Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

I 1987. július 7., kedd ■KNilUMfa Hungalu Budapest Nagydíj, 1987 A 85. magyar bajnokavalás után Schlossertól, Opatától egészen Bognárékig Hétfőn délután a Népsta­dionban immár tizedik alka­lommal rendezték meg a leg­jelentősebb hazai atlétikai viadalt, a Mobil Grand Prix sorozatba tartozó Hungalu Budapest Nagydíjat. Idén az öt földrész 33 országának képviseletében érkeztek a versenyzők Budapestre, hogy összemérjék erejüket, sőt, néhányan nem titkoltan a világcsúcs megdöntését is célba vették. Amire a verseny igazán megkezdődött, elcsendesedett a szél, így nagyszerű időjá­rás és 30 ezer néző várta a sportolókat. A nyitószámban, a kalapácsvetésben Nyikulin igazolta, hogy a szovjet isko­la jeles képviselője, kétszer is túljutott a 80 méteren. A női '400-on és a férfi 1500 méteren egyaránt biztos NDK-beli győzelem született, majd ezután már izgalma­sabban alakultak a küzdel­mek. A női 800 méteren az idei világranglistát vezető jugoszláv Colovics nagy előnnyel fordult a célegye­nesbe, de a világcsúcstartó, világbajnok csehszlovák Kratochvilova nem adta fel. Lépésről lépésre dolgozta le hátrányát, ám a célig még maradt egy méternyi kü­lönbség, győzött a jugoszláv. A férfi 100-on a brit Obeng már a „B” futamban meg- adta az alaphangot, az „A" döntőben aztán hiába rajtolt nagyszerűen az amerikai Mcrae, az Európa-bajnok brit Christie nagyszerű má­sodik 50 métert futva fölé­nyesen, Curl Lewis stadion­csúcsát megdöntve győzött. A női súlylökésben a világ­csúcstartó szovjet Liszoysz- kaja legyőzte a világbajnok csehszlovák Fibingerovát. A férfi 400 méteren viszont a helsinki vb aranyérmese Bu­dapesten is győzni tudott, a jamaikai Cameron remek hajrával ért elsőnek célba. A férfitávolugrás ered­ményhirdetése után a győz­tes amerikai Larry Myricks legalább fél órán keresztül osztogatta az autogrammokat az őt ostrom alá vevő gyer­mekeknek. — Van egy hároméves lá­nyom, soha nem utasítom vissza a gyermekek auto- grammkéréseit, bármennyi­en is jönnek — mondta a 31 éves fedettpályás világbaj­nok. — Az eredményem­mel, méginkább a soroza­tommal — legrövidebb érvé­nyes ugrásom 8.27 méter volt — elégedett vagyok, bár a hihetetlenül gyors, ruga­nyos rekortán miatt nem jött ki tökéletesen a lépés a rohamok végén. A világbaj­nokságon ott szeretnék len­ni abban a négyesben, amely eldönti egymás között az ér­mek sorsát. Honfitársaim, Lewis, Conley, valamint a szovjet Emmijan akadályoz­hat meg abban, hogy a fe­dett pálya után szabadtéren is világbajnok legyek. Egy biztos: a bronzérmesnek is legalább 8.55 méteres ugrás­ra lesz szüksége Rómában. Szalma László, minden idők legjobb magyar távol­ugrója sérülten csak nézője lehetett Myricks nagyszerű teljesítményének. — Ha sikerült volna a pontos lécfogás Myricks-nak. akkor akár 8,70 méterig is eljuthatott volna — mondta a Vasas többszörös fedett­pályás Európa-bajnoka. — A világbajnokságon Lewis, Emmijan és Myricks dönti el egymás között az első há­rom hely sorsát. Egy szép helyezésben én is reményke­dem, mert izomszakadásom már helyrejött, hamarosan megkezdem a keményebb edzéseket. Merlene Ottey-Page, a 100 m-es női síkfutás győztese: — A 10.92 mp-et igen jó eredménynek tartom, csak 5 századdal maradtam el az egy hónapja futott egyéni re­kordomtól. Aahhoz képest, hogy*- fáj a torkom, s három napja nem tudok rendesen aludni, kimondottan jónak tartom budapesti futásomat. A Népstadion rekortánja egyébként is kiváló, alkal­mas nagy eredmények el­érésére. A világbajnokságon végre célba akarok érni, meg akarom nyerni a 100 métert. Ebben csak az NDK- beli Göhr akadályozhat meg, miután a világcsúcs­tartó amerikai Ashford ezen a távon nem került be az Egyesült Államok váloga­tottjába. A végére is maradt izga­lom. A Hungalu Budapest Nagydíj legfénylőbb csillaga, a 400 gátas amerikai Edwin Moses ismét bizonyította klasszisát, 48 másodpercen belüli idővel ért célba. Hár­masugrásban az Európa- csúcs tartó Markov és az idei világranglistát vezető amerikai Conley vívott nagy csatát. A párharcból utolsó ugrásával az amerikai atlé­ta került ki győztesen. * * * A Hungalu Budapest Nagydí­jat a férfiaknál a brit Linford Christie (100 m), a nőknél pe­dig a jamaikai Merlene Ottey- Page (100 m) nyerte. Tornagyőzelem Prezzóban Örömteli hírről szá­molt be telefonon Kása István, aBcs. Előre Spartacus gazdasági elnökhelyettese: az olaszországi Prezzóban meg­rendezett, első ízben kiírt és a város nevé.t viselő után- pótláslabdarúgó-tornán a li­la-fehér együttes diadalmas­kodott. Négy csapat vett részt a mérkőzéssorozaton — a békéscsabaiak mellett két olasz, egy NSZK-beli (a len­gyelek nem érkeztek meg) —, s a mérleg 2 győzelem, egy döntetlen. Az első napi győzelem után, pénteken ismét nyert a békéscsabai gárda, Kanál 2 és Papp góljával 3—0-ra az NSZK-beli Oberammer- gan együttesével szemben, majd szombaton 1—1-re vég­ződött a házigazdák elleni mérkőzés. A Prezzo váloga­tottja kapuját Papp vette be. Ezzel egy másfél méte­res trófeát hoz haza az együttes Olaszországból. A csapat vasárnap az esti órák­ban indult haza, Kanálnak ugyancsak nagyobb csomag­ja lesz, ugyanis három gól­jával kiérdemelte a gólki­rályi címet is, amiért egy újabb trófeával jutalmazták. Mit fizet a totó? A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a totó 27. játékhetére 4 212 216 darab szelvény érke­zett be. Nyereményalap: 22 518 507 forint. Ebből a Juta­lom 2 047 137 forint. Az I—IV. nyerőosztályra egyenként 6 141 411 forint, a II—III. nyerő­osztályra egyenként 4 094 274 forint került felosztásra. 13 plusz 1 találatos szelvény 23 darab, nyereményük egyenként 207 681 forint; 13 találatos szel­vény 13 darab, nyereményük egyenként 136 476 forint; 12 ta­lálatos szelvény 951 darab, nye­reményük egyenként 3444 fo­rint; 11 találatos szelvény 11 048 darab, nyereményük egyenként 296 forint; 10 talála­tos szelvény 73 802 darab, nye­reményük egyenként 67 forint. Idestova egy hónapja eldőlt az 1986—87. évi első osz­tályú labdarúgó-bajnokság. Nem kis meglepetésre az induláskor még egyáltalán „nem jegyzett” MTK-VM SK nyerte, a klub 99 éves történetében 19. alkalommal végeztek az élen a kék-fehérek. Hányadik hivatalos magyar pontvadászat volt ez? Mikor és mely edzők közreműködésével nyerte az MTK korábbi bajnoksága­it? Mellettük kik szereztek még elsőséget? Ehhez ha­sonló kérdések tucatszámra hangzanak el manapság, a ;,holtszezonban” a szurkolók körében. Valamennyire együtt próbálunk válaszolni azzal, hogy közöljük az ed­digi élvonalbeli bajnokságok rövid krónikáját. A sikeredzö, Verebes József A BTC kezdte: Az 1901. január 19-én ala­kult MLSZ legelső teendője a bajnokság kiírása volt. Az aranyéremért még csak öt csapatunk küzdött, és a BTC (Budapesti Torna Club) végzett az élen a MUE (Ma­gyar Üsző Egyesület), vala­mint a Ferencváros, a MAFC (akkor Műegyetemi FC volt a neve) és a BSC (Budapesti Sport Club) előtt. Az élvonalbeli bajnok­ság „úttörői” közül ma csu­pán a Ferencváros (mindig az első osztályban) és a MAFC (jelenleg a BLSZ- ben) működik, a többiek vi­szont régen megszűntek. A BTC 1902-ben ismételni tu­dott, és akkor a Ferencvá­ros lett az ezüst-, míg az újonc budai együttes, a 33 FC a bronzérmes. A későb­bi „nagyok”, az MTK, il­letve UTE játékosai az első két idényben még csak ala­csonyabb osztályban küz­döttek ... Az FTC és MTK folytatta 1903-ban már nyolc első osztályú gárda kezdte el a küzdelmeket, és a Ferencvá­ros — fennállása negyedik évében — máris bajnoki cí­met szerzett! A védő BTC lett a második, míg az újonc MTK a harmadik. Egy ku­riózum: az addig idehaza veretlen BTC-t a kék-fehé­rek győzték le először 3—1 arányban. Egy évvel később újabb nagyszerű MTK-si- kernek tapsolhattak a né­zők: a 19 éves átlagéletkorú csapat magyar bajnok lett! S az 1926-ig tartó amatőr korszakban kizárólag zöld­fehér, illetve kék-fehér el­sőségeket jegyezhettek föl a krónikások. Az MTK 1904 után még 11-szer (1908, 14, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24 és 25), az örök rivális FTC pedig összesen 9-szer (1903, 05, 07, 09, 10, 11, 12, 13 és 26) lett akkoriban az ország legjobbja. Ha profizmus — akkor Újpest! A kilenc esztendőn át zajló profiligában új együttes, az Űjpest iratko­zott föl a bajnoki tablóra, melynek — Aschner Lipót elnök, Langfelder Ferenc igazgató és a Szegedről jött Bányai Lajos edző irányítá­sával — 1930-ra alakult ki az első aranycsapata. Az újpestiek négy profibajnoki címe mellett (1930, 31, 33, 35) a Ferencváros szintén négy elsőséget szerzett (1927, 28, 32, 43), míg a Hungária néven szereplő MTK mind­össze egyszer, 1928—29-ben volt aranyérmes. * NB I - újabb bajnokok feltűnése A profizmust követő Nem­zeti Bajnokság első osztá­lyában 1935 és 1944 között öt klub osztozkodott a baj­noki címeken. Először a Hungária (1936, 37), mely­nek akkori edzője, Schaffer Alfréd létrehozta az MTK második „álomcsapatát”. (Az első „aranyos” gárda a skót Jimmy Hogan irányí­tása alatt a Kropacsek — Mándi, Senkey — Kertész II., Nyúl, Vágó — Braun, Molnár, Orth, Schlosser, Opata összeállítású gárda volt.) Nem is talált egyszer sem legyőzőre az első NB I-es évadban a Szabó — Mándi (később Kis Kal- kusz), Bíró — Sebes, Turay, Dudás — Sas, Müller, Cseh, Kardos, Titkos tizenegy! A Hungária-korszakot három Fradi-elsőség (1938, 40, 41), és egy újpesti diadal (1939) mellett újabb klubok sikerei követték. Először a Csepel (Weisz Manfréd Futball Club néven) szerzett kétszer is aranyérmet (1942, 43), majd 1944-ben vidékről el­sőként a Nagyváradi AC lett a sorrendben 6. magyar bajnokcsapat. A felszabadulás után 1945-től napjainkig ponto­san 44 alkalommal kerültek kiosztásra a bajnoki ér­mek. Ez a szám most 45 lenne, ha az ellenforrada­lom eseményei miatt nem szakad menthetetlenül fél­be az ’56-os küzdelemsoro­zat, megfosztván ezzel a Bp. Honvédőt, vagy a Bp. Vörös Lobogót (ma MTK- VM) egy újabb aranyérem­től.. . Íme a felszabadulás utáni 44 győzelem megosz­lása: Újpesti Dózsa 13, Bp. Honvéd 9, Ferencváros 7, Bp. Vasas 6, MTK—VM 4, Ráza ETO 3, valamint Cse­pel SC 2 elsőséggel. Össze­sítésben pedig: Ferencváros 23, MTK-VM 19, Újpesti Dózsa 18, Bp. Honvéd 9, Bp. Vasas 6, Csepel SC 4, fiába ETO 3, BTC 2, Nagyváradi AC 1 elsőséggel. Mint láthatjuk, 1945 óta alaposan megváltoztak az erőviszonyok. Megszűnt a „nagy hármas” (FTC, MTK, Űjpest) egyeduralma, hiszen 1901 és 1944 között a lehet­séges 41 bajnoki címből 36- ot (88 százalékát) ők nyer­tek! Ez a szám a százalék­kal együtt az elmúlt négy évtizedben igencsak módo­sult: a 44 aranyéremből 24 lett hármuké, míg húsz el­sőségen négy másik klub osztozott. A csepeliek mel­lett újabb bajnokcsapatként a Bp. Honvéd (először 1949 —50-ben), a Bp. Vasas (1957 tavaszán) és végül a Győri ETO (1963 őszén) iratkozha­tott föl az örök dicsőséget hirdető tablóra. 24 év óta viszont nem akar megszü­letni a sorrendben 10. ma­gyar bajnokcsapat... Per­sze, ez most cseppet sem zavarja a „hosszú böjt” után újra önfeledten ünneplő kék-fehér híveket! Csapatuk teljesen megérdemelten, nagy bravúrral szerezte meg az idei bajnoki címet, s így Verebes József lett az MTK tizedik „aranycsináló” mes­tere! Közülük csak hét a magyar (Verebesen kívül, Kertész Sándor, Szűcs Hu­gó, Frontz Döme, Révész Béla, Schaffer Alfréd és Bukovi Márton), míg Holmes (1914), illetve Bur­gess (1922) az angol, a fe­ledhetetlen Jimmy Hogan pedig a skót labdarúgóisko­lát képviselte — sikerrel. S ha már az MTK-bajnoksá- goknál tartunk, föltétlenül meg kell említeni a patinás múltú klub eddigi legered­ményesebb góllövőit, gól­csúcsait! MTK-gólrekordok Már az amatőr korszak­ban rekordarányú győzel­mek sokaságát érte el a csapat: Törekvés ellen 14—0 (1903), MAFC 15—1 (1905), BEAC 10—0 (1915), MAC 18—0 és Kispest 10—0 (1916), MÁV 17—0 és MAC 18—1 (1917), TTC 14—1 és MÁV 13—0 (1918), Nemzeti 12—2 (1919), Zugló 11—0 (1922), valamint Ferencváros 11—2 (1924)! Ez idő alatt Schaffer (159), Schlosser (135), Ká­roly (106), Konrád II. (81), Kertész II (53), majd Orth (138), Molnár György (szin­tén 138) és Braun (78) vol­tak a legeredményesebb gól­lövői. Akkoriban a gárda 113 (1916—17), 147 (1917— 18), majd 117 (1918—19) és újra 113 gólt (1919—20) szer­zett — 12-es mezőnyökben! A Hungária-korszak leg­nagyobb arányú sikerei: Vasas ellen 8—0 és 7—0 (1928—29), Kaposvári So­mogy FC 8—1 (1932), Mis­kolci Attila 9—0 (1933), Kis­pest 8—0 (1935), Soroksár 10—0 (1936), Győri ETO 12—3 (1937) és Szombathe­lyi Haladás 7—2 (1939). En­nek az időszaknak volt ki­váló gólgyárosa Cseh II. László (197 találattal), va­lamint Titkos Pál (95). Az ötvenes évek egyik aranycsapata (Textiles, Bás­tya, majd Vörös Lobogó né­ven) is gyakran kitett ma­gáért: Szeged ellen 14—0 (1954), Dorog 10—0 (1953), Tatabánya 10—1 (1950) és Salgótarján 9—0 (1955). Ek­koriban már Hidegkúti (222 találat, soha senki nem lőtt ennél több gólt az MTK-ban!), továbbá Sándor „Csikar” (182), Palotás Pé­ter (156), Molnár János (75) és Bodola Gyula (38) vol­tak a csapat „gólgyárosai”, s ezzel együtt „aranyszer­zői”. Most, 29 év után újra nagyszerű MTK-diadal ré­szesei lehettek — góljaik­kal is — Szeibert, Boda, Bognár, Kékesi, Varga és társaik! Vajon mi várható jövőre, a klub 100 éves ju­bileumán? „Természetesen a 20. bajnoki cím!” — vág­hatják rá szemrebbenés nélkül az alaposan „kiéhe­zett” kék-fehér szurkolók ... Vitos György E felvétel a tavaszi szezon nyitányán készült, amikor az MTK-VM 3—0-ra legyőzte a bé­késcsabaiakat a Hungária körúton, visszavágva ezzel az őszi fiaskóért. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja, Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet- tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem örzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom