Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TOHOCS LAPJA 1987. JÜLIUS 4., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM. fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtokrendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezettünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és élet- körülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fejlett országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodásra való áttérés, együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem hem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a felhalmozott nehézségek felszámolása, a fejlődésünk útjában álló akadályok leküzdése, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Szocialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményezte. A Központi Bizottság az észrevételek figyelembevételével és mérlegelésével alakította ki állásfoglalását. I. A gazdasági-társadalmi program alapvető célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, s meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. 1. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazdasági életben jelen levő kedvezőtlen folyamatok megállítására, kedvező irányú fordulat előkészítése érdekében egy rövi- debb stabilizációs és egy hosszabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. 2. A termelés differenciáltan, elsősorban az exportképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszárpplású kivitel — főként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Eart a meglevő termelési kapacitások jobb kihasználásával, azok kiegészítésével és korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatával, módosításával, a végrehajtás eszköz- rendszerének a javításával gyorsítani kell az egyes ágazatok szerkezeti átalakítását. A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani. 3. A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottan kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. 4. A népgazdaság egyensúlyának átfogó javítása érdekében a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek eredményesebb kiaknázására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásában, fejlődésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos és gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integrációt. A szocialista országok viszonylatában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésével biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igényekhez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével és a kölcsönös érdekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni kell. — A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Kínálatunkban növelni kell a nagyobb feldolgozottsági fokú és a jelentős szellemi munkát igénylő termékek arányát. Kapcsolatainknak jobban kell segíteniük a hazai műszaki haladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését. Erősíteni kell a vállalatok közötti tartós és közvetlen kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező feltételek megteremtésével elő kell segíteni a működő tőke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben a kölcsönösen előnyös együttműködést úgy kell alakítani, hogy az jobban szolgálja a hazai termelés szerkezetátalakítási céljainak a megvalósítását. II. A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes megoldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvényeink figyelembevétele. 1. A központi irányítás alakítson ki olyan közgazdasági és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra; értékeli annak eredményeit, kikényszeríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaságirányító szervek döntései meghatározóak legyenek: a szerkezetátalakítás stratégiai feladatainak megoldásában, az energiatermelés és -elosztás, a kitermelőipar, az infrastruktúra, továbbá a KGST-együttműködés nagy horderejű kérdéseiben, a pénzügy- és hitelpolitikai irányvonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztőtevékenysége ösztönözze és segítse a nemzetközi technológiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. b) A feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a fogyasztási cikkek termelésében, a szolgáltatásokban tudatosan nagyobb teret kell biztosítani a keresleti-kínálati viszonyok érvényesítésének. (Folytatás a 2. oldalon) Megyeri Mihályné, a sarkadi bölcsőde dolgozója Miniszteri Dicséretet kapott Fotó: Fazekas Ferenc Egészségügyi dolgozók üonepe Minden évben július elején ünnepük országszerte az egészségügyi dolgozók a Semmelweis-napot. Ilyenkor értékelik az elmúlt időszak szakmai eredményeit, munkáját, jutalmazzák a legjobbakat. Békéscsabán július 3-án délelőtt, az MSZMP oktatási igazgatóságán találkoztak a megye párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetőivel, köztük Nagy Jenővel, az MSZMP megyei bizottságának titkárával és Gyulavári Pál megyei tanácselnökkel az egészség- ügyiek. Dr. Rácz László megyei főorvos köszöntője után ünnepi beszédet mondott dr. P-intér Attila, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, főtanácsos. Szólt az egészségügy terveiről, költségvetésének alakulásáról, a fejlesztésekről, méltatta a kiemelt programok jelentőségét. Szólt többek között az alapellátás, a szűrővizsgálatok fontosságáról, az egészséget károsan befolyásoló kedvezőtlen tendenciák felkutatásáról. A leggyakoribb megbetegedéseket az emberek helytelen táplálkozása, az alkoholizmus, a túlhajszoltság okozza. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően sor kerül az egészségügy szerkezetének korszerűsítésére, az egészségmegőrző nemzeti program folyamatos bevezetésére. Ennek sikere azon múlik, hogy az állampolgárok mennyire vállalnak szerepet benne. A részprogramok középpontjába az ifjúság egészséges nevelését, a megelőzést kell állítani. Az állam és a társadalom közös cselekvése a nemzeti program, amelynek motorja lehet az egészségügy. — Semmelweis Ignác óta nagy utat tett meg fejlődésében az egészségügy, de gondjai állandóan újratermelődnek — mondta az előadó, megköszönve a dolgozók munkáját. Ezután kitüntetések átadására került sor. Budapesten a központi ünnepségen vette át július 1-én a Kiváló Orvos elismerést dr. Iványi János, a megyei Pándy Kálmán Kórház osztályvezető főorvosa. A megyei ünnepségen tegnap 53-an Kiváló Munkáért, 117-en pedig Miniszteri Dicséret elismerést kaptak, többen pénzjutalomban részesültek. Az ünnepség a megyei gyógyszertárig központ énekkarának műsorával ért véget. Ünnepi megemlékezés a szövetkezetekről Minden év július első vasárnapja a hazai és a nemzetközi szövetkezeti mozgalom jeles napja. A világ és hazánk szövetkezői ezen a napon emlékeznek az országokat átfogó termelő, kereskedő, szolgáltató működésével az egész emberiség ügyét, érdekét szolgáló nemzetközi szervezetre. A Békés Megyei Szövetkezetek Koordinációs Bizottsága ebből az alkalomból tegnap, július 3-án Mezőbe- rényben ünnepi megemlékezésre hívta a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségeinek elnökségét, az intézmények társadalmi vezetését. Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke a koordinációs bizottság nevében köszöntötte a meghívottakat, akik között ott volt Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője; Antal József és Krizsán Miklós, a megyei tanács osztály- vezetői. A 65. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Kiss Sándor mondott ünnepi beszédet. Bevezető gondolataiban emlékeztetett arra, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom közreműködésével alakult meg 1895-ben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége. A máig kibontakozó nemzetközi együttműködés a mozgalom nemzeti kereteit, nemzetközi szerepét és az emberiség közös érdekeinek képviseletét egyaránt erősítette. A társadalmi haladás előrevivő tényezőjévé vált a világ szocialista, tőkés és fejlődő területein egyaránt. A továbbiakban a magyar szövetkezeti mozgalom eredményeit méltatta. Kiemelte: szocialista fejlődésünk első szakaszában a mozgalomnak szánt szükségszerű, átmeneti formából, élet- és fejlődőképességét bizonyítva önálló létét igazoló, hosszú távon egyenrangú tulajdonformává vált. Jóleső érzés a mai gazdasági és társadalmi feszültségekkel terhelt időszakban a szövetkezeti mozgalom eredményességéről szólni, majd így folytatta: — A szövetkezetek vállalkozókészségükkel, az új helyzetek és lehetőségek rugalmas fogadásával, belső szervezeti rendjük demokratikus továbbfejlesztésével, teljesítményükkel méltán vonták magukra a társadalom figyelmét. A mozgalomban szerzett tapasztalatokat ma a népgazdaság legkülönbözőbb ágazataiban szívesen szintetizálják, s használják fel a gazdasági megújulás gyorsítására. A területi párt és állami szervek nagy jelentőséget tulajdonítanak a tagsági viszonyból adódó mind erőteljesebbé váló gazdasági és szociális együttműködési (Folytatás a 3. oldalon)
