Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1987. augusztus 18., kedd o Irány a felvételi! Nyári egyetem Szarvason * A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete által rendezett IX. Tessedik Sámuel mezőgazdasági nyári egyetem hallgatóit vasárnap délelőtt kerestük fel. Ekkor sem pihentek. Lauday Béla főiskolai adjunktus tartott számukra előadást az anyag- szállításról a növényi és állati szervezetekben. Augusztus 9-én érkezett Szarvasra az 55 fiatal az ország minden területéről, Bajától Óz- dig és Mátészalkától Székesfehérvárig. Programjukról, s arról beszélgettünk dr. Szűcs Lajos nyugalmazott főiskolai tanárral, a nyári egyetem vezetőjével, hogy az idén miért nem rendeztek felnőtttagozatot is? — Ez a kilencedik nyári egyetemünk. Először csak felnőtt szakembereknek hirdettük. Témája a melioráció volt. Az évek során azonban egyre érezhetőbbé vált, hogy az érdeklődés megcsappant; részben azért, mert a téma kimerült — mindenki1 volt már itt, aki a meliorációról újat mondhatott —, részben pedig azért, mert a vállalatok nem szívesen vállalták az utóbbi években a tanfolyam költségeinek fedezését. (Addig, a hallgatók 95 százalékának fizették á tanfolyamdíját.) Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy sokan pusztába kiáltott szónak érezték az itt elhangzottakat, hiszen a meliorációhoz szükséges pénzt nem mindenütt tudták előteremteni, így otthon bizony hiába szerették volna, látni azt, 'amiről itt hallottak .. . — A létszám hogyan alakult ezalatt a 9 esztendő alatt? — A felnőtt, úgynevezett „A”-tagozatban, általában 100 fölött volt az érdeklődők száma. Aztán egyre nehezebb lett a hallgatóságot A hallgatók egy csoportja megszervezni... Ez egyébként másutt is érezhető, hiszen mint hallom, a közgazdasági nyári egyetemet sem tudták megtartani, az érdeklődés hiánya miatt. — É$ az ifjúsági tagozat? — Négy éve hirdettük meg először azoknak a fiataloknak, akik agrárfelsőoktatási intézményekbe szeretnének felvételt nyerni. Kezdeményezésünket örömmel fogadták országszerte, hiszen hasonló térítéses felkészítést másutt nem tartanak. Az ide jelentkező fiatalok létszáma évről évre nő. — Milyen programot biztosítanak számukra? .— A felvételi tárgyakból — biológiából, kémiából és matematikából — a gimnáziumi törzsanyagot vesszük át, bővítve az agrárszemléletből adódó tételekkel. Emellett bemutatjuk a környéken fellelhető mezőgazdasági objektumokat, szakmai sétát teszünk az arborétumban és ellátogatunk a békésszentandrási duzzasztóhoz. — A felnőtt tagozat sorsa mi lesz? — Ezt a nyári egyetemet a TIT Békés Megyei Szervezete szervezi, a főiskola támogatásával. Ügy tervezzük, a jövőben sem mondunk le a szakemberek további képzéséről, csak más profillal hirdetjük meg a nyári egyetemet. Lehetne témánk például a környezetvédelem .. . — Kapnak-e visszajelzést a fiatalok sikeres, vagy sikertelen felvételijéről? — A főiskoláktól, egyetemektől nem. Ám mielőtt elbúcsúzunk tőlük, egy kérdőívet kapnak, melyen az itt töltött időről számolnak be. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hasznosnak tartják az előadásokat. Az egyik hallgató úgy fogalmazott: „Ha nem lenne ilyen nyári egyetem, ki kellene találni.” * * * A Tessedik Sámuel mező- gazdasági nyári egyetem augusztus 19-én zárul. A szervezők amit tudtak, megtettek a sikeres felvételi érdekében. A többi a fiatalokon múlik . . . Kép, szöveg: Nagy Ágnes Nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem Békéssámsonban Békéssámsonban, ezen a megye délkeleti csücskében levő településén olyan két tisztségviselővel volt alkalmam beszélgetni, akik a helyi viszonyokat nemcsak alaposan ismerik, hanem sokat is tettek és tesznek a falu arculatának formálásáért, az életkörülmények javításáért. Lukács Ottó tanácselnök és dr. Szalontai Lászlóné, a népfrontbizottság elnöke megemlítette, hogy a közeljövőben sor kerül a két testület között korábban megkötött együttműködési szerződés felülvizsgálására és az új dokumentum aláírására. Amint hallottuk, noha fő vonalaiban nem lesz eltérés, mégis ami új dolog lesz: a környezetvédelem nagyobb hangsúlyt kap az elkövetkezendő években. Ez magában foglalja majd a község tisztán tartására, hangulatosabbá tételére vonatkozó teendőket. A fásításon kívül olyan elképzelés is szerepel a tervekben, amely szerint valamennyi lakóház előtt virágos kerteket alakítanak ki, és mindenki a saját portája előtt igyekszik az árkokat és járdákat ki-, illetve letakarítani. Ugyanakkor az Előre Termelőszövetkezet elvállalta, hogy négy-öt alkalommal gépekkel minden évben rendbe hozza a földutakat. A tanács elhatározta, hogy pályázatot nyújt be a megyei tanácshoz. Ennek az a célja, hogy anyagi eszközökre tegyen szert a Makót Bé- késsámsonnal összekötő út 8-9 kilométeres szakaszának megépítésére. A költségek várhatóan elérik a 28 millió forintot, amelynek 32 százalékát a helyi tanács és a gazdasági egységek fizetik, 68 százalékát pedig központi erőforrásokból fedezik. A vízellátással nincs probléma még aszály idején sem, ugyanis a két kút elegendő mennyiséget ad. - (Ezenkívül van még egy tartalék kút is.) Egyébként a víztársulás jövőre feloszlik. A lakosság portánként 950 forinttal járult hozzá éveken keresztül a vízhálózat létesítéséhez. Szóba került a gáz bevezetése, de ez anyagi fedezet híján csak két-három év múlva valósulhat meg három ütemben. A beruházás a tervek szerint 8-9 millió forintba kerülne a községnek. A falu népességszáma stagnál, s 3100—3200 ember lakik itt jelenleg. A mintegy 450 ingázó nagy része a 18 kilométerre levő Hódmezővásárhelyre jár dolgozni. Mintegy 370 embert a békéssámsoni termelőszövetkezet foglalkoztat. Nyugdíjasainak száma viszont meghaladja a négyszázat, akiknek klubot működtet a szövetkezet. A Hódiköt kihelyezett üzemében több mint 120-an dolgoznak. A korábbi években jelentősebb összefogást igényelt az általános iskola tornatermének felépítése. A társadalmi munkákba sikerült bevonni az ingázókat is. A pedagógusok egy része házépítésbe kezdett, és így szolgálati lakások szabadulhat- ' nak fel. Fel kell újítani az 1. sz. óvodát, ami 700—800 ezer forintba kerül. A művelődési ház kéményeit azonban már ezen a nyáron hozták rendbe, és szintén még ebben az évben készül el a gyógyszertár. Jó lenne, ha az egészségház felújítása is időben befejeződne. A népfront nemcsak a helyi lakosság társadalmi ösz- szefogására mozgósít, hanem a közélethez kapcsolódó rendezvényeket is pontosan megszervezi. örvendetes, hogy a fiatalok szintén részt vállalnak ebben a tevékenységben. A különböző testületi üléseken az aktivitás megfelel a követelményeknek. Például a díszítőművészeti szakkör az egyik alkalommal megyei első helyezést ért el. . . Kép, szöveg: Bukovinszky István Békéssámson főutcáját szép gesztenyefák övezik Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 18-án nyitja kapuit és szeptember 27-én zár az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint Magyarországon kívül 25 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket, összesen mintegy 60 ezer négyzetméteren. A legnagyobb külföldi kiállító a Szovjetunió, amelynek köztársaságai közül ezúttal az Üzbegisztáni Szovjet Szocialista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. Az idei őszi BNV-n 12 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil-, bőr- és ruházati termékeket, szőrméket; a bútorokat és lakástextíliákat; a lakásberendezési és -felszerelési cikkeket; a háztartás-vegyi- ipari, papíripari és kozmetikai termékeket; az élelmi- szeripari és élvezeti cikkeket; a kultúrcikkeket, a sport- és kempingfelszereléseket; a járműveket és azok felszereléseit; az ajándékokat és a népművészeti cikkeket; a családi és hétvégi házakat; a nagy-l és kiskereskedelem berendezéseit és felszereléseit; a vendéglátás és a szállodaipar berendezéseit és felszereléseit, valamint az egyéb közszükségleti cikkeket. A BNV-vel együtt két szakkiállítást is rendeznek: a „Csináld magad ’87” IV. nemzetközi barkács- és kiskertkiállítást, valamint az • „Interplayexpo ’87” VI. nemzetközi játék- és oktatásieszköz-kiállítást. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 21., 22., 23. és 24. Ezeken a napokon délelőtt 10 órától délután 14 óráig a vásárt csak a szakközönség látogathatja az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség a vásárt 10 órától 19 óráig, a szakmai napokon 14 órától zárásig keresheti fel. A vásári belépőjegyek ára a tavaszi BNV-hez hasonlóan 30 forint, a szakmai látogatók 100, a gyermek- és diákcsoportok pedig 5 forintos belépővel juthatnak be a vásár területére. Nyílt levél II z ! Tudom, az illem azt kívánná, hogy a megszólítás elé jelzőt is tegyek. A „kedvest” nem írhatom, a „tisztelt”- et meg ... Nem tudom, hogy megilleti-e? Amikor felkerestem, azt hittem, hogy őszinteségemért őszinteség lesz a válasz. Hogy nem így történt, nem tudom, kinek a hibája! ön egy gyulai vállalat igazgatója. Hogy mennyire hatalom ez? Nem én vagyok hivatva eldönteni. Mások úgy gondolják: hatalom. Elgondolkodtatott viszont, hogyan vehetett ön éveken keresztül rendeleteket semmibe, és a határozatok végrehajtását miért nem tartotta magára nézve kötelezőnek? Pedig az irodájában ott sorakoztak a rendeletek, határozatok gyűjteményei. Vajon forgatja-e őket? Emlékszik? Azzal kezdtem, hogy elővettem két határozatot, az egyiket a Gyulai Városi Tanács hozta, a másik, ami ezt megerősítette, a megyei tanácsé. Két évvel ezelőtt, 1985 júniusában kötelezték önt arra, hogy hagyjon fel az állattartással (ami tekintve a 18 ezres számot, nagyüzeminek minősül), mert csirkefarmja ontja magából a bűzt, a ventillátorok pedig a zajt. Ez szomszédainak (akik 15 méternyire laknak a szárnyasoktól) évek óta kellemetlenséget okoz. ön ezeket a határozatokat semmibe véve folytatta tovább most már nem egy, hanem három fóliasátor alatt az állattartást. Arra hivatkozott illetékes helyen — ezt nekem is elmondta —, hogy az egyik gyermekének ad a csirketartás megélhetési lehetőséget. (A tsz-el a szerződést is a fia nevére kötötték.) Csakhogy ez a gyermeke immár egy éve az NSZK-t választotta hazájául. Aztán arra is hivatkozott, hogy ügyészi óvás „védi” az érdekeit. (Megjegyzem, ezzel az iratok között nem találkoztam. Pedig valahol biztos megvan. Elvesztek viszont a Köjál iratai, melyben önre nézve nem kedvező megállapítást tettek.) Nem tudom, van-e arról tudomása, hogy tanácstagi bejelentés érkezett (nem a szomszédjától, akit irigységgel vádol), hogy nehezen viselik mások is az ön kétfóli- ás csirkefarmját. Valahogy minden és mindenki hidegen hagyta ebben az ügyben. Amikor megkérdeztem, hogy önre nem vonatkoznak a tanácsi' rendeletek, csak eny- nyit mondott: senki kedvéért nem bontom le a horribilis összegért megépített csirkeólakat, amíg nem kártalanít valaki. Lehet, hogy igaza volt a kétéves várakozással. Hiszen aki időt nyer, az nemcsak életet, hanem pénzt, sok-sok pénzt is nyer! Ügy gondolom, az 1983-ban felállított sátrai már busásan meghozták a befektetett tökét. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy ki mindenki követett el mulasztást ebben a dologban. Kinek a feladata lett volna már régen pontot tenni erre az ügyre. Mindenesetre az egyszerű emberek — a szomszédai — valahogy így fogalmazták meg kérdéseiket: egy igazgatói székben ülő mindent megtehet? Még azt is, hogy ne hajtsa végre a határozatot, amit hoztak? Hanem álürügyekkel húzza, halassza a végrehajtást? Szomszédai már az íhegösszeroppanás határán állnak. Vajon ez a tény mennyire érdekli? Érdekli egyáltalán? ön azzal búcsúzott tőlem, nem hagyja, hogy akárki megtapossa, mert ugyanolyan állampolgár, mint bárki más. Igaz. De másoknak — ugye tudja — nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. És önnek? önnek csak jogai? CB-találkozó Gyopárosfürdön Immár második alkalommal rendezett az MHSZ orosházi rádióklubjának CB- szakosztálya találkozót az elmúlt hét végén Gyopáros- fürdőn. A vendégek Szarvasról, Mezőtúrról, Szegedről, Tótkomlósról, Makóról érkeztek. Májer Jánosné elmondta, hogy ezeknek a találkozóknak az a céljuk, hogy a rádiósok ne az éteren keresztül ismerjék meg egymást, hanem lehetőségük nyíljon a személyes találkozásra is. A házigazdák a kora reggeli óráktól fogadták az ide látogatókat. A bejáratnál mindenki belépőt kapott, amire rányomták a CB számát. A borongós idő ellenére akadtak vállalkozó szellemű vendégek, akik kimerészkedtek a tó vizére vízibiciklikkel, csónakokkal. A bográcsokban — Takács Károly jóvoltából — tótkomlósi ízesítésű marha- és birkapörkölt rotyogott. Az ebéd elkészültéig egy kis terefe- rére és baráti beszélgetésre is jutott idő. Német Ferenc a CB-nek a segélyhívásban, tájékozódásban, informálódásban betöltött szerepéről mesélt, Szabó Sándor pedig, aki Röszkéről érkezett és „civilben” a Hungarocamion gépkocsivezetője, arról beszélt, hogy a kamionosoknak mekkora segítséget jelent a CB: — Az NSZK hegyi útjain szerettem volna továbbhaladni, de a hóátfúvások, hótorlaszok miatt kamionok hosszú sora vesztegelt az utak mentén. Nem akartam beállni a sorba. CB-n kaptam a hírt, hogy a hóláncai felszerelt járműveket a rendőrök felengedik a hegyi utakra. Amíg a többi kamion ott várakozott a hó fogságában, addig én nyertem egv napot, és minden nehézség nélkül eljuthattam a határig. Surányi Andrástól, az orosházi Kazép elnökétől arról érdeklődtünk, hogy a szövetkezetnek milyen érdekeltsége van ezen a találko-' zón: — A Kazép a CB-t maga is használja az ismert telefonproblémák enyhítésére. Hat készülék üzemel szer- vízhálózatunkban, s ezek nélkülözhetetlenek a hibaelhárításban. Függetlenül attól, hogy a CB eredetileg polgári sáv, ma már igen sokat segít a gazdasági életben jelentkező gondok megoldásában. Ebből a megfontolásból és személyes okok miatt is a szövetkezet támogatja ezt a mozgalmat. A találkozón a gyerekek sem unatkoztak. Nekik a házigazdák játékos vetélkedőket szerveztek, ahol a győztesek üdítőt és csokit nyerhettek. Ebéd után több mint száz tombola, talált gazdára. Az izgalmakat csak fokozta, hogy a húzást már szakadó esőben tartották meg. Ám a jó hangulatot ez az égi áldás sem ronthatta el. Cs. I. Hasznos ötletek a megyei malmokban A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál is több újítást vezettek be a malmok tisztító-, őrlő- és csomagológépeinek korszerűsítésére. A békéscsabai István-malomban a tésztagyári liszt és az étkezési, illetve takarmánycsíra mennyiségét növelték, minőségét javították. Az újítás lényege, hogy a csíra kiválasztását a legoptimálisabban határozzák meg, így mind az étkezési, mind a takarmánycsíra hozama megnövekedik. Ennek eredményeként — az előkalkuláció szerint — az éves haszon meghaladja a 160 ezer forintot. Ugyanebben a malomban a zsákonkénti töltősúly 30-ról 35 kilogrammra emelkedett. (Ez természetesen kedvező a vevőknek is, hiszen a göngyöleg ára változatlan maradt.) Ezt úgy tudták elérni, hogy a zsákok töltésének helyét megváltoztatták, s ezzel a kézi lezsákolásról a gépire tértek át. A Békés megyei vállalat kondorosi üzemében pedig korszerű pneumatikus tolózárakat szereltek fel; ezáltal biztonságosabbá váltak a munkafolyamatok és a termékek minősége is javult. A vállalat központi telepén gyártott tolózárakat már több termelőszövetkezetben is alkalmazzák. B. CS.
