Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

1987. július 28., kedd NÉPÚJSÁG Dr. Mahathir Mohamad ünnepélyes fogadtatása Megkezdődtek a magyar—malaysiai kormányfői tárgyalások. A kép jobb oldalán Grósz Károly, bal oldalt dr. Mahathir Mohamad miniszterelnök (Telefotó) Ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták hét­főn az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren dr. Ma­hathir Mohamad malaysiai miniszterelnököt, aki Grósz Károlynak, a Miniszterta­nács elnökének meghívására hivatalos látogatásra érke­zett hazánkba. A magyar és malaysiai nemzeti zászlókkal fellobo­gózott téren Grósz Károly, Kapolyi László ipari, Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, va­lamint állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége fogadta a ma­gas rangú malaysiai vendé­get, aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Baranyi Gyula, hazánk Malaysiába is akkreditált nagykövete kí­séretében érkezett az ünnep­ség színhelyére. A Kossuth Lajos téri ün­nepélyes fogadtatást követő­en az Országházban megkez­dődtek a hivatalos magyar— malaysiai tárgyalások. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint magyar részről kifejtették, hogy a két ország közötti kapcsola­tok története jelentős állo­másához érkezett, hiszen el­ső alkalommal látogatott malaysiai kormányfő ha­zánkba. A megbeszélésektől azt várják, hogy elősegítsék a kapcsolatok bővülését. Ma­laysiai részről kiemelték, hogy viszonozni kívánják Magyarország érdeklődését a távol-keleti ország iránt. Fontosnak tartják a szemé­lyes kapcsolatok és tapasz­talatszerzés szerepét, amely az együttműködés egyik lé­nyeges feltétele. Kölcsönö­sen hangsúlyozták, hogy bi­zonyos nemzetközi kérdések eltérő megítélése, a külön­böző társadalmi berendez­kedés nem akadálya a poli­tikai és a gazdasági kapcso­latok fejlődésének. Utaltak arra is, hogy szükség van a nyílt, őszinte párbeszédre, s hangsúlyozták: mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében. Dr. Mahathir Mohamad programja délután kegyele- tes megemlékezéssel folyta­tódott: a malaysiai kor­mányfő koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékmű­vén a Hősök terén. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke a malaysiai miniszterelnök kíséretében levő parlamenti képviselőket fogadott. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a magyar gazdaságirányítási rendszert, a külkereskedel­met szabályozó tényezőket, illetve a magyar kivitel bő­vítésénél szóba jöhető ter­mékek körét ismertette a malaysiai tárgyaló küldött­ség tagjaival. Várkonyi Péter délután megbeszéléseket folytatott a külügyminisztériumban a dr. Mahathir Mohamad mi­niszterelnök kíséretében ha­zánkban tartózkodó malay­siai külügyminiszterrel, Abu Hassan Omarral. dr. Noordin Sopiee, a ma­laysiai Stratégiai és Nem­zetközi Tanulmányok Inté­zetének (ISIS) főigazgatója megbeszélést folytatott Garai Róberttel, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával, a két intézet kutatómunkájának fő irányairól és az együttmű­ködés lehetőségeiről. A Külkereskedelmi Mi­nisztériumban Melega Tibor és Paduka Rafidah Aziz foly­tatott tárgyalásokat. A delegáció kíséretében hazánkban tartózkodó Tan Sri Datuk Hashim Mohd Ali tábornok, hadseregparancs­nok a Honvédelmi Minisz­tériumba látogatott, ahol fo­gadta őt Mórocz Lajos al­tábornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár. Az International Trade Centerben a malaysiai mi­niszterelnököt kísérő üzlet­ember-küldöttség és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara délkelet-ázsiai tagozatának részvételével kerekasztal-be- szélgetésre került sor, amit a magyar és a malaysiai üz­letemberek kétoldalú megbe­szélései követtek. Magyar részről Lörincze Péter, a Ma­gyar Kereskedelmi «Kamara főtitkára, a vendégek részé­ről pedig dr. Nawawi Mat Awin, a Nemzeti Kereske­delmi és Iparkamara elnöke értékelte a két ország gaz­dasági kapcsolatait. A malaysiai miniszterel­nök a koszorúzás után a Ganz-Mávagba látogatott. A vállalat bejáratánál Kapolyi László ipari miniszter és a gyár vezetői, valamint a nagyüzem kollektívájának képviselői fogadták dr. Ma­hathir Mohamadot és kísé­rőit. A vendégek ezután a vas­úti járműszerelő üzembe lá­togattak, ahol Balogh Jó­zsef, a vasúti járműgyár igazgatója kalauzolta dr. Mahathir Mohamadot és kí­séretét. A sínbusz kényel­mét maguk a vendégek is ki­próbálhatták. A malaysiai miniszterelnök a brigádnap­lóba írt búcsúszavakkal kö­szöntötte a gyár kollektívá­ját. Este Grósz Károly és fele­sége a Parlamentben díszva­csorán látta vendégül dr. Mahathir Mohamadot és fe­leségét. Francesco Colasuonno érsek látogatása Francesco Colasuonno ér­sek rendkívüli ügyekkel megbízott vatikáni apostoli nuncius július 20. és 26. kö­zött nemhivatalos látogatást tett hazánkban. Itt-tartózko- dása során megbeszélést foly­tatott Paskai László eszter­gomi prímásérsekkel, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnökével és a püspöki kar tagjaival. Fogadta őt Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke. A Vatikán képviselője részt vett dr. Seregély Ist­ván új egri érsek püspökké szentelési és beiktatási ün­nepségén. Rendkívüli időjárás Folytatódik a szélsőséges időjárás földünk különböző pontjain. Franciaországban a száraz déli szél, Chilében a szokatlan hideg, Dél-Koreá- ban pedig az esőzések szed­nek áldozatokat és okoznak hatalmas anyagi károkat. Súlyos erdőtüzek pusztíta­nak Dél-Franciaországban és Korzika szigetén. A heves déli szél, az óránként 90— 100 kilométeres sebességgel száguldó mistral által is táp­lált lángok vasárnap dél­utántól hétfő hajnalig mint­egy kilencszáz hektárnyi er­dőt semmisíttettek meg. A tűzoltóknak, bár repü­lőgépeket és vízágyúkkal fel­szerelt helikoptereket is be­vetettek, mindeddig nem si­került megfékezniük a lán­gokat. A tűz járhatatlanná tette a toulon—marseille-i autósztrádát, és több vasút­vonal forgalmát is megbé­nította. Az erdőtüzek kelet­kezésének pontos oka egye­lőre ismeretlen. Vasárnap ötvenre emelke­dett a Chilében tomboló íté­letidő halálos áldozatainak száma. A szokatlan hideg­ben többen megfagytak, s legalább harmincán estek ál­dozatul az áradásoknak. Az özönvízszerű esőzés je­lentős anyagi károkat oko­zott az ország északi tarto­mányaiban. Az eső ezeket a vidékeket elvágta a külvi­lágtól, mivel a víz tucatnyi hidat elsodort az országrész főbb közútjain, és elszakad­tak az elektromos távvezeté­kek is. Havazott Chile legészakibb részében, ahol a hóesés szo­katlan jelenség. Nicaraguát a kontrák és a vulkánok fenyegetik A nicaraguai sandinisták győzelmük nyolcadik évfor­dulóját Masayában, az el­lenforradalmárok — ottani nevükön a kontrák — és a vulkánok „földjén” ünnepel­ték. A kettős fenyegetettség nemcsak erre a városra, ha­nem az egész országra jel­lemző. Fenyegetnek az Egyesült Államok pénzelte ellenforradalmi csoportok rajtaütései, s mögöttük fel­sejlik az amerikai tenge­részgyalogosok partra szál­lásának réme, és fenyegető- ek a halkan morajló, füstöl­gő vulkánok. Nicaragua 100 vulkánja közül 92 állandóan működik. A külföldi fenye­getést, bár sok szenvedés árán, de eddig sikerült kivé­deni. A természeti erőkkel együtt kell élni. A sok vulkáni eredetű ha­mu Nicaraguát a térség leg­termékenyebb földjével ál­dotta meg, de a sok vulkán átok is= folyvást a legkiszá­míthatatlanabb természeti csapásokkal fenyegetnek. „Az amerikai hadsereg bombázása és inváziója mel­lett Nicaraguát minden el­képzelhető sorscsapás - — vulkánkitörés, földrengés, áradás és szárazság — fe­nyegeti” — mondja Moisis Hassan, Managua polgár- mestere. Hassan tapasztalat­ból beszél. Mindig emlékez­ni fog arra a félelemmel te­li éjszakára, amelyet háza romjai alá temetve töltött. Managuát, a nicaraguai fő­várost 1972-ben földrengés rázta meg és tette a föld­del egyenlővé. 20 ezer em­ber lelte halálát a romok alatt. A történészek szerint a földindulás siettette az ame­rikaiak által támogatott Anastazio Somoza diktátor bukását, hiszen kiderült, hogy a főváros újjáépítésé­re nyújtott külföldi támo­gatásokat is eltulajdonította. Az elnök rablására emlékez­tet, hogy Managua még ti­zenöt évvel a katasztrófa után sem tudta eltüntetni annak a napnak pusztító nyomait. A sandinisták 1979- ben, ugyancsak a város részbeni lerombolása árán űzték el Somozát és nemzeti gárdáját. A távozó diktátor az államkasszát magával vitte, s annak pótlására az­óta sem volt mód. A sandinista rendszer, megszületésétől fogva, egy­re erősödő amerikai nyomás alatt él. A határai mentén felsorakozó ellenforradalmá­rok állandó fegyverkezésre, harckészültségre kényszerí­tik, elvonva erőit a békés gazdasági építőmunkától. A múlt tapasztalatain alapul az amerikai katonai inter­venciótól való félelem. A Santiago vulkán Masa- ya fölött szüntelen moraj- lott, füstölgött, szinte el­nyomta a győzelem évfordu­lója alkalmából mondott beszédeket. A várostól mind­össze 25 kilométerre levő vulkán kitörése közel egy­millió ember életébe kerül­het. Bár húsz éve csak „ma­gában füstölög”, a helybéli­ek reggelente mindig elnéz­nek a háztetők fölött, hogy vessenek rá egy pillantást, mintha meg akarnák tuda­kolni: békés napja lesz-e a mai? A körzetében levő több kilométeres lávatenger még tanúskodik, hogy 1670- ben és 1772-ben kevésbé békés napokat is megélt a Santiago — a kitörő lávafo­lyam kétszer néptelenítette el a vidéket. De nemcsak Managuát és Masayát fenyegeti a meg­semmisülés. 1890-ben — ab­ban az évszázadban másod­szor — földig égett a délen levő Grenada városa. Sorsa tükrözi a kettős veszélyt. Az első katasztrófát egy ameri­kai kalandor okozta, aki felgyújtotta a városkát. William Walker tennessee-i államból zsoldosaival 1857- ' ben megszállta Nicaraguát, és két éven át elnökként kormányozta. Másodszor a lávafolyam pusztította el. Az északon levő Leon vá­rosát — a sandinisták 1979- es egyik nagy győzelmének színhelyét — 1610-ben elsö­pörte a Momotombo vulkán. A város később, a lávafo­lyam medrét szabadon hagy­va, újjáépült. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az ország lakóinak több ezer évvel ezelőtt is félniük kellett a vulkánoktól. A főváros mellett a Mana­gua tóban megkövült láb­nyomokat találtak, és Ma­nagua közelében, az egyetlen helyi archeológiái emlék­helynél, a történelem előtti korból származó, megkövült állati lábnyomok is láthatók. A legrégebbi emberi jelen­létre utaló, megkövült nyo­mok ötezer évesek. A nicaraguai vulkánok vi­lága máig is sok titkot rejt. Nicaraguának azonban egy­re kevesebb lehetősége van arra, hogy kutassa őket: az állandó háború, és az 1985 óta tartó amerikai kereske­delmi embargó ezt is akadá­lyozza. A központi föld­rengéskutató intézet ameri­kai gyártmányú szeizmog­ráfja alkatrészhiány miatt hónapok óta nem működik. A kutatók, eszközök hiányá­ban, lassan lemondanak a vulkánok világának kutatá­sáról. Kaszab Zsuzsa k ilEH3EHCKAfl riPABZ n* í pa. h '*,&f **a,r ENCIKLOPÉDIÁI KÖZPONT Indiában felavatták a nemzeti enciklopédiái köz­pontot azzal a feladattal, hogy átfogó, enciklopédikus jellegű műveket szerkesszen és tegyen közzé. A központ Orissza állam fővárosában, Bhubaneswarban működik, vezetője pedig a független­ségi harc ngves veteránja, Bimod Kanungo újságíró. Tervek szerint 1990-ig leg­kevesebb 35 enciklopédikus jellegű kötetet tesz közzé. ÚJSZÍVES CSECSEMŐ Pamplonában a tíz hóna­pos Maria Elena Martinez Fernandeznek a mellkasába egy nyolchónapos csecsemő szívét ülteltték át. A kislány veleszületett és gyógyítha­tatlan szívbetegségben szen­vedett. A donor balesetben vesztette életét. Az újszí­ves csecsemő egyelőre jól érzi magát. ÁLMATLANSÁG ELLEN IGYUNK TEJET A Daily Express napilap tudósítása szerint az ameri­kai orvosok arról igyekez­nek meggyőzni honfitársai­kat, hogy az évszázados, ál­matlanság elleni receptek, pl. a kerítésen átugráló bá­rányok számlálása helyett inkább egy pohár tejet igyanak meg lefekvés előtt. A birkanváj számlálása csak felidegesíti az embert, mi­vel akár hajnalig is elszá­molgathat az ember, a tej viszont egy triptofán nevű vegyületet tartalmaz, egy­fajta természetes altatót. Az alkohol — a közhiedelem­mel szemben — nem sokat ér az álmatlanság ellen, in­kább felébred tőle az ember. TÁJFUN A Fülöp-szigetekhez tarto­zó Sikihor-sziget közelében váratlanul tájfun tört ki, veszélybe hozott egy sze­mélyszállító hajdt, amelynek fedélzetén 178 utas tartózko­dott. A 220 km óra sebessé­gű szélben a hajó képtelen volt a víz felszínén tartani magát, és elsüllyedt. 120 sze­mélyt sikerült kimenteni a viharos tengerből. GYÓGYÍTÓ LOVAGLÁS Lovaglással gyógyítják a béna gyerekeket a Krakkó melletti Swoszowice fürdő­ben. Egész évben szerveznek rehabilitációs turnusokat számukra. A lovagláson kí­vül gimnasztikái gyakorla­tokat is végeznek. A moz­gás, a szabad levegőn való tartózkodás a legtöbb eset­ben a betegek egészségi ál­lapotának javulását ered­ményezi. AIDS-ÁLDOZATOK Az NDK-ban júniusig 25 AIDS-szel fertőzöttet tarta­nak nyilván, közülük eddig négyen betegedtek meg és ketten meghaltak. A szerve­zet immunrendszerét meg­támadó betegség áldozatai­nak száma növekedni fog, bár az országban számos megelőző intézkedést tettek. Minden véradót AIDS-vizs- gálat alá vetnek. ISTENI IGAZSÁG A közbiztonsági szerveket hívta segítségül az egyik lyoni templom papja, hogv kitessékeljenek egy apácát, aki a zárás után nem akar­ta elhagyni a templomot. Jeanetta nővér ellenállást tanúsított, és megharapta a rend őreit. Az apácára vé­gül háromezer frank bírsá­got róttak ki. Ö azonban nem hajlandó megfizetni, mert csak az isteni igazsá­gosságot ismeri el. KIVÉGZÉS Végrehajtották a halálos ítéletet Fjodor Fedorenko náci háborúsbűnösön, az SS egykori tagján. Fedorenkót 1986. júniusában a krími ke­rületi bíróság ítélte el. 1941-ben, két héttel a Szovjetunió elleni támadás után, Fedorenko megadta magát a hitleristáknak. Kü­lönleges kiképzés után 1942. augusztusától az SS-Sonder- kommando elnevezésű osz­tag keretében, a lengyelor­szági treblinkai haláltábor­ban szolgált. Fedorenko sze­mélyesen lőtt agyon, küldött gázkamrába embereket. Osz­taga legkevesebb 800 ezer fogoly meggyilkolásában vett részt. 1949-ben Fedorenko az Egyesült Államokba mene­kült, leplezve náci múltját. Neve szerepelt azon a lis­tán, amelyet a Szovjetunió ügyészi szervei az eltelt tíz év folyamán juttattak el az amerikai igazságügyi ható­ságoknak. 1984-ben egy ame­rikai bíróság döntése alap­ján kiadták a Szovjetunió­nak. ECOVISION—87 Birminghamban kezdetét vette az Ecovision—87 nem­zetközi dokumentumfilm­fesztivál, amelyen környe­zetvédelmi témájú munkák szerepelnek. A filmek több­sége azokat az erőfeszítése­ket mutatja be, amelyeket a növény- és állatvilág, a ter­mészetes környezet védelmé­ben fejtenek ki a világ kü­lönböző tájain. A fesztivál­ra 370 munkát neveztek be, a döntőben 14 ország 42 filmje szerepel, versenyen kívül pedig 40-et mutatnak be. HŐHULLÁM Uttar Pradesh indiai ál­lamban szokatlanul meleg idő uralkodik, a hőmérő hi­ganyszála 47 Celsius-fokot mutat árnyékban, aminek következtében gondok je­lentkeztek a vízellátásban. A meteorológiai állomások előrejelzései szerint a káni­kula tovább tart. HIROSIMA Különbizottság alakult Hi­rosimában egy 1945-ben le­égett épület megmentésére. A házat Jan Letzel cseh épí- ’tész tervezte még a század elején, és kiállítások rende­zésére szolgált. A rekonst­rukciót 1988-ban kezdik meg. 46 000 ÁLDOZAT Washingtonban közzétett adatok szerint tavaly az Egyesült Államokban 5 szá-’ zalékkal növekedett a halá­los közúti balesetek száma, amely elérte a 46 ezret. A jelentés megjegyzi, hogy azokban a szövetségi álla­mokban, ahol a biztonsági öv használata kötelező, csak 2 százalékkal, ahol viszont nem kötelező, ott pedig 30 százalékkal is növekedett a halálos balesetek száma. HÍD VAGY ALAGÜT? Olaszországban nagy vita dúl azon, hogy a félsziget és Szicília között hidat vagy alagutat építsenek. A terve­zetek száma, amelyek az egyik vagy a másik változa­tot részesítik előnyben, egy­re nagyobb. Külön bizottsá­got hoztak létre ezek tanul­mányozására, amelynek még az idei év végéig dön­tést is kell hoznia. ZŰRZAVAR Az olasz rendőrség aggo­dalmának adott hangot a közutakon uralkodó zűrza­varos állapotok miatt. Szó­vivője szerint az utóbbi he­tekben növekedett a sza­bálytalanul közlekedők szá­ma, miközben a forgalom el­érte nyári csúcspontját. Az olasz utakon naponta "7 mil­lió gépkocsi közlekedik, ami már egymagában is gondo­kat okoz. A fokozódó fegyel­mezetlenség miatt az utóbbi tíz nap mérlege elszomorító: 7077 balesetet jegyeztek, amelynek során 234 személy életét vesztette, 5340 pedig megsebesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom