Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
1987. július 29., szerda Kevesebb baleset Műlencse és Nemrégiben a szemorvosok a műlencse beültetéséről tartottak tudományos tanácskozást Tatabányán. A tanácskozásnak az is jelentőséget adott, hogy a magyar- országi műlencse-beültetés az idén pont negyedszázados múltra tekint vissza. Aki hazánkban először végzett ilyen látásmegmentő műtétet, megyénkből származik. Dr. Galli Loránd Miskolcon él, de gyakorta hazalátogat Békéscsabára. Az őszhajú, hallatlanul udvarias, szerény szavú ember a szemről és betegségeiről olyan — nem tudok jobb szót — szemléletesen magyaráz, hogy illusztráló rajzok nélkül is a műtőasztalnál érzem magam, s már- már émelyít a felidézett látvány. Saját eredményeiről annál nehezebben nyilatkozik. De kérdésről kérdésre összeáll a kép. Negyvenötben érettségizett a békéscsabai Rudolf gimnáziumban (a mai Rózsában). Az orvosit Szegeden kezdte, majd családi okok miatt Budapesten folytatta. Orvosként Szegeden a szemklinikán indult pályája. Két évtizedet töltött el a Tisza partján, aztán Miskolcra került, ott dolgozik azóta is a Körös-part Semmelweis kórház szemészetének osztályvezető főorvosaként. Emellett áz Orvostovábbképző Intézet címzetes egyetemi docense. 1958-ban a külföldi szak- irodalmat olvasva ismerte meg a műlencse-beültetés kísérleteit. A szürkehályog által megtámadott szem látása megmenthető e műtéttel. A műlencse anyagának megtalálásához egy véletlen segítette hozzá az orvosokat. Ezt Galli doktor így meséli: — A repülőgépek ablaka műanyagból, úgynevezett ak- rilátból készül. Az egyik gép ablakát találat érte, s egy szilánk a pilóta szemébe került. A szem jól megtűrte az idegen anyagot, mivel az akrilát szövetbarát műanyag. — Hogyan jutott ehhez az anyaghoz az ötvenes években Magyarországon? — A fogászatban akkor már alkalmazták. Inkább az volt a nehéz, hogy a kísérletekhez fogászati eszközökkel sajátkezűleg kellett csinálni a műlencsét. A kísérleti beültetést nyúlon végeztem, mivel a nyúlnak viszonylag nagy szeme van. 1962-ben 16 nyúlon végzett sikeres műtét után ka-1 pott először műlencsét egy beteg Magyarországon. — Gondolom, ezt nem fogadta égyöntetű tetszés ... — A szemorvos-társadalom szkeptikus volt még tíz év múlva is. De ez érthető. A műtét mindig rizikóval jár. Szövődmények bármikor felléphetnek. Hiába a leggondosabb, legelőrelátóbb kezelés. Néha ma is lebeszéljük a betegeket. Az elmúlt évtizedek látványos eredményei mellett világszerte híres kudarcokat is regisztráltak a műlencse beültetéséről. Galli doktor rugalmas műanyaggal rögzítette a műlencsét. Voltak, akik merev tartószerkezetet használtak a rögzítésre, s ez szövődményt okozott. Egy elismert barcelonai profesz- szor a műlencsét olyan ak- rilátból készítette, amiben mérgező anyag volt... A sikertelen kísérletek gyakran rendkívül lefékezték a műlencse-beültetést. Tömegműtétté nem vált napjainkban sem, de a hetvenes évek eleje óta már nem csak Galli doktor végez ilyen műtéteket. A hazai követők mind tőle tanulták ezt az eljárást. Ma már évente több mint 200 műlencse-beültetésre kerül sor hazánkban. Van aztán még egy téma. amiről hálás dolog faggatni Galli doktort. A régi békéscsabai évekről. Legszívesebben a Körös-csatornán eltöltött órákra emlékezik vissza: — Békéscsaba Gyula felé eső végén, a körgáton túl lehetett csónakot bérelni. Eleveztünk egészen Veszélyig. Hatalmas nyárfák nőttek a vízparton. Ahogy azok a nyárfák tükröződtek a vízben, mintha ötven méter mély lett volna a Körös . .. Itt hagytuk abba a beszélgetést. Mert hogy Galli doktor indult a Körösre. (ungár) munka közben '87. első felében kismértékben csökkent az üzemi balesetek száma megyénkben, a múlt év hasonló időszakához képest. Míg ’86- ban 2042, addig az idén 2022 üzemi baleset történt január elejétől június végéig. A munkavégzés közben történt balesetek száma viszont 1728-ról 1539-re csökkent, s ez már jelentősebb eredménynek minősül. Sajnos, az első félévben — akárcsak tavaly — hét halálos baleset történt. A legtöbb üzemi baleset a tsz-eknél, az ipari szövetkezeteknél és az építőiparban okoz gondot, A tsz-eknél az idén jelentős volt a javulás, ám elégedettségre nincs ok. A munkavédelmi szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a gazdálkodó egységek gépparkja egyre inkább öregedik. Egyre több a „nullára” leírt gép, ezek karbantartása rendkívül felelősségteljes munka. Továbbra is sok balesetet okoznak a sajtológépek, a mezőgazdasági erőgépek, a járművek, az építőipari állványok és a faipari gépek. A megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség szakemberei az első félévben felülvizsgálták a megye munkavédelmi szakemberellátottságát. A kép e téren meglehetősen kedvezőtlen. A helyzet javítására szeptembertől Békéscsabán középfokú munkavédelmi szakemberképzés indul levelező szakon. Két osztályban hat- vanan vágnak neki az egy-' illetve kétéves képzésnek. A második félévben a felügyelőség munkavédelmi tevékenységének fő területei a felvonulási villamos létesítmények biztonságtechnikai helyzete, a faipari gépek, berendezések biztonsága, valamint az építőiparban és az építőanyag-iparban bekövetkezett balesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása lesznek. Bővül a felügyelőség munkaügyi tevékenysége is. Foglalkoznak — többek között — a törvényes távollétek ellenőrzésével, vizsgálják a próbaidő kikötésének rendszerét, két munkavégzés közötti pihenőidő biztosítását, valamint a nők és fiatalkorúak alkalmazásának szabályait. ut Bubiv — Gyula II minőséget nemcsak ellenőrizni, hanem gyártani kell... Tűz után a Nagyszénási Október 6. Tsz-ben Megmentették a termés felét Szelke Tiborné szolnoki lakos első reakciója az volt, hogy lehuppant megmaradt foteljébe és gyönyörködve nézett végig a rég óhajtott és végre megérkezett „Gyula kolóniái” szekrénysorán. Szépnek találta és elegánsnak. Régen vágyott rá, de hát két gyerek mellett ösz- szespórolni közel 60 ezer forintot? Nem volt könnyű ... Végiggondolta magában a Bubiv-hirdetést: „Ha ön ezt megérinti, ha kipróbálja, ha megnyomja, ha végigisimít- ja, ha kihúzza, ha megnézi.. . Egyszóval, ha megismeri, nem keres tovább ...” Meg is érintette, végig is simította. A nézésről már szó esett. Igaz, még nem ismerte meg kellően. Nem tudhatta, hogy igazán csak addig boldog az új szekrénysorával, míg meg nem ismeri. Lepattogzott lábazat, foltos színhatás, ütésnyomok az ajtókon, itt-ott hiányzó díszléc, és még az ajtószárnyak is lógtak. Az asztal meg egyenesen olyan volt, mint ha egy óvodányi gyerek nyúzta volna hetekig. Megint csak lehuppant a fotelba, de már nem volt kedve gyönyörködni az új bútorában. Sok választása nem maradt. Gyulán készítették a szekrénysort, onnan is érkezett. Azon „hátrányos helyzetűek” egyike volt, akik még nem kaptak telefont. Maradt hát a sarki fülke. Az meg nyelte, nyelte a pénzérméket, de a hívott felet sehogy sem sikerült megkapnia. Levelezésbe kezdett a gyulaiakkal. Szelkénét fel is keresték Szolnokon. Megállapították, hogy panasza jogos, majd küldenek valakit, aki megjavítja a hibákat. Az ígéret egy ideig ígéret maradt. Aztán megint felkeresték, és a következő látogató már azt ajánlotta, hogy 10-15°/o-kal lecsökken- tik a szekrénysor árát — aztán — felejtsék' el egymást. A vevő gondolkodásra sem vesztegette idejét, úgy felháborodott. Ö nem pár száz forintot akar, hanem szép és jó bútort. Június közepén Békéscsabán országos fizika- tanári ankétot tartottak. Meghívták Szelkénét is, lévén fizikatanár. Csabáról pedig csak egy ugrás Gyula, a Bubiv gyára. Személyesen az igazgatót kereste. Elmondta panaszát, és azt, hogy cserét szeretne. Az igazgató megértette és megígérte, hogy pár napon belül megkapja az általa kiválasztott bútort. És Szelkéné hazautazott, várt... a szekrénysor szintén. Arra, hogy Szolnokra szállítsák. Hiába készítette elő szállításra a lakásán lévő hibás bútort is. Nem jöttek. * * * A szerkesztőséghez érkezett panasz vétele után próbáltuk telefonon a Bubiv gyulai részlegét hívni. Sem a szállításvezető, sem a garanciális hibákkal foglalkozó ügyintéző nem akart tudni erről az esetről... Felkerekedtünk, hogy személyesen próbálkozzunk. — Az igazgató elvtárs szabadságon van — mondta a titkárnő —, de a főmérnök biztos tud segíteni. A főmérnök nem tudott az ügyről, de vette a fáradtságot, és utána nézett. — Ne vegye mosakodásnak, de nem találjuk nyomát annak a táviratnak, amelyben értesítettük volna a vásárlónkat, hogy visszük a szekrénysort. Hogy az igazgatónk mit ígért — beláthatja —, nem tudhatom. — Milyen a Bubiv gyulai leányvállalatának hibaszázaléka, jellemzőek-e az ilyen vagy hasonló panaszok? — Az évi termelésünk 170 millió forint. És számunkra mindenképp „bizonyítvány”, hogy 1 százalék alatt vagyunk a hibaszázaléknak. A kifogásolt szekrénysorból például havonta 130 hagyja el a műhelyünket. Két holland szállodát rendeztünk be ebben az félévben, anélkül, hogy bármilyen reklamáció is érkezett volna. Egy szálloda berendezésével kapcsolatban tárgyal igazgatónk most is az NSZK-ban. Természetes igényünk, hogy még azt az egy százalék hibát is töröljük munkánkból. Az a meggyőződésünk, hogy a minőséget nem ellenőrizni, hanem gyártani kell. — Viszatérve a panaszügyre, hogyan akarják elintézni azt? — ígérem, hogy abban az időpontban kapja meg a kicserélt új bútort Szelkéné, amelyik időpontot megszabja. Béla Vali iMint arról hírt adtunk, szombaton, július 25-én délután tűz keletkezett a Nagyszénási Október 6. Tsz 371 hektáros fénymagtábláján. A helyszínre érkező tűzoltók és a termelőszövetkezet tagjai megakadályozták a tűz továbbterjedését. Leégett 180 hektár fénymag, az anyagi kár mintegy 5 millió forint. Tegnap, kedden a helyszínen jártunk és érdeklődtünk a részletekről. Szemenyei Sándor, a termelőszövetkezet főagronó- musa így emlékezik a történtekre. — Szombaton délben egy óra körül mentem haza Orosházára. Ellenőriztem az aratási munkálatokat. Délután negyed öt tájban tudtam meg, hogy tűz keletkezett a szövetkezetben, és érdeklődtem a tűzoltóságnál. Roszik Máté műszaki főmérnök irányította a szombat délutáni aratást. Ö a következőket mondja: — A fénymagtábla melletti 30-as táblán dolgoztak a kombájnok. Egyszercsak egy porfelhőre lettünk figyelmesek, majd később kiderítettük, hogy füst gomolyog. Azonnal a helyszínre mentünk gépkocsival és megállapítottuk, hogy a dülőút mellett, egymástól 40-50 méter távolságra három helyen ég a fénymagtábla. Gyorsan a közeli agrokémiai központhoz hajtottunk és értesítettük a tűzoltókat. Közben CB-rádión mozgósítottuk a szövetkezetben dolgozókat. Egyébként, mivel a fénymagtábla az Orosháza— Szarvas közötti vasútvonal és főút mellett terül el, tűz- őrt alkalmaztunk, aki szintén tőlünk függetlenül észlelte az eseményeket és értesítette a tűzoltókat. A II. termelési központunkban is látták a tüzet és ők is telefonáltak a tűzoltóságra. A főmérnök visszafelé az úton találkozott a szentesi tűzoltóegység egyik kocsijával, amely éppen az Orosháza—Szarvas úton haladt. Szólt nekik, hogy az égő táblában lévő egyik tanyához menjenek, és igyekezzék védeni azt a lángoktól. A szövetkezet dolgozói sem voltak restek, hiszen a kombájnok és a búzatáblán kint lévő tűzrendészeti traktorok lajtkocsival azonnal a helyszínre hajtottak. Négy kombájn vágta a tűz előtt a fénymagtáblát és mögöttük haladtak a Rába Steiger traktorok tárcsával. Időközben megérkeztek a jelzést követően húsz perccel az orosházi tűzoltók két kocsival, majd a szarvasiak szintén két kocsival. Később Szentesről is befutott még egy tűzoltókocsi, így összesen hat sugárral védték a tanyákat és a meglévő értékeket. összességében a mentésben négy kombájn, három Rába Steiger tárcsával, egy Rába Steiger ekével, egy John Deere traktor ekével és két Zetor Cristál traktor tárcsával, illetve ekével vett részt. A szövetkezet dolgozóinak és az állami tűzoltóknak egyórás megfeszített munkával sikerült megfékezni a tűz továbbterjedését. A Nagyszénási Október 6. Tsz 31-es tábláján a 371 hektár fénymagból 191 hektárt tudtak megmenteni, mintegy 5 millió értékben. öze Mátyás, aki részt vett az oltásban, három nappal a történtek után a következőket mondja: — Én a körzeti szerelvénnyel, amely egy Rábából, műhelykocsiból és egy lajtkocsiból áll, tartózkodtam a búzatáblánál. Amikor észleltük a tüzet, a lajtkocsival, amely négyezer liter vizet tartalmaz,, a helyszínre mentünk. A nagy melegben erős szélben rendkívül gyorsan terjedt a tűz. Igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hiszen nagy értékről volt szó. Végül is egy óra kemény munka után, fél öt tájban sikerült eloltani az utolsó lángokat is. Az egyik E—516-os kombájn fiatal vezetője, a szőke hajú Nagy Béla így látta az eseményeket: — A búzatábla másik végén dolgoztunk. Sütött a nap, és a fülkében lehetett vagy 40 fok. Felcsapott a füst, és azonnal kaptuk az utasítást, menjünk a fénymagtáblára. Egy másik társammal átmentünk, és a tárcsa előtt vágtuk a terményt. Nagy volt a füst, alig láttunk. Egyszer „medvét” fogott' a gép, kicsit izgultam, de szerencsére hamar rendbe jött a kombájn, és tovább tudtam haladni a lángok előtt. Már nem emlékszem, meddig tartott nekünk 15-20 társammal ez a munka. A tűzoltás után a jegyzőkönyv felvétele következett az irodában, éjjel fél 12-re értem haza. Másnap, vasárnap, ismét munkába álltam, aztán dél körül jött egy kisebb eső, és befejeztük az aratást. Fiatal vagyok, korábban még nem láttam ekkora tüzet, bizony a látvány borzalmas volt. A Nagyszénási Október 6. Tsz-ben az idei betakarítási szezon előtt négy héttel elvégezték a szokásos gépszemlét, akkor rendben találták az erő- és munkagépeket. A szövetkezet tagjai hamar észlelték a tüzet, és tudták, mi a kötelességük. Mentették a terményt, védték a tanyákat és idejében értesítették a tűzoltókat. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A tűz okának kivizsgálása a tűzoltóság és a rendőrség szakembereinek részvételével folyamatban van. Az eset fontos tanulsága: nagy odafigyeléssel végezzük a nyári betakarítási munkákat a mezőgazdasági üzemekben. Ha tüzet észlelünk, azonnal jelentsük a tűzoltóságnak és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a károk csökkentésére. Nagyszénáson idejében léptek, ennek ellenére jelentős érték ment veszendőbe. Még belegondolni is rossz, mi lett volna, ha leég az egész fénymagtábla és a mellette lévőr búzatábla egy része. Verasztó Lajos így néz ki a leégett fénymagtábla egy része a tűz után Fotó: Fazekas Ferenc
