Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1987. JÜLIUS 8., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Másodvetésekhez szállítják a magvakat Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — július 7-én, tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — tanácshatározatok végrehajtásának megszervezése — beszámoló Lökösháza Községi Tanács V. B. munkájáról — középtávú terv az oktatási intézmények személyi feltételeinek biztosítására — a nagyközségekben működő tanácsi költségvetési üzemek tevékenységének tapasztalatai — bejelentések. Lökösháza Község Tanácsának Végrehajtó Bizottsága első alkalommal számolt be munkájáról. A szerepkörét tekintve alsófokú település, melynek nem egészen Találkozó az V. résztvevőivel Az Orosházi Üveggyár MSZBT-tagcsoportja és a Moszkva Rádió Baráti Klubja hétfőn este tartotta 31. klubfoglalkozását. Vági Gyöngyi köszöntötte a résztvevőket, közöttük Oravecz Gyulánét, az MSZBT Országos Elnökségének tagját. Dr. Ambrus Pál klubelnök a magyar—szovjet barátság történetéről és jelentőségéről számolt be a foglalkozáson. Emlékeztetett arra, hogy 1917 novemberében magyar internacionalisták is részt vettek a nagy októberi szocialista forradalomban. A továbbiakban részletesen szólt az elmúlt hét évtized eseményeiről. Megemlékezett a Moszkva Rádió magyar nyelvű adásának megkezdéséről, amely 1932-ben történt. Szólt a felszabadulás jelentőségéről, az azt követő időszak igazi baráti kapcsolatainak erősödéséről. Rövidesen megváltozik a Magyar Kereskedelmi Kamara neve — erről határozott a közelmúltban a kamara elnöksége. Az MKK státusza, feladatköre az elmúlt években bővült, tevékenysége megváltozott, s így szükségessé vált, hogy ezt neve is kifejezze Az MKK leendő új neve: Magyar Gazdasági Kamara. A névváltozás okairól Zányi Jenő, a kamara alelnöke nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta: nemrégiben kezdeményezték a kamaráról szóló 1985. évi 11. számú törvényerejű rendelet módosítását. Erre várhatóan — az Elnöki Tanács döntése alapján — még az idén sor kerül, és ezután Magyar Gazdasági Kamarára változik az MKK neve. Erre azért van szükség, mert az elmúlt húsz esztendő során jelentősen bővült a kamara tevékenysége. Míg 1968-ban tagsága kizárólag külkereskedelmi vállalatok2300 lakosa van, a VI. ötéves tervben szerény mértékben fejlődött. Elsősorban a kommunális ellátás és a közművelődés feltételeiben történt előrelépés. Elkészült Megemlítette, hogy 1971 óta tart fönn testvéri kapcsolatot Penza megye és Békés megye. Az Orosházi Üveggyárnak a Nyikoiszki Üveggyárral szoros, baráti a kapcsolata. Kiss József százados, városi tűzoltóparancsnok az elmúlt esztendőben a Szovjetunióban járt. Ottani élményeiről, a Moszkvában és Volgográdban töltött napokról számolt be a hallgatóságnak. A klubfoglalkozáson részt vettek az Orosházán tartózkodó V. magyar— szovjet zenei tábor növendékeinek képviselői és vezetői. A tíz éve kezdődött kulturális rendezvénysorozat jól szolgálja népeink barátságának erősítését. Jelenleg 50 magyar és szovjet növendék gyakorol egész nap Gyopároson neves szovjet művésztanárok- és hazai ból állt, ma mintegy 1500, döntő többségében ipari, mezőgazdasági, illetve szolgáltató vállalat tagja a szervezetnek. A kamara a külpiaci tevékenység, a külkereskedelmi kapcsolatok szervezése mellett ma már elsősorban a hazai gazdálkodó egységek érdekképviseletével, érdekeik közvetítésével, és egyeztetésével foglalkozik. A 60 tagozat munkája révén lehetővé válik egy-egy szakma, fontos terület problémáinak nyomon követése, összegzése, a gazdaságirányítással foglalkozók folyamatos tájékoztatása a gondokról, az ellentmondásokról. Az MKK jelentős szerepet vállal a vállalatok és a népgazdaság irányító szervezetei közötti rendszeres párbeszéd, véleménycsere szervezésében, a vállalatokat érintő jogszabályok, rendeletek előkészítésében, azoknak az érdekeltekkel történő megismertetésében. a belvízelvezető csatornák egy része, amely enyhítette az éveken át jelentkező belvízgondot. Bővült a villanyhálózat, várható a távbeszélő-hálózat korszerűsítése is. Az utcák fásítása, parkosítása többévi társadalmi munka eredménye is. A kulturális, egészségügyi, szociális alapellátásban javulás történt. Elegendő az óvodai férőhely, gondot okoz azonban az általános iskola állapota. Ez csak az új 4 tantermes iskola és tornaterem létesítésével javítható, amelyre — megyei segítséggel is — a VII. ötéves tervben kínálkozik lehetőség. Az egészségügyi ellátás (Folytatás a 3. oldalon) zenepedagógusok irányítása mellett. Zsoldos Péter, a Magyar Rádió főmunkatársa, a tábor egyik irányítója hozzászólásában elismeréssel beszélt az orosháziak egy évtizedes kezdeményezéséről. Mint mondotta, az egykori „legnagyobb magyar falu”, ahogyan Darvas József nevezte, méltó házigazdája a magyar —szovjet zenei tábornak. Érezni lehet, hogy az egész város magáénak vallja ezt a kulturális, zenei küldetést, s ilyen körülmények között igazán öröm dolgozni. a klubfoglalkozáson szó esett még a magyar nyelvű barátsági lapokról is. A Moszkva Rádió egyenes adásban üdvözölte a zenei tábor résztvevőit és az üveggyáriak klubfoglalkozását. A kamara tevékenységének sokrétűségét jelzi, hogy az elmúlt években kulturális tagozatot hoztak létre például a művelődéssel, a könyvkiadással foglalkozó vállalatoknál. Nemrég alakult a vízügyi tagozat. Követve a bankreformot, létrehozták a pénzintézeti szekciót, s eredményesen működik az MKK keretein belül a kisvállalkozói tagozat is. A kamara arra törekszik, hogy ellássa a hazai gazdaságban működő vállalkozói szervezetek érdekképviseletét. így fokozatosan bővíti területi, megyei szervezeteit. Már jelenleg is 6 területi bizottság működik, és minden megyében kamarai megbízottak is tevékenykednek. Tovább kívánják javítani a helyi iparral és szolgáltatással foglalkozók érdekképviseletét, fejlesztve a kamara területi szervezeteit, növelve önállóságukat. A földekről legkorábban lekerülő növények — a zöldborsó, a repce, a rozs és az őszi árpa — helyére a gazdaságok más növények magját vetik el a nyáron, gyarapítva a téli takarmányokat. Az igényeknek megfelelően a Vetőmag-termeltető és -értékesítő Vállalat megfelelő ellátást ígér a tarló- és másodvetésekhez. A szaporítóanyagokat folyamatosan szállítják a mezőgazdasági nagyüzemekbe, így, ha az idő kedvez, a betakarítást és a talajmunkákat követően megkezdődhet a vetés. A gazdaságok az idén is a silókukoricát szánják másodvetésként a legnagyobb területre. A vállalat mintegy negyven, rövid tenyészidejű hibrid kukorica vétőmagját ajánlja; a készlet két-háromszorosa a tavalyinak. Mintegy 650—700 tonna kukorica-vetőmag forgalmazásával számolnak, amely csaknem harmincezer hektárra elegendő. Az egyéb, úgynevezett gazdasági magvak egy részét a tavasszal elvetett szaporítóanyagokkal együtt már megvásárolták a gazdaságok, ez azonban — a felmérések szerint — nem lesz elegendő a másodvetésekhez. Mivel az időjárás két-három héttel késleltette a korán betakarított növények érését, a termelők egy része a szokásosnál később adta fel a megrendeléseket. Az igényeket azonban ennek ellenére kielégítik. Lesz elegendő takarmányrepce, mohar, szudáni fű, olajretek, valamint napraforgómag. Korszerűsítik az állattenyésztés szervezetét Az állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek, termelési rendszerek, szolgáltató vállalatok és kistermelők ezentúl tenyésztőszervezetet — egyesületet, országos szövetséget — alakíthatnak — jelentette be tegnap Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes a MÉM-ben a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek és mezőgazdasági osztályvezetőinek értekezletén. Az intézkedés része annak a programnak, amelyet a minisztérium a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztására, illetve javítására kidolgozott. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a hazai állattenyésztő egyesületeket és szövetségeket önkéntes elhatározás alapján hozzák létre. Egyesületet állatfajonként, vagy fajtánként célszerű alakítani, a szövetség pedig általában országos hatáskörrel működhet majd. Az új szervezetek fő feladata: az üzemek érdekvédelme, a biológiai alapok hatékonyabb fejlesztése, az új fajták tenyésztésirányításának szakmai összefogása és a végrehajtása. Az egyesületek és a szövetségek közvetve a MÉM munkáját is segítik a termelés- és a tenyésztéspolitikai tervek hosszú távú megvalósításában is. K barátság erősítéséért magyar-szovjet zenei tábor Megváltozik a Magyar Kereskedelmi Kamara neve fl gabonagazdaság helyzete a Teszöv elnöksége előtt Az aratás előtti hetekre — tegnapra — időzítette a gabonagazdaság helyzetének megvitatását a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. Nem volt ebben semmi céltudatosság, olyan értelemben, hogy tisztázzák az ütközés frontjait a gabonát forgalmazó kereskedelmi szervekkel. Nem is emlékeztetett senki semmilyen viharos jelenetre, ami esetleg a korábbi évek gabonaátvétele és a termelők között vált sar- kossá. Sőt, Kovács János, a szövetség elnöke vita-össze- foglalójában, olyan átvételi rendet, módszert igényelt a . GMV-től, mint a korábbi években. Bizonyos értelemben a testület összességében elégedett volt az idei aratás gabonafelvásárlási előkészületeivel. A vita szenvedélyessége a búza hallatlan életrevalóságának dicséretére irányult, hiszen március végén, április elején vajon ki mert arra gondolni, hogy az idén jó búzatermésre számolhatunk. A búzák márciusban keltek ki, s erre az időre, rövid 120—130 napos tenyészidő- ben valójában a természet csodáját adták. Senki se gondolja azonban, hogy ez a természeti csoda önmagától, szakembereinktől és szakmunkásainktól függetlenül következett be. Sok munka, fáradság, törődés, évődés. anyagi ráfordítás kísérte ezt az időszakot, melyet sajnos, nem úgy koronázott meg az ipar által biztosított vegyszerek, műtrágyák tömkelegé, mint a gyakorlatban dolgozó szakemberek szerették volna. A többszöri vegyszeres gyomirtás ellenére egyes gabonatáblákat — már most is látszik — úgy felvert a gaz, hogy kombájnos legyen a talpán, aki majd aratja. És , az aratásig még két-három hét van hátra. A búza befejezte növekedését, de a gaz nem. Ezért egyes helyeken a lombtalanítás gondolatával is foglalkoznak. Ez viszont azzal jár, hogy emberi táplálkozásra nem használhatják a reglonozott területek termését. Ez viszont kétségbeejtő, ismerve a búzaexport-lehetőségeket, nép- gazdasági fontosságát. A betakarítás során inkább az alacsonyabb teljesítményekkel is be kell érniük az üzemi vezetőknek, mint lemondani az értékes termésről. Az úgynevezett minőségi búzák termesztése hasonló, élénk vitát váltott ki. A jelenlegi köztermesztésben levő fajták sajnos, nem adnak minőségi termést. Viszonylag alacsony a sikértartalmuk, ezért javítóbúzaként csak a nagyon puha szemű fajtáknál jöhetnek szóba. A kemény szemű búzák nemesítése most gyorsított ütemben folyik, de amíg ezek a köztermesztésben nem terjednek el, csak a mai búzáinkból sütött kenyeret fogyaszthatjuk. Nem rosszak a mostani búzák — mondották a szenvedélyes vitázók, — hiszen a maszek pékek olyan magas kenyeret sütnek belőle, hogy a kemence száján alig tudják kivenni. Az állami sütőiparnak más erről a véleménye. Erre jegyezte meg az egyik szövetkezet elnöke, változtassanak a pékek érdekeltségén, akkor majd ott is magasabb és jobb ízű lesz a kenyér. Végezetül az elnökség állást foglalt a gabonafélék további feldolgozásának szorgalmazása mellett, mint egy újabb megyei lehetőség kihasználására. vállalta a taggazdaságok mozgósítását. Ezt követően a hátrányos helyzetű Geszti Egyetértés Tsz gazdálkodását elemezte az elnökség, sok új gondolattal járult hozzá a jövedelmezőbb gazdálkodás folytatásához. D. K. A Magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezetben tegnap fejezték be az őszi árpa betakarítását. A szárítóüzemben megtisztított, szárított takarmányt a tárolóba szállítják Fotó: Gál Edit Magyarbánhegyesi hét BÉKÉS MEGYEI a EE2SIE3-ban Folytatjuk magyarbánhegyesi programunkat. Mai, szerdai számunkban Asztalos Jánost mutatjuk be, rajzoljuk fel életútját (5. oldal). Életének fontosabb szakaszairól írunk, nem térünk ki az apróbb részletekre, mivel erre az írás terjedelme nem ad lehetőséget. Egy tipikusan alakuló magyarbánhegyesi ember munkásságát hozzuk emberközelbe a Munkásarcok sorozatban. Asztalos János nagy ívű pályát járt be eddigi életében, hiszen a MÁV krampácsolójától különféle iskolák elvégzése után eljutott a kerületvezetői beosztásig, majd a háztáji főágazat szervezésével bízták meg. Ma az ellenőrző bizottság elnöke: bizalmi állást tölt be, a szövetkezeti tagság egyhangú szavazata alapján.
