Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-04 / 208. szám
1987. szeptember 4., péntek IgHilUlTiTci Nem kergetnek álmokat Gondterhes tanévkezdés a kondoros'! általános iskolában Kicsit félve kerestük fel a kondorosi általános iskolát a tanévkezdés első napján. Ilyenkor mindenki tele van izgalommal, adminisztratív tennivalóval, szóval egy látogatáshoz nem a legideálisabb időpont. Az iskola főépületében még szerelték az új elektromos órát, a szomszédos osztályteremben az ablakkereteket illesztette be egy mester, szóval látszott; nagyon az elején vagyunk még az iskolai évnek. A NYÁRRÓL Az igazgató, Tóth Ernő szerencsére tudott időt szakítani egy alapos beszélgetésre. Szót ejtettünk az irányításukról, amely szakmailag a Békéscsabai Városi Tanácshoz köti őket, gazdaságilag pedig a megyéhez. Ez a távolság, ami éppen nem sok, mindössze 25 kilométer a megyeszékhelytől, az elvárt önállóságra is rákényszeríti az iskolát. — Bár kétségtelen — mondja ki az igazságot Tóth Ernő —, könnyebb volt dolgozni, mikor pontosan megmondták, mit, hogyan kell csinálni. Az önállóság nagyobb feladatot ró az iskolára. A működési szabályzatunk 15-én kerül a tantestület elé, már csak apró finomításokat ^kell rajta elvégezni. Az iskolatanács alakuló ülése is még előttünk van. Természetesen az előzetes felkészülés, a tapogatózások már megtörténtek. — Akkor ez azt jelenti, volt mit csinálni a nyáron... — Akadt. Az előbb felsoroltakon túl most végre először sikerült megoldani a gyerekek újfajta nyári foglalkoztatását. A napközis tábor egyhetes előkészítővel indult, ezt egy kéthetes szaktábor követte, amelynek a munkájában több mint száz gyerek vett részt és nem csak a napközisek. — Nagy sikere volt a tábornak, hiszen a gyerekek új arcokkal is találkozhattak, sokat kirándultak — veti közbe az éppen belépő igazgatóhelyettes, Stefání Mi- hályné. — Az Egyesült Téesz segítségével és á művelődési ház közreműködésével a .Csákó-majorban rendeztünk befejezésül egy kéthetes zöldövezeti tábort. A szervezés sok munkába került, de a romantikus környezetet nagyon élvezték a gyerekek — teszi hozzá búcsúzóul az újra elsiető igazgatóhelyettes. „VESSZŐPARIPÁM A FEGYELEM” De térjünk vissza a végérvényesen elbúcsúzott nyárból az iskolába, ahol bizony nem kevés gonddal kell megküzdenie az iskola vezetőinek és a tantestületnek. A hatvan pedagógusnak 730 kisdiák neveléséről, oktatásáról kell gondoskodnia, sajátos demográfiai helyzetben. — Nálunk most az ötödik és a hatodik osztályokban jelentkezett a demográfiai csúcs. Mindkét évfolyamon négy-négy osztályunk van. S bizony, még a gyerekek leültetése is gondot okoz — panaszkodik az igazgató. — Két tantermünk most vált életveszélyessé a nyár folyamán. Ez aztán lehetetlenné tette a tervezett fakultációs oktatás bevezetését. Az órarend úgy készült, hogy soha egy percre sem szabad egyetlen termünk sem, pedig még a diákotthonban is tanul két osztály. A pedagógusok sincsenek könnyebb helyzetben, mert az iskolában bizony sok a túlóra és a helyettesítés is. Időközben azt is megtudtuk, hogy a három meghirdetett pedagógusállásra — bár akadt jelentkező — végül senki sem jött el. A város nagy vonzerő a pályakezdőknél, s ezzel egy kisebb település nem veheti fel a versenyt. így megmaradt erre az évre is a kondorosi iskolában a biológia, a kémia és a magyar szakos tanárhiány. De ennél is nagyobb, csak valamivel távolabbi gondról szól még az igazgató. — Nálunk hiányzik a testületből az úgynevezett „derékhad”,. tehát a középkorúak. Néhány év múlva egyszerre sokan mennek nyugdíjba, s a pótlásukat, ismerve a jelenlegi helyzetet, nem tudom, hogyan oldjuk meg. Éppen volna ötletem a megoldásra, de hát nem akarom felemlegetni az ötvenes évek gyakorlatát. — Most terveztek. A tanév elején mit tartott a legfontosabb szakmai feladatnak? — Régi vesszőparipám a fegyelem. Első helyen ezt kívánjuk megszilárdítani és helyreállítani. Másodikként az eredményességet fogalmaztuk meg, hiszen az élet is ezt követeli mindnyájunktól. Az elmúlt tanév pedig nem is zárult olyan rosszul a volt nyolcadikosoknak. Hiszen a továbbtanulásra jelentkezők közül 61-et az első helyen megjelölt iskolába vettek fel, tizenkettőt a másodikba, hármat a harmadikba. Heten mentek gimnáziumba, 24-en szakközépiskolába és 43-an szakmunkásképzőbe. ÜJ ISKOLÁRA VÁRVA... Az idő röpül, s előttünk még egy igen komoly körút álf. Felcihelődünk, s útközben is folytatjuk a gondok sorolását. — Erre az ötéves tervre a tanács betervezte egy 12 tantermes iskola megépítését a vásártér mellé. Csakhogy a pénz nincs meg rá. Már egy nyolc tantermesbe is belemennénk, legfeljebb akkor nem költözne át a felső tagozat, haném a kicsinyek kapnák meg. Nem kergetünk mi álmokat — áll meg egy pillanatra az igazgató. — Tudomásul vesszük a gazdasági nehézségeket, de azért, ha kicsit is, lépni kell végre tanteremügyben. Az iskola főépületével szemben két osztályterem is van. Az egyik valaha istálló volt, a másik könyvtárhelyiségnek készült, és olyan, mint egy felvonulási épület. Az is: egyszerű faház. A Turi-féle iskolában az 1/c osztály újsüttetű nebulói éppen a családot rajzolták le. Látkóczi Miklósné tanítónő hiába magyarázza az egyik csöppségnek, hogy az unokatestvér nem tartozik a szűkebb „saládba, az aprócska lány csak odarajzolta. Búcsúzáskor a gyerekek már ügyesen felállnak, köszönnek. Ragyog a szemük az iskoláslét okozta boldogságtól. A buszállomás mögött újabb három tanterem vár bennünket. A Mahács-féle iskolában a négy osztály közül az egyik mini terem. Huszonegy gyerek szorong ben- t. ne, Darida Ferencné tanító- f. nő éppen mesét olvas az el- | sősöknek. A padokon dobo- | zokban tűhegyesre faragott | színes ceruzák sorakoznak, g s hogy le ne potyogjanak, § vigyázni kell a mozdulatok- £ ra. Sejtem, az apróságoknak ; csak rövid ideig megy a f mozdulatok visszafogása. Épületről épületre* járva - szorgalmasan jegyzetelek, de már látom, elszámoltam ma- f gam. Ennyi iskolaépületet, itt-ott elszórt osztályt képtelenség megjegyezni. Kivéve az orvosi rendelő előtti romhalmazt, ahol a falak kifelé, meg befelé is dőlnek. Mindkét osztályból most pakolnak ki, mivel az épület élet- veszélyessé vált. A sarkon már meg is kezdték a bontást, az a rész, úgy látszik, korábban feladta. A Malinovszkij utcai iskolába már el sem mentünk, így is látszott: égető szükség van Kondoroson egy új iskola- épületre. Hiszen kiderült, a tárgyi feltételek — különösen ettől az évtől kezdve — már gátjaivá váltak a tartalmi munkának is. Kondoroson tehát nehéz tanévkezdést könyvelhettek el maguknak a nevelők. S hogy ebből a gyerekek csak ' keveset sejtenek, az helytállásukat, akarásukat bizonyítja. B. Sajti Emese Az életveszélyessé vált tanteremből most pakolnak ki. A gondok ellenére a gyerekek vidáman kezdték a tanév első napját Fotó: Gát Edit n könyvtár nem fűszeriizlet, azaz... Könyvbarát klub az üveggyárban 1984 eleje. Adva van egy szép és gazdag könyvtár, ahol a műszaki és a szépirodalmi könyvek egyaránt helyet kaptak, s adva van egy lelkes — vagy inkább megszállott — ember, aki addig is szívügyének tekintette, hogy az üzemben dolgozók közt, ha csak néhány fiatalt is, de beavasson az irodalom, a versmondás szépségeibe. „Mindig volt hat—nyolc Ifjú ember, akiket felkészíthettem a társadalmi ünnepségekre. Aztán kiöregedtek, "vagy elmentek, és egyszer csak nem volt kivel pótolni őket. Hát nem elgondolkoztató, hogy háromezer ember közt nincs egy, aki verset tudna mondani?” Három év mögöttük Tehát adott volt a könyvbarát klub helyi és személyi feltétele. Megszületésének ötlete egy, a társadalmi szervek vezetőiből összeverbuvált koordinációs bizottsági ülésen hangzott el először. Nem sokkal ezután az Orosházi Üveggyárban megalakult a könyvbarát klub, Pribék Sándor szociálpolitikai osztályvezető-helyettes vezetésével. A cél nemes: propagálni a könyvtárat, az irodalmat, a dolgozók körében. Azóta több mint három esztendő eltelt, s a könyvbarát klub bizonyította élet- képességét. Naplójuk egyre gazdagabb, hiszen minden összejövetelükről, kirándulásukról írásos és fotóanyagot gyűjtöttek ... Ám nemcsak klub-, de irodalomtörténeti tanulmánynak is beillenék a vaskos kötet, hiszen a klub vezetője irodalmi életünk neves évfordulóiról cikkeket, tanulmányokat mellékel a tagság okulására. — Ez csak amolyan étvágycsináló. A napló minden foglalkozásukon kéznél van, elővehetik, olvasgathatják, aztán odamehetnek a könyvespolchoz, a bővebb irodalmat, s az alkotásokat — a verset, prózát — már ott találják — magyarázza a klubvezető. Vetélkedők és illúziók Különös, nyitott társulat az övék. Hol tíz, hol harminc érdeklődő jön össze, havonta egyszer. Van, aki rendszeresen jár, mások nagy ritkán, ha sok idejük van, térnek be, mert tudják, ha csak tízen jönnek is ösz- sze, mindig tanulnak, hallanak valami újat, érdekeset. Ám a klub tevékenysége hamar túlmutatott saját rendezvényein. Nem egyszer felkérik őket a szocialista brigádok képviselői: ilyen és ilyen témában vetélkednének, szervezzék meg, vállalják a zsűrizést, és így tovább ... — Szeptemberben például az öblös meós brigádoknak lesz Darvas-vetélkedő. Természetes, hogy segítünk ... Nézegetem a klubnaplót. Előadások, beszélgetések irodalmunk nagyjairól — mindig valamilyen aktualitáshoz kapcsolódóan —, könyv- ismertetések, nyomdatörténeti előadások, megemlékezések a könyvnapokról, könyvhetekről. Irodalmi kirándulások. Meghívók könyvkiállításokra és vásárokra. Követni alig győzöm a sokféle programot. És aláírások. Akik a klub foglalkozásain részt vesznek, kézjegyükkel látják el a naplót. Böngésszük a neveket. A hallgatóság fele fizikai dolgozó. Ám lelkesedésem hamar Ielohasztja a klub vezetője: — Nincsenek illúzióim. A brigádok vállalásában benne van, hogy látogatják foglalkozásainkat. Elküldenek hát egy brigádtagot, s beírják a naplóba, hogy itt voltak ... ÉS próbáljuk számba venni az okokat is, amiért a klubfoglalkozásokon — s nemcsak itt, más közösségi megmozdulásokon is — ilyen kevesen vesznek részt. Munkaidővédelem? A fizikaiak kettőkor, a nem fizikaiak 3.20-kor végeznek (csak ott nem jelent gondot mindez, ahol rugalmas munkaidőben dolgoznak ...) A dolgozók egyharmada vidéki, őket Érvek és ellenérvek a Celladamrél 7. Vád éri a tájékoztatást — Én egy ideig passzívan néztem a dolgok alakulását, de miután már olyanok haltak meg, akikben biztosan tudom, hogy a hagyományos gyógymódokkal segíthettünk volna, a Celladam miatt viszont ezt elutasították, akkor már nem bírta tovább a lelkiismeretem — jelenti ki dr. Eckhardt Sándor neves orvosprofesszor, a budapesti Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, majd hozzáteszi: — A tájékoztatási eszközöknek is nagy részük van abban, hogy ekkora hírverést kapott a Celladam. Nem tudom, hogyan, de most a sajtón, a tévén, a rádión a sor, hogy ezt valamiképpen „visszacsinálja”. Változatlanul hangsúlyozom, hogy a betegek érdekében igenis tudatosítani kell, hogy az intézetünknek kivizsgálásra adott szer vizsgálati procedúrája a továbbiakban nem az előírásoknak megfelelően történt. Kiadása nagy kockázatot hord magában. R hamleti kérdés... ezek után az: írni vagy nem és hogyan írni a Celladam- ról. Nem vitás, a lapok (saját napilapunkat is beleértve) példányszámemelő cikkeivé vált a rákot gyógyító szerré kikiáltott készítmény, amelyet ingyen osztogat magánrendelőjében a feltaláló kisiparos. Tény viszont, hogy egy riporter sem hivatott eldönteni, hogy tulajdonképpen egy magát ügyesen reklámozó, nagystílű szélhámossal találta magát szemben aki megnyerte ügyének a hiszékenyek táborát, vagy valóban az emberiség meg- mentője áll előtte. Harminchét éve dolgozik a szakmában Lukács Mária, a Népszava egészségügyi főmunkatársa. A napilap hasábjain azonban nem találkoztunk Celladamról szóló cikkekkel. — Azért nem kísérem a témát, mert páAyafutásom során volt már szerencsém különböző csodaszerekhez és mindegyikről kiderült, hogy nem gyógyszer — ecseteli véleményét. — Az orvostudomány ma legalább 180 rákfajtát ismer és nem létezhet olyan gyógyszer, amelyik majd mindegyik fajtát gyógyítja. Nem tudom elképzelni azt, hogy például az USA-ban, ahol rengeteget műszak végén a kapu előtt várja a busz... És ott vannak az úgynevezett „kétla- kiak”, akik, bár már az iparban dolgoznak, de nem szakadtak el a mezőgazdaságtól sem. Szabad idejük minimális. Mások tanulnák, ötven—hatvanféle lehetőség van csak itt, az üzemben a továbbtanulásra. És a társadalmi tisztségek is sok időt elvesznek (csak a szakszervezeti hálózatban mintegy négyszáz aktivista dolgozik). De még így, ezeket a nehézségeket látva sem mond le Pribék Sándor a klub foglalkozásainak megtartásáról. 4 Ha csak tíz ember is... — Hamarosan * nyugdíjba megyek, de a klubot szeretném továbbvezetni. Ha csak tíz embernek sikerül élményt nyújtani. Ha önművelésre, olvasásra tudtuk ösztönözni őket: már megérte. Volt, hogy elkeseredett, ha az előadásra, melyre órákig, napokig készült, alig tízen voltak kíváncsiak. Aztán mégis újra kezdte. Segítők is akadtak. — Előadásokra az itt dolgozó műszaki értelmiségiek közül mindig vállalkozik valaki. Jó kapcsolatunk van a városi és szakszervezeti könyvtárral. A TIT helyi szervezete a költségeket fedezi ... Így hát havonta egyszer a jövőben is találkozhatnak a könyvek barátai, az üzem könyvtárában. És azon kívül is ... Mert tervezik, hogy szeptember 16-án a városi könyvtárral és a Táncsics Gimnáziummal együtt az üzem Pacsirta utcai klubjában Sütő András-estet tartanak. — Szeretném, ha mi is segíthetnénk abban, hogy a könyvtárak ne fűszerüzlet módjára működjenek. Kölcsönzés és más semmi. Segítenünk kell tájékozódni napjaink hazai, s külföldi irodalmában. E célnak szeretnénk megfelelni a jövőben is. Nagy Ágnes ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ költenek kutatásokra és a legkitűnőbb tudósok állnak rendelkezésre, hogy ott azok ne jöttek volna rá egy ilyen egyszerű dologra, mint Pilis- borosjenőn egy kisiparos. Ha mégis kiderül, hogy feltalálta a rák gyógyszerét, annak én nagyon fogok örülni. Ahhoz azonban, hogy emellett letegyem a voksom, bizonyítékok kellenek. — Hogy eseteket hoznak fel a gyógyhatásra? Nos, a kórbonctani statisztika szerint a rákdiagnózisoknak csaknem a tíz százaléka téves. A beteg tehát nem rákban halt meg. Ügy hiszem, azok is ebbe a tíz százalékba tartoznak, akik meggyógyulnak a Celladamtól. És nagy felelőtlenségnek tartom, hogy olyan esetben biztat a kutatócsoport sikerrel, ha a beteg lemond a többi kezelési formákról és ezek helyett ők egy vakrepüléshez hasonló gyógymódot kínálnak fel. Mi mérlegeltük ezt A Mai Magazin, a magyar szakszervezeti mozgalom belpolitikai folyóirata Magyarország legolvasottabb lapjai közé-tartozik: negyvenezer előfizetője van. Nagy terjedelemben, rendszeresen foglalkozik a Cell- adammal. Ónodi Zsuzsa, a
