Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-31 / 179. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 31., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Befejezéshez közeledik az aratás Már nem veszélyes hulladék, hanem értékes alapanyag a mezőgazdaságban felhalmozódó használt polietilén fólia és vegyszeres zsákok tömege. Ugyanis a Tszker berettyóújfalui üzemében ezeket újból feldolgozzák. Az erre a célra vásárolt gépsorokon granulálják a polietilén hulladékot, amelyekből az eredetivel azonos minőségű takarófólia, párnazsák és szemeteszsák készül, ismételt mezőgazdasági fel- használásra. Az alkalmazott technológia lehetővé teszi a polietilén termékek ötszöri felhasználását minőségromlás nélkül. Ez az újrahasznosító és környezetvédő beruházás másfél év alatt térül meg, mert a végtermék külföldön is értékesíthető. A képen: tömlőfúvás (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS) Az útépítés első félévi mérlege Az országos közúthálózaA rendkívül szeszélyes időjárás miatt a szokásosnál később kezdődött megyénkben az őszi és a tavaszi kalászosok betakarítása. Ennek ellenére július végére az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek döntő többsége befejezte az aratást, csütörtökön már az utolsó táblákon dolgozott néhány kombájn. „ A 14 ezer hektáron gazdálkodó Hidasháti Állami Gazdaság földje Murony, Vizesfás, Zsadány és más település határában szétszórtan fekszik. A gazdaság átmérője 102 kilométer. A gépkocsikon kívül a telefon-, a telex- és a rádió-összeköttetés segít a nyári betakarítás irányításában. Learattak többek között 80 hektár fűmagot, hektáronként egy tonna terméssel. Az étkezési szárazborsó 374 hektáron 3,1 tonna átlagtermést hozott, búzából az utolsó táblákon dolgozott csütörtökön 20 kombájn. — A hideg tél után különösen Zsadány és Vizesfás határában a belvíz sok kárt okozott a búzában — mondja erről Szatmári János igazgatóhelyettes. — A 2500 hektár búza termése hektáronként 4,6 tonna, nem csak a tavalyi átlagnál kevesebb, de az 1987. évi tervnél is. A járulékos munkák — szalmalehúzás, tarlóhántás — jó ütemben haladnak. Gazdaságunk egyebek között hibridkukorica-vetőmag előállításáról híres. Árukukoricát 850 hektáron, hibrid kukoricát 2300 hektáron vetettünk. Még nem tudni pontosan, hogy mennyi kárt okozott a rendkívül tartós aszály, de becslésünk szerint hektáronként legalább másfél tonna lesz ' a kiesés. — Mi is az utolsó hektárokon aratunk — magyarázza Tóth Endre, a Zsadányi Magyar—Lengyel Barátság Tsz főagronómusa. — Csúcsidőben 16 kombájn dolgozott a határunkban. Évek óta jó kapcsolatot tartunk a Nóg- rád megyei Varsány és End- reíalva termelőszövetkezeteivel. Ök kölcsön adtak hat kombájnt, most mi visszasegítjük a munkát. Az 1251 hektár búzából négytonnányi lesz az átlagtermés, ez bizony gyenge eredmény. A zab viszonylag jobban tűrte a nagy szárazságot. — A szalmabetakarítás sok gondot okoz. Ugyanis négyszer annyi a szalmatermés, mint amennyire a közös és háztáji gazdaságnak szüksége lenne. Égetni nem szabad, ha bedolgozzuk a talajba, lassúbb a föld megművelése, ráadásul több nitrogén műtrágyát kell kiszórnunk. Kukoricából különösen a rövid tenyészidejű fajtákat sújtotta az aszály. A 20 milliméter csapadék kevés volt és késve érkezett. — Az utolsó száz hektáron kilenc kombájn dolgozik — mondotta Supala Pál, a Békéscsabai Május 1. Tsz főagronómusa. — Az eddigi eredmények alapján az átlagtermést 4,8 tonnára becsüljük, öt tonna felett csak a Beaucham francia takarmánybúza ad. Az aszály rovására írhatunk mintegy másfél tonna kiesést. A járulékos munkákkal szépen haladunk. A 8600 hektáron gazdálkodó Kondorosi Egyesült Tszből Zsjak András elnök- helyettes adott tájékoztatást: — Kalászos gabonát csaknem kétezer hektáron termeltünk. Az utolsó táblán dolgoznak a kombájnok, így látjuk az eredményeket. Az átlagtermés 5,7—5,8 tonna. Egyedül a hosszú tenyészidejű Posan francia búza adott hektáronként 6,94 tonnát. A járulékos munkákkal jól haladunk. A kukoricaföldeken átmenetileg segített valamit az eső és a reggelenként! harmat. De ha pár napon belül kiadósabb csapadék nem hull, kritikussá válhat a helyzet, kivéve azt a 200 hektár hibrid kukoricát, melyet öntözünk. — Hétfőn megkezdjük 290 hektáron a lóbab aratását. Csodálatosan szép volt a növény májusban. A szárazság megviselte a lóbabot is. Egy méternél magasabbra nőtt a növény, tövenként 20 hüvely is lehetne, de nem lesz ritka a 2-4 hüvelyes tő sem. A Körösújfalui Rákóczi Termelőszövetkezetből a párttitkár, Gellén Csaba számolt be az időszerű munkákról : — A mi térségünkben a korábbi években 44—51 mázsás búzaterméseket takarítottunk be, most jó, ha meglesz a 30 mázsa. A fagy, a belvíz és az aszály sorozatban tépázta a kalászos gabonákat. Szerencse, hogy szárítani nem kell, kedvező a nedvességtartalom, ezzel költségmegtakarítást érünk el. A kukoricatáblák a késve érkezett 30,5 milliméter csapadék hatására egyelőre megmenekültek a silózástól. De bármennyi csapadék jön ezután, 60 mázsánál több átlagtermésre nem számíthatunk, pedig a korábbi években 80—100 mázsa termett egyik-másik táblán. 70 hold kendert szintén megviselt az aszály. A 120 hektár szóját augusztus végén aratjuk, ez a növény viszonylag jól tűrte a tartós szárazságot. — Három hete napi 24 órán át intenzíven öntözünk. A Sebes-Körösből korlátlanul kapunk vizet, öntözésre adott a lehetőség. Mi éltünk ezzel, 800 ezer forintos költséggel vásároltunk égy csehszlovák öntözőberendezést. Elsősorban sárgarépát, dinnyét, hibrid kukoricát és étkezési babot öntözünk, ahol lehet, próbálunk többlettermést elérni a kiesések némi pótlására. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak, a kormány elnökének a Szovjetunióban tett baráti munkalátogatásáról szóló jelentését. Meghatározta a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlődésének előmozdítása, valamint a tárgyalások tapasztalataiból eredő feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. A kormány meghallgatta és tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját dr. Mahathir Mohamad, Malaysia miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány beható eszmecserét folytatott az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó tervezetéről, figyelembe véve az eddig lezajlott viták tapasztalatait is. A munka jó ütemű folytatására kötelezte az illetékes minisztereket, kormány- szerveket, hogy a törvény- tervezeteket kellő időben az Országgyűlés őszi ülésszaka elé lehessen terjeszteni. A Minisztertanács — a vízzel való takarékosabb gazdálkodás érdekében — határozatot hozott a termelői vízdíjrendszer felülvizsgálatára és a továbbfejlesztésével összefüggő jogszabály előkészítésére. (Kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Száz szerződés — egymilliárdos hitel Élénk az érdeklődés az idén alakult Magyar Mező- gazdasági Szövetkezétek Országos Pénzintézete Rt. (Mezőbank) szolgáltatásai iránt. Nemcsak, az alapító termelőszövetkezetek élnek a hitelfelvétel lehetőségével, hanem számos állami vállalat is megkeresi az intézetet azért, hogy kiegészíthesse saját pénzügyi lehetőségeit. A Mezőbank az alapítás óta eltelt időszakban száz szerződést kötött, és ezek alapján összesen mintegy egymilli- árd forint értékű tőkét helyezett ki különféle célokra. A tapasztalatok szerint a gazdaságok az eddiginél nagyobb ütemben láttak hozzá régi állattelepeik felújításához, rekonstrukciójához. A fejlesztési célra felvett hitelek jelentős része a szarvas- marha- és sertéstelepek korszerűsítését szolgálja; a szarvasmarha-ágazatban, a pénzintézet segítségével, húsz helyen láttak hozzá a létesítmények felújításához és eddig nyolc sertéstelep rekonstrukcióját határozták el; fölhasználva a Mezőbank hiteleit. A pénzintézet a sertéstelepek esetében a várható költségek 70 százalékát előlegezi meg, a többit a gazdaságok saját erőből finanszírozzák. A szarvas- marhatartás létesítményeihez 40 százalékos arányú hitelfedezetet nyújtanak. Az év első felében csak alig néhány jelentős útépítésre futotta a szűkös keretekből. Ezen belül az egyik legnagyobb munka az MO-ás autópálya építésének előkészítése volt. Megkezdődtek a földmunkák a pálya nyomvonalán, de kissé hátráltatja a terv szerinti előrehaladást, hogy több értékes régészeti leletre bukkantak a területen. Megindult az autópályaszakaszhoz tartozó két Du- na-híd pilléreinek építése is, ám a magas vízállás miatt itt sem haladnak egyelőre a tervezett ütemben. A 4,3 milliárd forintos beruházásból az idén várhatóan 940 millió forint értékű munkát végeznek el. Folytatódott az M5-ös autópálya építése Kecskemét irányába, s a befejező munkálatok végzése az M l-es autópálya Budapest és Tatabánya közötti szakaszán. Elkezdődhetett a polgári TisZa- híd átépítése, ezt a munkát a tervek szerint 1990-ben fejezik be. Hozzáfogtak a 82- es és a 83-as út közös győri bevezető szakaszának építéséhez, ez várhatóan ugyancsak az évtized végére készül el.. Több összekötő- és bekötőút építését is folytatták, erre a célra 133 millió forintot fordítanak az idén. A terveknek megfelelően épültek a kerékpárutak, az év végéig a meglévők mellé újabb 50-60 kilométeres szakaszt adnak át. többnyire Pest, Békés és Csongrád megyében. A nemrég elkészült féléves gyorsmérleg szerint ez év első felében csaknem 17,5 millióan léptek ki, illetve be a magyar határon. Több mint 5 millió 400 ezer gépjármű haladt át a határállomásokon. Csák az osztrák határátkelők forgalma 30 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A fejlesztések, a korszerűsítések, a jobb szervezés eredményeként gyorsabbá, gördülékenyebbé vált az útlevél- és vámkezelés, és még a legforgalmasabb helyeken sem kell fél óránál tovább várakozni a ki-, illetve a beutazóknak. ton június végéig befejezték a téli útburkolatkárok helyreállítását. A tanácsi utakon egyelőre még nem végeztek ezekkel a munkákkal. Mint ismeretes, a téli zord időjárás mintegy 4 milliárd forintos kárt okozott az utakon. A közúti igazgatóságok belső erőforrásaik átcsoportosításával igyekeztek megteremteni a helyreállításhoz szükséges anyagi fedezetet. Az elmúlt hetekben a jelzőtáblák, korlátok, burkolatjelek festése, helyreállítása adta a legtöbb munkát az utakon. Nagy figyelmet fordítanak erre, hiszen a jelzések állapota szorosan összefügg a biztonsággal. A munka nagyságát jellemzi: az országos — tehát nem tanácsi felügyelet alatt lévő — közutakon 170 ezer jelzőtábla van, ezekből évente 30 ezret kell kicserélni, s a többit is rendszeresen mosni, tisztítani. A forgalmas utak mellett 480 ezer úgynevezett vezetőoszlop áll, ezekből 80 ezret cserélnek minden évben. Az 1100 kilométer hosz- szú vezetőkorlátból legalább 100 kilométernyi szorul cserére, festeni 1.1 millió négyzetméternyi felületet kell. A jelzések felfestéséhez minden évben ezer tonnányi festéket használnak fel. Mindezeken túl rendszeresen tisztítják az utak melletti árkokat, padkákat, s gondozzák a mintegy másfél millió fát és 20 ezer hektáros zöldterületet. Az MTI megyei tudósítói néhány fontosabb határátkelő- helyünkről készítettek felmérést a határ- és vámőrség tapasztalatai alapján. •Az év első felében Sopron, Hegyeshalom, Rajka, Vámosszabadi, Komárom és Esztergom határállomásain közúton, vasúton és hajón hat és fél milliónál is többen lépték át a magyar— osztrák, illetve a magyar— csehszlovák határt. A közúti határállomásokon 1 millió 248 ezer személygépkocsi és több mint ötvenezer autóbusz haladt át, és az előző évinél élénkebb volt a kamionforgalom is. Ary Róza Fotó: Sarkadi László — ...... i i. i. .... t N övekvő határforgalom
