Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

19S7. szeptember 5., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Régiekre emlékezünk Száz éve alakult a gyulai Aranykereszt gyógyszertár rész. A gyógyszertár később Városaink életének kísérői a természeti és egészségügyi katasztrófák. Ilyen volt az 1738-as pestisjárvány, amely 1059 áldozatot követelt Gyu­lán. Ennek emlékére emelték a Szenháromság kápolnát, öt esetben volt kolerajárvány. A legnagyobb az 1831. évi, amely mintegy 600 emberéle­tet ragadott magával. Ekkor nyílt meg a kolera-, ill. széntkereszt-temeUVEb ben az időben még nem volt patika Gyulán. Aradról kellett a szükséges gyógyszereket be­szerezni. Az első patikát 1790-ben az Áradról Gyulára áttelepült Poshard János nyi­totta meg. A „Megváltóhoz” címzett gyógyszertár sokéig egyedüli volt Békés megyé­ben. A patikát 1862-ben Winkler Ferenc vette meg, majd’ fia, Winkler Lajos ve­zette. A mai gyulaiak Wink- ler-patikaként ismerték és a Városház út 12. sz. alatt ál­lott, a mai Keravill helyén. A másik, „Szentháromság­hoz” címzett patikát Gyulán a Vármegyeház út 8. szám alatt 1850-ben alapította meg Lukács Ágoston gyógysze­örley István és fia, örley Károly tulajdonában volt, majd Nagy Jenő, Király La­jos és Soltész István vezet­te. Ez a gyógyszertár a mai új harisnyagyári épület he­lyén állott 1974-ig, amikor áthelyezték a Kossuth Lajos út 4. sz. alá, ahol 1985 óta „Erkel”-patika néven üze­mel. A harmadik gyógyszertár felállítására többen nyújtot­tak be folyamodványt a bel­ügyminiszterhez: dr. Schap- per Gyula oki. gyógyszerész, budapesti lakos 1886. január 28-án, Szentiványi Sándor oki. gyógyszerész, tenkei la­kos ugyancsak 1886. január 28-án és Diószegi Pál oki. gyógyszerész, gyulai lakos 1886. szeptember 29-én. Mindhárom folyamodványt elutasították, mivel a meg­levő két patika forgalma sem volt rentábilis. Negyediknek folyamodott 1887. szeptember 27-én Bo- doky Mihály oki. gyógysze­rész. Mivel a Bodoky családnak komoly érdemei voltak Gyu­lán, a város vezetősége tá­mogatta a folyamodványt, így megkapta a „Veres ke­reszthez” « címzett harmadik személyi jogú gyógyszertár felállítási jogát a belügymi­nisztertől. A patika felállítá­si helyéül a Németvároson a mai Apor teret jelölték meg a folyamodványban. Viszont Bodoky Mihály a patika he­lyéül özv. Császár Károlyné Kápolna tér 194. sz. házát választja, így a gyógyszer- tárt a mai Aranykereszt fo­gadó helyén alakították ki. (Kossuth tér. 36.) Eszperantó tér 2. A Bodoky családról né­hány gondolatot: Bodoky Mi­hály mérnök 1812-ben ke­rült Gyulára. Első munkája a „nagyhíd” — kapushíd — tervezése volt, majd a Körö­sök szabályozása. Munkáját halála után (1831. január 12.) Károly fia vette át. A Körö­sök szabályozásában az ár- vízvédelem terén kimagasló érdemei voltak. A Folyam­mérnöki Hivatal vezetője, a városszépítő egyesület el­nöke, s a Békésmegyei Ka­szinó és a Békésmegyei Ta­karékpénztár vezetőségében is részt vett. öccse (Bodoky Lajos) a Tisza—Maros és a Duna szabályozásánál szerzett érdemeket. Bodoky Mihály gyógyszerész és Bo­doky Zoltán, a Békés c. lap főszerkesztője és Gyula vá­ros országgyűlési képviselő­je, Bodoky Lajos fiai voltak. Bodoky Mihájy gyógysze­rész szépen berendezett pa­tikáját kiválóan vezette, így az csakhamar a város legel­ső gyógyszertára lett. Mint gyógyszerészsegéd örley Ist­ván gyógyszertárában tevé­kenykedett. Páratlanul jó­szívű, jó humorú, odaadó ba­rát és roppant okos ember volt. Sajnos fiatalon, 42 éves korában, 1904. november 5- én meghalt, négy gyermeket (Gabriella, Károly, Lajos, Jo­lán) és özvegyét hagyva hát­ra. A patikát az özvegytől 1905. május 1-én Wieland Dénes gyógyszerész vette át, aki a szarvasi Medveczky- patikát vezette eddig. A pa­tika átvétele rokoni alapon történt, ugyanis a Bodoky család rokonságban állt az Erkel családdal, és Wieland Dénes is az Erkel családhoz tartozott. A gyógyszertár 1906. jú­nius 1-én új nevet kap, „Aranykereszt” elnevezéssel működik tovább. Wieland Dénes Kétegyhá- zán született. Édesapja köz­ségi jegyző volt Ókígyóson, majd Gyulán az Ármentesítő Társulat pénztárosa és a vá­rosi képviselőtestület tagja. 1848—49-es honvéd, huszár főhadnagy, aki a gyulai vár­nál tette le fegyverét. Wie­land Dénes 1880-ban lett gyógyszerész, az egyetemet kitüntetéssel végezte el Bu­dapesten. 1930-ban, 50 éves gyógyszerészi működése al­kalmából a Magyarországi Gyógyszerészek Egyesülete meleg ünnepségben részesí­tette. Wieland Dénes végren­deletében vagyona felét a Magyarországi Gyógyszeré­szek Nyugdíjintézetére' hagy­ta Budapesten, az alap-, il­letve nyugdíjtőkéje gyarapí­tására. Másik felét a József szanatóriumra hagyomá­nyozta, azzal a feltétellel, hogy a szanatóriumban egy- egy gyógyszerészt ápoljanak minél huzamosabb- ideig, hogy meggyógyulhasson és visszatérhessen családjához. Bodoky Mihály Vagyis egy beteg ápolási költségére fordítsák a va­gyon kamatait. Az „Aranykereszt” gyógy­szertárat töretlen gondosság­gal vezette 1936. I. 26-án be­következett haláláig. Mivel házasságából gyermek nem született, felesége testvéré­nek leányát örökbe fogadta. Hajóssy Wieland Valériát, fogadott leányát, gyógysze­résszé nevelte, aki a gyógy­szertárban dolgozott 1926-tól 1930. 7. 30-ig — férjhezme- neteléig —, majd 1946. ja­nuár 1-től — 1950. július 28- ig, az államosításig. (Jelen­leg a gyulai szociális otthon ápoltja.) •Wieland Dénes gyógysze­rész halála után özvegye fenntartotta a patikajogot és a gyógyszertárat, melyet Féhn Olga gyógyszerésznő vezetett 1936-tól. A Féhn család apai ága Svájcból vándorolt Erdélybe és on­nan származtak Gyulára. Az édesapa, Féhn István keres­kedő és Gyula város virilis­tája (magas adófizető), így tagja volt a város képviselő- testületének. Megalakulása­kor az önkéntes tűzoltótes­tület vezérkarának is tagja. A család három leánygyer­meke közül” Olga a legfiata­labb, aki egyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte. Gyakornoki és további szol­gálati éveit az „Aranyke­reszt” gyógyszertárban telje­sítette 1921-től 1950. július 28-ig, az államosításig. A gyógyszertár életében nehéz volt a felszabadulás utáni időszak. Gyula kórház­város volt, és a katonai kór­ház részére a gyógyszerkész­let döntő részét lefoglalták. A nehéz közlekedési viszo­Wieland Dénes nyok mellett a környező köz­ségek gyógyszertáraiból, majd később Budapestről ki­sebb tételekben lehetett a gyógyszerkészletet helyreál­lítani. A helyzetet a pénz­romlás is nehezítette. A gyógyszertár tulajdonosa, Wieland Dénesné sz. Hajóssy Mária (Erkel Ágnes és Ha­jóssy Ottó főjegyző leánya) a gyógyszertár emeletén la­kott 1957. IV. 7-i halálá­ig­Az államosítás után Ke­mény Imre gyógyszerész ve­zette rövid ideig a gyógy­szertárat, majd tőle Mecs- Balogh József vette át. Ez­után sűrűn változtak a gyógyszertár vezetői. A gyógyszertár 1983. de­cember 1-én bezárt és át­költözött új helyére, a Vá­sárhelyi Pál út 4. sz. alá, ahol dr. Kiss Lászlóné gyógyszerésznő vezeti a gyógyszertárat, az Eszperan­tó tér 2-ben pedig megnyí­lott az „Aranykereszt" ven­dégfogadó. Jelen emlékező írásommal igyekeztem egy intézmény 100 évét röviden összefoglal­ni, és közben három derék gyógyszerész. Bodoky Mihály (1862”. X. 31.—1904. XI. 5.). Wieland Dénes (1856. X. 22— 1936. I. 26.) és Féhn Olga (1903. I. 10.—) portréját, helytállását bemutatni, akik 63 évet töltöttek el az in­tézményben, az elmúlt száz évből. A centenárium alkalmából tiszteléttel emlékezünk rá­juk. Az elhunytak emlékét kegyelettel megőrizzük, a városunkban élő Olga nénit pedig szeretetünkbe fogad­juk D. Nagy András oki. gépészmérnök Féhn Olga

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom