Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

1987. szeptember 2, szerda o Évadnyitó társulati ülés a színházban (Folytatás az 1. oldalról) mutatni, a hitet, a reményt és a jobb jövőben való bi­zakodást hirdetni — mon­dotta többek között dr. Ke- czer András, a Jókai Szín­ház igazgatója a tegnapi évadnyitó társulati ülésen. — Látnunk kell — folytat­ta —, hogy a mai tömeg­igény alatta van a színvona­lasnak. Sosem tagadtuk a szórakoztatás szükségessé­gét, de mindig készen kell álinunk arra, hogy többet adjunk, mint amit a kifá­radt, esetleg csak szórakoz­ni vágyó néző szeretne. Mindezek hogyanját pedig együtt kell megtalálnunk. Ezek a kérdések lesznek a napirendi pontjai a vezetői megbeszéléseknek, minden szintű tanácskozásnak, re­mélem, még a baráti be­szélgetéseknek is. Az igazgató ezután bemu­tatta a társulat új tagjait. F erenczi Krisztinát, Hodu Józsefet, Kaczviszky Barba­rát, Locskai Andreát, Papp Sándort, Radácsy László rendezőasszisztenst, Schlegel Tamás ügyelőt és Czielbauer Zsolt közönségszervezőt. Is­mertette az évadkezdés me­netrendjét. eszerint Zerko- vitz Béla Szélhámoskirály című zenés vígjátékát szep­tember 2-től 12-ig különböző tájhelyeken és a Hatvani Zenés Nyári Színházban mutatják be, szeptember 12- én lesz Békéscsabán Moliére Dandin György című vígjá­tékénak kőszínházi bemuta­tója, az évad hivatalos kez­dete pedig október 2-án, ek­kor a Gyulai Várszínházban előbemutatóként játszott Üj Zrínyiász kerül színre Rencz Antal rendezésében. Csehov Cseresznyéskert című drá­májának premierje novem­ber 13., a gyermekszínház­ban pedig november 27-én játsszák először Gajdar Ti­mur és csapata című szín­művét. Ezeked kívül még hat bemutatót terveznek az új évadban, közöttük Stein­beck Egerek és emberek cí­mű színművét, Huszka Je­nő Lili bárónő című operett­jét,’ valamint magyarországi Dr. Keczer András igazgató: „Nehéz helyzetben az élő színház szerepe még sokkal fontosabb” Fotó: Gál Edit bemutatóként Robert Stolz Vénusz selyemben című nagyoperettjét. Az igazgató megnyitó sza­vai után Rencz Antal, a színház 1 főrendezője szólt arról, hogy „a színház val­lomás az emberről”, és, hogy „szellemiekben egységes, együtt gondolkodó társulatra van szükség, mely képes lesz a nehezülő körülmé­nyekben is arra, hogy fel­adatait betöltse”. Beszélt a műsorterv fő vonulatairól, aktualitásairól, a színészi munka követelményeiről, melyek az új évadban is hangsúlyosan érvényesek. Dr. Becsei József, a me­gyei tanács elnökhelyettese is felszólalt az évadnyitó társulati üléshez, elemezve a színházi önállóság, a kö­zönség és a színház kapcso­lata, valamint a gazdasági helyzet kérdéseit, kiemelve, hogy a Körösök vidékének közönsége semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az ország más tájainak közön­sége, színházától magas színvonalú teljesítményeket vár, és okkal. Az évadnyitó társulati ülés munkarendi bejelenté­sekkel ért véget. (s. e.) Dr. Nonn György kitüntetése Az Elnöki Tanács dr. Nonn Györgynek, a Kossuth Könyvkiadó igazgatójának több évtizedes politikailag elkötelezett kiadói munkás­sága, valamint közéleti te­vékenysége elismeréseként, nyugdíjazása alkalmából a Magyar Népköztársaság Ru­binokkal Ékesített Zászló­rendjét adományozta. A kitüntetést Németh Ká­roly, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át kedden. A kitün­tetés átadásánál jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára. ' Dr. Nonn Györgyöt kitün­tetése alkalmából Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára köszöntötte, majd beiktatta utódját, a kiadó új igazgatóját, Illés Tibort. Az ünnepségen részt vett Laka­tos Ernő, valamint Bagota Béla, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának helyettes vezetője. Magyar önkéntesek a spanyol szabadságharcban Két keménykötésű férfi, a spanyol nép szabadságáért harcoló nemzetközi önkéntes brigádok két tábornoka néz szembe a fotómasinával a régi-régi felvételen, amely valahol Spanyolországban készülhetett. Egyikük a re­gényes életű Gál János, akit az első világháború sodort a Szovjetunióba. Innen sietett 1936 őszén Spanyolországba, hogy a nemzetközi brigádok hetven országból érkezett hatvanezer önkéntesével egy sorban harcolhasson a sza­badságért. A fénykép, sok más felvétellel együtt egy tablón látható Békéscsabán, a helyőrségi klubban tegnap délután megnyílt kiállításon, amelyet „Magyar önkénte­sek a spanyol szabadság- harcban” címmel, a nemzet­közi brigádok megalakulásá­nak ötvenedik évfordulójára rendeztek. S hogy a sok érdekes dokumentum közül éppen az említett képet emeljük ki, nem véletlen: Gál János ugyanis Tótkom­lós szülötte. Az érdekes, értékes kiállí­tást dr. Györkei Jenő alez­redes, a történelemtudomá­nyok kandidátusa, a hadtör­téneti intézet és múzeum tudományos főmunkatársa nyitotta meg. Részt vett a megnyitón Hüttner Vilmos, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezető­je, dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai városi pártbi­zottság titkára, Kárpáti Jó­zsef nyugalmazott nagykö­vet, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének képviselője. A kiállítás anyagát a me­gyeszékhely után Tótkomló­son is bemutatják. Fotó: Kovács Erzsébet Körkérdés flz új tanév napközis és menzaellátásáról Lesz-e elegendő napközis hely az 1987—88-as tanév­ben? Ki tudják-e elégíteni az iskolák, napközis konyhák az egyre növekvő étkezési­elhelyezési igényeket? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ a megye né­hány általános iskolájában. BÉKÉSCSABA Dr. Ratkay Imréné, a bel­városi iskola igazgatója: — Mint minden indulás, a miénk sem volt probléma- mentes. Kiderült, hogy a gyermekélelmezési intéz­mény nem tud az iskolánk számára étkezést biztosítani. Végül is sikerült megoldani ezt a gondot, s a városi kór­ház étkezőjéből kapják a gyerekek az ebédet. Tizen­hat napközis csoportra, azon belül is harmincöt-harminc­öt főre kaptunk keretet, így mintegy 550 gyerek étkezé­sét tudjuk vállalni. Ezenkí­vül a városi tanácstól 50 menzás helyet kaptunk. Va­sárnap már berendezték a 290 személyes ebédlőnket, így, azt hiszem, gond nél­kül kezdődhet a tanév. OROSHÁZA Dancz Gyula, a 3-as szá­mú általános iskola igazga­tója: — Iskolánk tanulóinak negyven százaléka, körülbe­lül 400 gyerek napközis. Ez 13 csoportot jelent. A leg­nagyobb problémánk a zsú­foltság. A nyolcvanszemé­lyes ebédlőben négy-öt tur­nusban tudjuk csak megol­dani az étkeztetést. Ráadá­sul a gyerekek négy épület­ből érkeznek, és ez újabb gondokat jelent. Sajnos, ilyen körülmények között külön menzai ellátásra már nem vállalkozhatunk. Na­gyon sokat várunk a város­ban épülő új konyhától, ami talán nagymértékben segíte­ni jelenlegi helyzetünkön. Az eddigi előrejelzések szerint talán már januártól üzemel­ni fog. Felsős gyerekeink nagy része addig is önállóan a tanácsnál, az Alföld étte­remben vagy a helyőrségi klubban ebédelhet. MEZÖBERÉNY Nagy Ferenc, az 1-es szá­mú általános iskola igazga­tója: — Ebben a tanévben hét napközis csoportot indítot­tunk, eggyel többet, mint ta­valy. így mintegy 220 gyerek napközis ellátásáról tudunk gondoskodni. örömmel mondhatom, hogy az idén egyetlen kérelmet sem uta­sítottunk el. Sajnos, a men­zai ellátás már nem ilyen gondtalan. Az ötven helyre ötvenszázalékos volt a túlje­lentkezés. Menzai ellátásban elsősorban azokat a testne­velés tagozatos gyerekeket kívánjuk részesíteni, akik a délutáni kötelező foglalko­zások miatt se haza, se nap­közibe nem tudnak menni. Ezért a nem testnevelés ta­gozatosok kevésbé indokolt felvételét sajnos nem tudtuk elfogadni. MEZÖKOVÁCSHÁZA Csicsely Sámuel, az 1-es számú iskola igazgatója: — A hagyományos napkö­zis ellátás helyett nálunk már évek óta az iskolaott­honos forma működik. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek háromnegyed nyolctól há­romnegyed ötig váltott mű­szakban dolgozó nevelőkkel tanulnak, játszanak az isko­lában, folyamatos felügyelet mellett. Kilenc iskolaottho­nos csoportunk van, és ter­mészetesen ezeknek a gyere­keknek az étkeztetése teljes egészében megoldott. Az is­kolaotthonos elhelyezés költ­ségei a hagyományos napkö­zis ellátási díjakkal azono­sak. Iskolánkban egyébként működik még három ilyen, hagyományos értelemben vett napközis csoport is. A negyedik osztályokban ugyanis nevelőhiány miatt évek óta nem tudjuk meg­szervezni az iskolaotthonos formát. Fő gondunk ezenkí­vül még az étkeztetés he­lye is. Két helyen ebédelte­tünk, az iskolai kisebédlő- ben és a tsz konyháján. So­kat várunk a jövő évre ter­vezett nyolcvanfős étkezde átadásától, amelynek az ala­pozása a napokban kezdő­dött meg. . Magyar Maria Megkezdték őszi gyakorlatukat a megye munkásőrei Papp Károly tsz-elnök és Tóth Pál ezredes Mozgalmas, helytállást igénylő szombatjuk és va­sárnapjuk volt az orosházi és szeghalmi zászlóaljhoz tartozó munkásőröknek. Amint Tóth Pál ezredes, me­gyei parancsnok előzetes tá­jékoztatójában elmondta, a munkaidőalap védelme ér­dekében már évek óta a hét­végeken rendezik meg az összevonásokat. Most az említett egységek elsőként kezdték' el Békés megyében az őszi gyakorlataikat, ame­lyeket törzsi és parancsnoki (módszertani) felkészítés előzött meg. A cél: a végre­hajtandó feladatok követel­ményszintű teljesítése. Az idén — karhatalmi harcá­szatból — századkötelékű harcgyakorlatokra került sor, illetve kerül sor. Ennek lényege az, hogy a munkás­őrök úgynevezett „blokkíro- zással” előre lezárnak egy, „ellenséges” személyek által elfoglalt területet, majd egy­irányú kutatás után „felszá­molják” őket. Az alkalma­zott harcmódok mellett az ellenőrző-átengedő, vala­mint a figyelőpontokra, to­vábbá a! csapdákra és őr­helyekre vonatkozó feladato­kat is gyakorolják a szolgá­lati szakaszok. Az összevonás újszerű színfoltjának számít a for­galom-ellenőrzés. Az ezzel kapcsolatos teendőket a sza­bályoknak, előírásoknak megfelelően külön erre a célra kiképzett munkásőrök látják el. A rajok hagyo­mányos pisztoly- és géppisz­tolylövészeten mérik össze tudásukat. Különben ez az első alkalom, amikor kumu­latív és repeszgránátokat is használnak a gyakorlaton. (A személyi állomány meg­győződhet arról, hogy az előbbi lövedékek tizenhat centiméter vastagságú! pán­célon is képesek áthatolni, míg az utóbbiak — közvet­len irányítás révén — négy­zetméternyi területre lehet lőni.) Ugyancsak új momentum­nak számít; hogy a zászló­alj-parancsnokságok a váro­si pártbizottságok, a taná­csok és bázisüzemek veze­tőit felkérik arra; válaszol­janak a munkásőröket fog­lalkoztató bel- és külpoliti­kai kérdésekre azokon a fó­rumokon, amelyeket a pihe­nőidőben rendeznek". Az ed­digi] tapasztalatok szerint a gyűlések jó hangulatban zajlottak le, bár nem volt ritka a kemény szókimondás sem. A felszólalók tanúbi­zonyságot tettek a párt 1986. novemberi és 1987. júniusi KB-határozatainak követke­zetes végrehajtása mellett. Többen elmondták, hogy hajlandók mindent megten­ni azért, hogy javuljanak a munka-' és életkörülménye^; valamint az ország „kilábal­jon” a] jelenlegi gazdasági helyzetből. A munkásőrjelöltek szín­vonalas kiképzése is folyta­tódik az összevonásokon. Ezt bizonyítja egyebek kö­zött az éleslövészet, ame­lyen eredményesen tudják kezelni a fegyvereket. Meg­kezdődött az előképzősök szervezése Orosházán és Szeghalmon, ahová az újon­cok jelentkezési lapjai már megérkeztek! Egyébként a gyakorlatok után alegység­gyűléseket tartanak, és eze­ken a munkásőrök a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójáról is megemlékeznek. Az év végi értekezleteken pedigl a me­gyei parancsnok fogja érté­kelni az idei kiképzési ered­ményeket. * * * A gyakorlaton találkoz­tunk Papp Károllyal, a Kö- rösladányi Magyar—Vietna­mi Barátság Tsz elnökével, aki 1960 óta munkásőr, és háromgyermekes családapa. — Nem furcsa-e, hogy ön. aki egy gazdasági egységet vezet, itt az utasításokat egyszerű „közkatonaként” hajtja végre? — Nem. Sőt kimondottan örülök annak, hogy nem ke­rültem parancsnoki beosz­tásba. A gyakorlaton a mun­kahelyi beosztottjaim hatá­rozzák meg, mit kell ten­nem, hétfőtől pedig én fo­gom nekik megszabni a te­endőket. Lengyel József munkásőr korábban traktoros volt, most mezőőrként dolgozik a Szeghalmi „Fehér Lajos” Termelőszövetkezetben. — Hogyan érzi magát eb­ben a fegyveres testületben? — Bármilyen egyszerűen is hangzik, én szeretek itt lenni, mert jó a kollektíva, amelyben nemcsak öröme­inket. hanem gondjainkat is meg tudjuk osztani. Szerin­tem a szolgálattal, kiképzés­Üjszerű, hogy munkásőr irá­nyítja a forgalmat sei járó követelményeknek csak harmonikus családi háttérrel és őszinte elkötele­zettséggel lehet eleget ten­ni. — Mit csinált volna, ha nem lenne gyakorlat? —' Dolgoztam volna, hi­szen otthon 18 birkám van, és a veteményföldön is bő­ven akad munka. Szabó István századpa- rancsnok-helyettes, a gya­korlat vezetője, szintén ta­lált volna elfoglaltságot ma­gának. Otthon a bátyja és a sógora látja el helyette a teendőket. A beszélgetésbe bekapcso­lódott Pálfi Endre parancs­nok is. Többek között arról szólt, hogy szoros az együtt­működés a szeghalmi „Se­bes Imre” munkásőregység és a rendőrség között a sze­mély- és gépjármű-ellenőr­zésben, a közbiztonsági te­rületen. A Vésztői Körösmenti Tsz látta vendégül a gyakorla­ton részt vett munkásőröket. Nyilas Károly elnök a szö­vetkezet és a munkásőrök jó kapcsolatát említette meg: — Mivel minden feladatot egyeztetünk, nem jelent problémát az, amikor szol­gálatba, vagy gyakorlatra mennek a munkásőreink. Évente negyvenmillió forint bért használunk fel, és a pénzszállításhoz ők biztosít­ják a fegyveres kíséretet. A munkásőrök] részt vesznek ezenkívül a betakarításban, korábban pedig az árvízi védekezésben álltak helyt... Kép. szöveg: Bukovinszky István

Next

/
Oldalképek
Tartalom