Szerkesztőségi beszélgetés Kondoroson a népesség megtartásáról és a munkalehetőségekről „Nagyon kényes dolog...” K(V)ÜZdelem a szemét ellen A hét közepén haragos emberekkel találkoztam a városia­sodé Gyomaendrődön, a szemetes Mező Imre-lakótelepen. Több mint egy hétig nem ürítette ki a szemét elszállításával is foglalkozó költségvetési üzem a 450 lakás 123 kukáját, amelyek olyannyira túlcsordultak már a hulladéktól, hogy néhány ráérő lakó a háztömbök között — kényszerűségből — szemétégetésbe kezdett. A kukáskocsi helyett egy „ecsetes” ember járta végig a kukákat és mindegyikre ákombákom betűkkel a KVÜZ feliratot festette ... Szerkesztőségünk a kon- dorosi Népújság-hét kereté­ben több gazdasági vezetőt tanácskozásra hívott a köz­ség népességmegtartására irányuló munkalehetőségek, munkaalkalmak kihasználá­sának megbeszélésére. Ezt a programunkat szeptember 2-án dálután, a tanácsházán rendeztük. Meghívásunkat elfogadta és részt vett a kö­zös munkában: Zsijak And­rás, az Egyesült Tsz elnök- helyettese, dr. Komlovszky Ferenc, a TAKEV, takar­mánykeverő szövetkezeti vállalat igazgatója, Hajdú Mihály, az áfész elnöke, Hicz Ferenc, a Szarvasi Szi­rén Ruházati Szövetkezet kondorosi telepének vezető­je, Kozma Ferenc, a Szarva­si Vas- és Fémipari Szövet­kezet kondorosi részlegének vezetője, Hajdú Mátyás, a Békés Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat kondo­rosi takarmánykeverő üze­mének vezetője, Sznyida András, a Szarvasi Szirén I. Sz. műszaki vezetője, Mok- rán Mátyás, Kondoros Nagyközségi Tanács elnöke. Szerkesztőségünket Dupsi Károly újságíró képviselte. — Mennyire érzik Kondo­ros gazdasági egységeinek vezetői a helyi munkaerő­kínálatot, az ingázásból adó­dó társadalmi feszültsége­ket, mennyire kondorosiak a munkaalkalmak teremté­sében, s egyáltalán, milyen Kondoros lakosságának mo­bilitása, miközben a mun­kaerő foglalkoztatására he­lyi intézkedések születnek? *— erről a kérdéscsoportról beszélgettünk. lAlig egy negyed százada ezen a településen is az egyetlen munkalehetőséget a termelőszövetkezet biztosí­totta. Az akkori körülmé­nyek között a termelés leg­munkaigényesebb ágazata, a kertészet — a faiskola és a zöldségtermesztés, a hűtőház részére a szamóca termesz­tése — jelentette, nagyon sok kondorosi ember, család megélhetési forrását. Ez az ágazat az érdekeltség irá­nyának megváltozásával vál­ságba került. Évről évre egyre kevesebb munkaerőt igényelt a csökkenő felada­tok ellátására. Hogy az em­berek mégse maradjanak munka nélkül, a tsz létre­hozott néhány melléküze­mazhat vajon az iromány, amely ilyen nagy csalódást okozott? Elkaptam a máso­latát, tudniillik, szerzője hi­vatalos helyekre is megküld­te. A sorok 1987. március 27-i keltezésűek: „Kedves Ádám Barátom! Az alábbiakat éppen azért írom, mert úgy érzem, hogy csak akkor tarthatom ma­gamat barátodnak, ha a Te érdekedben, pontosabban egy általad is szolgálni kívánt ügy érdekében kimondom azokat a dolgokat, amelye­ket mások is látnak, de va­lamilyen okból nem tesznek szóvá előtted. Én, mint ed­digi életemben nemegyszer, most is vállalom a hálátlan szerepet és kimondom <a ke­mény igazságot, vállalva a további következményeket is. Ezek láttán mindjárt a vé­gén kezdem: ha azt akarod, hogy a Celladamból valami­kor — s mielőbb — gyógy­szer legyen, saját magadnak le kell állítani a CDM min­denféle emberi alkalmazá­sát, amíg a szer nagyon ala­pos, széles körű kivizsgálása meg nem történik, és amíg a CDM-nek újbóli szintézise steril és pirogénmentes kö­rülmények között zajló sta­bil gyógyszerformulálása, ki­szerelése meg nem valósul. Több ok vezetett a fenti ja­vaslatra: az utolsó adatok a múlt szombati orvosi érte­kezleten kerültek felszínre. A CDM nem mindig ugyanaz. A már említett or­vosi értekezleten — amelyen met, de ezek kevésnek bi­zonyultak a szabad munka­erő foglalkoztatására. Meg­indult az ingázás három vá­rosba. Békéscsaba, Oroshá­za, Szarvas ipari létesítmé­nyeibe azonban nemcsak a képzetlen munkaerő vándo­rolt el. A község vezetése látva a kialakulóban lévő helyzetet, munkaalkalmak “ teremtése után nézett. A Szarvasi Szi­rén Ruházati Szövetkezet, az ugyancsak szarvasi Szarvasi Vas-, Fémipari Szövet­kezet, ebben az időszak­ban latolgatta a telep létesítésének gondolatát. Közben a termelőszövet­kezet iparszerűvé szervezte sertéstenyésztését, több szö­vetkezet együttes kezdemé­nyezésére létrehozták a szö­vetkezeti takarmánykeverőt, fejlesztette kondorosi jelen­létét a Békés Megyei Gabo­na- és Malomipari Vállalat. A község fejlődésnek indult. A lakosság ellátásának szer­vezésében fokozta tevékeny­ségét az áfész. Oj házak, la­kások sora épült. Valameny- nyi az új, a megújult igé­nyek szerint. A jövőben rendkívül bízó kondorosiak a népesség megújításából nagy intenzitással vették ki részüket. Ebben a községben csaknem 8 ezren élnek, s a lakosság 10 százaléka álta­lános iskolás korú! Időközben a két szarvasi szövetkezet a helyi tanács támogatásával megnyitotta telephelyét. A képzetlen munkaerő egészen ismeret­len szakmában helyezkedett el. Egy részük, mert keresni akart, a tsz-ben maradt a férj jövedelmének kiegészí­tésére, a család megélheté­sének biztosítására vállalt munkát. A vasipari szövetkezet te­lephelye alacsony színvona­lon teljesített Szarvason, a részleg megszüntetését fon­tolgatták. Azután megbízták Kozma Ferencet, aki a mű­szaki fejlesztési osztályon dolgozott, hoey szarvasi lé­tére váljék kondorosivá, s nézze meg, mit lehetne ten­ni azzal az üzemmel, ahon­nan elkívánkoznak az embe­rek Itt igazán tetten érhető az a korábban felvetett gon­dolat, hogy a munkaalkal­mak teremtésében mennyire a CDM-et használó oivosok egy csoportja vett részt — hangzott el a megállapítás, hogy a CDM-injekciók már ránézésre is különbözőek. Például egyszer erősen, más­kor gyengén opaleszkálnak... ...Eddig is tudtad, hogy a kezelési nyilatkozatot egyes orvosok több ezerért írják alá. Ez a szombati értekez­leten ismét szóba került, s most egy 70 ezer forintos esetet említett Feketéné. A CDM megengedhetetlen üzle­tet jelent igen sok orvosnak és nem orvosnak egyaránt.” A levélíró arról is emlí­tést tesz, hogy orvosi titulus­sal nem is rendelkező egyé­nek gazdagodhatnak ily mó­don, tudniillik a kezelési nyilatkozatot aláíró egyén egyszerűen odabiggyesztheti a dr. szócskát a neve elé, és asszisztensnők, rosszabbik esetben ápolónők folytatnak a Celladammal „magánpra­xist”. — Azt a szóbeszédet is felhozza lépése igazolásá­ra a csoportból távozott on­kológus, hogy a feketézők Celladam helyett már desz­tillált vízzel töltött fecsken- dezőket árusítanak. A gya­nútlan beteg vagy hozzátar­tozója pedig megveszi, mert úgy gondolja, így jobban jár, mint ha most már több ezer forinttal fizet egy orvost, egészségügyi dolgozót. „A felelősség iszonyú és nem hárítjuk át azokra, akik a Te abszolút jó szándékod­dal ténylegesen visszaélnek. És ne feledd, ha valaki egy volt kondorosi a szarvasi vasipari szövetkezet. Székely Lászlót, a szövetkezet el­nökét jellemző türelemmel szólt a vasasszakma meg­szerettetéséről.) Ma már évi 54 millió forint értékű árut termelnek Kondoroson. Azok az emberek, akik valamikor a csavarhúzó kezelésében a szakmában hátrányos hely­zetűeknek számítottak, ma „Fiam” márkájú csavarbe­hajtó gépekkel dolgoznak. Valamikor 21 fő vállalt itt munkát, most pedig már hatvanan dolgoznak. Kere­setük — lévénl a szövetke­zetnek több telepe — a szarvasiakétól alig marad el néhány forinttal. A Szirén kondorosi tele­pén is sok1 minden történt. A legfontosabb: korszerű üzemcsarnok épült, 10 mil­liós fejlesztést valósítottak meg a szarvasiak. De — és ez a község vezetőinek gondja — az itt folyó erő­feszítéseket, hogy legyen női munkaerőt , foglalkoztató üzem is — a lakosság ré­széről nem a várt, a remélt érdeklődés kíséri. Egyenesen aggasztó, hogy azok, akik itt vállalnak munkát, a munkaidőalapot sem dolgoz­zák le. Naponta minden ne­gyedik varrónő valamilyen oknál fogva távol marad a munkahelytől. Olyan mun­kahelyen, ahol mindenkinek megvan a maga reszortja, hiányzás esetén felbomlik a szervezeti rend, zaklatottá válik a munka, mivel azo­nos időben a hiányzók he­lyett is dolgozni kell. Emi­att az egyéni teljesítmények nem a megszokott szerint alakulnak, a kereset is mást mutat, mint egy jól működő szalag esetében. Itt egyenes teljesítménybérben dolgoz­nak az emberek. Van, aki 7000 forintot keres, de yan 5000 forintos kereset is, de van ennél kevesebb is. A Szirén vezetése kénye­sen ügyel arra — hallottuk Sznyida András műszaki ve­zetőtől —, hogy azonos mű­szaki feltételek között, azo­nos teljesítménybérrel szá­moljanak. Többet csak az kereshet, aki többet is tel­jesít. Mivel munkájuk len­nej szeretnék beindítani a teljes második műszakot. Erre 44 százalékos műszak- pótlékkal ösztönöznek. így a hamisított CDM-tői vagy egy álorvos valódi hibája miatt hal meg, a felelősség akkor is mindenkit, pontosabban minket is terhel. A helyzetet ugyanis — amiből ezek a visszaélések fakadtak — mi teremtettük meg, illetve tar­tottuk fenn. Ádám! Találj ki valamifé­le elfogadható okot, amiért átmeneti időre leállítod a CDM humán alkalmazását. Aztán teljes erővel neki egy olyan kutatásnak, amelynek végeredményeinél már a fenti veszéllyel nem kell szá­molni. Hidd el nekem, ezt senki nem behódolásnak vagy megfutamodásnak fogja el­könyvelni, hanem igaz em­berséged és felelősségtudatod bizonyítékának. Csalódást egyedül a belőled élősködők­nek fogsz okozni, de ezek megérdemlik sorsukat. Baráti üdvözlettel és biza­lommal várom döntésedet: Dr. Lugosfalvi Ervin” Baráti hangvételű levelé­nek különös, de őszinte ag­gódást sejtető címet is adott az orvos: „Érted haragszom, nem ellened” — ekképpen sommázta mondanivalójának lényegét. Hogyan hatott a levél tar­talma Kovács Ádámra? G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: Érdeklődik a külföld) varrógépek mellett szabad munkahelyeket kínálnak a kondorosiaknak. A GMV takarmánykeverő­jében munkásfelvétel van. Legalább tíz embert keres­nek, akik a megnövekedett helyi feladatok ellátásában jó kereseti lehetőséggel részt vehetnének. Rövidesen a szövetkezeti takarmánykeve­rőben is bővülhet a foglal­koztatottak száma, mivel premixgyártó üzemrésszel gazdagodnak. A helyi áfész is új ipari üzemek létesítését mérlegeli. Az élelmiszerszakmában sze­retnének fejleszteni, 25-30 új munkahelyet létesíteni. Édesipari készítmények gyártását tervezik kooperá­cióban valamelyik, már pia­con megragadt vállalattal. Mokran Mátyás tanácselnök egy csokorra való infrast­ruktúrát említ. Valószínűleg ezzel hozható összefüggésbe az a tény, hogy a fiatalok, a település 30-35 éven aluli lakói innen városokba tele­pülnek, de az is igaz, hogy a középkorú nemzedék a városokból hazatelepül Kon­dorosra, de az sem ritka, hogy a városok) lakóiból Kondoroson! vásárolnak ház építésére alkalmas portát, vagy éppen családi házat. — Nehezményezzük, hogy a 'városi lakókhoz képest Kondoroson is drágábban jutunk hozzá a villamos áramhoz, a gázhoz, és több mindenhez. Eddig mindig az építés költségeire hivat­koztak. Ezeknek a szolgál­tatásoknak az alapfeltételét a községekben lakók terem­tik meg. ök adják össze megtakarított pénzüket azért, hogy falun is változ­zanak az életkörülmények. Ott, ahol megtermelik az ország kenyerét, hússzükség­letét, intenzív ipari tevé­kenységet folytatnak, társa­dalmi életet élnek és küsz­ködnek a népesség megtar­tásáért, ugyanolyan ! kemé­nyen dolgoznak, mint bár­hol az országban, nem érez­zük indokoltnak azokat a mesterséges gátakat, melyek a falu és a város közeledé­sének útjába állnak, mert ezek nehezítik további mun­kánkat — összegezte gondo­latait a tanács elnöke. Dupsi Károly Növényvédelmi előrejelzés A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja még mindig jelez növényfertő­zést: a zöldségféléken, főleg a másodterménynek vetett, üde lombozató futóbabon, valamint a paradicsomon és a paprikán észlelhető a le- véltetvek őszi elszaporodása. A védekezést nehezíti, hogy valamennyi termény érés­ben van. Vigyázzunk, hogy csak a legrövidebb, vagyis a növénytől függően 3-5 na­pos várakozási idejű szere­ket — Unifosz, Decis — használjunk. A központ arra is figyelmeztet, hogy a leg­ismertebb kiskerti rovarölő szernek, a Bi—58-nak hosz- szabb, a zöldségféléken 7 nap a várakozási ideje. A káposztaféléken a ba­golylepkehernyók kártétele fokozódik. A lepkék elhúzó­dó rajzása nyomán még mindig vannak frissen kelt lárvák, amelyek befúrják magukat a káposztafejbe, s onnan már semmilyen esz­közzel sem űzhetők ki. A befurakodást tehát meg kell előzni a fiatal, még kívül, a leveleken táplálkozó kis hernyók elleni védekezéssel. Ehhez felszívódó készít­ményt .— például Bi—58-at — javasolnak; tanácsos a permetlébe a szer tapadását, hatását fokozó Nonitot is keverni. Az ügy viszonylag egysze­rűnek tűnik. Az immáron öt éve üzemelő Skoda Bobr tí­pusú kukáskocsi elromlott, s mivel országszerte alkatrész- hiány mutatkozik e téren is, ezért a narancssárga jármű a műhelyben, a szemét pedig a kukákban maradt. — A Skoda meghibásodása esetén IFA-teherautóval elő­ször a közületek kukáit kell kiürítenünk, s majd csak ezután következhet a lakos­sági szemét elszállítása — tá­jékoztat Seprenyi Lajos, a városi jogú nagyközségi ta­nács vb. építő- és karbantar­tóüzemének — közismertebb nevén költségvetési üzem — vezetője. — A szemetet időközben már elszállították, ám a ku­kák mellé helyezett, hulla­dékkal teli zsákokat rendsze­resen otthagyják. Nem lenne jobb helye ezeknek is a ko­csi tartályában? — Kérem szépen, mi an­nak idején csak a 110 literes űrtartalmú kukák ürítésére Kötöttünk szerződést. Ne­künk csak ezt fizetik meg. A kukák mellé kitett szeme­tet bárki odaviheti, olyan is, aki nem a környéken lakik. Lehet kukát venni a bolt­ban, vegyenek a lakók, s mi a benne elhelyezett sze­metet elszállítjuk. Ma már lehet akár 15 kukája is egy családnak. Ez év május 1-ig ugyanis kukánként kellett fizetni az ürítési díjat. Má­jus elejétől új, megemelt dí­jat alkalmazunk, amely tömbházak esetében laká­sonként havi 35 forintot, családi házaknál 30 forintot jelent havonta. — Mi az oka az ötforintos különbségnek? — Egy nemrégiben megje­lent rendelet szerint a szer­vezett szeméthordást vállaló cégnek — jelen esetben a KVÜZ-nek — kell a lakosság kukáit biztosítani. Ám a ren­delet nem írja le, hogy az ehhez szükséges pénzt hon­nan teremtsük elő. A helyi tanács illetékeseivel történt tárgyalás után döntöttünk úgy, hogy a Mező Imre-lakó­telepen a díj emelésével öt év alatt teljesen lecseréljük a kukákat. Az elmúlt héten egyébként 40 új edénnyel gyarapítottuk a lakótelepet. A kukákat pedig azért jelöl­tük meg, hogy a nagyközség lakossága az új és a még használható kukákat nehogy rosszakkal, használhatatla­nokkal cserélje ki. (!?) — S mi a helyzet a csalá­di házak kukáival? — Itt nem tudjuk elvégez­ni a cserét. Egy kuka 840 forintba kerül, s mivel ezer edényről van szó, ehhez 840 ezer forintra lenne szüksé­günk. így a családi házak lakóinak tulajdonában ma­radnak a kukák. — A négylakásos lakótele­pi házak előtt csak egy ku­kát hagytak. Ahol kettő volt, onnan az egyiket önök el­szállították .. . — A 15 négy lakásos épü­letnél két háznál volt csak 2-2 kuka. Az egyik ezekből már használhatatlan volt. Ezeket elvittük, s helyükre újakat tettünk. Másnap azon­ban az újakat visszahoztuk, nehogy azt mondják a kör­nyék lakói. hogy ott csak azért van új kuka a régi mellett, mert a házban fele­lős beosztású személyek lak­nak. A kukakihelyezés, ké­rem, nagyon kényes dolog... — A lakótelepen talán hasznosabb lenne konténeres szemétgyűjtőket alkalmazni? — Az erre vonatkozó ter­veink már készen vannak. Ám a konténerekhez más tí­pusú szállítójármű szüksé­ges, tárolóhelyeket kellene kialakítani, s egy ilyen 3 köbméteres konténer 18 ezer forintba kerül. Terveink szerint összesen 1 millió 216 ezer forintra lenne szükség a beruházáshoz. A szemétszállítás nekünk nem üzlet, csak gondunk van ezzel a szolgáltatással. A munka szabadáras tevé­kenység, ezért a lakossági kukaürítés és -szállítás ala­csony díját a közületek ma­gasabb — kukánkénti 41 for rintos — díjával egyenlítjük ki... Egyébként ha ön úgy gondolja, még 40 új kukát kivihetünk a Mező Imre-la- kótelepre! — Nézze! Én ezzel a cik­kel a lakosságot kívánom tá­jékoztatni az ügyről, de ha van 40 kukájuk, hát vigyék ki a lakótelepre. Csak aztán ürítsék is rendszeresen! Hornok Ernő Ürítés után... a szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom