Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-11 / 214. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM n gazdasági-társadalmi kibontakozásról Ülésezett a békéscsabai városi pártbizottság Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly miniszterelnök beszámolóját a Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány áttekintette és értékelte a népgazdaság ez évi fejlődését és az állami költségvetés végrehajtásának helyzetét. Meghatározta az 1988, évi népgazdasági terv, valamint a költségvetés kidolgozásának irányelveit. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a küszöbön álló adóreformmal összefüggő termelői árváltozásokról, és javaslatot tett az adóról szóló törvények hatályba lépéséig szükséges átmeneti intézkedésekre. Egyúttal határozatot hozott az adóigazgatási eljárás és a ^pénzügyi ellenőrzés szabályozásáról. A kormány a gazdaságfelügyeleti bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1988—90-es évek várható munkaerőmozgásának »állami irányítási programját. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Közgazdasági egyetem Változások a képzésben Megújul jövő szeptembertől a közgazdászképzés a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen. A képzési rendszer korszerűsítéséről két évvel ezelőtt döntöttek, ezt mind a hallgatók, mind az oktatók sürgették. A jelenlegi képzés túlzottan elméleti, gazdaságpolitikai jellegű, míg az egyetemről kikerülő közgazdászok legnagyobb része a vállalatoknál helyezkedik el. Az új képzési rend három lépcsőből áll. A második év után elágazik a hallgatók útja: főiskolai és egyetemi szintre. Ez versenyt is teremt a diákok között. Az egyetemi tanulmányok befejezése után a legkiválóbbak lehetőséget kapnak a szakmai specializációra. A szakmai tárgyak mellett nagyobb szerepet kap az értelmiségi képzés, ezen belül a nyelvoktatás. Az új képzési rend részleteiről ma délután az egyetemen tájékoztatják a sajtó képviselőit. Tegnap, szeptember 10-én délután ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság, amelyen megjelent és felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Megvitatta a testület Kutas Gyulának, a városi pártbizottság első titkárának előterjesztésében a városi párt végrehajtó bizottság javaslatát az MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalásából adódó feladatokra. Kutas Gyula szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a párt által meghatározott gazdasági-társadalmi kibontakozási programot több fórumon megvitatták, a helyi feladatokról nyíltan, őszintén elmondták véleményüket, javaslataikat az emberek. Szavaikból a városért való felelősség, a tenniaka- rás csendült ki. Kifejtették azt is, hogy nagy ' erőfeszítésre van szükség az idei tervek teljesítéséért az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Tovább szükséges fejleszteni a háztáji és kisegítő gazdaságokat, a közép- és kisüzemeket. Nagyon fontos a vezetés egységének a megteremtése, az állampolgárok nyitottabb város- politikát igényelnek, hiszen Békéscsaba nem csupán a megye egyik városa, hanem megyeszékhely is. Mindenképpen meg kell újítani a három város együttműködését. Az írásos előterjesztés megállapította: a város és környékének gazdálkodó szervezetei a nyolcvanas években alapvetően jól működtek. A gazdasági szerkezet dinamikusabb fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja az anyagi javak szűkössége, az elmaradott technikai színvonal, és nincs elegendő felsőfokú végzettségű műszaki szakember. Az önmagunkhoz mért fejlődés a gazdaság, az infrastruktúra és a szolgáltatás területén jelentős, de a céloktól elmarad. Mindez tovább növeli más megyeszékhelyektől való lemaradásunkat. Rö- videbb távon a meglevő termelőkapacitások hatékonyabb kihasználására, műszaki fejlesztésre, a piachoz igazodó termékszerkezet korszerűsítésére kell törekedni. Elsősorban a húzóágazatok fejlesztése a cél. Ilyen az elektronikai ipar, • a forgácsolószerszám-gyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, a korszerű csomagolóanyag-gyártás. Az építőiparban és az építőanyagiparban a minőség javítása - a legfontosabb. Beható vita után, kiegészítésekkel a javaslatpt egyhangúlag elfogadta a testület. Ezután megtárgyalták a városi pártbizottság intézkedési tervét a párttagsági könyvek cseréjéről, valamint az idei gazdaságpolitikai terv első félévi teljesítését. (s. s.) A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat dolgozói lemosták az Erzsébet- hidat. A vasszerkezetre rárakódott szennyeződéseket vegyszeres vízzel távolították el (MTI-fotó: Pataki Gábor — KS) A magyar—csehszlovák barátság és békemozgalom szellemében A Hazafias Népfront megyei bizottságának rendezésében tegnap magyar—csehszlovák barátsági napok kezdődtek Békéscsabán. A HÍSIF- székházban Szikszói Ferenc titkár köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Jaroslav Musíleket, a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóját; Krygel Otát, a Csehszlovák Béketanács elnökségének tagját, az Észak-Morvaorszá- gi Megyei Béketanács elnökét; továbbá a kassai fúvóstriót. Ezután tájékoztató hangzott el Békés megye történelméről, mai politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A fogadás után, amelyen ott volt dr. Soós Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Bocskai Mihályné, az Országos Béketanács tagja, a HNF megyei alelnöke is, a csehszlovák vendégek felkeresték a KISZ-iskolát. Itt a csehszlovák békemozgalomról előadás és beszélgetés szerepelt a középiskolás fiatalokkal rendezett összejövetelen. A délutáni városnézést követően került sor a magyar—csehszlovák barátsági estre a városi tanács nagytermében. A tegnapi program a kassai zenészek műsorával ért véget. Ma délelőtt a vendégek a megyeszékhely néhány nevezetességét keresik fel, majd örménykútra utaznak, az ott tartandó barátsági rendezvényre. —y—n Tudományos konferencia a tervezésről Legfontosabbak a gyerekek Beszélgetés a battonyai gyermekfalu megbízott vezetőjével Hotorán Tiborné, a Békés Megyei Gyermek- és Ifjúság- védelmi Intézet igazgatóhelyettese' kapott megbízást a napokban a battonyai SOS- gyermekfalu vezetésére. Az előzmények közismertek, a Művelődési Minisztérium tájékoztatását lapunk tegnapi számában közzétettük, ezért csak emlékeztetőül röviden: a gyermekfalu magyarországi egyesületének törvényességi felügyeletét ellátó minisztérium az egyesület ön- kormányzatát felfüggesztette, az új vezetőség megválasztásáig felügyelőbizottságot rendelt ki, akinek a feladata egyebek között a faluvezető és más szakemberek alkalmazása. — Hogyan fogadta a megbízatást? — kérdeztük tegnap Hotorán Tibornétól. — Meglepett, erősen gondolkodtam és igent mondtam. Én is azon vagyok, hogy a helyzet minél hamarabb rendeződjön. Egyébként ez a megbízatás ideiglenes, addig szól, amíg a következő közgyűlésen, gondolom, sikerül új vezetőséget választani. Ez a vezetőség keres majd faluvezetőt, akinek a személyéről újabb közgyűlés dönt, Amikor elfogadtam a megbízatást, egykét hónapról beszéltünk. — Mostantól főállásban Battonyán dolgozik? — Még nincs a munka- szerződés a kezemben, de úgy hiszem, hetente két alkalommal megyek Batto- nyára, ugyanis másodállásban végzem ezt a munkát. — Ami egyébként nem ismeretlen, hiszen gyakran jár a gyermekfaluban. — Igen, jól ismerem, egyébként 1969 óta dolgozom a gyermek- és ifjúság- védelemben, és 1975 óta vagyok igazgatóhelyettes. A gyámügyi feladatok kapcsán intézetünk igazgatójával együtt gyakran járunk a gyermekfaluban. Úgy gondolom, ideiglenesen el tudom látni a faluvezetői teendőket, minden igyekezetemmel segítem a rendezést. A legfontosabbnak a gyerekeket tekintem, hiszen mostanában mindig a felnőttek beszéltek egymásról, a gyerekekről bizony kevés szó esett. — Vajon a gyermekfalu kis lakói megérezték ezt? — Nem, szerintem nem. T. I. A tervgazdálkodás I bevezetésének 40. évfordulója alkalmából tegnap kétnapos nemzetközi tudományos ke- rekasztal-konferencia kezdődött a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozáson a hazai szakemberek mellett számos külföldi szaktekintély — köztük szovjet, lengyel, kínai, francia, holland és japán tervező — tart előadást a tervezés mai szerepéről, értékéről és lehetőségeiről. Az előadások után szakmai vitákat rendeznek. A konferenciát az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság közösen szervezte meg. Csikós-Nagy Béla, a közgazdasági társaság elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a népgazdasági tervezés négy évtizedes hazai gyakorlata alatt a tervezés a gazdaság- politika tudományos koordináló folyamatává alakult át. Természetesen sok hiányossága is van az eddig alkalmazott módszereknek, aminek következtében még mindig gyenge a nemzetközi munkamegosztáshoz való alkalmazkodóképességünk. A magyar közgazdásztársadalmat a tervezőmunka jobbításának I szándéka vezérli, különösen most, amikor sok évtizedes strukturális feszültségek feloldásán munkálkodnak, és a kormányzati munkában is előtérbe került a stabilizáció megszervezése. A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is. Előadásában igyekezett eloszlatni azokat a kételyeket, amelyek a tudományból való kiábrándulást tükrözik. A hatékonyabb gazdasági cselekvéshez az egyes tudományok összehangolt fejlődésére, a tudás gyarapítására van szükség — mondotta. A tervezés, amely nem nélkülözheti a tudomány aktív közreműködését, bonyolult, ösz- szetett feladat, amelyben sok szubjektív tényező, időleges elem játszik szerepet. Az utóbbi időben tapasztalható, hhgy a realitásokat, a valóságot az eddiginél jobban figvelembe veszik a tervező szakemberek, amikor a terveket és az azokra • épülő szabályozókat kialakítják. A konferencia első napján több külföldi vendég ismertette hazája tervezési gyakorlatát, majd a tanácskozáson részt vevő tervezőkkel és vállalatvezetőkkel megvitatták a tapasztalatokat. A tudományos konferencián pénteken újabb előadások hangzanak el. A Kisosz-elnökség napirendjén II magán-kiskereskedők tevékenysége megyénkben „Kiegyensúlyozott, tartalmas egyesületi munka folyik Békésben” — hozzászólásában így minősítette a Kisosz megyei szervezetének tevékenységét dr. Baradlai György, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnök- helyettese. Amint lapunk szerdai számában már hírül adtuk, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnöksége kétnapos látogatást tett megyénkben. Ennek keretében szeptember 10-én, tegnap délelőtt Szilkovács Ernőnek, az országos szervezet elnökének vezetésével elnökségi ülést tartottak Gyulán, a Korona kávéházban. Itt napirenden szerepelt egyebek között a magánkiskereskedelem Békés megyei helyzetéről szóló jelentés is, amelyet dr. Sebestény József, a megyei szervezet titkára terjesztett elő. Megyénkben jelenleg 1159 magánkereskedő tevékenykedik, közülük a legtöbben az élelmiszer-, a ruházati, a dohány-, bazárszakmában és a vendéglátásban, a többi megoszlik a vegyiáru-, vas-műszaki, kultúrcikk-, tüzelőanyag-, szolgáltatás, gyűjtőkereskedő szakmák között. A vendéglátáson belül a legtöbben lángossütéssel, pecsenyesütéssel foglalkoznak, illetve büfét, vendéglőt, tejivót, eszpresszót nyitottak. A magánkereskedők mellett 577 segítő családtag és 258 alkalmazott dolgozik, személyük sűrűn cserélődik, s ez a gyakori váltás nem szolgál javára a kiskereskedői tevékenységnek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a hetedik ötéves terv kezdetekor foglalkozott a magánkiskereskedelemmel, és feladatul szabta meg a kistelepülések, perifériák ellátásában való részvételüket. A legtöbb helyen működik is magánkereskedő. Hét kistelepülésen nem került még sor magánkereskedői engedély kiadására, de ezeken a helyeken is rendszeresen megfordulnak pia- cozó, vásározó kereskedők, alkalomszerűen árusítók. Sokat javultak, korszerűsödtek az elmúlt öt évben az üzletek, tavaly 21-en vettek fel OTP-kölcsönt üzletkorszerűsítésre, -építésre, 13-an pedig berendezésre. Külön fejezetben foglalkozik a jelentés az igen fontosnak ítélt kereskedői morálról. Tavaly 550 ellenőrzés után 45 szabálysértési ügyben szabtak ki bírságot.
